Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

december 21. 3 Szerda Huszonöt éve... .Karácsony, 1341.” Az első háborús karácsony. Huszonöt esztendő, egy negyed század... Szomorú volt az idő, egész *tap esett, reggel fél héttől dé­lig ónos eső, a napi csapadék, 20,2 milliméter, a hőmérséklet este 6,4 fok. A budai hegyekben hófoltok. A lapok fő címe: A keleti fronton a németek min­denütt visszaverték az oroszok támadását. Ribbentropp este nyilatkozott a világnak: „Ami­lyen biztos, hogy a föld a nap Iwrül forog, olyan biztos Né­metország győzelme.” Cyőrffy Bengyel közellátásügyi minisz­ter is nyilatkozott: „Minden eszközt igénybe akarok venni, amelyik a hiányzó bőrt pótolja. Rendelkezésre állnak kitűnő fá­ink és az abból készült papu­csok és az utászcsizmaszerű lábbelik azok, amelyek révén a ■megoldást keresem és meg is fogom találni.” Megtalálta-e a miniszter a megoldást, nem tudni, de egy ígéretének tel­jesítését nyugtázták a króniká­sok: „A miniszter beváltotta ■ígéretét és karácsonyra min­den személy külön cukoradagol leap: a 25 dekákat már be is váltotta a lakosság.” Huszonöt deka cukorból hogy lehetett süt ni-főzni? A Hotel Gellenben mindenesetre tud­tak. Karácsony előtt a hazatért hadtestparancsnokság rendezett itt díszebédet. Merthogy haza­jöttek a frontról, „felváltotta a nemzet őket az orosz hómező­kön váló hősi helytállásukból''. A díszebéd — jól jegyezzük meg — a parancsnokság ebédje volt Lemásolom a cinizmus szörnyű dokumentumaként a díszebéd kinyomtatott, rajzos ételsorátr „Steppel húsleves. Előétel: Donyeci hálmajonéz. Libasült híradómódra, bekerít­ve á la Kijev, tomaikovkai ■ salá­tával. Tészta: tejszínkrém pan- jatinói módra befagyasztva. Fekete. Ital: sör (pervomajszki vételezés), fehér bor (gaillói szállítás).” Karácsonyra számadásokat készítettek a lapok. Öngyilkos, csak e hónapban Budapesten (és még csak 24-e van!): 156. Ötvenhárom férfi, százhárom nő. Bizony, a nők... A leveleket is, az értesítéseket is — „szo­morú szívvel jelentjük” — ők kapják. 1941 karácsonya: „A Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottsága közli: működésének harmadik évében a genfi köz­ponti iroda elküldte a máso­dik világháború tízmilliomodik kereső levelét.” Karácsony estéjén az utca rendje: nyugodt. Dóry István közrendŐT a Liget téren posz­tóit. Felkerestem a ma 83 éves, Nyugállományú közrendőrt. — 24 óra volt a szolgálat, 24 a pihenő. Szolgálat rézosákó- ban, a Szent László téri temp­lom előtt. — Milyen esemény volt? — Boschán borkereskedő ko­csisa, Balázs Miksa hangosan kurjongatott, későig szállították ki a bort és ezzel az estéi za­varta. — Más észere vétel? — Semmi. Pedig figyelni kel­lett. — Mire? — Például a estymagos embe­reket igazoltattuk. Mit visznek sötétedés után a csomagban? — És mit vittek? — Sokszor szenet. Ruhane­műt. Tyúkot is találtunk mái’ csomagban. Huszonöt éve... Első háborús karácsony, háború volt, fasiz­mus... Galambos György Kildőttgyűlés a MEDOSZ békéscsabai várasi szervezetében Jól sikerült küldöttgyűlést ren­dezlek a MEDOSZ városi szer­vezete székházában Békéscsabám. A küldötteket Betkó Pál vihar­sarki földmunkásmozgalmi vete­rán, városi titkár tájékoztatta a szakszervezetek előtt álló felada­tokról. Hangsúlyozta, hogy a párt IX. kongresszusán sok sző esett a szakszervezeti munkáról, a közeljövőben nagyobb lesz a jogkörük, de nagyobb lesz a fe­lelősségük is azoknak, akik ezen a területen tevékenykednek. A MEDOSZ békéscsabai városi szer­vezete a vezetőség újjáválasztásá- ra készül. Ebben a városban ezer­száznál több tagot számlál a MEDOSZ. Földmunkásak, trakto­rosok, állattenyésztők, mérnökök, technikusok, erdőgazdasági és vízügyi dolgozók vallják raját szakszervezetüknek a MEDOSZ-t. deszkákeritéses pályát — ugyancsak a stadionnál! — ahol edzett, s tíz esztendőn át világ­rekordjait futotta. Divatáru üzletét nem messzi­re a főpályaudvartól, egy szűk utcában találjuk meg. Ott van már hasonló céllal az osztrák televízió két kedélyes munkatár­sa, Egon Gödel és Herbert Links is. Ugyan sikerül-e interjút ké­szíteni az atlétika nagy csilla­gával, a világ legnehezebb. ri­portalanyával?! Nurmi ugyan­is sportsikerein kívül arról is híres, hogy az utolsó húsiz eszten­dőben a legnagyobb világlapok részére sem volt hajlandó nyi­latkozatot adni sport vagy egyéb jellegű kérdésekről. — Király, miniszter százával akad, Nurmi azonban csak egy van! — mondja, tréfából persze, s bizony nekünk is majdnem üres zsebbel kell otthagynunk a kis üzletet. Mit tudunk meg mégis? Meglehetősen visszavonultam el, a sportversenyeket se szíve­sen látogatja újabban. Szenve­délyesen szereti azonban a ter­mészetet! Minden héten már péntek délután kiutazik Helsin­kitől messze eső villájába, s csak a következő "hétfőn jelenik meg ismét a boltban. Ez az elzárkózás valamiféle sértődöttség vetülete nála? Nem tudná elviselni, hogy az utódok oly kíméletlenül taposnak egy­kori dicsőségébe, mintegy fele­désre kárhoztatva rekordjait, fénnyel övezett alakját? Van, aki ezt állítja! Sokkal valószínűbb azonban, ő maga említ. — Bégi sikereimről mi újat tudnék mondani? Megírták rész­letese^ még akkor- az újságok. Azóta történelemmé vált, sport­történelemmé! Múlt történelmek alakjai pedig a legritkábban szó­lalnak meg! Vagy nyilatkozzam új nagyságok esélyeiről? Jósolgas­sak modem Pith iáként ? Ma már minden számban 10—20 azonos tudású versenyző áll starthoz nagyobb versenyéken, nincs te­hát biztos győztes, s nincs meg dönthetetlen rekord. Minden verseny eredménye a pillanatnyi diszpozíciótól függ, ennélfogva az esélyek latolgatása elveszti reális alapját! Osztrák barátainktól a Kiveiän-katu sarkán kezdünk búcsúzkodni. Útközben kiderült, hogy pár napja jöttek át ők is Svédországból, így szinte tálcán kínálkozik a téma: a két fővá­ros, a két nép életének józan összevetése — külföldi szemmel ! Abban megegyeztünk már, hogy a gazdasági élet, az ipar és kereskedelem, valamint a kultúra főbb vonásaiban sok a hasonlóság a svéd föld és Finn­ország között. Most befejezés­ként inkább a két város hangu­latát, szellemiségét igyekszünk meghatározni. — Hűvös, nehezen lelkesedő, szűk családjának élő a svéd! Annál kedélyesebb, érzelmesebb és barátkozóbb viszont a finn — mondom, letéve az első garast, — S ez nem megkülönböztetés, nemcsak nekünk, magyaroknak szól, kik rokonok lennénk szeg- ről-végről, mert ugyanígy véle­Ha máshol is ágy csinálnák, mint Okányban ... Okány nem túl nagy község. Ezért volt — kellemes értelemben — meglepő, hogy a szakszervezeti szakmaközi bi­zottság múlt heti taggyűlésén mintegy nyolcvanan jelentek meg. Hat szakmához tartoznak az okányi szervezett dolgozok. Vasutasok, postások, pedagógu­sok, közalkalmazottak, az Or- vosegészségügyi Szakszervezet és a KPVDSZ tagjai jöttek él, hogy meghallgassák Tóth Sán­dornak, a szakmaközi bizott­ság tevékeny pedagógus titkárá­nak beszámolóját. S utána pe­dig — aktív vita keretében — megtárgyalják az okányi szak- szervezeti tagok ügyes-bajos dolgait. Ennyit magáról az ese­ményről. Kívánkozik azonban hozzá némi magyarázat, kiegé­szítés. S a végén talán a tanul­sághoz is eljutunk. Okányban például 138 szer­vezett dolgozó él. Tagdíjfizetési kötelezettségüknek 100 százalé­kosan eleget tesznek. A szakma­közi bizottság összefogásával aktív szervezeti életet élnek az itteniek. A nyugdíjasoknak ünnepi meglepetéssel kedves­kednek, munkajogi kérdések­ben felvilágosításokat, tervsze­rű tájékoztatást adnak a tagok­nak és igyekeznek érdekeiket is képviselni. Az elkövetkező idő­szak célja, tervbe vett program­juk. hogy klubéletet alakítsanak ki és kellően, megfelelő módon készüljenek fel a szakszervezeti választásokra. Ismeretes, hogy a szakmaközi bizottságban tömörült szerveze­teknek igen jó a kapcsolata a községi tanáccsal, a helybeli pártszervezettel. Ennek is kö­szönhető, hogy a bizottság sok kérdésben számottevő segítsé­get tud nyújtani a szervezett dolgozóknak. Okányban él, dol­gozik és politizál a — szakszer­vezet. A fejlődés természetese« nem áll meg, de folyton újabb és újabb lehetőségeket igényel. Nem vitás, hogy falun, a köz­ségekben, kisebb településeken nagy szerep vár a szakmaközi bizottságokra Éppen ezért mind követelődben merül fel az igény, hogy ne csak munkajogi viták résztvevőjeként, hanem kedteik szállónk észt, litván ven­dégei is! — Kétségtelen, megvan ez a hőmérsékletkülönbség közöttük, s e természet gyökerét közös történelmükkel magyarázom. Hat évszázadon át tartott a ne­mes és plebejus viszonya, bizo­nyos értékrendi jegyet sütve az uralkodó svéd, s a perszonálu- ntóba kényszerített. finn karak­terre — helyesel Egon Gödel, ki éppen az imént filmezte a fel­állított gyufásdabozjhoz hasonló tömb hatású finn parlamentet, mely előtt a Kekkonent megelő­ző két jeles államelnök, Svin- hufvud és Stahlberg egyszerű vonalú, nagyméretű szobra áll. Izgalmasabb azonban munkatár­sának. Lámksnek a véleménye szorosan a témáról. — Svédország a félsziget Nyu- gat-Németországa! Ugyanolyan erős a tengerentúli tőke beáraim- látsa, mint a németeknél! Ugyan­úgy szítják, ugyanolyan sikerrel a szélsőjobboldali tüzet, mint a németeknél! A hatalom és erő konstrukciókban történő fitog- tatára épp oly erőfeszítéssel fo­lyik, mint a németeknél! S nem utolsósorban: Svédország ép­pen úgy a skandináv államokat kézben tartó, a maga politiká­ját ezen keresztül érvényre jut­tató törekvések fészke, kiindu­lópontja, mint ahogyan Európr többi állama felett szeretne mi­előbb dirigálni Nyugat-Német- ország! Links megállapításait néhány nap bizonyítékai alapján szin­tén el kellett fogadnom. A szu­per-állam jellegre törekvés je­gyei fellellfetők Svédországban' Moldvai Győző törvényes intézkedéseik végre­hajtásának elbírálásában önálló hatásköre is legyen a szakma­közi bizottságnak. A jelenlegi szabályok szerint vizsgálódhat, javaslatokat tehet, döntési joga azonban nincs. Nem intézked­het. Márpedig az ókárr’ihoz ha­sonló, jól működő falusi szakszervezeti szervezet másutt is van — ha még nem is sok helyen —, s tevékenységük, a rájuk háruló feladatok mind­inkább feszegetik a jelenlegi lehetőségeket. JÓ dolog azt látni, hogy rossz időben, szemerkélő eső­ben, sárban, a korán sötétedő téli estén — természetesen munkaidő után — egy község szervezett dolgozóinak kéthar­mada érdemesnek és fontosnak tartja felkeresni a szakszerve­zet összejövetelét. Azt mutat­ja, hogy a szakszervezetnek mind nagyobb szava van a községekben is, a falun is mind eredményesebben kezd politi­zálni. Érdemes a többi közsé­gek dolgozóinak is példáit venni Okányról s érdemes mind na­gyobb figyelmet szentelni ennek a bontakozó, új jelenségnek. v. J. Örökzöld a lakótelepen A kertészeti vállalat dolgozói hétfőn adták át rendeltetésének a Kulich Gyula Lakótelep (volt sportpálya menti részének) dísz­növényeit, sétányait. Mintegy 1 millió forintos költséggel parko­sították a lakóházak környezetét, fenyőfákat, díszcserjéket, örök­zöld sövényt ültettek, ürömi gyöngykaviccsal szórták fel a séta- utakat. Most már a lakóikon a sor, hogy ápolják a szép környe­zetet, vigyázzanak, nehogy valaki kárt tegyen a kulturált, üde, szé­pen rendbe hozott területben, Kivitelezésben gyakorlott építésvezetőt keresünk Fizetés kollektív szerint -f munkahelyi pótlék JELENTKEZÉS SZARVASI ÉPÍTŐIPARI KTSZ. Szarvas, telefon: 155. * A kisfiú barátkozik a fenyővei. Remélhetőleg nem lesz a foly­tatás valami kellemetlen incidens.., Fotó: Esztergály A* utolsó simítások.

Next

/
Thumbnails
Contents