Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
A JEGYEI 1966. DECEMBER 18„ VASÄRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Megyei munkabizottság alakult a tsz-kongresszus előkészítésére Ülésezett a megyei termelőszövetkezeti tanács Az 1967* éli népgazdasági terv főbb irányzatai A kormány Tájékoztatási Hivatalának közleménye A párt IX. kongresszusán több felszólaló foglalkozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetével, jövőjével. A kongresszuson elfogadott határozat is több vonatkozásban jelöli meg a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésének útját. A határozat alapján ült össze tegnap, december 17-én a megyei tsz-tanács Békéscsabán, hogy a megyével kapcsolatos gazdaság- fejlesztési és a szociális ellátást javító intézkedések gyakorlati előkés zí léséről, a tsz-kongresszus elé terjesztésének módjáról tárgyaljon. A tanácsülést Csatári Béla, a megyei tsz-tanács elnöke vezette. A vitában többen felszólaltak, kiegészítő javaslatot tettek az Országos Tsz-Tanács legutóbbi ülésén összeállított A termelőszövetkezetek működése és gazdálkodása című anyag főbb kérdéseihez. A felszólalásokból anyagot állítanak össze, amelyet az Országos Tsz-Tanácshoz továbbítanak, illetve a tsz-kongresz- szuson előterjesztenek. A megyei tsz-tanács szombati Megyénk mezőgazdasági gépjavító állomásai sokrétű segítséget nyújtanak a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknek. Egyik komoly segítség a traktorosképzés. A tél folyamán például megyeszerte mintegy kilencszáz új traktorost képeznek ki a gépjavító állomások. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomáson például nyolcvanan sajátítják el a traktorvezetés tudományát, a békéscsabain öt- venen. Mivel sok az újfajta ülésén munkabizottságot alakított, amely a Termelőszövetkezetek Országos Kongresszusát készíti elő a Békés megyei közös gazdaságok képviseletében. A munkabizottság elnöke Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a tsz-tanács elnöke, titkára dr. Szabó Lajos, a megyei tsz-tanács titkára. A tagok sorába választották Sw- pala Pált, az MSZMP Békés megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetőjét, Csomós Istvánt, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjét, Jemei Sándort, a párt kondo- rosi községi bizottságának titkárát, Balogh Sándort, a ka- muti Béke Tsz elnökét, Csík Pétert, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnökét, Báli Istvánt, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnökét, Varga Mihályt, az orosházi Űj Élet Tsz elnökét, Szilágyi Imrét, a kondorosi Dolgozók Tsz főkönyvelőjét, Tőkés Imrét, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főkönyvelőjét és Zsilák Mártont, a békéscsabai Lenin Tsz elnökét. mezőgazdasági gép és munkaeszköz, a gyakorlott traktorvezetők továbbképzését is napirenden tartják. A tél folyamán legalább 1500 traktorvezető részesül továbbképzésben s így a jövő évi munkákban már nem lesz számukra ismeretlen feladat A továbbképző tanfolyamon jól képzett szakemberek oktatják a traktorvezetőket s részletesen megismertetik a hallgatókkal a tudnivalókat A Minisztertanács — az ez évi munka tapasztalatait és várható eredményeit figyelembe véve — megtárgyalta és jóváhagyta az 1967. évi népgazdasági tervet. 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött, érvényre jutottak a gazdálkodásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964 decemberi és 1965 decemberi határozatai. A munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelkedése 1966-ban valamelyest meghaladta a tervezettet, az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6,5 százalékkal magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építőanyagipar termelése. Javult az összhang a termelés és a szükségletek között: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskedelem részére történő áruátadási tervét. Több termékből azonban a nagyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szükségleteit. Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munkafegyelem. A létszám növekedése az iparban a tervezettnél kisebb volt, a termelés növekedésének körülbelül 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. A munkások és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó termelés a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nő. Az előző évieknél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint. Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervezettnél magasabb volt a kenyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica átlagtermése és ez részben pótolja a tavaszi ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is sikerült saját termésből fedezni az ország kenyérgabona-szükségletét. A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek eredményeként javult a lakosság ellátása, s az idénycikkek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az idén 6500 traktort, 8500 pótkocsit, 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kapott. 21 ezer 400 holddal nőtt az öntözött terület. Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s teljesítménye a múlt évihez képest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számítottnál nagyobb mértékben, átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1966-ban kielégítette a népgazdaság megnöveké- dett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállításban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 milliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalékkal több a tavalyinál. Nagyobbrészt a terv előírásainak megfelelően megtörtént a legfontosabb létesítmények üzembe helyezése. Elkészült — többek között — a pécsi hőerőmű 50 mW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Szombat- helyi Forgácslapüzem, a Pápai Kenyérgyár, a siófoki Európa-szálló, a csepeli és a tatabányai áruház. Több ez évi üzembe helyezésre tervezett beruházás befejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfeszítések szükségesek a beruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazdasági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reálbér és a lakosság reáljövedelme. A reálbér az előirányzott 1,4 százalék helyett 2—3 százalékkal, a reál- jövedelem pedig a tervbe vett 3,7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nő 1966-ban. A februári ár- és bérintézkedések következtében egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fizeté- sűek — jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milliárd, nyugdíjakra ugyaniak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki, mintáz előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külkereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben nőtt, mintáz import. A termékek exportképessége egészében növekedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el, közülük 34 ezer magánerőből. 3870 óvodai hely, 500 általános iskolai és 230 középiskolai tanterem épült. A kórházak és gyógyintézetek 1500, a szociális intézetek 800 új ággyal gyarapodtak. Az orvosi körzetek száma százzal, a szakorvosi rendelők száma 1250-nel nőtt. * Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai az alábbiakat tartalmazzák: *«••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«•••••< Kilencszáz új traktorost képeznek a télen megyénk termelőszövetkezetei számára Ifp Bartók Béla Békéscsabán KSf riport a 8. oldaton. Fotó: Demény Nemzett jövedelem, beruházóitok 1967-ben él kell érni, hogy a nemzeti jövedelem 3,5—4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugyanakkor az állóalapok (termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg mintegy 8—10 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 48,5—49,5 milliárd forint, az idei várható teljesítésnél 6—7 százalékkal magasabb. A terv előírja a beruházási eszközök összpontosított felhasználását és elsősorban a már folyamatban levő legfontosabb beruházások befejezésére, illetve folytatására biztosít fedezetet. 1967-ben — más létesítményekkel együtt — üzembe kell helyezni a Duna-menti Hőerőmű 150 mW-os gépegységét, a Forte Gyár új film- és fotó| papírüzemét, a Dunaújvárosi Papírgyárat, a Székesfehérvári Hűtőházat, a Budapesti 2. sz. Házgyárat. 1967-ben az ideinél keve- vebb beruházást kezdenek el, s ezek többségét is két éven belül be kell fejezni. Ipar A terv az ipari termelésnek az 1966. évihez viszonyított 4—6 százalékos növekedésével számol. E növekedés jelentős része a kapacitások bővítéséből adódik. Az átlagosnál gyorsabban nő a villamosenergia ipar, a vegyipar, a : tanácsi és a szövetkezeti ipar termelése; a szénbányászaté — az igényeknek megfelelően — csökken. A népazdaság jövőre 30 százalékkal több földgázt használ fel, mint az idén, s 7—8 százalékkal | (Folytatás a 3. oldalon.) »
