Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I I ZOTT SÁG tS A M EGYE I TANKCS LAP j A A tfEGYE! 1966. DECEMBER 16., PÉNTEK Ara: 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Uj módszerű állami támogatást! Megyénk termelőszövetkezeteinek kisebb része közismerten gyengén, bevételi hiánnyal gazdálkodik. Ezek a szövetkezetek mostoha természeti körülmények között működnek. A szikes földek még a legjobb megmunkálás után sem teremnek annyit, mint a mezőkovácsházi járás földjei. Az egy katasztrális holdról származó bruttó jövedelem a megvizsgált 13 tsz háromévi átlagában nem éri el az ezer forintot. A költségfelhasználás egy- egy hold megművelésénél 67—75 százalék. (Ez a jól működő tsz- ekben 55—56 százalék.) A termelésre fordított gépi munka értéke holdanként eléri a 800—900 forintot. Mi jut az összjövedelemből felhalmozásra, a tagság személyes jövedelmére? Nem sok. Az évi jövedelem tagonként legtöbb helyen nem éri el a 8—9 ezer forintot. Ezért az állam év végén dotációval javít a zárszámadáson. így valamennyi gyengén gazdálkodó szövetkezet- i ben — a viszonyokhoz képest — elfogadható zárszámadást hagy jóvá a közgyűlés. Az állami támogatás gyakorlata annak idején jó volt. Igénybevételével több tsz gazdaságilag megszilárdult. Felmerülhet azonban: az állami támosa.ás hravo- mányos módszerének követése mai viszonyaink között mennyire ösztönző? Az év végén folyósított dotáció ma már nem serkent úgy a termelés fellendítésére, mint korábban. A tsz-ek vezetői abban a tudatban dolgoznak, ha valamelyik vállalkozásuk nem sikerül, majd az állam kisegíti őket. Talán azért sem törekednek új üzemág szervezésére. De az is lehetséges, hogy a termelés új . útjainak kereséséhez nincsen kellő anyagi tartalékuk. így legtöbb esetben nem tehetnek mást, mint az alacsony szervezettségű gazdálkodást szorgalmazzák. Lehetséges, ha a ma még gyengén gazdálkodó tsz-ek nagyobb üzemi tartalékkal rendelkeznének, akkor két-három év alatt megmutatnák, hogy jój is tudnak gazdálkodni. Ennek viszont egyedüli alapja a felhalmozás növelése, a termelési alap gyarapítása. A gyengén gazdálkodó tsz-ek erősítése egyáltalán nem képzelhető el nagyobb arányú támogatás nélkül. Ezt elismerik a tsz- ekbem és a megye vezető testületéiben. Kérdés: az állam mikor adja az anyagi segítséget? A zárszámadás eredményeinek javítására vagy pedig év közben a termelésre? Az állami támogatás akkor lenne hatékony, ha azt nem a zárszámadás kiegészítésére, hanem az új termék biztonságos előállítására kapnák a gazdaságok! A bevételi hiánnyal küszködő szövetkezetek, mint az előbb említett 13 tsz is, lényegében azért topognak évről évre egy színvonalon, mert ezekben a gazdaságokban nincsen megfelelő kereseti lehetőség. Ez lehet az elvándorlás okozója is. A gyengén gazdálkodó tsz-ek termelését tehát olyankor kellene segíteni — az állami erőforrások termelésbeállításával —, amikor lehetőség kínálkozik a gazdálkodás bevételeinek gyors növelésére. Bár a pénzügyi politika ma sokkal hajlékonyabb, mint akár egy esztendővel ezelőtt is volt, mégis előfordul, hogy év közben egy bizonyos konjunktúra meg- nyergelése csak azért maradhat el, mert mikorra a tsz eleget tesz adminisztrációs kötelezettségének — és ezt elfogadják —, a konjunktúra időszaka lejár. A jól gazdálkodó, kellő alappal rendelkező tsz ugyanakkor időben befektetheti saját pénzét és érhet el nagyobbnál nagyobb bevételt. Ha a gyengén gazdálkodó tsz-ek az eddig rendszeresen kapott év végi dotációt év elején kapnák meg ártámogatás címén, akkor a jelenleginél bizonyára előnyösebb helyzetbe kerülnének. A szegedi járásban — kísérletképpen — megvalósították a tsz- ek év elején folyósított ártámogatásos rendszerét. A termelés biztonságérzetének tudatában — mivel itt előre meghatározzák a tsz-ekben termelt áru értékesítése után járó állami támogatás összegét — a tsz-ek termelési alapja két év alatt az előbbinek többszörösére növekedett. Természetesen ezzel együtt javult a tsz-gazdák kereseti lehetősége is. Az ártámogatásra fordított ösz- szeg — a szegedi járásban — kétszerese a korábban folyósított év végi dotációnak, de a kifizetett juttatás mögött most olyan termelési érték és felhalmozás van, ami eddig egyszer sem fordult elő. A dotáció kiutalásinak új módszere tehát figyelmet érdemlő eredménnyel járt. A szegedi járás példája azt tanúsítja, hogy érdemes a gyengén gazdálkodó szövetkezetek év eleji ártámogatásos rendszerét kialakítani. A termékelőállítási költség és aa állami felvásárlási ár közötti bevételi hiány megtérítésének a felhalmozásban és a kereseti lehetőség megteremtésében nagy jelentősége van. A szövetkezetnek év közben is fizetőképes a közös kasszája, így biztonságos a termelés, az új javak minden eddiginél nagyobb és gyorsabb ütemű előállítása lehetséges. Érdemes lenne megfontolni1 és kiterjeszteni ezt a módszert megyénk gyengén gazdálkodó szövetkezeteire is. Ha az ártámogatásban részesített tsz-ek két-három év alatt megerősödnének, akkor a további dotáció feleslegessé válna és ezek a gazdaságok is igen fontos és jelentős árutermelő üzemekké alakulnának. Dupsi Károly Végétért a mezőgazdaság építési szakembereinél! háromnapos konferenciája A Technika Házában csütörtökön dr. Soós Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettesnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökének megnyitó szavaival megkezdődött a háromnapos mezőgazdasági építési konferencia záróülése. Az országos találkozón eaen a napon elsősorban a nagy állattartó telepek kialakításának és az állattenyésztés módszereinek gazdasági kérdéseit vitatták meg. A háromnapos konferencia munkájának eredményeit dr. Rados Kornél egyetemi tanár, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke foglalta össze. Rekordtermés cukorrépából fcyerssxelet-elhelyexési gondok Mezőhegyesen Az üzem fennállása óta nem volt ilyen bő a cukorrépa hozama a mezőhegyesi gyár termelési körzetében. Az idén átlagosan 216 mázsa ‘átlagtermést értek el a körzethez tartozó közös gazdaságok. A gádorosi Dózsa Tsz például 279 mázsa, az orosházi Vörös Csillag 266 mázsa, a nagybánhe- gyesi Zalka pedig 260 mázsa holdanként átlagtermést takarított be. Mi az oka á kedvező terméseredményeknek? A megfelelő időjárási körülményeken kívül elsősorban a gondosan szervezett és időben elvégzett munkák. A talajelőkészítéssel nem volt lemaradás, s ez magával hozta, hogy a növényápolás és a betakarítás is a maga idejében megtörtént. November végéig lényegében befejeződött a betakarítás a gyár körzetének közös gazdaságaiban. A jó termés, a beérkező cukorrépa nagy mennyisége fokozott feladatok elé állította a mezőhegyes! gyárat. Átlagosan 250—255 vagon répát dolgoznak fel naponta, mely rekordot jelent az üzem ! munkájában. Eddig 33 ezer tonna jó minőségű cukrot gyártottak. Ha továbbra sem lesz fennakadás, előreláthatólag január 25-ig befejezik a feldolgozási kampányt. Minél előbb sikerül feldolgozni a répamennyiséget, minél rövidebb ideig szükséges a nyersanyagot tárolni, annál kisebb veszteséggel tudják a cukortartalmat hasznosítani. A gyár munkájában jelenleg a legnagyobb gondot a feldolgozott répaszeletek, az úgynevezett nyers szeletek elhelyezése okozza. Ezt a tápértékben dús és a szemes takarmánynál lényegesen olcsóbb állattápot, nagy előszeretettel vásárolják a gazdaságok. Az idén azonban — részben a felhalmozódott nagy mennyiség, részben a kukorica és az egyéb takarmányok kedvező terméshozama miatt — vontatottan halad a nyers szelet átvétele. Az üzem fölös készletekkel rendelkezik, ami tárolási problémákat okoz. Pedig nemcsak a szövetkezetek, de a háztáji gazdaságok is célszerűen tudják felhasználni a szóban forgó tápanyagot. Távolabbi megyékbe is szállítanak belőle. Helyes lenne, ha a gazdaságok vezetői fokozottabban kihasználnák a nyers szelet takarmányozási lehetőségeit. A cukorrépatermesztés kedvező jövedelmezőségét bizonyítja, hogy a következő esztendőre a közös gazdaságok az előirányzott termelési ke- i rét 85 százalékára leszerződtek. Fontos lenne, hogy a hiányzó szerződéseket is mielőbb megkössék. A gyár ugyanis csak akkor tudja a gazdaságok speciális vetőmagigényeit biztosítani, ha idejekorán megkötik a szerződéseket. Ez pedig a talaj előkészítés . megkezdése szempontjából nem ! közömbös, hiszen a jó munka — ' az ideihez hasonló — kiváló terméseredmények biztosítéka. I v. j. • Az új lakótelep első épülete Az üzletek ünnepi nyitvatartása A megyei tanács kereskedelmi osztályától tájékoztatást kaptunk az üzletek ünnepi nyi tvatar tásáról. Eszerint: December 18-án, vasárnap a városokban és a járási székhelyeken a főútvonalakon levő iparcikkboltok közül a játék-, az ajándék-, valamint a ruházati és műszaki cikkeket forgalmazó boltok, s az áruházak délelőtt fél 10-től délután 1-ig nyitva tarthatók a helyi igényektől függően. Az árusítási időt a kirakatokban megfelelő időben kell a vásárlók tudomására hozni.' December 24-én, szombaton az élelmiszer- és iparcikkbol- tokban hétköznapinak megfelelő ideig lehet vásárolná, míg a vendéglátóiparí egységekben általában 20 óráig szolgálnak ki. Városonként és községenként azonban egy- egy melegkonyhás egység és az Utasellátó Vállalat egységei a szokásos ideig, illetve 23 óráig lesznek nyitva. December 25-én, vasárnap minden nyílt árusítású bolt egész nap nem nyit ki. Az édesség- és dohányboltok vasárnapinak, a vendéglátóipari egységek szombatinak megfe- ’elő ideig árusítanak. December 26-án, hétfőn a vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszerboltok, az édesség- és a dohányboltok, valamint a vendéglátói pari egységek vasámaoinak megfelelő ideig lesznek nyitva. Más boltokban egész nap nem lehet vásárolná. Békéscsabán a Kulich Gyula Lakóteleppel szemközt, a Kazinczy utca túlsó oldalán új lakóházak építése kezdődött meg. Fejlődő városunk legújabb lakónegyedének felhúzták az első két tömbjét. A téglablokkos építési móddal készült négyemeletes házak 42—42 lakást foglalnak magukba. Jelenleg több műszakban dolgoznak az é.u'tők, s a munkák téliesítésével a hideg idő beállta után nagyobb létszámmal folytatják a belső munkálatokat. A két új lakóházat a jövő év első felének végéig átadják rendeltetésének. Fotó: Malmos I
