Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

1966. december 15. 3 C-rä törtök Számok vagy az ízlés alapján? Szövetkezeteink és állami gaz­daságaink egész évi gazdálkodá­sából jelentős hányadot visz el a szállítási költség. Érdekes módon egyes gazdaságokban nem a szá­mok, vagyis a költségek nagysá­ga határozza meg, hogy milyen módszerrel oldják meg például a takarmány beszállítását, s az is­tállókban, ólakban felgyülemlő szerves anyag kihordását. 'A kon- dorosi Dolgozók Tsz vezetői ki­számították, hogy a tehenészet­ben e célra alkalmazott négy em­ber és három pár lófogat túlsá­gosan megdrágítja a tehenészet költségeit. Csupán egy pár ló tar­tása napi 112 forintba kerül. A , három pár ló évi költsége és négy ember keresete jóval meg­haladja a 400 ezer forintot. E számítás után kutatni kezd­tek úgynevezett gazdasági vasút, vagyis sínvasak és lőrék beszer­zése iránt. Meglepetésre találtak is eladót, mert megyénk egyik állami gazdaságában úgy látszik, hogy nem számolták sem a lovak tartásának költségeit, sem az em­berek bérét s úgy látszik, azt sem vették figyelembe, hogy az őszi, tavaszi sártenger közepette mi­lyen keserves fogatokkal bevon­tatni a takarmányt és kihordatni az istállókból a szerves anyagot. Egyszóval, felszedték az évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt lerakott síneket és eladjúsra kínálták. A kondorost Dolgozók Tsz kapva kapott utána, mert kiszámították, hogy a nekik szükséges kb. ezer .méter hosszúságú sínpár lefekte­tése fél annyiba se kerül, mint amennyit eddig négy ember évi bére és három pár ló évi költsé­ge emésztett fel, s egy Mia-mo- torral két ember könnyen elvégzi a szükséges szállításokat. K. I. Beváltak a kísérletek a bedolgozói rendszer ipari kiszélesítésére Beruházás helyett otthoni munka! (Budapesti tudósítónktól) Hosszú esztendők óta komoly problémát okoz a csökkent mun­kaképességűek, a családi vagy más Okból csökkent munkaigé- nyűek & a so-kgyermekes anyák munkával való ellátása. Az illeté­kes minisztériumok rendkívül so­kat tárgyaltak már ebben az ügy­ben és örömmel tapasztalják, hogy a sok munka nem volt hiábavaló. Mindinkább közeledünk a megol­dáshoz, ami szükséges is, mert 1970 Után a munikaerőszükséglet fokoza­tosan nő. Jelentősen megnő azok­nak a munkavállalóknak a szá­ma, akik akár tanácsi vagy szö­vetkezeti, de állami vállalatoknál is — mint bedolgozók — vállalná­nak otthoni munkát. A bedolgozói rendszer nem is­meretlen hazánkban, de számada­tokban messze van azoktól az ál­Hogyan ért el kiváló eredményt az ötszörösen kitüntetett iparcikk kiskereskedelmi vállalat? Nyilatkozik Kassai Béla igazgató A Békés megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat azok közé a kereskedelmi vállalatok közé tartozik, amelyeket országosan is a legjobbaknak, legeredménye­sebbeknek emlegetnek. Tanúsítja ezt a megállapítást az ötszörös kitüntetés, valamint az, hogy az 1955-ös gazdasági évben elért .ki­váló munkáért elnyertek a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörtjs Vándorzászlaját — ami jelenleg is birtokukban van. Igyekezetü­ket dicséri, hogy a „Szocialista Munka Vállalat” cím elnyerése érdekében is tettek vállalást, s a vállalat december 15-én — te­hát ma — teljesíti 1966. évi tér» vét. Munkatársunk felkereste a vál­lalat igazgatóját, Kassai Béla elvtársat és az alábbi kérdések­re kért választ: 1. Mi tette lehe­tővé a terv határidő előtti telje­sítését? 2. Milyen zökkenőket kel­lett leküzdeni 1966-ban? 3. Milyen gazdasági eredményeket értekei? Jól számítottak Kassai Béla az alábbiakat vá­laszolta a kérdésekre: — Az 1966. évi értékesítési ter­vünk készítésekor sok volt a bi­zonytalansági tényező. Ismereté­ben voltunk ezeknek a tényezők­nek, azonban hatásukra csak kö­vetkeztetni tudtunk. 1965-ben a készletrendezés, 1966 évben a végrehajtott ár. és bérintézkedé­sek hatását kellett többek között számba vennünk. Azt volt nehéz eldöntenünk, hogy a múlt évben a szokottnál többszörösen na­gyobb mennyiségben eladott kar­ton-, selyem-, szövet-, konfekció- és cipőáru nem fógja-e visszavetni az 1966. évi forgalmat, vagy más cikkek felé terelni azt, illetve az ár- és bérintézkedések következ­tében mely árucikkek kereslete fog erőteljesebben emelkedni, s melyek lesznek azok, amelyek forgalmának visszaesésével kell számolni. Előzetes számításunk azt igazolja, hogy összességében megközelítettük a realitást. Tervünket december 1'5-ével teljesítjük és az év végére 3,5— 4 százalékkal teljesítjük azt Jtúl. 600 millió forint forgalom Vállalatunk fennállásának tör­ténetében először fogjuk megha­ladni az éves 600 millió forint forgalmat. Az 1965. évihez viszo­nyítva összességében 6—6.5 szá­zalékkal forgalmazunk többet. Vegyesipari cikkekből mintegy 12 százalékkal adtunk fel több árut az előző évinél. Ezen belül a vas- és műszaki áruk forgalma nőtt a legjobban, több mint 18 száza­lékkal. Különösen élénk volt a motorkerékpárok, a kerékpárok és a tv utáni érdeklődés. Bútorból 9 százalékkal, papírból, vegyi cik­kekből, játékáruból 5—8 száza­lékkal bonyolítottunk nagyobb forgalmat, mint tavaly. A ruhá­zati forgalom az árleszállítás előtti árakon (tehát a régi áron számolva) mintegy 5,5—6 száza­lékkal lesz magasabb. Ezen belül különösen a készruha, a kötött-, divatáru forgalma emelkedett erőteljesen. Amíg összesséigében a méteráruforgalom, nem. éri el a tavalyi szintet, ezen belül mintegy 40 százalékkal több ágy­neműt adtunk el. Ezeknek a cik­keknek a forgalma elsősorban az árleszállítás eredményeképpen nőtt. Célirányosság — munkaverseny Értékesítési tervünk kedvező alakulása és gazdálkodásunk cél­irányossága következtében mint­egy 2,7 millió forinttal érünk el több nyereséget és növeljük az állam bevételét, mint tavaly. Eh­hez nagyban hozzájárult a párt IX. kongresszusára indított mun­kaverseny vállalása. Dolgozóink fő célkitűzése az volt, hogy érté­kesítési tervünket teljesítsük, ja­vítsuk a vásárlóközönség áru­ellátását, bővítsük az áruválasz­tékot, javuljon az eladók és a fogyasztók közötti kapcsolat, munkánkat gazdaságosan végez­zük. Gazdasági egységeink úgyszól­ván kivétel nélkül részt vesznek valamilyen versenyformában. Harminc kollektíva versenyez a Szocialista brigád címért, sokan a Kiváló bolt cím elnyeréséért vagy egyéni formában. A lelkiismeretes munkának lamoktól, amelyek már régebben felfedték a bedolgozói rendszer előnyeit és azt ki is aknázták. Nálunk országosan csaknem 60 ezer csökkent munkaképességűt, otthoni bedolgozót tartanak nyil­ván. Vidéken a Tisza és a kisebb folyók mentén kosárfonókat, fo- nottbútor-készítőket, háziipari szövetkezeti dolgozókat, varrónő­ket és textilüzemek külső dolgo­zóit. Hivatalos megállapítás sze­rint fokozódó gazdasági szükségesség, hogy ahol csak lehet, felhasználják ezt az ottani munkavállaló ré­teget, amely vagy azért nem tud üzem­ben elhelyezkedni, mert idős, nyugdíjas, vagy csökkent munka- képességű, illetve sokgyermekes anya, akit az otthonhoz köt csa­ládi körülménye. Mégis ezek java része szívesen dolgozna tovább, ha erre alkalma lenne. Meghatározták a munkák vállfá­ját is. Eddig a varrógép vagy a textilmunkák, kisgépes kötések, textilfestés adta meg a hazai munkalehetőséget. Az ipar alig, hiszen komoly kisgépet a lakások­ba beszerelni nehéz anélkül, hogy a háztartási áram és egyéb szük­séglet meg ne növelné a háztar­tási kalkulációkat. Az elektromos gépek veszélyesebbek, mint az üzemekben, ahol az életvédelem kifejlett, Nagyobb és súlyosabb anyagiakban is élvezik hatását i munkadarabok nehezen szállítha­dolgozóink. Az elért többletfor­galom 85 százaléka termelékeny­ségnövekedésből adódik. Ennek következtében is nő a dolgozók keresete. A kísérletképpen al­kalmazott tiszta jutalékos bérezés tehát pozitív hatással van. Szá­mításunk szerint a tervezett 16 nappal szemben 20—24 napi nye­reségrészesedés jut majd dolgo­zóinknak. Most fő törekvésünk az, hogy az év hátralevő «észében — kü­lönösen karácsonyra való tekin­tettel — a lehetőséghez mérten kielégítsük a fogyasztók igényeit. Már munkálkodunk a jövő évi terv készítésén. Ügy akarunk dol­gozni, hogy a jelenlegihez ha­sonló eredményeket érjünk el a jövőben is — mondotta befejezé­sül Kassai Béla elvtárs. Rocskár János rülhetetlen már nálunk is. Isme­rünk szövetkezeteket, sőt nagy­ipari vállalatokat, mint a pesti Gamma, amely már komolyan fog­lalkozik a bedolgozói munka ki­szélesítésével, sőt ipari szövetke­zetek, elsősorban a műszer- és élékitromosdparban már szép ered­ményt is produkálnak ezzel. A Munkaügyi Minisztérium ta­nácsára felkerestük a Budapesti Híradástechnikai Ktsz Csengery utca 28. szám alatti telepét, amely kiválóan szervezne meg a csökkeni: munkaképességűek, nyugdíjasok és sokgyermekes anyák bedolgozói rendszerét. A ktsz-nek 328 terme­lő munkavállalója van és 67 be­dolgozója. Külön részleg foglal­kozik a bedolgozók munkaellátá­sával, anyagszállításaival és egyén adminisztráláséval. Ők elsősorba» ipari televíziós készülékekéit gyár­tanak és sok százmilliós exportot bonyolítanak le. Apró műsaeral- katrészeket, piciny huzalozásokat adnak ki és olyan precíz, pontos munkát kapnak vissza, aminél jobbat az ott dolgozó munkások sem produkálnak, öregek, család­anyák a bedolgozók és az otthoni munkával megkeresnek 1200—1500 forintot tehetségük, szorgalmuk szakértelmük szerint. A bedolgozók ipari alkalma­zásával, kellő átszervezéssel megtakarították a nagyobb beruházást igénylő műhelyek építését tők, nehezen tárolhatók és kezel-1 hetök. Svájcban és Japánban ai& odajutottak, hogy Összevonás- háziipamak óriási múltja van. S' sai) a munkák, egy részének kí­nálunk is kisebb átszervezéssel adásával majdnem négyszeressé még az adminisztratív munkákban . tették az eredeti kapacitásukat. is meg lehet honosítani a bedől-! „ , ............ , ,. , , , , , , • I Budaörsön is hasonló ktsz mu­WWik, ott még wbb ipari bedolgo­zót foglalkoztatnak. A Gamma is szervezi ezt a részlegét, amivel számlalikvidálásnál, fuvarlevél- kiértékelésnél és egyéb adminiszt­rációs munkáknál haza is lehet vinni az akták egy részét. Sok nyugdíjas, csökkent munkaképes­ségűek, akik ezt a munkafajtát is ismerik, szívesen keresnének vele. Más területen hasonló a helyzet. Nincs iparvállalat a főváros­ban vagy a megyékben, ahol a bedolgozó rendszert megfe­lelő átszervezéssel be ne le­hetne iktatni, sőt amint illetékes helyen ezt meg is állapították, ez el is ké­sők milliós beruházást tud megta­karítani és kenyeret ad majd több száz csökkent munkaképesség» vagy családi okokból otthon tar­tózkodó családanyának és nyug­díjasnak. Békés, Csongrád és a többi me­gyék iparvállalatai is foglalkoz­hatnak az új bedolgozó rendszer­rel, amely nap mint nap tért hódít és fontos gazdasági tényezővé vá­lik az új gazdasági mechanizmus­ban. Zsolnai László Olyan húsz-harminc centiméternyi nagyságú összekapcsolt és géppel teleírl papírlapok hever­tek előtte az asztalon bordó ■ színű borítólap­ban. Soha nem tudom meg, mit takart ez a bo­rítólap, de nekem ez •most nem fontos. Engem Ű érdekelt, azokban a percekben, aki meg-meg- forditotta a borítólapot, aki néha könyökére tá­maszkodott, majd meg­igazította a fülhallgatót, hogy saját nyelvén hall­ja, miről beszélnek a magyar kommunisták. S közben a borítólap mel­lett fekvő jegyzettömbbe jegyezgeletl. A kongresz- szusi terem jobb oldali erkélyén a reflektor mö gött ültem. Láttam jól körös-körül az erkélyt, a földszinten ülőket, az elnökség tagjait. Nem kellett sem hátra, sem oldalt fordulnom. Ha Kurtított borítólap külföldi szólt a kongresz- nyol Köztársaságot, Hit- szushoz, én is feltettem a ler barbarizmusával fülhallgatót és anyanyel- szemben az egész vilá- vemen hallgattam a szó- got, ma pedig védik az cializmusról, a békéről, amerikai barbársággal az emberiség jelenéről, szemben az emberiség jövőjéről szóló szavakat, békéjét. És a többiek. Kitárulkozott előttem az akiket a szocializmus egész világ. A mi sze- kommunizmus építésé retett hazánk fővárosá- nek nagy-nagy csatái nak egy termében dobo- formálnak, edzenek gott az egész emberiség olyanokká, hogy soha szíve. Saigontól Helsin- egy pillanéttra se inogja­kiig, Helsinkitől Havan­náig eljöttek ide, hogy olmácsolják népük test­véri együttérzését a má­nak meg, amikor a nép, az emberiség ügyéről van szó. ö is ott ült köz­tük, velük együtt. A gyár kommunistáknak, a nagy szovjet népet és magyar népnek... A népek hű fiai, kar­okban edzett katonái annak kommunista párt­ját képviselte... Meg-megfordította az ultek a teremben. Olyan iratcsomót, melynél szé- ■catonái is, akik védték a lesebb volt 2,5—3 centi- Tanácsköztársaságot, méterrel borítólapja. E Xolcsakék, Gyenyikinék csüngő’’ részt behajlí- ellen a szovjet hatalmai, tóttá s hüvelykujját a Madrid falainál a Spa- hajtáson végig-végig­' 'WWWW húzta. Azután megint jegyzett, majd a hajtás másik oldalát is végig- v égignyomkodta hü­velykujjával. Üjra jegy­zett, azután visszahajtot- ta a „fület", s lefejtette, majd végigsimította a borítólap szakított szélét, ujjaival lesepergette a papírszössmöket és el­igazította az iratcsomót. Megint jegyzett, azután tenyerével elsimította a borítólapot, majd újra igazította a fülhallgatót. A Szovjetunió népeiről beszéltek, annak kom­munista pártjáról. Taps- orkán hömpölygőit végig a termen, s neki fátyo­los lett a szeme. Láttam az erkélyről is. Mert ekkor is odatévedt a szemem, ránéztem Le- onyid Brezsnyevre, mint amikor a borítólapod kurtította... Cserei Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents