Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A JEGYEI f&RTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El T AN ÁCS LAP JA BÉKÉS 1966. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Lakkozás nélkül Minden évben jelentős mér­földkövet jelent termelőszövet­kezeteinkben a zárszámadás el­készítése. Azért, mert nemcsak egy eltelt esztendő gazdálkodá­sának eredményeiről, a tagok­nak jutó jövedelem mértékéről kapnak pontos képet — ha a va­lósághoz híven veszik számba a szövetkezet bevételét, vagyonát —, hanem arról is, hogy milyen anyagi erő áll rendelkezésükre a következő évi még eredménye­sebb gazdálkodás megtervezésé­hez. Megyénk termelőszövetkeze­teinek egy része az idén teljesen önállóan készíti el zárszám­adását. A tanácsok illetékes osztályai csupán ellenőrzési jogot tartanak fenn maguknak ahhoz, hogy, az anyagilag tehe­tősebb, jól képzett könyvelő­gárdával rendelkező szövetkeze­tek se feledkezzenek meg az ér­vényben levő jogszabályokról, a jövő évi zökkenőmentes gaz­dálkodáshoz szükséges összegek tartalékolásáról. Szükséges az ellenőrzés, mert az „osszunk minél többet ördöge” ilyenkor elemi erővel támad, s jó néhány helyen nem is talál különösebb ellenállásra. Nem talált ellen­állásra a kétegyházi Béke Tsz- ben sem az elmúlt évben, s ezért egymillió forinttal többet osztottak ki a tervezettnél, töb­bet, mint amennyit a forgó­eszköz növekedése megengedett volna. Az egy évvel ezelőtti lágyszívűség most bosszulja meg magát, mert tartalék hiá­nyában, továbbá a belvíz és a kései vetés terméscsökkentő ha­tására aligha tudják az idén a tervezett értéket kiosztani. A takarónál hosszabbra nyúj­tózkodásra való törekvés nem válik a gazdálkodás előnyére se­hol sem. AS meg egyenesen el­ítélendő, amihez a gyulai járás egy másik szövetkezete — re­mélhetőleg a megyében is egye­düli — folyamodott. Hamis va­gyon- és készletleltárral 1,5 mil­lió forint mérleghiányt akart el­palástolni a szövetkezet vezető­sége. Többek között háromszor annyi takarmánykészletet tün­tettek fel a zárszámadásban, mint amennyivel rendelkeztek, s a már értékesített hízó állato­kat is még meglevőkként tüntet­ték fel a forgóalapban. Az ilyen manipulációt nem lehet eléggé elítélni. Takargatni sem lehet sokáig, mert csakhamar kipuk­kad az ilyesmi önámító, hamis volta, s gyanakvás támad nyo­mában a szövetkezeti gazdák körében, hogy akik képesek fél­revezetni az államhatalmi szer­veket, azok megcsalhatják, be­csaphatják a közös gazdaságban dolgozókat is. Ebben az esztendőben súlyos Károkat okozott a belvíz. Ügy­annyira, hogy a már megerő­södött, s eddig közepesen gaz­dálkodó szövetkezetek egy részé­be is visszatérítette a korábban már kihevert gazdálkodási be­tegséget, a mérleghiányt. A ki­esések pótlására nincs az állam­nak elegendő anyagi ereje. Ezt kertelés nélkül tudatniuk kell a vezetőknek a szövetkezeti gaz­dákkal. De azt is, hogy milyen lehetőség volt a kiesések leg­alább egy részének pótlására. Természetesen nem könnyű ezt bevallani, mert helyt-helyt hi­ányzott ehhez a leleményesség és a minden akadályt leküzdeni akaró hozzáállás. S mint aho­gyan lenni szokott, éppen a leg­gyengébb szövetkezetekben volt tapasztalható a legkevesebb tö­rekvés a kiesések pótlására. S ennek oka elsősorban a vezetés gyengeségében keresendő. A gazdaságirányítás új mecha­nizmusa nagyobb önállóságot és több helyi kezdeményezést igé­nyel majd szövetkezeteinktől is. Mindezek legfőbb forrása a ve­zetés és a szövetkezeti gazdák kölcsönös bizalma, szoros együttműködése, / egységes aka­rata, tettrekészsége. Éppen ezért a vagyontárgyak és a for­góeszközök számbavételével együtt alaposan mérlegre kell tenni — különösen azokban a szövetkezetekben, ahol immár évek óta szakadék tátong a ve­zetők és a tagok között — a ve­zetők képzettségét és rátermett­ségét is. A vezetés színvonalának javí­tása természetesen nemcsak a rátermett elnök és főagronómus megválasztásán múlik, hanem azon is, hogy az igazgatóság, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság tagjai mennyire értik, szeretik hivatásukat, milyen tempera­mentummal vetik magukat az észlelt hibákra, avagy csak bó­logatnak mindent elnéző, „jó emberek” módjára. A zárszám­adás önálló, felelősségteljes el­készítése és a szövetkezeten be­lüli ellenőrzése már most is kö­veteli azt, hogy az ellenőrző bi­zottság elnöke a könyveléshez jól értő, egyenes jellemű ember legyen. Egyelőre még kevés az olyan szövetkezet, mint az eleki Lenin, ahol immár két éve mér­legképes könyvelő az ellenőrző bizottság függetlenített elnöke. Nem részletezzük tovább az ez évi zárszámadás és a jövő évi, meg az azt követő idők fej­lődésének feladatait. Legfonto­sabb most a valóságot híven tükröző vagyonleltár elkészíté­se, » szükséges termelési alapok lerakása és az, hogy hozzáértő, rátermett emberek kezébe ke­rüljön minden szövetkezetben a vezetés. Kukk Imre Megyénk ifjúsága tisztelettel és ragaszkodással Tan a felszabadító Szovjetunió iránt Tanácskozott az MSZBT elnöksége Az MSZBT megyei elnöksége december 14-én Haraszti János elnökletével ülést tartott Békés­csabán. A tanácskozáson meghí­vottként részt vettek az állami, társadalmi szervek megyei veze­tői, a Hazafias Népfront és a KISZ járási titkárai. Megjelent és felszólalt Majanek Ferenc, az MSZBT Országos Tanácsának osz­tályvezetője, Nyári Sándor, a me­gyei pánt-végrehajtóbizottság tag­ja. A Vichnál Pál MSZBT megyei titkár és Fabulya Balázs KISZ megyei osztályvezető által beter­jesztett A magyar—szovjet barát­ság ápolásának tapasztalatairól és feladatairól az ifjúság között cí­mű írásos jelentés alapján meg- kezdődöt a vita. Az elnökség a be­számoló és a vita során megálla­pította, hogy az év folyamán több közös akció, jól sikerült rendez­vény, másrészt találkozások szov­jet emberekkel és fiatalokkal azt bizonyítják, hogy megyénk ifjú­sága tisztelettel és ragaszkodás­sal van a felszabadító Szovjetunió iránt. Különösen nagy jelentősé­get tulajdonítottak a felszólalók a Hétköznapi fasizmus című film tömeges megtekintésének A be­számoló szerint a%KISZ megyei bizottsága akciója révén 43 ezer 427 fiatal nézte meg és vitatta meg a filmet. rátság ápolása. Ugyanis megálla­pította az elnökség, hogy míg a megyei parasztfiatalok körében jó a magyar—szovjet barátság ápo­lásának helyzete, addig a mun­kásfiataloknál a legelhanyagol­tabb. Ennek hiányát abban lát­ják, hogy az üzemekben az ál­lami és társadalmi szervek ré­széről nincs megfelelően koordi­nálva a barátsági munka ápolá­sa. Jónak tartanák, hogy ha ezen a téren az elkövetkezendő időben változás történne. Olyan javaslat is hangzott el, hogy jobban meg kellene szerettet­ni megyénkben az orosz nyelv tanulását, különösen az általános és közép- iskolás fiatalok között. Az elő­rehaladást példázták Orosházá­ról, ahol orosz nyelvi versenyeket rendeznek az általános és közép- iskolás fiatalok. Olyan javaslat is elhangzott, hogy helyes lenne, ha az orosz nyelvszakos tanárok is megismerhetnék a helyszínen a Szovjetunió életét. Sok javaslat hangzott el, amelyek közül csak néhányat em­lítünk meg, többek között azt, hogy a MOKÉP 1967-ben is ren­dezze meg a szovjet filmnapokat, valamint az orosz nyelv megsze­rettetésére az üzemi szakszerve­zeti bizottság és a KISZ néhány üzemben közösen szervezze meg a tanfolyamokat. Helyeselte az el­nökség azt is, hogy a KISZ megyei VB és az MSZBT megyei elnöksége együtt 1967 tavaszán rendez­ze meg a Kapcsolatunk a vi­lág ifjúságával című megyei kiállítást. Az elnökség azzal fejezte be napi munkáját, hogy jónak tarta- ! ná, ha a megtárgyalt kérdésben valamennyi tömegszervezet és | mozgalom jobban összehangolná i tevékenységét, hogy már a tél ' folyamán jelentősebb eredménye- ] két érjenek el. Apadnak a folyók - Belvíz borít 3700 holdat 25 szivattyútelep üzemel A szovjet és a magyar barát­ság elmélyítését szolgálta az is, hogy megyénkből 1965— 66-ban öt különvonat indult a Szovjetunióba — Békéscsaba—Kijev és Moszkva, illetve Leningrádba — 1500 utas­sal. Ebből ebben az esztendőben november 7-re a KISZ egy kü- lönvonatot indított 300 megyei fiatallal. Követendő példaként említették meg, hogy ebben az esztendőben 37 esetben rendeztek barátsági napot, amelyek alkalmával több mint tízezer ember találkozott szovjet elvtársakkal. Mindezek a tények azt bizonyítják — mon­dotta ki az elnökség —, hogy me­gyénk ifjúsága ismeri és helyes­nek tartja a magyar és a szovjet nép közötti barátság szorosabbra fűzését. Különösen fontos a tanu­lóifjúság és a munkásifjú­ság körében a szovjet ba­A múlt héten kisebb árhullám vonult végig a Körösökön. A fo­lyók vízszintje az utóbbi napok­ban apadásnak indult. Tegnap, december 14-én a korábbi napok esőzései még nem okoztak bo­nyodalmat. így a folyók vízál­lása tovább apadt. A sorozatos esőzés következté­ben a belvízborítás 3700 holdra növekedett. Az elöntött területek kisebb táblákra korlátozódnak. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság belvízvédelmi ügyelete intézke­dett 25 szivattyútelep üzemibe helyezésére. Ezekkel másodper­cenként 42,61 köbméter vizet to­vábbítanak a csatornákból a fo­lyók szakaszaiba. Legszámotte­vőbb a belvízborítás a sarkadi szakaszmérnökség területén. Az üzemibe helyezett 20 szállítható szivaítyúberendezés többségét is itt üzemeltetik. Ezek összteljesít­ménye 6,21 köbméter másodper­cenként. A belvízvédelmi munká­latokban a vízügyi igazgatóság területén 600 ember foglalatosko­dik. A belvízgazdálkodási társulatok a szakaszmérnökségekkel együtt dolgoznak a belvízkárok megelő­zésén. Azokon a helyeken, ahol ez év tavaszán jelentős volt a bel­vízkár, a termelőszövetkezetek fokozottabb intézkedéseket tesz­nek a víz elvezetésére, öt szi­vattyútelep környékién gyorsan, szaporodik a víz a csatornákban, mert a szántóföldről szabad le­folyást biztosítottak a közös gaz­daságok. Éppen ezért az előbb említett öt telepen a szivattyúkat éjjel-nappal üzemeltetik. A töb­bi szivattyútelepen általában na­pi 8 órás műszakot tartanak. rfVWVWWW Karácsonyfavásár. Foté: Demens'

Next

/
Thumbnails
Contents