Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
I A PÁRTKONGRESSZUS CSÜTÖRTÖKI TANÁCSKOZÁSA Gáspár Sándor: flz új gazdasági mechanizmusban megnő a szakszervezetek jogköre és felelőssége A szerda délutáni ülésen fel(Folytatás a 2. oldalról) szik ezeket a belső ellentéteket. Ez a háttere India, Pakisztán, Guinea, Ghana konfliktusának, ellentétének, sőt sok tekintetben az indonéziai népirtásnak is. Az afrikai országok nemrégen tartották Addisz Abebában csúcs- konferenciájukat. önmagában az a körülmény, hogy a jelenlegi nagymértékű támadások és felszított ellentétek ellenére meg tudták tartani a találkozót, az antiimperialisita és antikolomialds- *a erők aktivizálódását jelenti. Az emberiség nagyobbik hányada gyarmati sorból felszabadult országokban él. Sorsuk alaA harmadik világ országainak gazdasági problémái ügyében igen nagy jelentőségű lesz a jövő évben Űj-Delhiben megrendezendő világkereskedelmi konferencia. A Magyar Népköztársaság nagy figyelemmel készül erre a konferenciára. A nyugati kapitalista országok egymáshoz való viszonya is bonyolulttá vált. A szocialista világrendszer kialakulásával, főként fejlődésének új szakaszába lépésével, a gyarmati rendszer felszámolásával olyan lazulás! folyamat kezdődött el az imperialista hatalmak szövetségi rendszerében, amely már nemcsak az imperialista hatalmak ellentéteinek a növekedését, hanem hatalmi rendszerük felbomlási folyamatát is jelenti. A nemzetközi viszonyoknak ez az új, kedvező változása lehetőségeket nyit új kezdeményezésekre a háborús veszélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerősítése érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai bukaresti értekezletükön közös állásfoglalásban új javaslatokkal fordultak felelős kis- és nagyhatalmakhoz. A javaslatok közül a legidőszerűbb s a nemzetközi közvéleményt, az európai kormányokat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére, az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javaslat. Most, amikor az Egyesült Államok vietnami agressziója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Európában leselkedő veszélyekről nemcsiak megfeledkeznünk nem szabad, hanem éppen felszámolásukra kell törekednünk. A Közép-Európában élő népek közvetlen problémája s egyúttal a nemzetközi élet világ- problémája az európai béke és biztonság rendszerének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával, mozaikszerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik majd össze az összeurópai biztonsági rendszer. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népeinek egyetértése a német kérdésre vonatkozóan. A két Németország szomszédainak ehhez sok közvetlen és türelmes eszmecserét kell vállalniuk. A mai nemzetközi viszonyok között is érvényes'a kommunista és munkáspártok I960, évi moszkvai közös nyilatkozatának felhívása: minden demokratikus erő fő feladata: küzdelem a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért. Külpolitikánkban nagy nemzetközi összefogásokat keresve, hullámzó veszélyek kö- jMt ezt a feladatot szolgáljuk. kulása az egész földkerekséget befolyásolja. Ha társadalmi viszonyaik rendezése, gazdasági problémáik megoldása, az emberi életlehetőségek biztosítása nem sikerül országaikban, válságaik az egész világ sorsát , súlyosan érinthetik. Érdemes most különleges figyelmet fordítani a latin-amerikai országok politikai fejlődésére, ahol a szocialista Kuba jelenléte parancsoló szükségszerűséggé tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése külpolitikai elvének alkalmazására irányuló törekvéseket. se helyesen elemzi a mai nemzetközi eseményeket, világosain jelöli ki a további külpolitikai feladatokat. A Külügyminisztérium dolgozói, külképviseleteink vezetői és tagjai sok erőt kapnak munkájukhoz abból a bizalomból, amelyben a Központi Bizottság bennünket részesít. Megköszönve ezt a bizalmat, ígérhetem a kongresszusnak, hogy népköztársaságunk külügyi szolgálatának tagjai, párttagok és pártonkívüliek, hűségesen állnak helyt a kongresszusi útmutatások alapján nemzetközi felelősségünk és nemzeti érdekeink szolgálatában — mondotta befejezésül Péter János. Péter János nagy tapssal fogadott felszólalása után Andorka Magdolna, a bősárkányi általános iskola tanára, ezután Pák Szón Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camacho Aguilera, a Kubai Kommunista. Párt Központi Bizottságának tagja, Franciszek Waniolka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Demcsigijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, David Bowman, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Ezután ebédszünet következett. A délutáni ülés A délutáni ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi párt- bizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszólalt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei párt- bizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnöke, Végh László, a Pamufcnyomóipari Vállalat vezér- igazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt: Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Garai Gábor iró, Boros Ottóné, a Szolnoki Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hans Mahle, a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt elnöksége titkárságának tagja, Eivind Wik, a Norvég Kommunista Párt titkárságának tagja, Arturo Colom- bi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletáregység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. (MTI) szólalt Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. Eföljáiröbam kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szak- szervezetek feladatairól szólva rámutatott: igazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak és tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kérniük a szakszervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezeték önálló elemzése és állásfoglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni, .szakmai és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangol tabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kortnány és a szakszervezeti ta nács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletik kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása. Miről van szó, amikor a szak- szervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szakszervezetek hatáskörébe kerül. A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szak- szervezetek egyetértenek. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, rnert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik az össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítanivaló a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetőeh egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb— Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga soik- oldalúságában azonban csak most bontakozik ki minden gondjával és nagyszerűségével együtt. — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem, hogy a párt mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. együttes és külön-külön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szákszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniük a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészség- ügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniuk a dolgozók szocialista tudatának formálására. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lépniük a munkásosztály • soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségék ellen, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség a társadalmi tulajdonnal szemben. Gáspár Sándor ezután a szak- szervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdek- védelmével kapcsolatban kifejtette: nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szak- szervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb, ösz- szetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abba az irányba «hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekképviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel, a munkában megrokkantakkal, továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. Gáspár Sándor beszélt a szocialista ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás új rendszeriek bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az izemi étkeztetés, a munkásszál- ás, a munkásszállítás — fenn- .artása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jö- edelmezőségétől függ. A szolgáltatások másik kőiét az gynevezett .vállalaton kívüli ..zolgáltatásök, lakás, közlekedés, 'illany, gáz stb. alkotják. A iolgozók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott ma- tas összegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szolgáltatások díjainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozók reálbére nem csökken. A munkaidőcsökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb tennivalókról szólt. Rámutatott, amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolójában, hogy minden egészségre ártalmas munkakörben be kell fejezni a munkaidőcsökkentést. Továbbá 48 órára kell csökkenteni a munkaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb. Radikálisan esökken- tenünk kell a munkások egészségét veszélyeztető mértéktelen túlórázást. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszervezés kérdése. A gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, hogy teremtsenek rendet ebben' a i kérdésben — hangsúlyozta a szónok. Pártunk IX. kongresszusa hosz- szú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatainkat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozók. Ha a célokat, a tennivalókat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakoztatott szocialista munkaverseny sikerei a munkásosztály magas fokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresszus határozatait teljes mértékben s minden vonatkozásban végrehajtsuk. Nagy figyelemmel készülünk a világgazdasági konferenciára A Központi Bizottság jelemeA vállalatvezetők bizonyos kérdésekben csak a szakszervezettel egyetértésben dönthetnek A szakszervezeti és asz. államA végzett munka alapján a jövedelem differenciáltabb lesz
