Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

5 Vasárnap 1988. november 13. Kél klubnap és több szakmai előadás A MTESZ tudományos szervezeteinek novemberi programjából A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek . Szövetsége Békés megyei Szervezetének tudományos egyesületei sokolda­lú programot készítettek erre a hónapra. A Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület szervezésé­ben november 14-én este a Gyu­lai Harisnyagyárban Varga Fe­renc tart előadást az üzemszer­vezés időszerű kérdéseiről. No­vember 16-án a Férfifehérnemű- gyár békéscsabai gyáregységében a munkaszervezés, a munkavé­delem és az egészségügy kér­déseiről dr. Bácskai Béla elő­adása hangzik el. A Békéscsa­bai Kötöttárugyárban november 17-én Simán Miklós tart elő­adást A gazdaságosság és anyagi ösztönzés kérdései a gyártmány- fejlesztéssel kapcsolatban cím­mel. Ezzel egyidőben a Pamut­textilművek békéscsabai gyárá­ban Mitykó János a dréhergyár- tás helyzetéről és tapasztalatai­ról tájékoztatja az előadás rész­vevőit. Ebben a hónapban két klub­napot is rendeznek. A Közieken déstudományi Egyesület megyei szervezete november 18-án tart­ja meg klubnapját, amelyen fil­met is vetítenek. A másik klub­napot az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület rendezi novem­ber 22-én Békéscsabán, a Tech­nika Házának előadótermében. Érdekesnek ígérkezik a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület megyei csoportjának ren­dezvénye is, amelyet november 20-án délelőtt tartanak a gyo­mai nyomdában, s amelynek keretében élménybeszámolóra kerül sor. Ugyancsak e szerve­zet rendezésében tartják meg Békéscsabán, a Kner Nyomda kultúrtermében november 24-én az ismeretterjesztő előadássoro­zat második részét, amikor a részvevőket a nőgyógyászati kér­désekről tájékoztatják. hályt is belekeverte, .mikor arra hivatkozott, hogy annak idején Józsi bácsi az ő füle hallatára ígérte meg, hogy a fcehéngondo- zók élére állítják, ha belép. De ineki a kertészet is jó. Az „új hely” elfoglalásai nak terve any­ujára megzavarta a beszélgetést, hogy lényegében úgy oszlottak szót, hogy a közgyűlést nem ké­szítették elő. Szinte minden az ő nyakába szakadt. A végén majd­nem összeszólalkoztak, mert Mi­hály azt helj^esnek tartotta, hogy Gémesnek „hálásabb” beosztást kell adni, de a teljes „őrségvál­tás” ellen tiltakozott. Csak az kristályosodott ki, hogy Menyhértnek mindenkép­pen mennie kell. Hogy mi lesz utána? Ezért is szeretne Józsi bácsival beszélni a titkár. Ugyanakkor ki is akarja en­gesztelni, mert az éjszaka ő is belátta, hogy csúnyán magára hagyták az öreget. Abban bí­zott, hátha kettesben jobban megértik egymást. Bementek. Andrékó a kony­hába hívta, de az öreg leült az előszobában az egyik fonott székre. — Jó lesz itt — mondta. — Csak miránk tartozik, amit meg akarok beszélni veled. A titkár is leült. Az öregnek bőven volt még ideje a vonat­indulásig. — Végleg el akarjátok vészéj- teni? — kérdezte Józsi bácsi, mintha csak ott folytatná a vi­„Tegnap fantasztikus volt az eredmény. Több mint 243 ezer nyers cserép készült” — hallom Zsibrita Györgyöd, a békéscsabai 1-es számú téglagyár művezető- helyettesét, amint éppen telefonál valakinek. Nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, tehát amikor le­teszi a kagylót, megkérdezem: — Mi van ebben fantasztikus? — Az, hogy a napi terv 200 ezer és eddig, ha nagyon jól ment, ak­kor is ritkán volt több 210—220 ezernél. — Valami baj van most? — Hát éppenséggel nincs — vá­laszol, de azért mintha árnyék re­dőzné a homlokát. Kisvártatva ki is derül az igazság, amikor csak inkább önmagától kérdezi: — Ho­va tegyünk ennyi nyers cserepet? Persze azért nincs „túltermelési válság”. Kell a cserép az országnak Még kétszer ennyi sem lenne sok. A művezetőhelyettesnek azonban most több a gondja. De hát inkább ilyen legyen, mint másfajta. Az első félévben úgyis lemaradás volt. Tavaly ősszel ve­zették be a présgépnél az auto- mata-elszedést és hónapokig baj volt a géppel, meg a munkakedv- vel is. Az asszonyok, akik most is ezeknél a gépeknél dolgoznak, zú­golódtak. Szerették volna a régi | módszert, a kézi edszedést vissza- | állítani. A keresetüket féltették. | Végül mégis minden. egyenesbe ; került. De mit mondanak az illetéke­sek? Szólaltassunk meg két asz- szonyt Duna Mihály brigádjából! Ez a brigád a legjobbak közé tar­tozik. Novák Györgyné a gép ütemé­hez igazodó ritmikus mozgással rakja a folyton mozgó szalagra a rácsokat, amelyeket Nagy Já- nosné stószban helyez elé. Mint­ha az automata gép egyik alkat­része lénne, úgy dolgozik, mégis csupa derű. Vajon mire gondol munka közben? — Legtöbbször Gyurikára, a 12 éves kisfiámra. Mi ketten — vet pillantást Nagy Jánosné felé — néha beszélgetünk is. Neki 4 éves kislánya van. Ö az óvodáról me­sél, én meg az 5-ösökkel dicsek­szem. Sokszor a főzés, háztartás kerül szóba. Mindig van valami probléma ... tát, ahol abbahagyta Gémesek­nél. Andrékó .számított rá, hogy az öreg egyből az elevenbe vág. Hosszú hallgatás után felelt. Ke­reken kimondta azt, amit az es­te a többiek előtt elhallgatott. Azok úgy akarták Menyhértet kidobni, mint egy kártevőt. Ir­galom nélkül. Még Mihály is azt mondta, keressen helyet magá­nak. Elég nagy a „szociális ösz- szeköttetése’”. — A gépállomáson lesz hely a számára. Kora reggel megy, este érkezik. Kevesebbet talál­kozik az itthoniakkal. Hamarabb begyógyulnak a sebek. Neki is könnyebb lesz. Andrékó higgadt szavai, előre­látása nem nyugtatta meg áz öreget. — Már helyet is kerítettek neki? — kérdezte gúnyosan. — Még ez nem biztos, de Tar- calival, az igazgatóval beszél­gettem a múltkoriban. Szüksé­gük volna egy területfelelősre. — Még jó, hogy nem mezei őrt akartok belőle csinálni. Andrékó hallgatott. Az öreg pedig mindinkább érezte, hogy egyre kilátástala- nabbá válik harca Menyhértért. — Rosszabbak vagyunk, mint I az állatok! —; fakadt ki kese- j rűen. — Felfaljuk a saját vérűn- két! Menyhértnek csak ott van I helye, ahol most van! Ezért jöt- 1 tem be hozzád. (Folytatjuk) Nagy a zaj, de érthetően mondja ezeket a szavakat Novák Györgyné. Szinte kiáltja. Hason­ló hangerővel kérdezem: — És milyen problémái van­nak? Elmosolyodik. — Hát éppen nem megoldiha- tatlanok. A munkakörömmel meg vagyok elégedve. Elég jó a ke­resetem. A férjem is itt dolgo­zik, anyagilag már utolértük ma­gunkat. Most azonban kabátot szeretnék venni a kisfiamnak. Gyurika bélelt orkánt akar. Meg aztán, amikor a házat építettük, akkor nem kellett fürdőszoba, most már azt is szeretnénk. A helyét a váltós foglalja el, neki 20 perc pihenő jár. — Tehát van miért iparkodni — próbálom folytatni a rövid időre megszakadt beszélgetést egy kicsit távolabb a géptől. — De még mennyire! Legfő­képpen azért, mert kongresszusi felajánlást tettünk és mi állni szoktuk a szavunkat. A tervet is teljesíteni akarjuk. Már évek óta elmaradt a vállalatnál a nyere­ségrészesedés, aminek különböző okai voltak. Itt az ideje, hogy végre mi is kapjunk. Azzal serkentenek bennünket, hogy ha elérjük a célt, a kere­setünkre havonta 5 százalékot kapunk. Mivel pedig legutóbb a váltóbrigádunk mögött a máso­dikok lettünk, még 90 forint ju­talom is jár nekünk. — Hogy érték el a jó ered­ményt? — Az a lényeg, hogy segítsünk egymásnak. Ha a rámásöknak sok a dolguk, odamegyünk és min­den szó nélkül csináljuk mi is velük együtt, ameddig kell. — Nem fárasztó a munkaköre? Novák Györgyné felemeli a kezét és mutatja a kiegyenesí­tett kisujját: — Ilyen sovány voltam, ami­kor 25 éve (egészen kislány ko­romban) idekerültem. És látja, most milyen jó húsban vagyok? — kérdezi jóízű nevetéssel. — Szeretek dolgozni a gép mellett — folytatja aztán —, csak akkor bosszankodom, ha nincs, vagy rossz minőségű, iszapos az anyag. És mielőtt a 20 perc pihenő lejárna, azt is elmondja, hogy lefényképezték a brigádot. — Ott vagjumk a kultúrterem­ben és a portán is. Ügy látszik, kiérdemeltük. Nagy Jánosné férje ugyancsak a téglagyárban dolgozik. Nagyné is kedves, barátságos asszony. Katika, a kislánya a mindene. Vele is kezdi: — Nagyon aranyos gyerek. A férjem elkényezteti. Váltott mű­szakban dolgozunk, egyikünk — dig vele van. Amikor este haza­megyek, már alszik, de azért ösz- szepuszilom. Ilyenkor egy pilla­natra felnyitja a szemét és rám mosolyog. El lehet képzelni en­nél nagyobb boldogságot? Reggel én viszem az óvodába. Csak 9 órakor, az utolsó percben, hogy minél tovább együtt legyek vele. Az életüknek tehát Katika ad­ja az érteimet. Építettek egy egyszobás házat, már a második szobára spórolnak. — Most, hogy könnyebb lett a munka, jószágot is tartunk a ház körül, malacot, libát, kacsát, csirkét. Csak magunknak. Jó .tá­latok lesznek belőle. Én egy ki­csit „parasztos” vagyok. Elégedetten beszél a maga kis birodalmáról, ami aszerint ala­kul, ahogy azt a férjével együtt valamikor tervezte. — Gondja? Valahogy úgy vélekedik, mint Novák Györgyné. — Csak az anyag jöjjön! — mondja végül, mert ez a folya­matos munka és a jobb kereset egyetlen feltétele. Ő és a bri­gádtársai már tudják a többit. Ha dolgozik az embér, annak le­gyen látszata. _ És teljesítik a vállalatnál az ígéreteket is. — Az igazgató elvtárs azt mondta, ha egy nap 25 ezer nyers cserepet készítünk, egy hordó sört kapunk. Állta a sza­vát. Tegnap újra 25 ezer volt az eredmény, egy hét múlva megint megkapjuk a sört. Persze az 5 százalékot és a he­lyezés szerinti jutalmat is. Csak újra és újra ki kell érdemelni. Pásztor Béla November 14-én, hétfőn kezdődik meg a turné me­gyénkben, amelynek keretén belül neves énekeseink olasz operaesteket tartanak, illető­leg a Rigoletto keresztmetsze­tét mutatják be. Békéscsabán, hétfőn este fél 8 órakor, a Ba­lassi Művelődési Otthonban hallhatják a zenerajongók a legszebb olasz operarészlete- ket, Verdi, Leoncavallo, Doni­zetti, Mascagni műveiből. Az áriákat s a kettősöket Ivánka Irén, Károlyi Stefánia, Szabó Miklós Érdemes Művész, Sin­Megyei ankét al iskoláztatás helyzetéről A Hazafias Népfront megyeó bizottsága kezdeményezésére a tavasszal a gyulai és a volt sar- kadi járásban 15 községben nat brigád felmérte az iskoláztatás helyzetét, s ennek tapasztalatait november 16-án, szerdán dél­előtt 9 órakor Gyulán az MSZMP járási bizottságán me­gyei ankét formájában értékelik. Az ankéton a járási és városi tanácsok művelődésügyi osztá­lyainak vezetői a járási és ■ vá­rosi népfront, illetve nőtanácsok titkárai vesznek részt. Ezenkívül meghívták a 15 község — ahol a vizsgálat volt — tanácselnökeit és népfronttdtikárait is.. Az ankéton Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára tart tájékoztató előadást. Tsz-asszonyak tanácskozása Oucsán A bucsad Üj Barázda Termelő- szövetkezet nőbizottságának ren­dezésében november 14-én, hét­főn este a községi tanács nagy­termében tsz-asszonyok tanács­kozása lesz. Ez alkalommal dr. Jakó Károly bíró a termelőszö­vetkezetek jogi helyzetéről és a tsz-tagok jogairól tart tájékozta­tó előadást. Az előadás után vi­tát rendeznek. kó György, Virágos Mihály éneklik. Az énekeseket Kosa Sándor zongoraművész kíséri, A hét többi napjain az If­jú Zenebarátok sorozatban Medgyesegyházán, Csorváson, Orosházán, Békésen, Mezőhe­gyesen, Mezökovácsházáa, Szarvason, Kondoroson lépnek fel a művészek. Kedden Vész­tőn, majd csütörtökön Eleken, pénteken Kondoroson Verdi: Rigoletto operájának kereszt- metszetét mutatják be a mű­vészek. ILVEN LESZ a kétmilliós beruházással épülő crzsébethelyi orvosi rendelő Békéscsabán. A korszerű berende­zésű rendelőintézetet 1987 harmadik negyedében adják át rendeltetésének. Általa javul Er- zsébethely lakosságának orvosi ellátása és tehermentesül a központi SZTK-rcndelő. (k) játszotta ká a íarbát. Még Mi­Hétköznap a téglagyárban ha ő kijön az óvodából — min­Olasz operaestek nsegigénkkeM

Next

/
Thumbnails
Contents