Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

<9ö6. NOVEMBER 2„ SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Világ proletárjai, Köszöntjük a párt megyei küldöttértekezletét! Kommunisták tanácskozása Széles körű előkészületek után ma délelőtt megkezdi munkáját megyénk legfelsőbb politikai fóruma, a megyei párt­értekezlet. A magukra mindig többet vállaló emberek, a kom­munisták ülnek a tanácskozó- asztaloknál és számot vetnek önmagukkal, munkásságukkal. Számot vetnek megyénk lakói­nak minden örömével, gondjá­val, politikai, gazdasági és tár­sadalmi fejlődésünk sikereivel, négy esztendő eredményekben gazdag küzdelmeivel. S hogy van miről számot adni, azt nem az esemény feletti öröm és tiszteletadás mondatja velünk, hanem a megtett út szemmel látható, kézzelfogható bizonyí­tékai. Hiszen olyan események zajlottak le e négy esztendő so­rán, olyan vágyak és elképzelé­sek öltöttek testet, olyan csele­kedetek kerülhettek a megyei pártbizottság beszámolójába, amelyek a szocializmus építésé­nek nagyszerű velejárói, olya­nok, amilyenekre csak a kö­zösségért élni és cselekedni kész emberek képesed A kommunisták e tanácskozás sori emelt fővel állhatnak me­gyénk népe elé. A párt megyei bizottsága politikai, gazdasági és társadalmi életünk felelősség- teljes irányító munkájában tö­retlenül és szilárdan állt helyt, követte — és a dolgozókkal egységben — igyekezett megva­lósítani a párt VIII. kongresszu­sának határozatait. Ez az alap­vető tény biztosította, hogy me­gyénkben eleven, lüktető a poli­tikai élet, hogy erősödtek a párt- szervezetek, hogy az emberek egyre jobban törekednek a mar­xizmus—leninizmus megisme­résére, megértésére. Ez az alap­ja annak, hogy a társadalmi életben, a dolgozók osztályszö­vetségének erősödésében, a gaz­dasági és kulturális életben je­lentős eredményeket érhettünk el. A szocializmus alapjainak lerakása után ez az a négy esz­tendő, amelyben megszilárdul­tak a mezőgazdaság szocialista szektorai a megyében, és min­denki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmus teljes fel­építéséhez a mezőgazdaságban is a párt jelölte út az egyedüli helyes és követendő. parasztság termelési kedvének növekedése, a dolgozók életkö­rülményeinek állandó javulása, mind itt zajlik le szemünk előtt, napról napra tanúi vagyunk. De tegyük hozzá: nem magától jött! S hogy szemlélhetjük, azt az előrelátó gazdaságpolitiká­nak, a következetes irányítás­nak, az ügy sikerébe vetett hit­nek és szorgalomnak köszönhet­jük. Ki ne tapasztatta volna e négy év során azt a hallatlan erőfeszítést, amelyet azért tet­tünk, hogy korszerű, versenyké­pes ipari létesítményekkel gaz­dagodjék a megye. Ki a meg­mondhatója, mennyi számvetés, tanácskozás, töprengés és neki­rugaszkodás kellett ahhoz, amíg elérkeztünk odáig, hogy bővít­hetjük, korszerűsíthetjük régi üzemeinket, s a vidéki ipartele­pítés fokozatos megvalósításá­val enyhíthessük a foglalkoz­tatottsági gondokat. Ki tudná felsorolni az új létesítményeket, a korszerű mezőgazdasági épít­ményeket, üzemeket, lakóépüle­teket, kulturális és egészségügyi intézményeket Hosszai listát tenne ki mindez. De az össze­gezés ott lesz a küldöttek asz­talán több minit százoldalas könyvbe kötve. Ott lesz a be­számolóban és meg-megcsillan majd a küldöttek felszólalásai­ban. Sikerekben gazdag négy esz­tendő munkája kerül elemzésire ezen az értekezleten. A sikerek elismerésén túl azonban a meg­tett út gondjai, hibái, buktatói is mérlegre kerülnek. Mérlegre, mert a kommunistákat, a párt­vezetést az önkritikus szemlélet- mód jellemzi. Tudják, hogy a hi­bákkal, tévedésekkel szakítani csak bátor kritikával, a hibák ismeretéből fakadó őszinte el­határozással és tettrekészséggel lehet. Ilyen kritikai légkör ha­totta át vezetőségválasztó tag­gyűléseket, a községi, járási és városi pártértekezleteket. Ilyen légkörben vitatták meg négy év tanulságait, a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelvei alapján a jövő tennivalóit, és ilyen értelemben látták el út- ravalóval a mai tanácskozáson részt vevő küldötteket. Gyümölcsöző volt ez a négy esztendő és csak kivonatosan is lehetetlen itt felsorolni fejlő­désünk fontosabb mozzanatait. A gépesítés fokozása, a tudo­mány eredményeinek felhasz­nálása és mindezek hatásaként a terméseredmények növekedé­se, az ésszerűbb és gazdaságo­sabb termelésre való törekvés, a Négy év eredményei, sikerei, hibái s jövőbe mutató tanulsá­gai kerülnek ma a tanácskozás reflektorfényébe. Négyévi mun­kásság összegezésére tekin­tenek, figyelnek ma megyénk lakosai. Mi velük együtt kö­szöntjük a kommunisták megyei értekezletét és munkájukhoz sok sikert kívánunk. Növekedett a gazdasági tevékenység hatékonysága, tovább javult a lakosság életkörülménye A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése A második ötéves terv idősza­kában elért fejlődésre alapozva, a gazdaságpolitika továbbfejlődé­sével, a gazdaságirányítási rend­szer reformjával kapcsolatos kezdeti intézkedésekkel összhang­ban az ipar és a mezőgazdaság több fontos üzemében 1966 I.— A szocialista ipar 1966 első 9 hónapjában 11 százalékkal töb­bet termelt, mint egy évvel ko­rábban. Ugyanilyen mértékben nőtt az üzemek árbevétele is. Az ipar tevékenységét idén jobban jellemezte az igények felmérése, a szükséglet szerinti termelés. Bővült az ipari termékeik válasz­ul. negyedévében a termelés szervezettebb volt, javult a gazda­sági munka hatékonysága. 1966-ban a gazdaság továbbfej­lődését, a lakosság anyagi, egész­ségügyi és kulturális ellátásának javulását a következő adatok jel­lemzik: téka, javulta minősége és a kész­letek gyorsabban realizálódtak. Számos új — üvegipari, kötszövő- ipari, hús- és baromfiipari — cik­ket állítottak elő. A fontosabb cikkek termelése az előző évhez és az országoshoz viszonyítva az alábbiak szerint alakult: állóalapja. Jelentős műszaki In­tézkedések történtek a tégla- és cserépipari vállalatnál, a Barom­fiipari Országos Vállalat Orosházi Gyáregységénél. A berendezések kihasználását lényegesen növelték az üveggyárban és a kőolajbányá­szatban. Az ipar — összhangban a nép- gazdasági terv célkitűzéseivel — fokozta külkereskedelmi tevé­kenységét is; több új és hagyomá­nyos cikk exportja növekedett 1965 első kilenc hónapjához ké­pest. A szocialista építőipar az év el­ső kilenc hónapjában 340 millió forint értékű építési, szerelési munkát végzett, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedés teljes mér­tékben a közületi és a szövetke­zeti iparban következett be. A vállalati építőipar termelése va­lamelyest csökkent, ahol — a nagy ipari beruházások teljes be­fejezése után — számszerűen jó­val több, átlagosan 29 százalékkal kisebb értékű építménykivitele­zést kezdtek meg az év folya­mán. Az építőipar főbb feladatait hosszabb időre a Központi Bi­zottság 1964 februári határozata szabta meg. A feladatok megvaló­sítása érdekében a megyében az eddigieknél fokozottabban kell növelni az építőipar gépállomá­nyát, az előregyártott, korszerű falszerkezetek, a típustervek alap­ján végzett kivitelezések arányát. A nehéz testi munkával járó munkafolyamatok gépesítését a tanácsi építőiparban kevésbé fo­kozták. (Folytatás a 3. oldalon.) Az 1966. I.—III. n.-évi termelés az 1965. L—IIL n.-évi aa országos termelés %-ában term, %-ában Kőolaj 89,3 9,1 Földgáz 135,9 9,1 Égetett tégla 101,3 10,1 Égetett cseré® 99,9 81»! Öblös üveg 814 24,1 Öntött síküveg 844 16,1 Kötöttáru 101,3 114 Férfiing 93,• 85,1 Takarmánykeverék 105,9 94 Cukor 104,t 214 Kolbászfélék 1214 11,0 Vágott baromfi 92,6 11,4 Feldolgozott tojás 95,3 16,3 Gy ümölcskonzerv 118,1 3,1 Főzelékkonzerv 1364 114 Egy év alatt emelkedett a tég­termékekből az igények mégha­la, öntött síküveg, cukor, kolbász­ladták a kapacitásnak megfelelő félék, feldolgozott tojás országos termelés mennyiségét is. Ezt termeléshez viszonyított részará­azonban csak kapacitásbővítéssel nya. Egyes cikkekből, mint példá­tudták volna kielégíteni. ul csempekályha, fémtömegcikk, Részleges és teljes üzembe he­egyes kötszövőipari és bútoripari lyezésekkel tovább bővült az ipar Ipar — Építőipar A BÉKÉSCSABAI ÜJ GIMNÁZIUM. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents