Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
9 1966, november 1 6 \ Vasárnap 4 Viharsarok áj arca tozik, a mezőgazdasági termelés kizárólagos jelentősége megszűnt, s egy rohamos ütemű ipari fejlődés változtatta sokszínűvé a Viharsarok új arcát. Üveghuták füstölgő kéményei, ágaskodó olajkutak erdeje, s egész vidékek mezőgazdaságát befolyásoló élelmiszertartósító üzemek modern épülettömbjei jelzik a változást, afíiely természetesen nemcsak efféle külsőségekben nyilvánul meg. Hatással van a lakosság foglalkoztatottságára, az életszínvonalra, egy kialakuló értelmiségi réteg fejlődésére, nem is beszélve annak óriási politikai jelentőségéről, hogy egy országrészben, egy megyében mindinkább terebélyesedik, izmosodik — számban és minőségben — a munkásosztály szerepe. A szocialista ipar termelése Békésben az országos előirányzatnál nagyobb mértékben, 68 százalékkal fejlődött. Állami iparunk a múlt esztendőben termelésnövekedését teljes egészében a termelékenység fokozásával érte el. (Nyilvánvaló, hogy az újonnan épült üzemek, gyárak a legkorsze- ■űbb technikával, a legújabb termelési eljárások hasznosításával kezdték meg működésüket. Az is biztos, hogy vannak még „bennük” további feltáratlan lehetőségek, tartalékok.) Ami további fejlődésünk, jövő kilátásaink szempontjából fontos, megszívlelendő tanulság, azt két gondolatban lehet csoportosítani. Az egyik: azoknak a nehezebben hasznosítható tartalékoknak a feltárása, melyeket nem aknáztunk még ki a lehetőségekhez mérten. A gépi kapacitások teljes lekötése, élőmunka-felhasználás folytonos csökkentése, az üzemek tevékenységének átszervezése több műszakra, a szükséglettől eltérő vagy az egyenetlen ütemű termelés megszüntetése, az importanyagokkal való fokozottabb takarékoskodás, a korszerű munkaszervezés és az előrelátó anyag- gazdálkodás. A másik fontos tényező, hogy a helyenként túlzó, másutt esetleg lebecsülő nézetekkel szemben a körülményeket — és a népgazdaság egyetemes érdekeit — számba vevő realitás érvényesüljön az iparfejlesztésben. Ne ábrándozzunk tehát arról, hogy soha nem látott iparágakat gyökereztetünk meg a zsíros talajú békési televényen, de , használjuk ki okosan adottságainkat, meglevő kincseinket. A föld méhének gazdagságát, mely olcsó fűtőanyagot ad, fiatal és modern üvegiparunkat, mely az ország síküvegszükségletének háromnegyed részét adja, a könnyűipar hagyományosan fejlett ágazatait (a férfiingek negyed része Békés megyéből származik), s legfőképp a mezőgazdaság mind szélesebb termékskálájára alapuló élelmiszeriparunkat. A Viharsarok változó, új arca e táj népének gyarapodását tanúsítja. A mi fejlődésünk, gazdagodásunk azonban nem szakítható ki, nem választható el környezetétől — része az egésznek, láncszeme egy folyamatnak — s azokat a távlatokat villantja föl, melyek a harmadik ötéves terv népgazdasági célkitűzéseit jelzik. Vajda János Megalakult a megyei közgazdasági munkabizottság az TJa néhány évnél régebbi kiadású útikönyvben, lexikonban vagy más ismertetőben próbál tájékozódni a vendég — külföldi vagy hazánkbeli —, aki látogatóba érkezik Békés megyébe, akkor egykönnyen csalódás áldozata lehet. Gondolom, kellemes csalódásé, a váratlan dolgok észrevételének örömét okozó felfedezéséé. A megye arculata, külső képe, a lakosság élete, az itt dolgozók munkája sok mindenben gyökeresen megváltozott ugyanis a közelmúlt néhány esztendőben. A pártértekezlet beszámolója így fogalmazta: „A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság átszervezése megteremtette a gyors ütemű fejlődés alapfeltételeit. Megyénk lakosságának tehetsége és szorgalmas munkája nyomán számottevő eredmények születtek. Az egykor oly szegény „Viharsarok” az elmúlt 5 évben újabb lépéssel jutott előre a termelőerők fejlesztése, a termelés növelése útján, a lakosság életszínvonalának emelésében”. Békésről azt mondták régen: az ország éléstára. Főként búzatermésére, s a kukoricatermesztésen alapuló állattartásra gondoltak ezzel, hiszen a legfontosabb, hogy meglegyen az embernek a kenyere, de kerüljön hozzá — zsírosabb falat is. Ma már nehezebb lenne efféle hasonlatokkal, egyértelmű szentenciákkal bemutatni a Körös-vidék lakóinak életét, munkáját. Nem azért, mintha a kenyérgabonatermesztésben vagy az állattartásban nem jutna továbbra is fontos szerep megyénknek, sőt, nem fejlődött volna ezeknek a „tájjellegű” mezőgazdasági termékeknek az előállításában, akár a mennyiséget, akár a minőséget, akár pedig a termelés gazdaságosságát nézzük. Hiszen a búza termésátlagai például — csaknem 13 mázsa holdanként — soha nem látott bőséget értek el (hasonlóan a kukoricához vagy a cukorrépához), amiben nagy része van a gépesítésnek, a mindjobban terjedő kémiai módszereknek, stb. Egyszóval: a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. p’zzel egyidejűleg azonban a gazdaságok termelése az utóbbi években — a hagyományoktól eltérően — mindinkább belterjessé fejlődött. Jelentősen nőtt a zöldségfélék, ipari növények, hüvelyesek vetésterülete. Megjelentek például bizonyos gyümölcsfélék is, gazdagítva Békés megye mezőgazdasági produktumainak skáláját. Mivel van mindez összefüggésben? Bár a megye jelenleg is az iparilag kevésbé fejlett országrészekhez tarAz MSZMP megyei bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztályán tegnap, szombaton délelőtt tanácskozást rendeztek, amelynek az volt a célja, hogy létrehozzák a megyei közgazdasági munkabizottságot. A megbeszélésen, amelyen részt vett Petrovszki István elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, Kovács Ferencné elvtársnő, a propaganda- és művelődésügyi osztály helyettes vezetője tájékoztatta a megjelenteket a bizottság feladatairól. Elmondotta, hogy a bizottságnak elsősorban a közgazdasági propaganda irányítása, koordinálása lesz a feladata, ezenkívül összefogja a megyében az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos oktatást. A tájékoztató után megalakult a tizennégy tagú megyei közgazdasági munkabizottság, amely a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya mellett fejti majd ki tevékenységét. A munkabizottság vezetője Kruzslitz Tibor elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője lett. A közeljövőben a járási és városi párt- bizottságoknál is létrehozzák a közgazdasági munkabizottságokat. Fén yképezzen szovjet fényképezőgéppel / Árleszállítás! 40 %-kal olcsóbbak a más márkájú gépeknél. Az egész világon elismert, kiváló minőségű, tartós, modern készülékek. Most nyugodtan válogathat! Ne várja meg a csúcsforgalmat Boltjaink minden darabot bemutatnak, tanácsot adnak. OTP-hitellevélre már 280,— Ft-al átvehető a FED 4 Industar 1:2,8 tokkal, már 480,— Ft-al átvehető a KIEV 4 Jupiter 1:2 tokkal, már 360,— Ft-al átvehető a ZENIT 3 M Helios 1:2 tokkal, már 340, —Ft-al átvehető a ZORKIJ 4 Jupiter 1:2 tokkal. Egyet fizet, kettőt kap, ha most nagyíttatja felvételeit az OFOTÉRT-nél. 13 x 18-tól 30 x 40-es nagyításig minden második nagyítás díjtalan. A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára, ország- gyűlési képviselő. Ismert közéleti ember, irodalomtudományi, helytörténeti munkássága országosan jól ismert és megbecsült. Több kötetben publikálta már műveit, összegezte kutatómunkájának eredményeit. Justh Zsigmondról írt nagy lélegzetű tanulmánya 1964-ben jelent meg. Munka közben találtuk, mint legtöbbször, és munkájáról, terveiről beszélt, mint mindig. Ezeket a terveket a békési táj szeretete ihleti, az itt élő embereknek szeretne minél többet elmondani azokról, akik itt éltek. (s. e.) Hatalmas könyvtára párját ritkítja. Órákig az írógép mellett. Vendégségben Elek Lászlóná Fényhepexxen FORTE filmmel! 4223 Egy megörökített pillanat, Fotó: Demény
