Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA m NOVEMBER 5.. SZOMBAT Ara: «0 filler XXI. ÉVFOLYAM, 363. SZÁM Béke és haladás Szociális kérdések az SZMT elnöksége előtt A -történetem tényei megtaní­tották az embereket — a szocia- Mamus eszmei és valóságos hatá­rain innen és túl —, hogy a béke és a haladás óriási és egyre nö­vekvő táborának vezető ereje a Szovjetunió. Nemcsak nemzet­közi súlyánál fogva gyakorol döntő befolyást az események menetére, hanem azért is, mert állásfoglalásaiban és tettedben a haladás törvényszerűségei jut­nak kifejezésre. Ellenitétben az imperialista országok politikájá­val, amely a felbomló kapita­lista és gyarmati rendszer visz- szaihúzó erőit igyekszik érvénye­síteni. A Szovjetunió következe­tes békepolitikájának érdeme, hogy az imperializmus minden erőfeszítése ellenére a világpoli­tikában egyre jobban hatnak a béke és a haladás erőd. Ami az adott nemzetközi hely­zetet illeti, kétségtelen, hogy je­lenleg a vietnami háború nem­csak a béke esélyeit terheli sú­lyosan, hanem a békés egymás mellett élés politikája elé is ne­hézségeket gördít és új feladatok megoldását teszi szükségesssé. Az SZKP XXIII. kongresszusa oly módon értékelte az egész nemzetközi helyzetet, amely megfelel a Szovjetunió követke­zetes békepoditikájának, de érvé­nyesül benne az a realizmus is, amely mindig jellemző volt a szovjet külpolitikára. A jelenlegi nemzetközi helyzetnek az egyik fő vonása az az általános válság, amely az imperialista poílitikó- ban tapasztalható, amely az egyes vezető imperialista orszá­gokat több ponton is szembeál­lítja egymással. Lényege az, hogy az imperialista tömbök résztve­vőinek ellentétei kiéleződnek és megingatja ezeket a tömböket. Az amerikai vezetés a nyugati világban kétségessé vált, még­pedig nem pusztán politikai okokból, hanem gazdasági és ■katonai okokból is. A NATO je­lenlegi válsága egyik tünete az amerikai vezetéssel szemben fel­merült kételyeknek. Az Egye­siüt Államok nagy monopóliu­mai megerősödött gazdasági ver­senytársakkal kénytelenek szem­benézni. A nyugat-európai or­szágokban aggodalom és bizal­matlanság uralkodik az Egyesült Államok agresszív politikája mi­att, mert attól tartanák, hogy e politika konfliktusokiba sodor­hatja őket. Fontos tényezője en­nek az átalakulásnak még az is, hogy Nyugiat-Európáhan mór senki sem hivatkozhat az úgyne­vezett „szovjet fenyegetés veszé­lyére'’. Mindenki tudja, hogy ilyen veszély nem létezik, követ­kezésképp azok a politikai, kato­nai elképzelések, amelyek erre épülnek fel, értelmetlenné vál­tak. Az imperialista politikának ezek a válságjelenségei bizonyos lehetőséget adnak a Szovjetunió és a szocialista országok békepo­litikájának számára. A legfonto­sabb feladat a jelen pillanatban: megszüntetni a Vietnamban fo­lyó amerikai agressziót, melynek nem csupán az érintett országra van rendkívül súlyos hatása, hanem az általános világ­politikai helyzetet is hátrányo­san befolyásolja. Egészen termé­szetes, hogy a Szovjetunió min­den segítséget megad a megtá­madott vietnami népnek, és mindaddig, amíg az amerikaiak nem hagyják abba szégyenletes támadásaikat Vietnamban, szó sem lehet más, lényeges nemzet­közi kérdések rendezéséről. Te­hát a békés egymás mellett élés­nek olyan érteliAezése, hogy az amerikaiak miközben háborút folytatnak egy ázsiai szocialista ország ellen, Európában együtt­működjenek szocialista orszá­gokkal, nemcsak morálisan le­hetetlen, de politnkaálag is. Brezsnyev elvtárs kijelentette: „Az amerikaiak vietnami ag­ressziója és az amerikai impe­rializmus egyéb agresszív cse­lekményei miatt kapcsolataink az Egyesült Államokkal meg­romlottak.” Ebből könnyű meg­érteni, hogy az Egyesült Álla­mok agresszivitásának megszün­tetése az előfeltétele a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti jobb kapcsolatok kialaku­lásának, s ez természetesen vo­natkozik a többi szocialista or­szágra, így a Magyar Népköztár­saságra is. A magyar közvélemény szi­lárdan meg van győződve arról, hogy a világháború megakadá­lyozható és igyekszik is minden erejét latba vetni e cél elérése érdekében a szocialista orszá­gokkal egyetértésben. A magyar nép két háború borzalmas ta­pasztalataival a háta mögött, tö­kéletesen átérzi egy reális béke­politika fontosságát, nem csupán a nemzetközi helyzet javulása, de nemzeti boldogulása szem­pontjából is. Dobozon adták át rendeltetésének megyénk első földművesszövetkezeti ÁBC-áruházát Bensőséges ünnepséget rendez­tek pénteken Dobozon abból az alkalomból, hogy átadták rendel­tetésének megyénk első földmű- vesszövetkezeti ABC-áruházát. Az áruház kialakítására, a Raktár- építésre, a berendezésekre 800000 forintos beruházást szántak, bő választékkal 400 ezer forint érté­kű árut helyeztek el a boltban és a raktárban. Az ünnepélyes megnyitón Paulich János, a Gyu­la és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet ügyvezető elnöke mondott beszédet. Köszönetét mon­dott a helyi pártszervezetnek, a tanácsnak, mert sokoldalú segít­séget nyújtottak a nagyszerű ABC létrehozásához. Az építőmunkáso­kat, a boltosokat is dicséret illeti derekas munkájukért. Megfelelő-e a tisztálkodási lehetőség aat üzemekben ? — Havonta 1 millióval több családi pótlék a tsx-tagoknak — Többen mentek családi üdülésre A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa november 4-én el­nökségi ülést tartott a szakszer­vezet békéscsabai székházában. A tanácskozáson különböző fon­tos szociális kérdéseket, az üzemi dolgozók és a tsz-' tagok ellátottságát vitatták meg. Részletesen vizsgálták a textil­ipari, helyiipari és élelmiszeripa­ri dolgozók üzemi szociális létesít­ményeinek helyzetét megyénkben. Az öltözők, zuhanyozók, mos­dók felszerelésével kapcsolatban megállapították, hogy az utóbbi években jelentős javulás, fejlő­dés tapasztalható. Ennek ellenére több üzemben sok fogyatékosság van még ma is. Nemcsak a kisebb magán- üzemekből létrehozott vállala­toknál, a régebbi üzemek re­konstrukciójánál, de néha még az új beruházásoknál sem megfelelő a szociális létesít­mények ellátottsága, nem éri el az érvényes normatí­vákban foglaltakat. Megtárgyalták az üzemi kony­hák tevékenységét, melyek álta­lában megfelelő minőségű és mennyiségű ételeket készítenek a dolgozóknak, azonban itt is akad­nak kifogásolnivalók, megoldás­ra váró gondok. Továbbá foglal­koztak a munkásszállások helyze­tével, körülményeivel is. Határo­zati javaslatot fogadtak el, mely szerint a szakszervezei bizottságok — a gazdasági vezetőkkel közösen — mérjék fel az egyes üzemek szociális helyzetét, és a tenni­valókat sürgősségi sorrendben il­lesszék be a vállalatok fejlesztési terveikbe. Közismert, hogy az idén februártól emelkedett az ipar­ban dolgozók családi pótléka. Ugyanakkor rendelet jelent meg a termelőszövetkezeti ta­gok családi pótlék jogosult­ságának kiterjesztésére is. Eszerint a tsz-dolgozók már két gyermek után kapnak családi pótlékot, s a korábbi 10 éves kor­határt 14 éves korig terjesztették ki. Megyénkben is felmérték a várható emelkedést, az idén au­gusztusban megtörtént — az új rendszer szerint — az első csa­ládi pótlék utalása. Újabban 6400- nál több tsz-tag szerzett családi pótlékra jogosultságot, az így ki­fizetett összeg majdnem egymil­lió forint. Ezzel egyidejűleg több mint ezerrel nőtt azoknak a tsz­tagoknak a száma, akik a kor­határ felemelése révén több csa­ládi pótlékot kapnak, mint ko­rábban. Az SZMT elnökségi ülése ele­mezte az idei üdülési szezon ta­pasztalatait. Megyénkben csak­nem ötezer szakszervezeti beutaló talált gazdára, az elmúlt eszten­dőhöz képest csökkent a kedvez­ményes felnőtt beutalók, ugyan­akkor növekedett a családos üdü­lésben részt vevők, a szanatóriumi beutaltak és a külföldi turista- útra mentek száma. Előfordul még, hogy az üdülőjegyek csere­berélés tárgyai, az üdültetés terv- szerűségét nem sikerül betartani. Rendszerint a termelés ütem- telensége egy-egy üzemben, az anyaghiány okozta spontán átcsoportosítások borítják fel az üdülési tervet, s ilyenkor nehéz érvényesíteni a beutaló jutalmazó szerepét. A ko­rábbi esztendőkhöz képest az idén a szakszervezetek igyekeztek &z üdülőjegyeket úgy elosztani, hogy egyéb dolgozó kategóriák mellett mind több munkás kapjon beuta­lót. v. j. Egerből Békéscsabára került a kongresszusi vándorserleg I 8-as RKŰV dolgozói a mezőgazdasági termékek szállításában elért kiváló eredményeikkel érdemelték ki a megtiszteltetést rendelkezésre I deti tervhez felhasználtak, 46 ezer legrövidebb j 388 tonna árut szállítottak. S ami a munka eredményességét nö­veli, hogy eközben csökkentették A KPM Autóközlekedési Vezér­igazgatósága a kecskeméti 9-es AKÖV-vel a IX. pártkongresszus tiszteletére vándorserleget alapí­tott. Ezt a mezőgazdasági termé­kek, főként a zöldség és gyümölcs szállításában legjobb eredménye­ket elérő autóközlekedési vállala­toknak ítélik oda egy-egy idő­szak után. Csütörtökig a 4-es szá­mú egri AKÖV dolgozói őrizték a vándorserleget. Ezen a napon azonban Békéscsabára került. A 8-as AKÖV békéscsabai szék­házában csütörtökön délelőtt mű­szaki konferenciát tartottak, ame­lyen az eddigi munkát értékelték, valamint az év hátralevő részé­nek feladatairól tanácskoztak. Az értekezlet végén — ünnepség ke­retében — került sor a vándor­serleg átadására, illetve átvételé­re. Juhász József, a KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóságának áruforgalmi és * menetirányítási osztályvezetője méltatta a 8-as számú AKÖV dolgozóinak idei ki­lenc hónapban kifejtett munká­ját, amellyel az egriektől elhó­dították a pártkongresszus tiszte­letére alapított vándorserleget. Amint Juhász elvtárs rövid ün­nepi beszédében elmondotta: a 3-as AKÖV kollektívája az idén különleges erőfeszítéseket tett, hogy az előző éveknél lényegesen nagyobb mennyiségű mezőgazda­sági terméket a álló gépkocsikkal a időn belül rendeltetési helyére, a feldolgozó-, illetve az export­átvevő helyekre továbbítsa. Szep­temberben — az úgynevezett leg­erősebb szállítási hónapban — a terv szerint 29 ezer 100 tonna mezőgazdasági terméket kellett volna a vállalatnak szállítania. Ezzel szemben ugyanannyi gép­kocsival, mint amennyit az ere­a tervezett fuvarórák számát is. Szükség esetén pedig attól sem riadtak vissza, hogy a gépkocsi­kat átcsoportosítsák. így például Tótkomlósról jelentős mennyiségű hagymát szállítottak a kecskeméti és a Békéscsabai Konzervgyárba. P. P. Átadják a kongresszusi 'vándorserleget. Balról Juhász József, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság áruforgalmi és menet- irányítási osztályvezetője, középen Puchy Béla, a 4-es számú AKÖV főkönyvelője átnyújtja a vándorserleget Lukovics Bélá­nak (a kép jobb oldalán), a 8-as számú AKÖV igazgatóhelyet­tesének. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents