Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
196 ti november 4. 4 Péntefc 1 Több millió forint a KPVDSZ-hez tartozó szakmákban az egészségügyi és a munkakörülmények javítására Téli előkészület az üzletekben A Szakszervezetek Megyei | intézkedtek új kályhák, fütő- Tanácsa a napokban tárgyalta a j kazánok beszerzésére. Befejezés KPVDSZ megyei bizottságához! előtt áll Gyulán három áruda tartozó állami és földművesszövetkezeti szervek munkáját. Rákóczi Ferenc elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára az előbbiekkel kapcsolatban a következőkről tájékoztatta a szerkesztőségünket. Ebben az évben is vizsgálatot tartott a^ munkavédelmi és a társadalombiztosítási bizottság az állami és a földművesszövet- kezeti kereskedelemben. Megállapították, hogy mindenhol jelentős összeget fordítottak az egészségügyi és a munkakörülmények javítására. Az állami kereskedelemben a második ötéves terv időszakában 1 millió 230 ezer forintot használtak fel az egészségügyi és a munkakörülmények javítására. Ugyanerre a harmadik ötéves tervben 2 millió 393 ezer forintot tervednek. A földművesszövetkezetek az utóbbi időben több üzletben rendezték a szociális és egészségügyi körülményeket. Négymillió 618 ezer forintot használtak fel erre a célra. 1970-ig, vagyis a harmadik ötéves tervben 7 millió 151 ezer forintra növelik a szociális és a munkaegészségügyi beruházást. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a bizottságok ellenőrzése után kalorifer fűtésének megvalósítása, valamint az orosházi áru- dákban a gázfűtés szervezése. Általános probléma az önki- szolgáló boltok előkészítő helyiségeinek fűtése. A raktárik kicsinyek, így nincs mód melegedő fülkék beállítására. Ezért több alapszervezet vezetősége intézkedett a védőruhák beszerzésére, és a védőitalok juttatására, ,Back Gyula Hasznos dolgokra fordítottak-e 4 millió forintot? NOVEMBER MÁSODIK FELÉBEN összeül a megyei legelőgazdálkodási operatív bizottság. Napirendre tűzik az 1966. évi gazdálkodást és a további feladatokat. Ismeretes, hogy megyénkben 100 ezer hold nagyságrendű legelőterület van. Ebből ötezer holdat vettek belterjes kezelésbe a második ötéves tervben. Ebben az évben 2500 hold legelővel bővült a megkülönböztetett gondozásba vett terület. A hét és fél ezer hold legelő karbantartására, felújítására tíz állam 4 millió forint vissza nem térítendő dotációt fizet, melynek jelentős részét a gyulai és a szarvasi legelőtársulat kapta. A legelőgazdálkodás fejlesztéMunkahelyük: Szarvas, Békés, Sarkad, Újkígyós Nyolcvan perc Mint az egykori Csanád megyéből Békésbe elszármazott békéscsabai lakos, esztendők óta gyakorta utazom az Újszeged— Kétegyháza—Békéscsaba között közlekedő 8516 számú személy- vonaton. Ez a vonat 14.55 órakor- indul Újszegedről és innét Békéscsabáig a 122 kilométeres utat 7 óra és 58 perc alatt teszi meg, a végállomásra 2Ö.53 órakor érkezik. Ez a teljesítmény megfelelne óránkénti 15 kilométeres ..sebességnek”, ha nem vennénk tekintetbe a vonat sok és hosz- szadalmas állomási tartózkodását, főleg azt a nyolcvanperces ácsorgást, amelyet a menetrend érthetetlen okból Kétegyházán „követ el” vele immár esztendők óta. Nem vagyok vasutas szakember, így nem tudom, hogy csatlakozási, vagy más forgalmi szempontból okvetlen szükség van-e itt erre a hosszú, időt rabló és kimerítő tartózkodásra? CSsak azt tudom, hogy akkor, amikor kormányzatunk hallatlan erőfeszítéseket tesz a közlekedés minél korszerűbb, kulturáltabb nívóra emelése érdekében, akkor ez a kérdés egy ottfelejtett probléma parodikus színezetével hat. Vagy ha már semmiképpen se léhet ezen a nehézségen segíteni, akkor valami pszichológiai megoldást kellene találni. Például olyasmit, hogy a személyszállító vonatnemek elnevezésébe erre a vonatra nézve egy új menetrendi terminus technikust kellene kreálni. Mint ahogyan van expressz-, gyors-, sebesvonat stb., ez legyen, mondjuk: tunya-, vagy lomha vonat... Ilyen elnevezés használata mellett a MÁV-ot bizonyára nem érné Kétegyházán annyi szemrehányás az alatt a nyolcvan pe*c alatt, mint így. (s—i) Talán nincs még egy vállalat a megyében, amelynek a munkáját olyan, sokan figyelnék a megyében, mint a víz- és csatornaműét. Kutak százainak, házakba bevezetett vízvezetékek ezreinek az elkészítése fűződik a nevükhöz. Munkájuk nyomán megszűnik a messzi kútra járás, konyhákban, fürdőszobákban fényes csapokból csorog a friss víz. Vajon mit csinálnak most a „vizesek” ? — Jelenleg négy nagyobb munkahelyen kezdődik, illetve fejeződik be a munka — jegyeztük a tájékoztatást. Szarvason már felvonultunk és megkezdtük az új víztároló építését, az ipartelep vízellátásának a megvalósítását. Ez a munka csak jövőre fejeződik be, de még az idén legalább egymillió 300 ezer forint értékűt elkészítünk belőle. Békésen nagyon szépen tudjuk teljesíteni a hálózatbővítési munkák tervét. Egy-két nap és már múlt időben beszélhetünk a sok békési lakosnak örömet szerző tevékenységünkről. Az idén tizenháromezer méterrel hosszabbítottuk meg a vezetéket, s most már a község területén összesen 68 kilométeres vezeték húzódik a föld alatt. Sarkadon a törpevízmű hidroforházát építettük az idén. A nyolcszázezer forint értékű beTéli politikai vnapok november 1-től November elsején kezdődik a Kossuth Kiadó már-már hagyományosam évenként ismétlődő országos akciója: a politikai irodalmat népszerűsítő téli könyv- napok. Az üzemekben, hivatalokban intézményeiknél a Kossuth Kiadónak jelenleg csaknem húszezres könyvterjesztő társadalmi aktivista gárdája árusítja az újonnan megjelenő köteteket. Körülbelül ezren tíz évnél régebben kezdték a politikai könyvterjesztést, ezeket az aktivistákat most aranykoszorús jelvénnyel tüntetik lei, megjutalmazzák azokat is, akik öt évnél hosszabb ideje népszerűsítik, árusítják a Kossuth- könyveket. Budapesten és vidéken egyaránt író—olvasó-találkozók rendezése, könyv-vándorkiállítások és egyéb események szerepeinek a — február elejéig tartó — programban. A könyvakciót most úgy időzítették, hogy az egybeesik a pártkongresszusra készülődéssel, természetes tehát, hogy a helyi rendezvényekhez mindenütt — időszerű kérdéseket tárgyaló — politikai ankétok is kapcsolódnak. ruházás szintén a napokban fejeződik be. Talán a legbüszkébbek vagyunk az ujkígyósi építésre. A hat és fél millió forintos építkezés nagy része készen van. Eddig 32 ezer 310 méternyi vezeték épült, de még az idén lefektetünk 1300 métert. Ezzel a vezetékhálózat el is készül, s tovább folytatódik a házi bekötés. Itt is szép eredményekkel; büszkélkedhetnek dolgozóink. I Eredetileg az idén összesen öt- j ven házba vezettük volna be a | vizet, ezzel szemben már 2001 házban elkészült és az év végéig j összesen 500 házban lesz bevezetve a víz, illetve végezzük el a bekötési munkákat. Víz még egyelőre nem folyik a csapokból, hiszen a vízmű teljes befejezésére csak május vége felé kerülhet sor — ha sikerül idejében megépítenünk a, tárolómedencét. Rajtunk nem múlik, mi elvégeznénk időre, de sajnos, némi anyaghiány mutatkozik. Bízunk azonban a sikerben, és abban, hogy jövő nyár elején legalább ötszáz újkígyósi házból nem kell kilépni ahhoz, hogy a lakók vízhez jussanak. O. L. sére tett műszaki és agronómiái intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményt. A 22 működő mintalegelőn és a két legelő- társ.ulatnál kimagasló eredményeket értek el. A nagyszénási határban levő legelőterület már bőven fedezi a szövetkezetekből legelőre hajtott állatok takarmányszükségletét. A gyulai legelőtársulatnál már az első évben any- nyi füvet termeltek, amennyivel a gyulai tsz-ek és háztáji gazdaságok állatállományát bőven elláthatták. AZ EREDMÉNYEKET LÁTVA a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályán úgy határoztak — közölte Varga Lajos főagronómus —, hogy november második felében a legelőgazdálkodás további teendőiről tárgyalnak majd Ecsegfalván. (Azért esett a választás Ecsegfalvára, mert az itteni mintalegelő fejlesztésére az állam három éven át jelentős anyagiakat adott az ecsegfalviak vállalkozásához.) A KÖZELMÚLTBAN az egyik főagronómusi megbeszélésen szintén tárgyaltak a legelőgazdálkodásról. Még ebben az esztendőben hászövetkezetek és a társulatok kezelésében levő legelőterületet. Az első csoportba azokat sorolják, amelyeken már megvalósították az intenzív kezelést. Ezek fenntartásáról a továbbiakban a termelőszövetkezeteknek, illetve a társulatoknak kell majd gondoskodniuk. A második csoportba azok a területek kerülnek, amelyek kevés költséggel vehetők intenzív kezelésbe. A harmadik csoportba pedig azokat a területeket csoportosítják, amelyeken a jövőben valósítják meg a belter- jesebb hasznosítást. A MEGYEI legelőgazdálkodás! operatív bizottság ecsegfalvi ülésén az eredmények mellett arról is beszélnek, hogy milyen körülmények között alakulhatna meg a békési, a, szeghalmi, az orosházi, a gyulai és a mezőkovácsházi járásban a gyulaihoz és a szarvasihoz hasonló legelőgazdálkodási társulás. Beszélnek majd arról is, hogy a termelőszövetkezetek javaslatát milyen ütemben fogadják el a kevés költséggel átalakítható legelők bővítésére, s a téli időszakban milyen anyagi és műszaki támogatást adnak a legelőgazdálkodás továbbszélesírom csoportba osztják a termelő- | tésére. Harmincnyolc brigád versenyez a szocialista címért az állami építőiparban A kongresszusi munkaverseny során újabb dolgozók kapcsolódtak be a szocialista mun- kaversenymozgalomba az építőiparban. Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalatnál jelenleg több mint ezer dolgozó, kőműves, szerelő szakmunkás, betanított munkás, műszaki és egyéb alkalmazott vesz részt a kongresszusi versenyben. Eddig 21 brigád nyerte el a szocialista címet, további 38 brigád — 640 dolgozóval — versenyez a megtisztelő cím eléréséért. Olyan brigádok alakultak szocialista munkacsapattá, melyeknek tagjai korábban idegenkedtek ettől a versenyformától. A vállalások általában a határidők lerövidítésére, a termelés növelésére, a minőség javítására irányulnak. Ugyanakkor a szocialista brigádmozgalom nemcsak termelési kérdésekkel foglalkozik, hanem a haladottabb életforma, az új erkölcs kialakításában is nagy szerepe van. A vállalat dolgozói közül háromszázhárman tulajdonosai a kiváló oklevélnek, százhet- venheten jelvénnyel és huszonnyolcán miniszteri kitüntetéssel rendelkeznek. TÓTH LAJOS Kisregény 46. — Egyik se hibás! Ennek így kellett lenni. — Menyhért a piszok! — Gyereke lesz! Érted? Utódja! — lelkendezett az öreg. Ez még inkább feltüzelte az öregasszonyt. — így fogta meg az a rüfke! Az aljas! A... A... — Nem is tudott hirtelenjében szavakat találni, hogy szidja Mucsinét. * * * Menyhért ekkor már Rózsinál volt. Két napja nem látta a szép- asszonyt, s mielőtt Magdával rendezné ügyüket, beszélni akart Rózsival. A délutáni vonattal kellett, hogy visszaérjen a rokonoktól. Ma este szabad. Kívánta az asszony biztatását. Rózsi nem sokkal azután ért haza, hogy Menyhért elindult a szövetkezetből. Csak annyi ideje volt, hogy levetkőzzön, s felvegye zöld pongyoláját, s’ már hallotta, hogy Menyhért leállítja a motort háza előtt. Kiment elébe az utcára, s a férfival betolatta a gépet az udvarra, A szobában néhány másodpercre megálltak egymás előtt. Rózsi ráborult Menyhért vállára, aki szintén átölelte az asz- szonyt, s képzeletében a jövőt kutatta. Ez az asszony az, akihez hozzáláncolja az élet. A születendő gyerek. Ez ad most neki erőt, hogy szembe merjen nézni utoljára azzal a másikkal, aki húsz éven át volt hűséges társa. Vajon megéri-e? Még nem késő, ha, elvetetnék a gyereket. Mire felnő a poronty, már öregember lesz. Vajon fel tudja-e nevelni? Bolondság! Neki kell a gyerek! Újabb kétségek kínozták. Vajon Rózsiban lesz-e anynyi kitartás, mint Magdában? Mindegy. A gyerek miatt meg kell tenni. Léültek a rekamiéra. — Nagyon hiányoztál! — simult hozzá Rózsi. Menyhért nem felelt. A szépasszony panaszkodni kezdett. — Az emberek nagyon görbe szemmel néznek rám. Még a köszönésem is alig fogadják. Menyhért fásultan hallgatta. A délutáni események mindjobban befonták gondolatait. Valami állandóan azt súgta neki, hogy nyert egy szép, tüzesvérű asszonyt, de minden mást, ami eddig a faluhoz, a szövetkezethez kötötte, elveszített. — Téged is szidnak! — folytatta Rózsi. — Ahogy jöttem haza az állomásról, kihallatszott a kocsmaudvarról, mikor Kon- dacs Miska kiáltozta, hogy: vége Ágoston Menyhért uralmának a Haladásban! S mindez miattam volna? — kérdezte. Menyhért magába roskadtan ült Rózsi mellett. — Mi van veled? — faggatta a szépasszony. — Nem érzed jól magad nálam? — s cirógatni kezdte a férfi haját. Menyhért lassan felengedett. Csak ezt az asszonyt tudhatja magáénak nehéz helyzetében. Talán másképp alakult volna a kinti dolog, ha az öreg engedte volna, hogy kihívja a rendőrséget. Igen, az kellett volna. A
