Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

196 ti november 4. 4 Péntefc 1 Több millió forint a KPVDSZ-hez tartozó szakmákban az egészségügyi és a munkakörülmények javítására Téli előkészület az üzletekben A Szakszervezetek Megyei | intézkedtek új kályhák, fütő- Tanácsa a napokban tárgyalta a j kazánok beszerzésére. Befejezés KPVDSZ megyei bizottságához! előtt áll Gyulán három áruda tartozó állami és földművesszö­vetkezeti szervek munkáját. Rákóczi Ferenc elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára az előbbiekkel kapcsolatban a kö­vetkezőkről tájékoztatta a szer­kesztőségünket. Ebben az évben is vizsgálatot tartott a^ munkavédelmi és a társadalombiztosítási bizottság az állami és a földművesszövet- kezeti kereskedelemben. Megál­lapították, hogy mindenhol je­lentős összeget fordítottak az egészségügyi és a munkakörül­mények javítására. Az állami kereskedelemben a második öt­éves terv időszakában 1 millió 230 ezer forintot használtak fel az egészségügyi és a munkakö­rülmények javítására. Ugyan­erre a harmadik ötéves tervben 2 millió 393 ezer forintot ter­vednek. A földművesszövetkezetek az utóbbi időben több üzletben rendezték a szociális és egész­ségügyi körülményeket. Négy­millió 618 ezer forintot használ­tak fel erre a célra. 1970-ig, vagyis a harmadik ötéves terv­ben 7 millió 151 ezer forintra növelik a szociális és a munka­egészségügyi beruházást. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a bizottságok ellenőrzése után kalorifer fűtésének megvalósí­tása, valamint az orosházi áru- dákban a gázfűtés szervezése. Általános probléma az önki- szolgáló boltok előkészítő helyi­ségeinek fűtése. A raktárik ki­csinyek, így nincs mód melege­dő fülkék beállítására. Ezért több alapszervezet vezetősége intézkedett a védőruhák beszer­zésére, és a védőitalok juttatá­sára, ,Back Gyula Hasznos dolgokra fordítottak-e 4 millió forintot? NOVEMBER MÁSODIK FELÉ­BEN összeül a megyei legelőgaz­dálkodási operatív bizottság. Napirendre tűzik az 1966. évi gazdálkodást és a további felada­tokat. Ismeretes, hogy megyénkben 100 ezer hold nagyságrendű lege­lőterület van. Ebből ötezer hol­dat vettek belterjes kezelésbe a második ötéves tervben. Ebben az évben 2500 hold legelővel bő­vült a megkülönböztetett gondo­zásba vett terület. A hét és fél ezer hold legelő karbantartásá­ra, felújítására tíz állam 4 mil­lió forint vissza nem térítendő dotációt fizet, melynek jelentős részét a gyulai és a szarvasi le­gelőtársulat kapta. A legelőgazdálkodás fejleszté­Munkahelyük: Szarvas, Békés, Sarkad, Újkígyós Nyolcvan perc Mint az egykori Csanád me­gyéből Békésbe elszármazott bé­késcsabai lakos, esztendők óta gyakorta utazom az Újszeged— Kétegyháza—Békéscsaba között közlekedő 8516 számú személy- vonaton. Ez a vonat 14.55 órakor- indul Újszegedről és innét Békéscsa­báig a 122 kilométeres utat 7 óra és 58 perc alatt teszi meg, a végállomásra 2Ö.53 órakor érke­zik. Ez a teljesítmény megfe­lelne óránkénti 15 kilométeres ..sebességnek”, ha nem vennénk tekintetbe a vonat sok és hosz- szadalmas állomási tartózkodá­sát, főleg azt a nyolcvanperces ácsorgást, amelyet a menetrend érthetetlen okból Kétegyházán „követ el” vele immár eszten­dők óta. Nem vagyok vasutas szak­ember, így nem tudom, hogy csatlakozási, vagy más forgalmi szempontból okvetlen szükség van-e itt erre a hosszú, időt rab­ló és kimerítő tartózkodásra? CSsak azt tudom, hogy akkor, amikor kormányzatunk hallat­lan erőfeszítéseket tesz a közle­kedés minél korszerűbb, kultu­ráltabb nívóra emelése érdeké­ben, akkor ez a kérdés egy ott­felejtett probléma parodikus szí­nezetével hat. Vagy ha már semmiképpen se léhet ezen a nehézségen segíteni, akkor valami pszichológiai meg­oldást kellene találni. Például olyasmit, hogy a személyszál­lító vonatnemek elnevezésébe erre a vonatra nézve egy új me­netrendi terminus technikust kellene kreálni. Mint ahogyan van expressz-, gyors-, sebesvonat stb., ez le­gyen, mondjuk: tunya-, vagy lomha vonat... Ilyen elnevezés használata mellett a MÁV-ot bizonyára nem érné Kétegyházán annyi szem­rehányás az alatt a nyolcvan pe*c alatt, mint így. (s—i) Talán nincs még egy vállalat a megyében, amelynek a mun­káját olyan, sokan figyelnék a megyében, mint a víz- és csator­naműét. Kutak százainak, há­zakba bevezetett vízvezetékek ezreinek az elkészítése fűződik a nevükhöz. Munkájuk nyomán megszűnik a messzi kútra járás, konyhákban, fürdőszobákban fényes csapokból csorog a friss víz. Vajon mit csinálnak most a „vizesek” ? — Jelenleg négy nagyobb munkahelyen kezdődik, illetve fejeződik be a munka — je­gyeztük a tájékoztatást. Szarva­son már felvonultunk és meg­kezdtük az új víztároló építé­sét, az ipartelep vízellátásának a megvalósítását. Ez a munka csak jövőre fejeződik be, de még az idén legalább egymillió 300 ezer forint értékűt elkészí­tünk belőle. Békésen nagyon szépen tud­juk teljesíteni a hálózatbőví­tési munkák tervét. Egy-két nap és már múlt időben beszél­hetünk a sok békési lakosnak örömet szerző tevékenységünk­ről. Az idén tizenháromezer mé­terrel hosszabbítottuk meg a ve­zetéket, s most már a község te­rületén összesen 68 kilométeres vezeték húzódik a föld alatt. Sarkadon a törpevízmű hidro­forházát építettük az idén. A nyolcszázezer forint értékű be­Téli politikai vnapok november 1-től November elsején kezdődik a Kossuth Kiadó már-már hagyo­mányosam évenként ismétlődő országos akciója: a politikai iro­dalmat népszerűsítő téli könyv- napok. Az üzemekben, hivatalokban intézményeiknél a Kossuth Ki­adónak jelenleg csaknem húszez­res könyvterjesztő társadalmi ak­tivista gárdája árusítja az újon­nan megjelenő köteteket. Körül­belül ezren tíz évnél régebben kezdték a politikai könyvterjesz­tést, ezeket az aktivistákat most aranykoszorús jelvénnyel tünte­tik lei, megjutalmazzák azokat is, akik öt évnél hosszabb ideje nép­szerűsítik, árusítják a Kossuth- könyveket. Budapesten és vidéken egya­ránt író—olvasó-találkozók ren­dezése, könyv-vándorkiállítások és egyéb események szerepeinek a — február elejéig tartó — prog­ramban. A könyvakciót most úgy időzítették, hogy az egybeesik a pártkongresszusra készülődéssel, természetes tehát, hogy a helyi rendezvényekhez mindenütt — időszerű kérdéseket tárgyaló — politikai ankétok is kapcsolód­nak. ruházás szintén a napokban fe­jeződik be. Talán a legbüszkébbek va­gyunk az ujkígyósi építésre. A hat és fél millió forintos épít­kezés nagy része készen van. Eddig 32 ezer 310 méternyi ve­zeték épült, de még az idén le­fektetünk 1300 métert. Ezzel a vezetékhálózat el is készül, s tovább folytatódik a házi bekö­tés. Itt is szép eredményekkel; büszkélkedhetnek dolgozóink. I Eredetileg az idén összesen öt- j ven házba vezettük volna be a | vizet, ezzel szemben már 2001 házban elkészült és az év végéig j összesen 500 házban lesz bevezet­ve a víz, illetve végezzük el a bekötési munkákat. Víz még egyelőre nem folyik a csapok­ból, hiszen a vízmű teljes befe­jezésére csak május vége felé kerülhet sor — ha sikerül idejé­ben megépítenünk a, tárolóme­dencét. Rajtunk nem múlik, mi elvégeznénk időre, de sajnos, némi anyaghiány mutatkozik. Bízunk azonban a sikerben, és abban, hogy jövő nyár elején legalább ötszáz újkígyósi házból nem kell kilépni ahhoz, hogy a lakók vízhez jussanak. O. L. sére tett műszaki és agronómiái intézkedések beváltották a hozzá­juk fűzött reményt. A 22 műkö­dő mintalegelőn és a két legelő- társ.ulatnál kimagasló eredménye­ket értek el. A nagyszénási ha­tárban levő legelőterület már bő­ven fedezi a szövetkezetekből legelőre hajtott állatok takar­mányszükségletét. A gyulai legelő­társulatnál már az első évben any- nyi füvet termeltek, amennyivel a gyulai tsz-ek és háztáji gazdasá­gok állatállományát bőven ellát­hatták. AZ EREDMÉNYEKET LÁTVA a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályán úgy határoztak — közölte Varga Lajos főagronómus —, hogy november második felé­ben a legelőgazdálkodás további teendőiről tárgyalnak majd Ecsegfalván. (Azért esett a vá­lasztás Ecsegfalvára, mert az itte­ni mintalegelő fejlesztésére az ál­lam három éven át jelentős anya­giakat adott az ecsegfalviak vál­lalkozásához.) A KÖZELMÚLTBAN az egyik főagronómusi megbeszélésen szintén tárgyaltak a legelőgazdál­kodásról. Még ebben az esztendőben há­szövetkezetek és a társulatok ke­zelésében levő legelőterületet. Az első csoportba azokat sorolják, amelyeken már megvalósították az intenzív kezelést. Ezek fenn­tartásáról a továbbiakban a ter­melőszövetkezeteknek, illetve a társulatoknak kell majd gondos­kodniuk. A második csoportba azok a területek kerülnek, ame­lyek kevés költséggel vehetők intenzív kezelésbe. A harmadik csoportba pedig azokat a terüle­teket csoportosítják, amelyeken a jövőben valósítják meg a belter- jesebb hasznosítást. A MEGYEI legelőgazdálkodás! operatív bizottság ecsegfalvi ülé­sén az eredmények mellett arról is beszélnek, hogy milyen körül­mények között alakulhatna meg a békési, a, szeghalmi, az oroshá­zi, a gyulai és a mezőkovácsházi járásban a gyulaihoz és a szarvasihoz hasonló legelőgazdál­kodási társulás. Beszélnek majd arról is, hogy a termelőszövetke­zetek javaslatát milyen ütemben fogadják el a kevés költséggel átalakítható legelők bővítésére, s a téli időszakban milyen anyagi és műszaki támogatást adnak a legelőgazdálkodás továbbszélesí­rom csoportba osztják a termelő- | tésére. Harmincnyolc brigád versenyez a szocialista címért az állami építőiparban A kongresszusi munkaver­seny során újabb dolgozók kap­csolódtak be a szocialista mun- kaversenymozgalomba az épí­tőiparban. Az ÉM Békés me­gyei Építőipari Vállalatnál je­lenleg több mint ezer dolgozó, kőműves, szerelő szakmunkás, betanított munkás, műszaki és egyéb alkalmazott vesz részt a kongresszusi versenyben. Ed­dig 21 brigád nyerte el a szo­cialista címet, további 38 brigád — 640 dolgozóval — versenyez a megtisztelő cím eléréséért. Olyan brigádok alakultak szo­cialista munkacsapattá, melyek­nek tagjai korábban idegenked­tek ettől a versenyformától. A vállalások általában a határ­idők lerövidítésére, a termelés növelésére, a minőség javításá­ra irányulnak. Ugyanakkor a szocialista brigádmozgalom nemcsak termelési kérdésekkel foglalkozik, hanem a haladot­tabb életforma, az új erkölcs kialakításában is nagy szerepe van. A vállalat dolgozói közül háromszázhárman tulajdonosai a kiváló oklevélnek, százhet- venheten jelvénnyel és huszon­nyolcán miniszteri kitüntetéssel rendelkeznek. TÓTH LAJOS Kisregény 46. — Egyik se hibás! Ennek így kellett lenni. — Menyhért a piszok! — Gyereke lesz! Érted? Utódja! — lelkendezett az öreg. Ez még inkább feltüzelte az öregasszonyt. — így fogta meg az a rüfke! Az aljas! A... A... — Nem is tu­dott hirtelenjében szavakat ta­lálni, hogy szidja Mucsinét. * * * Menyhért ekkor már Rózsinál volt. Két napja nem látta a szép- asszonyt, s mielőtt Magdával rendezné ügyüket, beszélni akart Rózsival. A délutáni vo­nattal kellett, hogy visszaérjen a rokonoktól. Ma este szabad. Kívánta az asszony biztatását. Rózsi nem sokkal azután ért haza, hogy Menyhért elindult a szövetkezetből. Csak annyi ide­je volt, hogy levetkőzzön, s fel­vegye zöld pongyoláját, s’ már hallotta, hogy Menyhért leállítja a motort háza előtt. Kiment elébe az utcára, s a férfival be­tolatta a gépet az udvarra, A szobában néhány másod­percre megálltak egymás előtt. Rózsi ráborult Menyhért vállá­ra, aki szintén átölelte az asz- szonyt, s képzeletében a jövőt kutatta. Ez az asszony az, aki­hez hozzáláncolja az élet. A születendő gyerek. Ez ad most neki erőt, hogy szembe merjen nézni utoljára azzal a másikkal, aki húsz éven át volt hűséges társa. Vajon megéri-e? Még nem késő, ha, elvetetnék a gyereket. Mire felnő a poronty, már öreg­ember lesz. Vajon fel tudja-e nevelni? Bolondság! Neki kell a gyerek! Újabb kétségek kínozták. Vajon Rózsiban lesz-e any­nyi kitartás, mint Magdában? Mindegy. A gyerek miatt meg kell tenni. Léültek a rekamiéra. — Nagyon hiányoztál! — simult hozzá Rózsi. Menyhért nem felelt. A szépasszony panaszkodni kezdett. — Az emberek nagyon görbe szemmel néznek rám. Még a kö­szönésem is alig fogadják. Menyhért fásultan hallgatta. A délutáni események mind­jobban befonták gondolatait. Valami állandóan azt súgta ne­ki, hogy nyert egy szép, tüzes­vérű asszonyt, de minden mást, ami eddig a faluhoz, a szövetke­zethez kötötte, elveszített. — Téged is szidnak! — foly­tatta Rózsi. — Ahogy jöttem haza az állomásról, kihallatszott a kocsmaudvarról, mikor Kon- dacs Miska kiáltozta, hogy: vé­ge Ágoston Menyhért uralmá­nak a Haladásban! S mindez miattam volna? — kérdezte. Menyhért magába roskadtan ült Rózsi mellett. — Mi van veled? — faggatta a szépasszony. — Nem érzed jól magad nálam? — s cirógatni kezdte a férfi haját. Menyhért lassan felengedett. Csak ezt az asszonyt tudhatja magáénak nehéz helyzetében. Talán másképp alakult volna a kinti dolog, ha az öreg engedte volna, hogy kihívja a rendőrsé­get. Igen, az kellett volna. A

Next

/
Thumbnails
Contents