Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
1966. november 30. 8 Szerda A nyári hőnapkban többször is szóvá tiettük lapunkban, hogy egyes üzemi konyhákon alig vagy egyáltalán nem adnak savanyúságot, kompótot a zsírosabbnál zsírosabb ételekhez. Nem volt ez szokás eddig a Békéscsabai Gépjavító Állomás konyháján sem. Az idén minden bizonnyal végleges szokássá tette ezt a konyha új vezetője, Medgyesi Mátyásné. Mivel a zöldség- és a gyümölcsérés idején nem jutottak hozzá megfelelő üvegekhez, „csak” 112 ötliteressel* tettek el. Ezek azonban nem maradnak üresen a tél folyamán sem, mert ahogyan kiürülnek, úgy rakják tele télen is vásárolható gyümölcsfélékkel, savanyúságnak valókkal. 480 kiló káposztát is besavanyítottak. Ez sem volt eddig divat, pedig így házilag éltévé mindössze 90 fillérbe, a piacon vásárolva pedig 3—4 forintba kerül kilója. Fotó: MalmosMegyei termeléspolitikai célok (v-> A nagy testű baromfi tartása Ankét a családi ünnepségekről A Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei Bizottsága és a megyei tanács igazgatási osztálya együttes szervezésében december 1-én délelőtt fél tíz órakor Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában ankétot rendeznek a családi ünnepségekkel és a társadalmi rendezvényekkel kapcsolatos feladatokról. Bevezető előadást tart Farkas Pál, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. Ezt követően a társadalmi ünnepségek megrendezéséről készült filmet vetítik le a résztvevőknek. Az előadást és a filmvetítést vita követi. Hogy milyen lehetőséget tartogat a nagyüzemi gazdálkodás a nagy testű baromfi tenyésztésére — liba, pulyka nevelésére —, elegendő megyénk egyetlen szövetkezetére, az orosházi Üj Élet eredményeire hivatkoznunk. Ebben az esztendőben 15 ezres liba 'tojótörzset állítottak tenyésztésbe. Megyénk törzslibaállományát 40—42 ezerre becsülik. Ha az orosházi tsz erejéből még futná takarmány vásárlására, beruházásra és ha idejében közölték volna, hogy annyi libatojást és naposlibát vesznek át a közösségtől. amennyit csak szállítani tud, akkor ez a gazdaság tovább növelte volna törzsállományát. A liba nagyüzemi tartása kifizető, jövedelmező. Egy-egy tojó toll- és tojáshozamának értéke — éves átlagban — 600 forint. A szövetkezet minden tojó után 180—200 forint nyereségre számít. Megyénk több szövetkezetében számolnak az orosháziak módszerével. Talán ezért is szaporodik a libatenyésztő termelő- szövetkezetek száma. A liba tenyésztéséhez és tartásához azonban nemcsak a tsz jövedelmezőségi érdeke fűződik, hanem népgazdasági érdekeltség is. A liba fontos exportcikkünk. Néhány év alatt azért lendülhetett fel a tenyésztése, mert a kormányzaj.,4gen kedvező árpolitikát folytat! Különösen vonatkozik ez a tenyésztojás vásárlására. Az első lámpázáskor termékenynek minősült tojások után a tsz 18 forintot kap. Ez az igen előnyös tenyésztojás-ár magyarázza a közös "gazdaságok érdeklődését a liba tenyésztése iránit. A libatörzs tartását azonban sok tényező befolyásolja. Talán a legfontosabb a tojások nagyüzemi keltetésének megoldása. A keltetőkapacitás — annak ellenére, hogy jövőre 50-nél több új tízezres gép üzembe helyezésével bővül a megye gépállománya — még mindig nem elegendő. A szövetkezetekben és a közelmúltban alakult társulásoknál — az orosházi Üj Élet Tsz-t kivéve, mert itt 20 új tízezres gépet helyeznek üzembe csak a liba keltetésére — elaprózzák a szakmai hozzáértést és a technikát. Három, négy, öt keltetőgéppel egy-egy társulás könnyít ugyan a gondon, de a jelentkező naposbaromfi-igénynek csak egy részét elégíti ki. Csupán egy dologgal kellene jobban számolnunk: a baromfi keltetése kampánymunka! Ha több keltetőgép lenne, akkor a libakeltetés időszakában — jó szervezéssel — elérhetnénk az idén értékesített naposállatok számának csaknem kétszeresét is. Ezt azonban jelenlegi körülményeink nem teszik lehetővé. Ugyanis a libatojás keltetésével egy időszakra esik a tyúk, a pulyka, a kacsa és a gyöngytyúk keltetése is. Ha tehát a liba tenyésztése népgazdasági szinten fontos, akkor a jelenlegi konjunktúrát — állami és szövetkezeti vonalon — az eddigieknél jobban kellene kihasználnunk. Hogy milyen hosszú lehet ez a konjunktúra időszaka, arra jellemző, hogy a Baromfi- ipari Országos Vállalat öt évre szóló naposliba-átvételi szerződést írt alá az orosházi Űj Élet Tsz-szel, darabonként 28 forintos áron. Nekünk. Békés megyeieknek feltűnik, hogy az orosháziak na- posliba-órtókesítésre miért a BOV-val kötöttek szerződést? A tsz-nek érdeke, hogy termékeit, közöttük a naposlibát is egy több évre szóló szerződéssel állítsa elő. Valószínű Orosházának a BOV- on kívül más ilyen előnyös szerződést nem kínált. Csakhogy ezzel a módszerrel az Orosházán kikeltetett naposállat elkerül Békés megyéből. Ez gazdaságilag egyáltalán nem előnyős. A megyei szerveknek el kellene érniük, hogy az Orosházán keltetett naposlibák Békés megye termelő- szövetkezeteibe. háztáji gazdaságaiba jussanak. 1967. március 31-ig meghosszabbítják a MÁV utazási igazolványokat A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a heti- és havijegy váltására, valamint hazautazáshoz menettértijegy váltására szolgáló, 1966. évre nyilvántartásba vett igazolványok érvényességét 1967. március 31-ig meghosszabbítja. A dolgozóknak tehát az év végén igazolványukat nem kell kicserélniük, a munkaviszony igazolását január, február és március hónapokban a birtokukban levő igazolvány hátlapján, a „fontosabb határozmá- nyok’% illetőleg a „fontosabb tudnivalók** szövegére kell a munkáltatóval rávezettetniük. Olcsóbb is. A december 9 én megjelenő ' magyar fcs' h.jsoiozat két .nk.íc». ' '•■vege clfciő méretben. \ 2,50 forintos értéken :iz Ásító inas t láthatjuk és a 2 forintos a Rőzsehordó nő-t ábrázolja. V. T. lire (ordították a klzségfeilesztési alapot Gyárnál! ? Beszélgetés a községi tanács elnökével Megyeri Sándor, a Gyomai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke munkatársunk kérdésére a következő tájékoztatást adta: — Egymillió 300 ezer forintra tehető az az összeg, amelyet az j idén felhasználtunk a község ! fejlesztésére. Nagyon .nehéz len- j ne hirtelen meghatározni egy év pontos összegét, hiszen vannak átfutó beruházások és természetesen az összegből esetenként a következő évre is tartalékolunk — különösen akkor, ha a ízlésesebb is következő évre nagyobb beruházás van tervbe véve. — Mit is említhetnék az idei év legnagyobb beruházásaként? — Azt hiszem, elsők között jöhet számításba a fürdőhöz vezető hatszáz méteres pormentesített út, amelynek nagyon-na- gyon örülünk, de van sajnos, bosszankodnivalónk is miatta. Már készen kellene lennie, de a Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat valahogy nagyon nehezen végzi el az utolsó simításokat. Bízunk abban, hogy az év utolsó napján már múlt időben beszélhetünk erről (az útépítésről. A vízellátás szempontjából igen jelentős egy másik beruházásunk. háromszázötvenezer forintért új kutat fúrattunk. Az ötven férőhelyes bölcsődét 240 ezer forintos költséggel felújítottuk, s százezer forintba került a Mező Imre úti lakótelepről a mázsaház áttelepítése a vasútállomás mellé. Egyik legnagyobb eredményünk az új mentőállomás, ami 726 ezer forintba került. Ennek a költségeit nem egyedül viseltük, Endrőd és Dé~ vaványa községek is hozzájárultak a létrehozásához. Azt hiszem, a környékbelieknek felsősorban, de általában az egészségügy szempontjából jelentős a gyepmesteri telepen felépült új állati hullatároló, amely hetvenezer forintba került. Ugyancsak jelentős a negyvenezer forintos új szolgálati lakás az új köztemetőben. Közel háromszázezer forintot fordítottunk két szolgálati lakás vásárlására, a villany- hálózat bővítése háromszázhúszezer forintba került — szóval, nagyon könnyen el tudunk számolni a forintokkal — mondja mosolyogva a tanácselnök. — Néhány szót a jövő év terveiről. — Reméljük, hogy községfejlesztési terveink a légnagyobb megértésre találnak a lakosság körében, s továbbra is legalább olyan mértékű társadalmi segítséget kapunk a megvalósításban, mint eddig. Szeretnénk legalább háromszázezer forintot fordítani a község útjainak korszerűsítésére, a por eltüntetésére. Járda- építési tervünk sem lebecsülendő. Másfél kilométernyi járdánk száznyolcvanezer forintba kerül, i s bízunk abban, hogy a felét jövőre is társadalmi munkában elvégzik az érdekeltek. A Ságvá- ri téri és Katona József úti új lakótelepek villanyhálózatának bővítésére is jelentős összeget fordítunk jövőre, de nem feledkezünk meg a község és Endrőd közötti részen a házhelykialakításokról sem. Erre a célra legalább százezer forintot fordítunk s remélhetőleg hamarosan megkezdődhetnek az építkezések is. Hatvanezer forintot szánunk jövőre az új autóbuszváróterem tervezésére — mondotta befejezésül a tanácselnök. O. L. A nagy testű baromfi tenyésztésének, tartásának megyénkben termeléspolitikai céljai vannak. Éppen ezért helyes lenne, ha a keltetőipar követné a BOV példáját és hosszabb időszakra termelési szerződést kötne a szövetkezetekkel, háztáji gazdaságokkal a tenyésztojás felvásárlására. A másik nagy testű baromfink a pulyka. Ennek,tenyésztése már nem olyan jövedelmező, mint a libáé. Á tsz-ek egy része ezért is lépett vissza a pulykatörzs tartásától. A pulykát iöbbé-kevésbé haszon nélkül tartják. Nehezíti ezt a körülményt az is, hogy a tenyésztojás vásárlását a megyei keltetővállalat az országos irányár alá vitte. A tenyésztői kedv tartására, növelésére újabb intézkedéseket kellene tenni, nehogy a későbbiek során a pulyka tenyésztése hátrányos helyzetbe kerüljön. Ez exportérdek miatt egyáltalán nem lenne kívánatos. Megyénk a legtöbb baromfihúst és tojást termelő tájegysége az országnak. Ebben az évben 850— 950 vagon baromfihúst értékesítenek a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok. A harmadik ötéves tervben baromfitermékből évente — főként a nagy testű baromfiból — ezer vagon árunál is többre számít a népgazdaság Békésből. Ez a célkitűzés teljesíthető, hiszen évek óta minőségileg igen sokat fejlődött: a baromfiállomány. A régebbi baromfifaj tá'kat új hibridizált egyedekkel, a korábbinál termelékenyebbel cserélték fel a megye legnagyobb részében. Jelenleg is folyamatban van egy akció, amelyik az étkezési tojás termelésének növelésére irányul. A tyúkállományt gödöllői hibridfaj'tájúra cserélik ki. Ez 25—39 százalékkal rak több tojást, mint az eddig köztenyésztett fajta. A libánál szintén a hibridizáció vezetett eredményre. A magyar lúd és a rajnai lúd kereszteződéséből igen értékes májtermelő egyedeket neveltek ká Orosházán. A pulyka tenyésztése is a hibridizáció irányába fejlődik. Az utóbbi években megvalósult beritházások a baromfitenyésztés fellendítését szolgálják. További újabb, főként keltetőgép-beruházásra lenne szüksége a megyének, hogy a 'tavasszal jelentkező naposcsibe-, liba-, pulytka-, kacsaigényt a keltetőállomások annak idején kampányszerűen elégíthessék ki. Dupsi Károly Az 1. országos képzőművészeti bélyegkiállítás Békéscsabán 1966. Xll. 9-től Xíl. 18-ig /
