Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
Világ proletárjai egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A /MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LATJA 1966. NOVEMBER 89., KEDD Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg szocialista építőmunkánk céljait, feladataink megoldásának módját Megkezdte munkáját a IX. pártkongresszus Hétfőn délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelödéii Házában megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A kongresszusi teremben az elnöki emelvény mögött vörös drapériával bevont háttéren a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítójának, V. I. Leninnek domborművű képét helyezték el. Mellette piros-fehér-zöld alapon nagyméretű IX-es szám hirdette, hogy a párt legfelsőbb testületé ezúttal kilencedik alkalommal vonja meg a végzett munka mérlegét, s határozza meg a következő évek feladatait. A kongresszuson meghívottként jelen vannak a kormány, tagjai, a miniszterhelyettesek, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a termelőmunkában élen járó szocialista brigádvezetők, termelőszövetkezeti elnökök, kiváló értelmiségi dolgozók. A Központi Bizottság a munkásmozgalom több veterán harcosát is meghívta a kongresszusra. A pártonkívüli meghívottak sorában a közélet, a tudomány, s a művészeti élet több kiváló képviselője foglalt helyet. Ugyancsak meghívottként vettek részt a kongresszuson a baráti szocialista országok nagykövetei. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak tapsa közben léptek a terembe a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a testvérpártok jelenlevő küldöttei. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke üdvözölte a küldött elvtársakat, a testvérpártok küldöttségeit és a vendégeket. Bejelentette, hogy a kongresszus részvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat felett csoportértekezleteken együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták, majd ismertette a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat. A javaslatot a kongresszus részvevői egyhangúlag elfogadták. A IX. kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András elvtárs. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi ‘Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nógrádi Sándor elvtárs. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar elvtárs. 6. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus áltál jóváhagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus ezután rátért az első napirendi pontra. \ , A Központi Bizottság beszámolója A nemzetközi kérdésekről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát. Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresz- szusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. Kádár János elvtárs a Központi A párttagságtól és a társadalmi testületekről nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelőeket a kongresszusi határozattervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és részvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje Bizottság beszámolóját mondja. í a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az elő tünk álló időszakra szocialista építő- munkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. szólva hangsúlyozta: — A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopoltőkés, militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. — Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a sz:«i- alizmus és a béke erői. Közöt ük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nemszocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében is álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetebe tömörült szocialista országok ipari terme- (Folytatás a 2. oldalon.) «
