Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-19 / 273. szám
V 1966. november 19. 5 Szombat Tsz-ek az új ga z das ági mechani ztousban : A mezőgazdasági árreform A közvetlen élmények hatnak rám n. A mezőgazdasági árreform alapvető célja olyan árszínvonal kialakítása, amely fokozatosan biztosítja a szövetkezetek pénzügyi önállóságát. Közismert, hogy az eddig > megvalósított mezőgazdasági felvásárlási áremelést 1968-ban az általános árreform keretében és ezt követően további árrendezés követi. •Jelenleg a mezőgazdasági árszínvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag elismerhető költségek indokolnák, az ipari termékek árszínvonala pedig ennél magasabb. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőüzemek többsége számára az árbevételek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejlesztését, bővítését. Ilyen irányú vizsgálatok például kiderítették, hogy az 1966. január elseje előtti árakat figyelembe véve a tsz-ek csak egy kisebb hányada képes a saját bevételeiből gazdálkodását bővíteni és nem kevés az olyan tsz-ek száma, amelyeknél az árbevételekben még az azonos színvonalú termelés költségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, hanem a mezőgazdasági termelés növelésének anyagi, műszaki megalapozása, az alapvető termeléspolitikai célok megnyugtató érvényesülése, az élelmiszerfogyasztói árak szilárdságának követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rendezését. Mint a népgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala normális gazdálkodás esetén olyan nagyságú bevételt tegyen lehetővé az üzemek túlnyomó részének, amelyből fedezhetik a folyó termelés kiadásait, beleértve ebbe a dolgozóknak biztosított kellő nagyságú személyes jövedelmet is, továbbá, amelyből jut elegendő erő a társadalomnak is kívánatos termelés bővítésére. Ennek megfelelően kialakított árszínvonal — még a legrosszabb földeken gazdálkodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a termelés anyagi feltételeit, tehát lehetővé teszi a termeléshez szük- séges műtrágya, vetőmag, növényvédőszer stb. beszerzését, valamint a tsz-tagok személyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gazdálkodás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bővített újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek 10 százalékában még a jelentősen megemelt felvásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővítésének költségeit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az állami támogatás legcélszerűbb, termelést segítő és ösztönző formái. A mezőgazdasági árreform keretében sor kerül a mezőgazdasági termékeknek egymáshoz és a fogyasztói árakhoz, valamint a külkereskedelmi és az ipari árakhoz viszonyított arányainak változtatására is. Általános tapasztalat, hogy a nép- gazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakulására az árrendszéh elsősorban a megfelelő árarányokkal gyakorol hatást. Jelenleg az a helyzet, legalábbis néhány fontos mezőgazdasági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közigazdasági feltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az árarány-változásoknak szereltük lesz abban, hogy a nép- gazdasági terv fő termeléspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását biztonságossá tegyék és a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő termelési célkitűzései közé tartozik a kenyérgabona hazai termelésből való biztosítása, á hazai takarmánybázis növelése, a zöldség- termelés erőteljes fejlesztése. Fontos feladat a szarvasmarhatenyésztés és ezzel kapcsolatban a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szükséges- végrehajtani, amelyek — az anyagi érdekeltség elve alapján — a fő célkitűzések megvalósítására ösztönöznek. A mezőgazdasági felvásárlási és fogyasztói árak arányát nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a mezőgazdasági felvásárlási árak emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik majd a fogyasztói árak. A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a mező- gazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az továbbgyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez viszont feltételezi: a mezőgazdasági eredetű termékeik szilárd fogyasztói árát csak akkor lehet biztosítani, ha az ipari árak ,nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többlet- költségek a mezőgazdaság számára valamilyen formában megtérülnek. A mezőgazdasági és a külkereskedelmi árak kapcsolatát a népgazdaság más területeihez hasonlóan az jellemzi majd, hogy a külföldi piaci hatások az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazdasági termelőüzemeknél is. összhangban a népgazdaság más területeivel és az általános árreform irányelveivel, mégváltozik a mezőgazdasági árszabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi árhatóság által megállapított rögzített árak köre és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad megegyezés tárgyát képező árak, illetve a hatóságilag- tágabb keretek között szabályozott árak köre. Továbbra is központilag meghatározott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyek felvásárlására — pl. kenyérgabona, dohány, szarvasmarha stb. — kizárólag állami vagy más felvásárló szervek jogosultak. E termékeknél az árat hosszabb időre állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos közélelmezési cikkek, de jelentős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcsfélék nagyobb része, a baromfi, a tojás, a bor stb. — a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végül a termékek egy harmadik csoportjánál, ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a kereslet-kínálattól függően szabadon változnak. A mezőgazdasági árreform tehát valóban az új gazdasági mechanizmus egyik központi kérdése, hiszen az árak emelése, az árarányok változása, az árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdaságok pénzügyi önállóságának jobb feltételeit és kedvező irányban befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Dr. Dankovits László Négy esztendő telt él azóta, hogy Csányi Béla festőművész kiállítást rendezett a múzeumiban. Akkor a több mint háromezer látogató nagy elismeréssel adózott a -kiállításnak, s számos elismerő feljegyzés került a vendégkönyvbe, melyek közül most a négy év távlatából idézünk néhányat. „Nagyon szép grafikák. A fűszer- és édességkereskedelmi vállalatnál a következő tájékoztatást kaptuk erre a kérdésre: — A múlt évi tapasztalatok alapján kaptuk meg a megrendeléseket a boltok részéről s ennek megfelelően szállítottuk ki a napokban a szükséges árut. Körzetünkhöz tartozik a város' boltokon kívül a békési járás és Kondoros község. A Télapó a következők között válogathat; hatvanhét mázsa piros szaloncukorral és harminchét mázsa különböző csokoládéfigurával rakhatja meg a puttonyát. A figurák hatvan százaléka a -Télapót ábrázolja, harmincöt százalék különböző méretű csizma, míg öt százalék bakancs. Különösen keresettek a nyolc-tizenöt forintos áruk s mondanunk sem kell, hogy ezekből van a legtöbb. Előre gondoltunk már karácsonyra is, az ajándékozásra szánt áru már a raktárban várja a kiszállítást. November utolsó napjaitól kezdve a közönség már ezek között is válogathat. Háromszázötvenhárom mázsa szaloncukor kerül tőlünk a fenyőfákra — a jelenlegi tervek szerint —, mert hiszen, ha szükséges lesz, még többet is tudunk adni a boltoknak. Külön érdekes megjegyezni, hogy az olcsóbb szaloncukorból egyre kevesebb kell, a vásárlók nagy része a drágább áruból vásárol. Míg három évvel ezelőtt a desszertcukorból, amelynek kilója hatvanhét forint — alig fogyott el tizenöt-húsz mázsa, most hatvan mázsát biztosítottunk. Az olcsóbb krém szaloncukorból pór évvel ezelőtt száz mázsára volt szükség, most csak negyvenöt mázsát adunk a boltoknak. A karácsonyi fenyő- iákra természetesen nemcsak szaloncukor, más is kerül. Huszonnyolc mázsa csokoládéfüggelék kerül a többivel együtt a Várjuk pasztellképeit és festményeit”. „Reméljük, gyakrabban találkozunk Csányi Béla képeivel.” „Szerettem volna látni a napsugaras akvarélleket is...”. És még számos hasonló megjegyzés. Nos, azóta Csányi Béla nem lépett a nyilvánosság elé, s elég nagy idő télt el, hogy nem teljesülhetett az akkori látogatók boltokba, sőt tíz mázsa újévi csokoládéfigura is örömet szerez majd a vásárlóknak. — Sokan szeretik . a déligyümölcsöt. — A napokban érkezett egy vagon, azaz százötven mázsa olasz koszorúfüge. Hatvan mázsa jutott a városi boltokba, ötven Orosháza, míg negyven mázsa Gyula város boltjaiban vásárolható. Bízunk abban, hogy ebből a kökedvelt, tizenhat forintos áron forgalomba kerülő déli gyümölcsből később még többet kapunk. A citromellátás zavartalan, hétfőtől kezdve megszűnik a zöld, tizenhat forintos citrom árusítása, tizenkilenc forintért lédús, érett citromot vásárolhat a közönség. A közelmúltban tizenkét mázsa banán is érkezett, ebből egyelőre nem kapunk. A narancs előreláthatólag december első napjaiban érkezik, reméljük, lesz belőle elegendő. O. L. óhaja. Most azonban Ismét affltal műnk lesz megtekinteni a művész alkotásait. Kiállításra készül. — Igen — kezdi —, most újra jelentős állomáshoz érkezem mert a közönség sok újat vár tőlem. Ennek a kívánságnak igyekszem is eleget tenni. Ez a tárlatom lényegesen eltér az előzőtől. Akkor főleg grafikákkal szerepeltem, most viszont jó néhány olaj, akvarell, tempera szerepel anyagomban., Teljesíteni szeretném az előző kiállításom látogatóinak óhaját, s a kiállításom anyaga többségében színes. Szerencsés helyzetben vagyok, men módomban áll járni az ország legkülönbözőbb részeit, s lehetetlen nem észrevenni hazánk nagyszerű fejlődését, a lüktető életet, s a szebbnél szebb alkotásokat. Mindig ez volt a fő célkitűzésem: a valóságot adni művészi eszközökkel. Rám a közvetlen élmények hatnak legjobban, s ezt igyekszem rögzíteni. — Az elmúlt négy év alatt rengeteg vázlatot készítettem, s azok feldolgozásából mutatok be a nagyközönségnek jó néhányat. Nem mellőztem az akkori bejegyzéseket, sőt igyekeztem felhasználni a hasznos tanácsokat. Ogy vélem, a látogatók mos; sem fognak csalódni. — Meg kell mondanom őszintén, nagy izgalommal várom újabb találkozásomat a közön, seggel, mert az ilyen találkozások mindig számos élménnyel gazdagítanak — mondotta búcsúzóul Csányi Béla. (Háló) Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj egy darat 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetés: 1967. január l-i számunkban Második rejtvényünk: Kérjük, nyissa ki a Békés me- llenccel, az eredmény első számú gyei távbeszélőnévsor 15. oldalát! val azonos oldalt megkeresve A nagyszénási távbeszélőnévsor I . ....... , , , . Ti, ..... . ... , .megfejtésként közölje az olda harmadik, hetedik es utolso szá- i _ J ‘ , mát adja össze. Az így kapott két- j legelső helyén álló távbeszélőim jegyű számot szorozza meg ki- j lajdonos nevét. Karácsonyi rejtvénypályázat 2. 1966. november 19. szelvény Mi várja a Télapói az iizlefelcbcM ?
