Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-18 / 272. szám
1MC. november 18. 5 Péntek Tsz-ek az új gazdasági mechanizmusban : Az önálló gazdálkodás legfontosabb feltételei i. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, sőt azt erősítve, fokozódik a termelőszövetkezetek önállósága és ezzel együtt változik helyzetük, szerepük a társadalmi, gazdasági kapcsolatok rendszerében. A szövetkezeti önállóság növelése azon alapelv gyakorlati érvényesítését jelenti, hogy az állam közvetlenül nem avatkozik a szövetkezetek gazdálkodásába, hanem a gazdasági ösztönzők tervszerű alkalmazásával befolyásolja tevékenységüket. A szö- vekezeüi önállóság növelése azonban nem csupán az irányítás módszereinek fejlesztését, tökéletesítését jelenti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy önállóan hozott döntéseit megvalósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát együtt kell járnia a tsz-ek gazdasági fejlődését segítő, a vállalkozásaikhoz és termelésük bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök megszerzésének lehetőségével. A mezőgazdasági falvásárlási árszínvonal emelése, valamint a gazdasági mechanizmus reformjának keretében végrehajtásra kerülő egyéb intézkedések a tsz- ek túlnyomó többsége számára megteremtik a pénzügyi önállóság feltételeit. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek ezzel élni is tudjanak, az ésszerű gazdálkodás mellett arra is szükség van, hogy az árbevételeikből, a hatékonyabb gazdálkodásból és más forrásokból származó jövedelemtöbblet nagyobb részét saját termelési alapjaik megteremtésére, majd bővítésére fordítsák, azaz, hogy az iparvállalatokra jellemző pénzügyi gazdálkodást es alapképzést meghonosítsák. A vállalati gazdálkodás jellemzőinek érvényesítése azzal, hogy lehetővé teszi a tsz-tagság döntéseinek megvalósítását, egyben személyes közelségbe hozza a döntésekért vállalt kockázatot, tovább erősíti a közös gazdaságok szövetkezeti jellegét, biztosítja a demokratizmus tényleges érvényesülését. A termelőszövetkezetek, hogy elhasználódott állóeszközeiket saját erejükből pótolni tudják, amortizációs alapot képeznek. Az 1968 januárja utáni felvásárlási árrendezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem teljes állóeszköz-állományuk után képezhessenek amortizációs alapot. Ebbe az alapba a termelésben elhasznált állóeszközök — gépek, épületek stb. — bevételekben megtérülő értékét fizetik be és az így összegyűlt összegbői folyamatosan pótolhatják ezeket az eszközöket. A tsz-tagok jövedelmét teszi biztonságossá. rendszeressé a részesedési alap, amely két részre oszlik, a munkadíjra — vagyis az év közben folyamatosan kifizetett, a termelőszövetkezet által garantált részesedésre —, illetve az év végi kiegészítő részesedésre. A termelés megalapozását biztosítja, hogy a tartósan lekötött saját forgó alapok — mint például a műtrágya, növényvédőszer, takarmány, stb. — a jövőben általában nem csökkenthetők, a termelés zavartalansága érdekében még bevételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a személyi jövedelmek növelésére felhasználni. Mivel a termelésingadozás és ennek következtében a jövedelemingadozás a mezőgazdaságban meglehetősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esztendőkben, gondolva a ssű- kebb napokra is, tartalékot képeznek. Ezt a célt a jövedelembiztonsági alap létrehozásával érhetik el. A szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésében jelentős szerepet játszik a felhalmozási alap, amelyet a tsz-ek saját erejükből, bevételeikből teremtenek meg. A felhalmozási • alapból bővíthetik termelésüket, ami alapvető érdeke minden tsz- nek, hiszen a jövedelem későbbi növelését ezzel alapozhatják meg. Miután a mezőgazdaság fejlődése is sokban függ az egyes tsz-ek felhalmozásától, ezért az állam sokoldalúan ösztönöz majd a felhalmozási alap gyarapítására. Mindez azt jelenti, hogy a tsz- ek a jövőben a saját bevételeikből fedezni tudják az úgynevezett folyó termelés költségeit, megfelelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, és módjuk lesz a termelés bővítésére is. A vállalati gazdálkodás elemeinek bevezetésével létrejönnek az ehhez szükséges alapok. A gazdálkodási önállóság növelése együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen önállóan döntenek — ideiglenesen a kenyérgabonát kivéve — termelési feladataikról. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak fő formája a kölcsönös érdekeken és megegyezésen alapuló termelési és értékesítési szerződés lesz. A szerződéskötések jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy állandóan jelzik majd az üzemi és a népgazdasági érdekek találkozását, illetve azok eltérését. Az új tervezési rendszer segíti a tsz-ek gazdálkodásának eredményesebb kibontakozását, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész népgazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése jobban, rugalmasabban alkalmazkodhat a szükségletedhez. Mindez azonban nagyobb követelményeket támaszt a tsz-vezetőkkel szemben is, mert a tervek összeállításakor a tsz-gazdákkal együtt nekik kell gondolkodni, mesz- szemenően figyelembe venni az igények változását, a piac alakulását és eszerint elhatározni termelési, gazdálkodási célkitűzéseiket. Ezek az új feltételek a szövetkezetek vezetőitől a mélyebb közgazdasági ismereteket, a piac, a szükségletek és lehetőségek ismeretét Igénylik, s ezek birtokában a rugalmasságot és a gyors cselekvőkészséget. Dr. Dankovits László A PÁLYADÍJAS változtattam semmit sem az írá- ^ a n®Sy „B zsivaja?! hogy tehetsége és szorgalma folytán sikerül egyetemi felvétele. De nem tudom, mi lesz velem és a férjemmel. Elég idősek vagyunk már; akkor ezt a lakást nem veri — A felszabadulás után, a második világháború befejezése után négy évre születtem. Nem éltem át azokat az időket. Olyan jó, hogy szüleim szinte diákosan megértőek. Nagyon sokkal tartozom nekik: bennem látnak minKarácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetést 1967. január l-i számunkban Első rejtvényünk: Séta az állami áruházban IS é a /a /ff / T 2$ z TT" 75“ 11 2 ár 2. /ff l 2? a 13 3 2S 18 lo tr 30 A ÍS. a 28 s a 26 ‘8 29 I 26 & d A 8 26 V / “f 30 9 s A z i 1 ló ló A 8 y ti tt A 6 26 iQ /+ IS X II 18 u /> / V ff 30 „...Fülünkben még Mussolini üvöltött, agyunkban katanacsiz- mák dübörögtek, s elénk villant az amerikai katonák kiképzésének sosem feledhető szörnyű képsora. Szédelegtek az osztálytársaim...” — A „Hétköznapi fasizmusára hirdetett pályázat első díját nyert, munkája bevezetéséből idéztük e sorokat. A nyertes Návaí Anikó negyedikes gimnazista nem a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban, hanem otthonában fogad.— Egy keddi napon láttuk a négy „B’-vel a filmet. Engem annyira megfogott, hogy este, az ágyban az írógépet is a paplanra tettem, s írtam, amíg be nem fejeztem azt, ami gondolat és érzelem született bennem. Nem is somon; ezt a spontán alkotást küldtem be a pályázatra. Itt jut az eszembe, hogy az igazgatóhelyettes, Mária néni leszólt nekünk: — Gyerekek, pályázatot hirdettek a „Hétköznapi fasizmus”-ról. Anikó maga alá húzott lábakkal ül a rekamién, és olyan, mint egy eminens 17—18 éves diák: tisztességtudó, igen művelt és kedves gyerek. — Ügy vagyok, hogy ha öröm, ha bánat ér, azt ki kell fejeznem. Versben, amit akár más írt, vagy akár én vetettem papírra; vagy a gitáromon pengetve; vagy sírással, vagy hangos kacagással, de: nekem ki kell fejeznem, ha valamit érzek — gondolok. Nem tudok csak ügy ülni a széken, nem tudok csak úgy vegetálni; nem tudok csak úgy mechanikusan reggel fölkelni, meginni a kávét, elmenni az iskolába... Halk léptű édesanyja szinte személytelenül feketét tesz elénk. Most a nyertes néz rá sámogató- an. Míg a boldog szülő tölt a feketéből, halkan mondja: — Nem is szeretheti igazán a gyermekét az, aki a más szülők gyermekét nem szereti. Nálunk van ilyen, hogy: oroszéra, angolóra, magyaróra és akkor szinte itt van az egész negyedik „B”. Persze föltesznek egy-egy lemezt is közben, meg twisztelnek; fiatalok. — Ügy távozik, mint aki észrevétlen akar maradni. A küszöbről még azonban kis tétovázás után visszaszól: 1— Nem is tudtam, mi történt, csak Anikó robog haza, beront az ajtón és zokog, és csak zokog, és azt kibálja: „Első lettem, anyukám... első lettem!” S aztán hazajött az apja, és fölhívta a rádiót, de úgy reszketett a lába a telefonnál, hogy „igaz-e?” Igaz. Návai Anikó, aki most makacs influenzával küzd, első lett a pályázaton, országosan. Jutalomból a szilvesztert Lengyelországban tölti, s örülhet a békében élő, hasonlóan egészséges lelkű, egészséges fizikumú fiatalokkal együtt — Egyetemre készül a kislányom, minden jel arra mutat, Az Alsé-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnöksége ARVALINNAL mezei pocokirtást végez a kezelésében levő összes csatornák fertőzött szakaszain. Ezúton hívjuk lel a lakosság, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a területileg •lletékes vadásztársaságok figyelmét. hogy a szükséges elővigyázatosság érdekében tegyék meg óvintézkedéseiket. \ keletkezett esetleges károkért felelősséget nem vállalunk. 1065081 Felülről lefelé, balról jobbra: 1. Kellemes szag. 2. Régen vidéki nemesi udvarház. 3. Díszes lovaskocsi. 4. ... do-Mar, part hegység Brazíliában. 5. Araszt. 6. Időszak. 7. Levegő is lehet ilyen. 8. Folyó Romániában. 9. Keskeny ellentéte (első kocka kettős betű). 10. Nemes prémfajta. 11. Helyhatározó rag. 12. Mozgókép. 14. Mindig ez van. 16. Klasszikus nyelv. 17. Bull..., talajgyalu. 18. ... Sándor, költő, műfordító. talszerű templomi építmény. 24. Eltaszít. 25. Jó ..., jó étvágya van. 26. Áö. 27. Iparos. 29. US. Jobbról balra: 1. Monte Christo börtöne,.. . vára. 2. ... Számgin dent. Amikor elhatároztam, hogy pedagógus leszek, arra gondoltam: „Csak az szeretheti saját gyerekét is, aki minden gyermeket szeret”. Pedig higgye el, én a filmet valahogy úgy igazán nem is érezhettem át, hiszen nem éltem abban a korban; de nem is akarom átélni sem azt a kőit. sem hozzá hasonlót. Aki ezeket a nyilatkozatokat olvassa, kételkedhet, de csak azért, mert nem ismeri mád fiatalságunknak azt a jelentős rétegét, amely nem jár hivalkodva az utcán. Návai Anikó nem a túlzottan szellemi élet megjelenítőjének típusa. Egészséges fiatal, aki elmegy mulatni Lengyelországba jutalomból. És vele lesz a világon sok-sok olyan fiatal, aki hasonlóképpen érez vele. Csak éppen nem öntötte szavakba, és nem ilyen művészi fokon azt, hogy mennyire kell nekünk a béke. mennyire nem kell nekünk sem az „Ünnepi”, sem a „Hétköz napi fasizmus”... élete. Makszim Gorkij egyik legnagyobb műve. 3. Holttest. 4. Panasz (+’). 5. Csúcspont. 6. Kör alakú nemezsátor. 7. Idegen férfinév (—’). 8. I-vel Olaszország 9. Szívlel. 10. Hangtalanul. 13. Titokban benéz. 13. Ilyen a falevél is. 15. Kettős betű. 16. Háziállat. 17. Terhet emelő gép. 18 Vissza: camping kelléke. 19. Itt pihen meg a karaván. 20. Elmázol. 21. Vissza: téli sporteszköz 22. Vissza: esik és hely ha tározó rag. 23. Tűzvész elfojtása. 24. Számít rá. 25. Idős. 26. ... a sziHa a rejtvényt megfejtettük, a számokkal ellátott kockákba írjuk be a megfelelő betűt. Beküldendő az így megkapott különböző osztályok nevei. Karácsonyi rejtvénypályázat 1. 1966. november 18. > szelvény 19. Meg..., elintézés. 20. Számít rá. I 21. Megritkitott erdei terület. 22. | Elhárít (pl. gondolatot). 23. Asz- i tán. 28. Szarvasmarha. 30. Ös.
