Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
AJ*EGyEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY LI T AN ÁCS LA P J A XXI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Világ proletárjai, 1986. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér Mindannyiunk milliomosai Az ipar fejlődésének fontos tényezője, hogy a dolgozók kezdeményező készségét minél jobban kibontakoztassuk: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgáló alkotómunka egyik legjobb példája az újítások, találmányok kidolgozása és megvalósítása. Az év első felében — a múlt esztendő hasonló időszakához mérten is — jelentős volt a fejlődés. Az év első felében 99 000 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 37 178-at már be is vezettek, s a továbbiak zömét is kísérletre vagy megvalósításra elfogadták. A megvalósított újítások, illetve találmányok az év első felében a népgazdaságnak több mint 800 millió forint megtakarítást, illetve termelési többletértéket biztosítottak. Nem érdektelen azt sem megemlíteni, hogy az újítóknak, feltalálóknak az idén csaknem 79 millió forint újítási, találmányi díjat fizettek ki. Az említett beszédes számok jól igazolják, hogy az egyéni kezdeményezés milyen jelentős, forintmilliókban is lemérhető hasznot hajt a népgazdaságnak, társadalmunknak. Nem érdektelen számba venni, milyen országos és helyi jellegű erőfeszítések segítették az említett fejlődést. Az újítómozgalomra kedvező hatást gyakorolt, hogy a megyei szakszervezeti szervek rendszerint együttműködve az Országos Találmányi Hivatallal vagy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezeteivel, iparjogvédelmi heteket, újítási kiállításokat rendeztek. Az idén Békés, Győr- Sopron, Hajdú, Komárom, Zala és Pest megyében rendeztek ilyen iparjogvédelmi heteket. E rendezvényeken újítók százai és ezrei beszélték meg problémáikat az illetékes állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, illetve a termelés közvetlen irányítóival. A tanácskozások jelentőségét még csak növelte, hogy rendszerint összekapcsolták a megyei újítási kiállítás megrendezésével. A kiállításokon a megye termelővállalatai legújabb gyártmány- és gyártásfejlesztési eredményeiket vonultatták fel. A debreceni újítási kiállításon például csaknem 180 olyan újítást és találmányt mutattak be, amelyek — túl a megye határán — számot tarthattak az egész ország érdeklődésére. Hasonlóan sikeres volt a Békés megyei ipari és újítási kiállítás is, ahol 30 állami és 34 helyiipari vállalat mutatta be legújabb termékeit, illetve dolgozói újításait és találmányait. Az utóbbi kiállításnál — mint nagyon is követendő kezdeményezést — megemlítjük, hogy a kiállított újításokat zsűrizték és külön is díjazták. Az újítómozgalom egyéb eseményei is jelentős mértékben hozzájárultak az eredmények növeléséhez, a termelési problémák megoldásához. Szegeden például Csongrád megye textilüzemeinek újítói tartottak figyelemre méltó tanácskozást. A megyei textilipari újítók — az idén — az év első felében több mint ötmillió forintot takarítottak meg, a kétszeresét annak, amit tavaly egész esztendőben. A különböző iparágak újítóinak „szakmai tanácskozása” minden bizonnyal másutt is eredményes lenne. Ugyancsak hasznos az a gondolat is, hogy a nyugdíjas kiváló szakembereket szervezetten bevonják az újítómozgalomba. Néhány helyen már tevékenykedik a nyugdíjasok újítócsoportja igen jó eredménnyel. Több gyár például az „öregeknek” — a nyugdíjasoknak — megküldi újítási feladattervét, így az idős, nagy tapasztalatú szakemberek első kézből értesülnek a gyár termelési, műszaki fejlesztési problémáiról, s igen sokat segíthetnek — segítenek is a tapasztalatok sze- rint — azok megoldásában. Másutt az év legeredményesebb újítására különdíjat is kitűztek, külföldi jutalomútra küldik a legjobb újítót — hosszan sorolhatnók a helyes s a mozgalom tömegalapjait bővítő módszereket, kezdeményezéseket. Az említett eredmények és példák, a kongresz- szusi munkaversenynek az újítók csaknem negyedmilliós táborában is megnyilvánuló lendülete joggal keltik azt a reményt, hogy a félévi 800 milliós megtakarítás év végéig legalábbis megduplázódik. És olyan tartalék ez, amely mindenütt feltárásra, támogatásra érdemes: mindannyiunk életét gazdagítja. T. P. Műszaki konferencia az építőknél Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat október 18-án, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel tartja meg Békéscsabán a vállalat központi irodájának tanácstermében a harmadik negyedévi műszaki' konferenciát. A tanácskozáson értékelik a három negyedév termelési eredményeit és az intézkedési terv végrehajtásának tapasztalatait, majd a negyedik negyedévi terv ismertetésére és a téliesítési feladatok előterjesztésére kerül sor. A beszámolót vita követi. Naponta 6 ezer hold vetés a követelmény Már csak tizenhat munkanap van hátra Versenyhíradó Szarvason Járási és városi tanácsi vezetők értekezlete Békéscsabán szabadkígyósa, az újkígyós! és még A megyei operatív bizottság hétfői ülése — mint azt már lapunkban megírtuk — megállapította, hogy a kedvező időjárás ellenére megyénkben lassú á kenyérgabona-vetés üteme. Tegnap a járási és városa tanácsok elnök- helyettesei, a mezőgazdasági osztályvezetők és egyéb mezőgazda- sági szakemberek számoltak be Békéscsabán a megyei tanács vb- termóben a legfrissebb eredményekről és a gondoknál. Október 6. óta tíz százalékkal nőtt a bevetett terület, erről szóltak a jelentések. Ez azonban még mindig kevés, mert mint Csatári Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese mondotta, 18 napja vetünk és jelenleg is csak a 47 százaléknál tartunk. Viszont mindössze 16 munkanap áll már csak rendelkezésre ahhoz, hogy október 31-re megyénkben befejezhessük a vetést. A számítások szerint ahhoz, hogy az 53 százaléknyi területen is befejezzük a miunkát, naponta 6 ezer holdon kellene elvetni a gabonát. Ez csak úgy érhető el, ha minden erőt a vetésre összpontosítunk. Az értekezleten részt vevők hozzászólásaikban többek között elmondották, hogy általában a termelőszövetkezetek vezetőinek többsége megértette ennek jelentőségét és nem egy olyan tsz van, mint a csorvási Kossuth, a gádoros! Fetőfii és Dózsa, a végegyházi Szabadság, a kunágotai, jo néhány, ahol a vetésterület 65— 70 százalékán a Sildbe került a mag. Ugyanakkor azonban egy- egy járáson bélül is van olyan szövetkezet, ahol alig érték el a 14—25 százalékot. Többek között Békéssámson, Vésztő, Biharugra és Kardoskút is lemaradt e munkákban. Ezek nagyon lecsökkentik a járás vagy a város összenedményét. Csupán a szarvasi járásiban tapasztalható bizonyos kiegyensúlyozottság. A jó szervezés eredménye, hogy a terület 52 százalékán vetették el a kenyérgabonát. Ezt rehajtó Bizottsága az idegenforgalom további fellendítése céljából nemrégiben új kezdeményezést terjesztett elő: megvitatta áz Orosházával kapcsolatos emléktárgyak készítésének lehetőségét. E megbeszélésen a városi vezető szervek mellett részt vett néhány üzem vezetője is, s a megbeszélés során olyan vélemény alakult ki, hogy azok az üzemek, vállalatok, amelyek termékeikkel már eddig is országos hírnévre tettek szert, segítsék elő a termelési sajátosságoknak megfelelő emléktárgyak tanácskozásokon kívül a járás vezetőd személyesen keresték fel a tsz-eket és a helyszínen beszélték meg a tennivalókat. Ezenkívül versenyhíradót hoztak létre, melyen hetenként közük, melyik tsz a legjobb és melyik maradt le. Ez ugyan régi, de jó módszere az ösztönzésnek. Helyes lenne hogyha a szarvasi példához hasonlóan, a megye többi járásában és a városokban is a tanácsok, a szövetkezetek vezetői együttes erőfeszítéssel és nagyobb felelősséggel törődnének azzal, hogy a jövő évi kenyérnekvaló mag; mielőbb a földibe kerüljön. az üveggyár, a kenyérgyár, a faipari vállalat, a háziipari szövetkezet, a BOV orosházi gyáregysége, s még jó néhány más üzem, amely speciális termékeit az egyre több Orosházára látogató külföldi előtt emléktárgyak segítségével is propagálná. Ennek megszervezésében a városi tanács mellett jelentős szerepet vállal a Petőfi Művelődési Ház is, s a tervek szerint néhány munkahelyen rövidesen hozzálátnak e tervek kivitelezéséhez. elősegítette az is, hogy a szokásos Orosháza nevezetességeit bemutató emléktárgyak készülnek a jövőben Az Orosházi Városi Tanács Vég- előállítását. így például szóba jött Olajipari centrum Kardoskúton Több százmillió forint értékű olajipari beruházás megvalósításáház láttak hozzá a közelmúltban Kardoskúton. Felvételünk a már elkészült gázszárító állomás egy részét mutatja be. Fotó: Selcszt Ferenc
