Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! OKTOBER 12., SZERDA XXI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS; LAPJA I960. Vállalati nyereség — A bolgár-magyar barátsági napok keretében: Bolgár vendégek megyénkben Magyar—bolgár barátsági est Gyomán, Szarvason, Endrődön a fogyasztó Az új gazdasági mechanizmus alapvető elemeit — gondos elő­készítés után — 1968-ban vezet­jük be, s a harmadik ötéves terv­időszak második fele egyben a gazdasági reform kibontakozta­tásának ideje lesz. A reformelő- készületek során igen sok kér­désről szó esik. Ilyen — a széles közvéleményt érdeklő — kér­dés: a vállalati nyereség és az árszínvonal kapcsolata is. A kérdést a nyereség új szere­pe is alátámasztja. A vállalati nyereség a múltban és még ma is — csak néhány vonatko­zásban — a kifizethető nyere­ségrészesedés, a többletprémi- umalap révén érinti a vállalat dolgozóinak személyi jövedel­mét. Az új gazdasági mechaniz­musban a nyereség sokkal tá- gabb területen és közvetlenül hat a vállalati gazdálkodásra. A nyereségből hozzák létre a vál­lalatfejlesztési alapot — a beru­házások finanszírozásának forrá­sát — az úgynevezett részese­dési alapot — a személyi jöve­delmek növelésének biztosítékát. A jövőben a vállalatok nem kapnak bérfejlesztési alapot, prémiumalapot; év közben a béreket csak a részesedési alap terhére emelhetik, ebből kell fedezniük a prémiumot, az egyéb jutalmakat, az év végi nyereségrészesedést, a jóléti és kulturális kiadásokat. Az új gaz­dasági mechanizmusban a nye­reség szerepének kiteljesedése révén minden vállalat kovácsa lesz saját sorsának, jövőjének; annyit költhet vállalatfejlesztés­re, béremelésre, prémiumra, nyereségrészesedésre, amennyit — a nyereség gyarapításával — megkeresett. A nyereség szerepe több más tekintetben is megváltozik. Ed­dig az ár — a termelői ár — jó­részt automatikusan garantálta a vállalat kiadásainak megtérü­lését, sőt a nyereséget is. Az ár­képzés a vállalat minden költsé­gét társadalmilag szükségesként ismerte el — akár az volt, akár nem — s a már „elismert” költ­ségek csökkentése automatiku­san létrehozsta a vállalati nyere­séget, a gyártó tehát nem volt különösebben érdekelt termékei költségében. Az új mechanizmusban az árakat a piac, a felhasználók ér­tékítéletei is befolyásolják. Miután a nyereségérdekeltség feltételeit több esztendőre álla­pítják meg, az a vállalat tevé­kenykedik gazdaságosan, ame­lyik a visszamaradó, a vállalat­nál felhasználható nyereség ún. tömegét, az, egy főre jutó nyere­ség összeget növeli. A vállalati nyereség tehát akkor is növek­szik, ha valamelyik cikk terme­lői árát csökkentik és abból na­gyobb mennyiséget készítenek és értékesítenek. Ez az összefüg­gés — úgy hisszük — világos, de mi készteti ilyen üzleti poli­tikára a vállalatokat? értékítélete Az új gazdasági mechanizmus­ban a vállalatok önállóan ter­veznek — egyes kivételektől el­tekintve —, az „exportterv” is megszűnik. Az ún. tervlebontá- sos rendszerben nemcsak arra kaptak a vállalatok utasítást, hogy miből és mennyit termel­jenek, hanem a vevő „szemé­lyét” — beruházások, külkeres­kedelem, belkereskedelem — is meghatározták. Most a fogyasz­tót, a vevőt is a vállalatnak kell majd megtalálnia, a termelők rá­kényszerülnek, hogy termékeik számára piacot teremtsenek, azaz piac- és üzletpolitikát folytassanak. Jelenleg >a terme­lési tevékenység kiindulópont­ja a terv és a rendelés; a jövő­ben a vállalatok termelési és gazdálkodási lehetőségeit első­sorban az értékesítés szabja meg, minden ettől függ. A vál­lalatok kijelölt rendelők híján kénytelenek lesznek egymással versenyezni, hogy piacot, terme­lésbővítési lehetőséget teremtse­nek gyártmányaik számára. Mert igaz ugyan, hogy például a lakosság vásárlóképességét a népgazdasági terv életszínvonal­fejlesztési előirányzatai megha­tározzák, de fogyasztásának ösz- szetételét — elsősorban textil- és ruházati cikkekben, tartós fo­gyasztási javakban— az ipari termékek korszerűsége, minősé- ga, ára nagymértékben befolyá­solja. Például a második öt­éves tervben 610 000 darab tv- készülék eladásával számoltak, ezzel szemben 742 000 készüléket adtak el. A piacot részben a gyártmányfejlesztés, részben a vásárlási kedvezmény — a rész­letfizetés — bővítette. Vagy: az év első öt hónapjában a leszál­lított árú textilcikkek forgalma 7,6 százalékkal nőtt, egyes cik­keké azonban — az árleszállítás mértékétől függően — 45—75 százalékkal. Az árak természetesen nem­csak a fogyasztási javak piacán hatnak a keresletre. Miután az új mechanizmus a kooperációs termékekre és a beruházási esz­közökre, gépekre is kiterjeszti a szabad árakat, az előbb említett ármechanizmus e területeken is hatni fog. Az elmondottakkal természe­tesen nem azt kívántuk bizonyí­tani, hogy az új gazdasági me­chanizmusban a termelőket a piac elsősorban a nyereség for­galombővítéssel, árcsökkentéssel való növelésére sarkallja. A válla­lati nyereség — ahol a kereslet dominál és megegyezéses vagy szabad árak vannak — az árak emelkedéséből is táplálkozni fog, de ahol a kínálat a jellemző, ahol a forgalom és a termelés csak árcsökkentéssel tartható kellő szinten, vagy bővíthető, ott a vállalati érdek az utóbbi meg­oldás követését kívánja majd meg. Garamvölgyi István A Hazafias Népfront megyei elnökségének meghívására ok­tóber 11-én háromnapos látoga­tásra bolgár vendégek érkeztek megyénkbe. A vendégeket ked­den délelőtt 10 órakor Békés­csabán, a Hazafias Népfront me­gyei titkárságán Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára üdvözölte. A testvéri or­szág képviseletében érkezett Ljuben Szecsanov, a Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese, Len­gyel Károly, a Bolgár Kultúra főmunkatársa. A rövid ideig tartó fogadáson megjelent Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága Propaganda és Művelődésügyi Osztályának ve­zetője, Gácsér József, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tályvezetője. Ezt követően a vendégek Vichnál Pál MSZBT megyei titkár kíséretében meg­kezdték háromnapos látogatásu­kat megyénkben. Első útjuk a programnak megfelelően Gyo­A műit vasárnap mintegy het­venen mentek be munkahelyükre a Békéscsabai Hűtőház dolgozói — munkások, műszakiak és veze­tő beosztásúak egyaránt —, bár nem kaptak érte se munkabért, se túlórapótlékot. A hűtőház párt­vezetősége a szakszervezeti alap- szerwél karöltve elhatározta, hogy a „tedd széppé és egészségessé munkahelyedet” mozgalom kere­tében társadalmi erővel látnak hozzá az üzem területének rende­zéséhez. A hűtőház dolgozói — akik a Szocialista munka üzeme címért indított versenyben vesz­nek részt — felajánlották, hogy egyénenként 10 óra társadalmi munkát teljesítenek. Az elmúlt vasárnap — egyéb munkák mel­lett — nagyarányú takarítást vé­geztek s az eddigi építkezések és rekonstrukciós munkák során fel­gyülemlett használaton kívüli anyagokból 50 mázsa értékes haszon vasat válogattak ki, s to­ll megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Október 11-én ülést tar­tott a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az egyik napirendi pontként a gyulai járási tanácsnak és bi­zottságainak tevékenységét értékelték. Ezenkívül a me­gyei tanács statisztikai mun­kájáról tárgyaltak. A végre­hajtó bizottság bejelentéseket hallgatott meg, s határoza­tokat hozott a tárgyaltakról. mára vezetett, majd 12-én Szarvasra látogatnak, ahol a bolgár—magyar barátságot ápo­ló program keretében az óvó­nőképző intézet előadótermében megemlékeznek Bulgária fel­Az orosházi járásban 21 ter­melőszövetkezet kiszesei közül összesen 1390-en vesznek részt a IX. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben. A fiatalok elsősorban a termelési eredmé­nyek növelésére törekednek, de emellett számos olyan kezdemé­nyezés is tapasztalható, mint az anyagtakarékosságra való törek­vés, a gépek állásidejének csök­kentése, a két műszak megszer­vezése és a társadalmi munka. A vállalások értéke meghaladja vábbi 100 mázsa fémhulladékot gyűjtöttek össze, melyet majd a MÉH-nél értékesítenek. A követ­kező vasárnapra is hasonló társa­dalmi megmozdulást terveznek. szabadulásának 22. évfordulójá­ról. A harmadik napon, 13-án Endrődre utaznak, ahol úgy­szintén részt vesznek a bolgár— magyar barátsági esten, vala­mint üzem- és tsz-látogatáson. a 2,5 millió forintot. Az eddigi értékelés szerint sok termelőszö­vetkezetben kiváló eredménye­ket értek el az elmúlt hónapok­ban. Vállalásukból 1 millió 159 ezer forintot teljesítettek. Kü­lönösen kiemelkedik a nagyszé­nás! Lenin Termelőszövetkezet KISZ-szervezete, ahol a növény- termesztők közül 70 fiatal vál­lalta a versenyben való részvé­telt és azt, hogy 210 ezer forint­tal teljesítik túl évi termelési tervüket. A gépcsoportnál dol­gozó 20 KISZ-tag az üzemanyag­megtakarítással, az állásidő csökkentésével ér el kiváló eredményeket. A fiatalok rend­szeresen részt vesznek társadal­mi munkában is, csinosítják a termelőszövetkezet központját A csorvási Ady Termelőszö­vetkezetben szintén jó példát mutatnak a fiatalok. A tsz veze­tősége és a KISZ-alapszervezet nagy gondot fordított a verseny szervezésére, s ennek eredmé­nye, hogy a versenyben részt ve­vő 31 fiatal, már eddig maga­san túlteljesítette vállalását. Ütnak indul a Békéscsabai Konzervgyárban a körte, hogy a feldolgozási folyamat után ízletes konzervként kerüljön a fogyasztókhoz. Fotó: Demény Gyula Társadalmi munkában szcpítcHck. csinosították üzemükéi Magasabb termésátlag, két műszak megszervezése, anyagtakarékosság, társadalmi munka a kongresszus tiszteletére

Next

/
Thumbnails
Contents