Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
1966. október 5. 5 Szerda Jutalmazott bérletesek Részletesen kidolgozták a jogi ismeretterjesztés időszerű feladatait Ülésezett a TIT megyei jogi szakosztálya A békéscsabai Jókai Színház szervező irodája minden ötszázadik bérletvásárlónak két személyre szóló bérletet ad ajándékba. Eddig három, szerencsés családról kaptunk hírt. Vida Károly, fiatal házas a BARNEyÁL- ban dolgozik, ő volt az első „ötszázadik”. A fiatalasszonyka a napokban egészséges kislánynak adott életet, egyelőre a bérlet jó lesz a nagymamának. Az ezredik, vagy így is mondhatnánk: a második „ötszázadik” Csicsely György, MÁV-fékező. Ügy tartják számon a Jókai Színháznál, 'mint öreg bérletest; 6 éve állandóan látogatja a színház előadásait. Az ajándékbérlet jó helyre került a Csicsely családban, hiszen öten vannak, akad gazdája. Külön öröm érte a kenyérgyár szakszervezeti bizottságát: nyolc vásárolt bérletük mellé két jutalombérletet kaptak a dolgozók, s így azt cserélgetve többen is eljuthatnak a színházba. Az ő bérletvásárlásukkal az 1500-as számhoz jutott el a színház. A Jókai Színházban alig várják, hogy a negyedik és ötödik „ötszázasnak” is átadhassák az ajándékbérletet. A Békés megyei Népújság hírt adott nemrégen, hogy új ismeretterjesztési formák kidolgozása foglalkoztatja a TIT megyei jogi szakosztályát az 1SH56 C7. oktatási idénnyel kapcsolatban. Az ifjúság körében, a termelőszövetkezeti választott bizottságok részére, valamint a munkaügyi viták intézői és a munkaügyi döntőbizottságok tagjai számára praktikus és jól hasznosítható ismeretek nyújtására előadássorozatok és jogi akadémiák kerülnek megszervezésre. Dr. Fodor György megyei bírósági elnök, a TIT megyei jogi szakosztálya elnökének vezetésével szerdán tartott vezetőségi ülésen elsősorban ezen új oktatási formák szervezési módlát és az előadások témáit határozták meg. Jól érvényesültek e kidolgozásnál az eddig szerzett tapasztalatok és megyénk sajátosságainak követelményei. Szervezés terén pedig a KISZ- bizottságok, a Hazafias Népfront helyt, szervei, valamint a megyei és járási mezőgazdasági osztályok közreműködését veszik igénybe. A munkaügyi döntőbizottsági akadémiák szervezése a Területi Munkaügyi Döntőbizottsággal és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával együttműködésben valósul meg. Ezzel párhuzamosan az ipari középkáderek részére jogi szabadegyetem nyílik meg a megye városaiban. Üj kezdeményezésnek számít, hogy más szakosztályokkal együtt Közlekedési Szabadegyetem nyílik Békéscsabán, Gyulán és Mezőkovácsházán a gépkocsivezetők részére. Az előadói konferenciák során az orvostudomány és jog- alkalmazás kapcsolatairól lesznek előadások, melyek közül egyiken a jogászokon kívül a téma iránt érdeklődők is részt vehetnek. Az új gazdasági mechanizmus és a jogalkalmazás összefüggéseiről központi előadók tartanak több konferenciát. Márai György jogi szakcsoportvezető r Uj ünnep van sarjadóban — Ötös névadás Okányban — Mind városon mind falun nagy ! hagyománya van nálunk, hogyha valaki születik, valaki házasságot ] köt, meg ünnepük. Most valami újfajta családi ünnep van kialakulóban. Sarjad, terjed, s majd éppen úgy kikristályosodik, mint általában a népi hagyományokat őrző ünnepségeink. Az új ünnepre nincs még igazán jó, tömör ki-, fejezésünk, egyelőre így mondjuk: névadó ünnepség. Idővel nyelvünk talál rá megfelelő szót, amelyik tömören kifejezi ennek a szép szertartásnak a lényegét... Okányban, ebben a négyezer lelket számláló kis viharsarki községben október 2-án, vasárnap délután már 3 óra tájban ünneplőbe öltözött öregek és fiatalok sétáltak ráérősen, ünnepélyes arccal az utcán, de egy meghatározott céllal. Kezükben fehér, rózsaszín Vagy kék szalaggal átkötött ajándékdobozokkal meg tortával, meg színes szálakkal befont demizsonokkal. A tanácshá- zára igyekeztek, ahol ezen a délutánon nevet adtak öt kisgyermeknek: 'Tóthék Lacikájának és | Zolikájának: Viglhéfc Imruskájá-j S nak és Lacikájának (vidám a tar-| j mészet: mind a két családban ik-' reik a fiúk) és Törökék Erzsikéjé- nek. Erre az alkalomra a társadalmi ünnepség rendezői is különös gonddal készültek, hiszen ritka alkalom, hogy ilyen kis faluban egyszerre öt újszülöttnek adnak nevet. Az egyik kis szavaló a sarokba húzódva hangtalan száj-, mozgással memorizálja a- verset, hogy szép legyen majd; a másik sarokban az óvó néni rendezi el a csokrokat a kis óvodások kezében, és újra elismételted velük: kinek mit kell tennie. A kultúrház igazgatója megnézi, rendben van-e az új helyiség, mert egyben fel is avatják azt a kis helyiséget, amelyiket szép céllal, nagyon sok társadalmi munka segítségével építettek. Elnevezték ezt a kis termet díszteremnek. Igaz is, mert díszes:] súlyos függönyök szép eséssel érnek le egészen a sárgára vikszolt új parkettig; üde, friss virágok keverednek jó illatukkal a festék szagával. Meghatóan ünnepélyes Jövedelmez a szorgalom az orosházi Üj Elet Tsz-ben Az orosházi Üj Élet Termelő- szövetkezet arról híres, hogy az időszerű munkákkal az elsők között készül el a kollektíva. Amikor bokros teendők szólítják mezőre az embereket, jóformán csak a betegek, a gyermekek és az öregek 'maradnak odahaza. Az anyagi ösztönzés még a korábbi éveknél is jobb munkára sarkallja a tagságot, s az egész ' évi jó munka gyümölcse őszre beérett. Az orosházi Üj Élet Tsz-ben ugyanis, aki többet termel a gondjaira bízott területen, annak nagyobb a jövedelme. A cukorrépát például csal-dvállalás alapján osztották ki. Ki menynyit vállalt. A növényápolásért egyformán írtak jóvá egy-egy hold után munkaegységet, ősszel minden termelő mázsánként tíz forintot kap az átadott répáért. A jól megművelt répatábla sorra kimagasló terméseredményeket hozott, az átlag azonban nem egyforma. Még a leggyengébb tábla is megadtá a 200 má- j zsát, de nem egyedüli Hajdú í Antal példája, aki egy holdról 330 mázsa cukorrépát adott át. A Hajdú család így 3300 forintot kap a tavaszi munkáért járó munkaegységekhez. Egyébként gépekkel és kézzel is törik a kukoricát, éjjel-nappal szárítják a tárolásra szánt, de a megengedettnél nedvesebb kukoricát. A traktorok szántanak szintén éjjel-nappal, a vetőgépek pedig kifogástaían magágyba rakják a jövő évi kenyér- nekvaló magját. Az orosházi Üj Élet Tsz tagjai vállalták a párt- kongresszus tiszteletére, hogy október 25-re elvetik a búzát, határidő előtt elkészülnek az összes betakarítással és a mélyszántással —Ary— arcú úttörők állnak testérséget, meg kisóvodasok zászlóikkal és élő virágokkal kezükben. Minden ünnepélyes, a terített asztal, a szülők, a névadó szülőik, rokonok; lányok, asszonyok, embereik. Meg egy asztalon az az öt bairnapiros cipócska is, amely az élet mag a béke; amiért olyan sokat kellett dolgozni már évszázadokon keresztül, és kell is majd a felnövekvő okányi ötöknek, hogy sose fogyjon el az asztalukról... Szép ez az ünnepség. Amikor az öt gyermek szülei és a névadó szülőik felállnak, hogy az elfogódott hangú anyakönyvvezető után mondják: „...fogadom, hogy szocialista államunkhoz hű emberré nevelem...” — feláll mindenki; s van annak valami rituális hangulata, ahogy a mély férfaihan- goíkíkál összeolvadnak az öreg nénik hangjai, s külön csilingel az egyik fiatal anya' hangja: „Fogadom...”’ Falun és városon egyaránt megadják annak a módját, ha családi esemény történik. A névadás bár ú jféle családi ünnepség, szintén megadják a módját. Mert úgy igazi az, ha a zenészek is előkerülnek, és felcsendül a nóta is és a padló is dong a friss csárdást dübögő lábak alatt. A kicsik azonban alusznak, mert csak néhány hónaposak még, de meg különben is úgy van az. hogy mindig azok tudnak jóízűt mulatni, akik ünnepelnek: Tótihék- nál, Vighékhél, Törököknél. Aztán, amikor pihennek a zenészek és pihennek a táncosok, akkor odakönyökölnek az asztalra az öregek, a kicsikre emelik a poharaikat, és komoly szókat mondanak. arról, hogy bizony nagyon kellett már ez a kis terem. Nagyon kellett már, mert előre haladunk, a mindig jobbat kereső társadalmunk új ünnepet forrt ki magából, amit szépen odasoroltak a többi nagy családi ünnepek közé; amely sarjad, terjed és népivé válik. Igen, ez a névadás... Okányban is hívhatnak valakit Erzsikének, Zolikának ezután anélkül, hogy papi stóla lengedezett volna fölöttük, s szentelt vizet csurrantottak volna homlokukra, amikor nevet kaptak... Tér nyák Ferenc Szüret Köröstarcsán — Szépek a fürtök — mondja Gaál Ferencné és Puskás Lajos üzemegységvezető. Egy kis kóstoló. A szüret mindig egy kicsit ünnep is. Tisztelete a vidámságnak, a jó kedélynek. Megyénk nem kifejezetten szőlőtermesztő vidék, a bort azért itt is szeretik. De magát a szőlőt is, a nap édesítette szemeket, a gyönyörű fürtöket. Köröstarcsán is így' vannak ezzel. A Petőfi Termelőszövetkezetben II holdon sorakoznak a tőkék, s szorgos kezek vágják róluk a jó termést, ami aztán a puttonyokba, kasokba kerül. A vígság persze nemcsak bor mellett, hanem a szüreten sem hiányzik, mint ahogy ezt Köröstarcsán megtudtuk. Különösen akkor nincs hiány vidámságban, ha gazdagon teremnek a szőlőtőkék. Fotó: Demény Gyula Hordókba kerül a szóló. ' i
