Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
V Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ •NÉPÚJSÁG 1986. OKTÓBER 5., SZERDA Ara: 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Hazám van i Gépi rízsbetakarításí tapasztalatcsere Vizesfáson és Szarvason A hatodik általánosba járó gyermekektől megkérdezte osztályfőnöknőjük: mit jelent nektek ez a szó, haza? Mit hallottatok a haza fogalmáról otthon, hol, mikor találkoztatok először ezzel a nagyszerű érzéssel: hazám van, szeretem? Lassan, akadozva kezdődött a beszélgetés. Jóska’bökte ki elsőnek: Hát... a haza... minden. Barátok, ismerős utcák, megszokott üzletek™ — Szerintem — fejtegette Éva — a haza azt jelenti, hogy minden a miénk. És ezért kell vigyáznunk mindenre. A tízperces szünetbe is benyúló beszélgetésből mindenesetre az derült ki: a gyerekek jó része alig, vagy egyáltalán nem gondolkozott még rajta, mit jelent neki a fogalom: haza. A jó tanulók Petőfit idézték, a „Szülőfölde- men”-t, Vörösmarty „Szózat”- át, történelmünk nagy pillanatait. Két-három gyerek diadalmas labdarúgó-mérkőzéseket említett, bennük a haza fogalma ezzel kapcsolódott össze. Egy gyermeknek volt igen sajátos élménye e fogalommal kapcsolatban. A nyáron meglátogatta őket apja nővére Kanadából és — sokat sírt... Azt mondta: sehol sem érzi már többé igazán otthon magát. Csak ott lehet otthon az ember, ahol született és az a haza — vonta le a gyerek a következtetést. A gyerekek többségének bizonytalan válaszaiból nem volt nehéz arra következtetni: otthon a szülők vajmi keveset beszélgetnek velük a haza fogalmáról, a hazaszeretet nagyszerű érzéséről, a hazafi- ság sokféle élményéről. Lehet, hogy a szülők úgy vélik: az iskola dolga a hazafi- ságra. a hazaszeretetre való nevelés. Nincs igazuk. Az iskolában persze sok dolgot tanítanak: az anyanyelv szépségét, a közös múltat és a jelent, a magyar történelem eseményeit, a táj szépségeit, évszázados hagyományainkat. Mindazt, ami tízmillió magyart egy péppé kovácsol. Am a tanításon túl nevelni, kinek-kinek a maga életéből — erre elsősorban a szülőnek van lehetősége. A bevezetőben említett beszélgetés után az osztályfői nöknő szülői értekezletet tartott, ahol szóba hozta a hazaszeretet, a hazafiság kérdését is. Érdekes módon kiderült: a szülők könnyebben beszélnek, mint a gyerekek. Csaknem mindenki felidézett egy-egy olyan emléket — szépet vagy keserűt —. amely közelebb hozta eszéhez és szívéhez a szót: haza. Az egyik apát nyugatra hurcolták, keserves évek után jutott haza — megcsókolta a földet, a haza földjét a határon. A másiknak a legjobb barátja disszidált. Hat év után visszajött — egy hatvanmilliós országból, amely befogadta már, de ahol mégis reménytelenül idegen maradt. Visszajött, hogy tízmillió magyar sorsában osztozzék, mert tudta: itt nem kell őt befogadni, itt itthon van, s ez a sors, ha jó, .ha rossz, az övé. Egy anya az Erzsé- bet-hidat említette. Londonban élő távoli rokona érkezett hozzájuk látogatóba. A rokon a találkozás első órájában a hídról kérdezett. Hol van, milyen lett? És egyáltalán — kérdezte a rokon — hányán építették a hidat? Hiszen hónapok óta, ahány levelet csak Pestről kapott, mind erről szólt, és valamennyit többes szám első személyben írták. Megkezdtük, építjük, befejezzük... Hát persze: a híd. Ami hidunk. Többes szám első személyben. Tényleg mi építettük. És ez a híd, hogy eny- n.yire a magáénak, személyes ügyének, felavatását ünnepének érzi mindenki — ez is a haza. Ám milyen kár, hogy ez az élmény a szülőből csak ott, véletlenül bomlott ki, gyermekével nem is beszélt róla. Pedig a gyerek nagyon fogékony az élményekre, s ha neki nincs, örömmel issza magába a szülők szavait is. Az értekezleten a jelenlevő szülők többsége megértette, nem elég, ha csak „törődnek” a gyerekkel. Tanult-e, rendesen evett-e, s így tovább. Ennél jóval fontosabb feladataik is vannak. Becsülje, szeresse gyermekét annyira, hogy beszél neki a maga érzelmi világáról is: hiszen valami oka van annak, hogy férfi és nő szeme sokszor könnybe lábad, ha ünnepélyes alkalmakkor a Himnuszt hallgatja, hogy a kanadai nagynéni sirdogál itthon, hogy a londoni rokon az Erzsébet-hídhoz rohan, és hogy ha magyarok, ha bárhol a világon is összetalálkoznak, közelebb állóknak érzik egymást, mint a tíz éve mellettük élő, de tíz éve idegen. — örökké idegen — szomszédot! Ne tartson visz- sza senkit álszemérem, ne ^•estelijük legszebb, legnagyszerűbb érzelmeinket: a ha- zafiságot, a hazaszeretetei. És azt a boldogító tudatot, hogy: hazám van, szeretem. Pongrácz Zsuzsa Csak üdvözölni lehet a Békés— Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának azt a törekvését, hogy az új termelési és betakarítási eljárásokat tapasztalatcseréken, bemutatókon ismerteti meg év közben az állami gazdaságok vezetőivel, szakembereivel. A nyáron rizstermelési bemutatót is tartottak Szarvason, s már akkor megegyeztek, hogy kicserélik tapasztalataikat a rizs gépi betakarításáról is. Erre október 4-én került sor Vizesfáson és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban. Lassú is, költséges is a rizs kézi betakarítása. Tavaly holdanként 1259 forintjába került a Vizesfási Állami Gazdaságnak. Ezért már tavaly is próbálkoztak a gépi betakarítással, a kezdeti kísérlet jól bevált, egy hold le takarítása (Tudósítónktól) Kedves vendégek látogattak a napokban Mezőkovácsházára. A Magyarországon már több napja tartózkodó szovjet kolhozok közötti építési szakemberek jöttek el Ivanov Vaszáldj vezetésével, hogy tapasztalatcserén vegyenek részt a mezőkovácsházi termelőszövetkezetek önálló közös építési vállalkozásának dolgozóinál. A vendégéket Győri Imre, a járási tanács elnöke, valamint a tanács más vezetői és az építési vállalkozás vezetői fogadták. A delegáció tagja volt Svitykó Makaroúgynevezett borsóarató géppel, rendfelszedő kombájnokkal és bálázógépekkel még 559 forintba sem került. Ezért törekedtek arra, hogy az idén csaknem mind az 550 hold rizstermést gépekkel arassák le. A bemutatón részt vevő állami gazdaságok vezetői egy borsóarató gépet, egy saját konstrukciójú, és egy szovjet gyártmányú rendrevágó gépet, és egy Windró- vert láttak munkában a rizsföldeken. Az utóbbi elég nehezen boldogul az eléggé átázott talajon. A saját készítésű rendrearató teljesítménye napi 10—15, a szovjet rendrearató teljesítménye pedig 15—18 hold. A rendre vágott rizst SZK gyártmányú kombájnok szedik fel és csépelik el négy-ötnapi száradás után. A kombájnokat bálázógépek követik. Amikor a szalmát is letakaríI vies, az SZKP Központi Bizottságának mezőgazdasági építési osztályvezetője, a főigazgatóság gépészmérnöke és mások. A találkozón igen hasznos eszmecserét folytattak a tsz-építkezésekről, és Vaszdlij elvtárs többek között elmondotta, hogy ez a látogatás sok újat adott a mezőgazdasági építkezésekkel kapcsolatban. „Nagyra becsüljük — mondotta többek között a látogatás befejezésével— j magyar barátaink szaktudását és igyekezetét. Igen hasznos tapasztalatokat szereztünk utunk során.” tották, nyomban hozzálátnak rizsföld talaj munkájához. A szarvasi kísérleti gazdasága ban is hasonlóan folyik a rizs betakarítása, azzal a különbséggel, hogy ott munkába állt két jugoszláv gyártmányú Kondor típusú rizskombájn is. Ezek na ponta 8—10 holdról egyúttal el is csépelik a termést. Ebben a gazdaságban jelentős kézi munkaerőt is alkalmaznak, hiszen 1852 holdon termeltek rizst, meg aztán, bárhogy nézzük is, egyelőre még kísérleti jellegű a gépi betakarítás. Mindenesetre így is gyorsabb, s amint a vizesfási példa bizonyítja, lényegesen olcsóbb. Véradóhetet tartanak Békéscsabán Tegnap, október 4-én, délután a békéscsabai városi tanács egészségügyi osztálya körzeti orvosi értekezletet tartott, ahol az előzőleg megalakított véradómozgalmat szervező társadalmi bizottság munkatervének megfelelően a körzeti orvosok feladatáról tárgyaltak, Mint ismeretes, a városi Vöröskereszt-elnökség e hónap végén véradóhetet rendez Békéscsabán. A tegnapi megbeszélésen a körzeti orvosok technikai és szervezési feladatairól volt szó. Ezenkívül tapasztalatátadás céljából a pusztaföldvári körzeti orvos mondta el szervezési módszereiket a véradással kapcsolatosan. ws«wwwwwwwwwvwv/w/vwvwwwwwwwwwwwwwwwww SZÜRET KÖRÖSTARCSÁN Képes beszámoló az 5. oldalon. Szovjet vendégek Mezőkovácsházán /
