Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

l#6ő. október 4. 4 Kedd A fogyasztási cikkeket gyártó ipar 1966. évi újdonságai — Könnyű, vékony, tartós és gyűrhetetlen — Új anyagok, új fazonok a textil- és ruhagyárakban —■ A rímben felsorolt tulajdonsá­gok nem egyetlen új textília di­cséretes jellemzői: követelmények, s ma már nagyrészt teljesített kö- vetelemények textilgyáraink új anyagainál. Csák így tarthatjuk meg helyünket a világpiacon: a textilipari termelés 35 százalékát 100 országba exportáljuk, a pa­mutipar termelésének pedig 50 százaléka kerül külföldi vevőkhöz. Ilyen magas exportaránnyal a vi­lág egyetlen országának pamut­ipara sem dicsekedhet! A világ­piac ösztönző hatása a belföldi piacon is megérződött: egy eszten­dő alatt is észrevehetően javult a minőség, bővült a választék, s a divat szeszélyeit könnyebben kö­vetheti honi árukból válogatva az, aki akarja. Nyolcdekás pulóver A Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyárban kötik a habkönnyű, s mégis meleg, 8 dekás pulóvereket, fele-fele: polyamid- és acrylfo- nalból, a merinói juhtenyésztők- nek úgy lehet, nem) kis bosszúsá­gára. A vásárhelyiek pulóvere kereskedelemnek, s 200 ezret a külkereskedőknek. Gyűr télén i tet­ték, s — így mondják a szakem­berek — hőrögzítették, tehát a mosást is állja a „Pátoszból’’ ké­szült leányka- és női ruha. leányka j és fiúpantalló, zakó vonala, és nak”. A férfikabátok pedig telje­sen elsportosodtak tavaly óta. Bő­vül a bélés választék is: egyszínű selyemtől a tarka kockás szövetig sokfélében válogathatnak a vá­sárlók. A Vörös Október Ruha­gyár őszi-téli kollekciójához a tex­éle. Testvére, a „Suma’’ még ed- , tilgyárak nyújtotta teljes anyag' zettebb anyag. Férfi- és kamasz- választékot felhasználja: tiszta öltönyöknek feldolgozva kerül \ gyapjútól a tiszta műanyagig, az majd forgalomba. j összes keverési variáció*. Ezeket A Magyar Posztó új női ruha- : 150 'különböző fazonban hozza pi- anyagának, a „Lektori’-nak össze-! acra a konzervatív változattól a tétele 65 százalék poliészter és 35 : szupermodernig. Az uralkodó vo- szézalék viszkózaszál, s a keverék nal a karcsúsítás lesz, s az örök előnye, hogy a „Lektorból” készí- ! szemben állás: amíg a nők ruhája tett ruha szebb esésű, lágy, sima- 1 „összemegy”, a férfiak zakója 2—3 lékonyabb. és fénye van. nem úgy. ! centivel megnyúlik. Az anyagok mint a teljesen poliszéiból készí­tett anyagoknak. A viszkóza fella­zítja a műanyag merevségét, akár a gyapjú, a ruha mégis meg­tartja a műanyagok nyújtotta va­lamennyi kedvező tulajdonságát: nem gyúródik, mosható, gyorsan szárad. I A műanyagból készült könnyű és vékony férfiöltönyökhöz köny- nyebb és finomabb „kellékek’’ kel- | | lenek. A lenipar az év elején kezd- ! te a felkészülést, s az elvállalt \ mérettartóvá váltak, a divat egy­re jobban elveszti ezt a tulajdon­ságát... Ketten vitatkoznak — a harmadik jól jár élénk, változatos színekben készül,.j belkereskedelmi, és konfekcióipari fiatal es fiatalabb (női pulóverral ; rendelések értelmében most ősszel van szó) vásárlók igiényeit egya­ránt kielégítve. Könnyen mosha­tó. gyorsan szárad, vasalni nem kell, kézitáskában, összegyűlve hordható, viseléskor a test melege azonnal kisimítja. A vásárhelyiek másik pulóvere trilobál és gyapjú keverékéből készül. Fazonja a twistpulóverhez hasonló, csak taritősabb, szebb esésű — a gyap- júfonal adja ezt a tulajdonságát — és csillogó, színjátszó hatású. Rövidesen megérkezik a boltok­ba a Váci Kötöttárugyár új női tréningruhája, kreppnylon és perion fedésű anyagból. Ez az új tréningruha a pamutból készült- tel szemben tartósabb, mérettar- több, rugalmasabb, melegebb és szebb színű. A Budapesti Finom­kötöttárugyár szeptember tói kezd­ve folyamatosan több ezer jersey- kosztümöt küld piacra: megjelent már az üzletekben a bánion és po­liészter keverésű férfi ingpulóve­reivel is. Érdemes keresni e gyár termékeit — nem rossz márka! A divattal is lépést tartanak: a har­madik negyedévben megkezdték Az ipar az idei nyáron több, mint egymillió női és leánykaru­hát adott a kereskedelemnek, a modellválaszték is nagyobb volt, mint eddig bármikor. A kereske­delem mégis elégedetlen a válasz­tékkal, sőt, valljuk meg: néha a vásárlók is azok voltak. Az ipar ___ _ .... i állítja, hogy a méretválasztékot v ékony szalu, az un. csúszás- . , , mentes lószőrsZiták és a tervién- Melegíthetnék, ha a kereskedelem i rendelne, de nem rendel, meid szűk a raktárkapaoitása. A keres­kedelem állítja, hogy 750 millió ! aa :L.Lmi j forint értékben többet kért az ipartól a tervezettnél, ezt a kérést Itt a mini-kabát? Ügy lehet:! azonban az ipar néhány cikkcso- igen. Igaz is, különben semmi ér-| Portban nem teljesítette. Nos. ha tel me a mini-szoknyának. Min- az ipar és a kereskedelem vitat­öltönyökhöz szükséges speciálisan könnyű kellékek szállítását Mini-kabát!? den esetre a Május 1 Ruhagyár új őszi-téli kollekciójában a női ka­bátok 4—5 centiméterrel rövideb- bek a tavalyinál. Testre szabottab- ! bak, karcsústtottabbak. pánttal, | elsősorban a szükségleteket tart- ! szőrmével, szegessel, op-art min- ják szem előtt! ! tavai — csak a színek „komolyad- G. F, kozák, a harmadik, a vevő csak jól járhat. Hiszen ez a vita azt bizonyítja, hogy a termelés és az értékesítés szakemberei is ma már Harminckétezer kilométer Dél-Amerikákan — TIT-előadás az Értelmiségi Klubban — A TIT Békés megyei Értelmi­ségi Klubja az 1966—67-es idény­ben reprezentatív előadássoroza­tot tart központi előadókkal. A sorozatot a Biológia és a Föld­rajz Szakosztály előadásai nyitja meg október 5-én, szerdán 7 órai kezdettel. Ezen 32 ezer kilométer Dél-Ameríkában címmel Dr And­rássá István kandidátus, az UNESCO által szervezett talaj- zoológiái expedíció tagja tart él­ménybeszámolót, A színes dia­filmek vetítésével illusztrált elő­adás bemutatja az őserdők vilá­gát, a Cordillerák hegyláncait, Chile, Argentína és Paraguay tá­jait, lakóinak életét. Ez az elő­adás alkalmat ad arra, hogy az érdeklődők a többi között köze­lebb kerüljenek a tudományos ku­tatómunka céljaihoz: s megis­merjék a kutatók nehéz, áldozatos munkáját. Újjáépítik a gyulavái'i bölcsődét A gyulavári bölcsőde tisztaság és berendezettség dolgában ed­dig is kifogástalan volt, azonban a négy szakképzett és négy kise­gítő dolgozót, valamint a har­minc kisgyermeket (csecsemőket, tipegőket) magába foglaló épü­let célszerűtlen beosztásával és gyenge közfalai val megérett az alapos felújításra. A megyei ta­nács vb a községi tanács vb ilyen értelmű tájékoztatását és rendbehozatal! kérelmét figye­lembe véve, 190 ezer forintot utalt kb anyagra és a munkála­tok végzésére. Az augusztus végén kezdődött átépítés keretében sor került a csecsemő- és tipegőszobák, to­vábbá az iroda, az öltöztető-vet­kőző, a konyha, a személyzeti fülke s az összes mellékhelyiség átalakítására. Beszerelik a víz­vezetékért; és vízmelegítő appará­tus útján nemcsak a fürdőszobát, hanem a többi helyiséget is el­látják hideg-meleg folyóvízzel. Kisgyermekeiket munkaidőben a bölcsőde gondjaira bízó szü­lők, de maga a személyzet és az, apróságok is izgatottan várják, hogy mikor lesz a gyermekkert­ben végre minden rendben. En­nek tudatában az építkezés irá­nyítód és dolgozói megígérték, hogy a munka ütemét, ha lehet, még jobban fokozzák s igyekez­nek az épületet teljes egészében mielőbb átadni rendeltetésének. — huszár gabriella — Jó munkáról vallanak a vadásztrófeák... 146 selejt őzbakot ejtettek megyénk vadászai Megyénk területén nagy gond­dal ügyelnek arra az illetékesek, hogy az őzállomány fejlődése tervszerű legyen. Csak kiváló egyebeket hagynak meg szaporí­tásra, az állomány rontó őzbako­kat tervszerűen kilövik. A megyei vadásztársaságok tagjai összesen 146 selejtagancsú őzbakot ejtettek a közelmúltban. A vadászok a trófeákat bemutatták dr. Nagy Lajos megyei vadászati felügye­lőnek, aki a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott munkájukról. Elmondotta a vadászati felügyelő, hogy a vadászok valóban jó mun­kát végeztek, csak selejt őzbako­kat ejtettek. Szakszerű munká­jukkal sokat segítettek abban, hogy a szép agancsú, kiváló test­alkatú őzbakok megmaradjanak az állományban. Csendes nap a légi mentőknél — Csendes nap lesz a mai — mondja a diszpécser, amikor út­jára bocsátja reggel az egyik re­pülőgépet. Sem rádión, sem a közvetlen^ telefonon nem érkezett sürgős segélykérés, így csak bete­Égből kapott segítség a gyorsan népszerűvé vált kötött \ geket szállítanak. Kilenc óra 49 női ingnjihák szállítását. ! perckor startolt a gép, rövidesen . _ , . _ . . ,. Békéscsabán lesz és a beteggel A Debreceni Ruhagyár tervezői ; déltájban kell visszaérkeznie, most rendszeres piackutatásra tértele át, s hetenként egy-egy na­pot az áruházakban töltenek, a vá­sárlók kívánságait „első kézből” akarják megismerni, hogy gyor­sabban kielégíthessék az igénye­ket. A piackutatás eredménye, hogy máris négy új termék gyár­tását . kezdték meg, s iwüdesen szállítják is a mikropliszés ter- lysterszoknyák, a pliszírozott szoknyájú triacetát selyemruhák, j parancs és a selyemmel bélelt kiskosztü­mök és ruhák első sorozatait. „ Pátosz ” — pátosz nélkül Csendben, szerényen, de a nem­zetközi piac szorító követelésére nagyon gyorsan készítették él a Gyapjúmosó és Szövőgyár szak­emberei új kelméjüket, a „Pá- tosz’-t. Bár a pátosz nem illik di­! 1957 óta szállnak fel betegszállí­í tó repülőgépek a budaörsi repülő- ! térről, hogy az Országos Mentő- szolgálat munkáját segítsék. Var- ! ga Pál pilóta az első útra így emlékezik: j — Akkoriban növekedett a í gyermek paralizise.s esetek szám; j Levezényeltek Miskolcra. Délelőtt | érkeztem a reptérre, s vártam az | utasításokat... Az első felszállás; rövidesen megérkezett. Egy kisgyereket vittek az egri mentők a makiári reptérre. Tíz percen belül indultam a géppel, s mire megérkeztem Ferihegyre, ott már újabb mentőautó várt. Drága volt minden perc; vastüdű pedig akkor csak pesti kórházban működött. így kezdődik a légi mentő- szolgálat története. Ma már az Országos Mentőszolgálat kötelé­kébe tartoznak, s feladatuk: első­Megérkezett a repülőgép. Féltő szeretettel segítik le a beteget. iztonságos gépmadár, a vezető­ülés mögött a hordágy helye. — A betegek gyakran félnek, mi­kor hordágyukat a gépbe emelik. Legtöbbjük most repül először: de egy-két megnyugtató szó meg­teszi a magáét. Olyan simán szál­már el is felejtkezett az esetről, hívták az irodába: csomagot ho­zott a postás. A néni küldte... 1957-ben 157 felszállásuk volt. idén csak az első fél évben majd­nem ezer. Fennállásuk óta hatezer beteget hoztak-vittek. Itt abba­Elsősorban hazai útjaik van­nak, de szállítanak külföldre Is betegeket, s ha szükséges, haza­hozzák a kint megbetegedett ma­gvarokat. Tóth György főpilóta idén ün­nepelte huszonötödik évi repülős- jubileumát. Elmondja, hogy Euró- pa-szerte ismerik a magyar légi mentőket: a repülőgépekkel ki­egészített hazai mentőszolgálat kiválóan működik, az ország min­den táján megtalálható mentőál­lomások jól kombinálhatják a gépkoesiszállítást a légivel. Ami­kor például Veszprémben gázpa­lack-robbanás történt, szakorvost és vérplazmát szállítottak a há­rom sérült gyors ellátására. A ’■epülőgépek ugyanis a segély- nyújtás legnagyobb ellenfelét, az időt győzik le. A Siófokra induló gép most startol, s már jelzik, hogy vissza­jött a reggel indított Morava. Még a kifutópályán gurul a gép, dfe a mentőautó már elindult. Kisegítik a gépből a Békéscsabáról hozott beteget, s már indulhat is a mentőautóval tovább. Négy pilóta repül, kilenc sze­relő vigyáz a gépekre. Érzik mindnyájan munkájuk felelőssé­gét. Szinte mindenkinek van olyan élménye, amilyent Varga Pál mesélt. Három éve hozott fel egy sárhidai kisfiút súlyos álla­potban a fővárosba. Hóesés volt, cséretükhöz — a mindennapok te- i sorban a gyors betegszállítások le- lünk: nem is érzik a sebességet, a marad a beszélgetés, mert sürgős de hát a gépnek mennie kellett. A endőit látták el jól —, ám azért | bonyolítása de igénybe veszik a magasságot f repülőgépeket akkor is, ha a hosz- í'‘ i szú autóút ártana a betegnek. | Itt áll előttünk a betonon az egyik gép a hét közül: fehérre festették, mint a mentőautókat, s messziről látható rajta a vörös- kereszt. Csehszlovák gyártmányú, valamivel nagyobb hírverést csap­hattak volna munkájuknak vagy legalábbis az eredménynek. Ez az új szövet ugyanis megérdemli a figyelmet. Az idén 200 ezer négy­zetmétert gyártanak belőle a bel­mondja a pilóta, s hívás érkezik a mentőszolgálat elmeséli, hogy egy öreg nénit központjából. Siófokon megbete- szállított egyszer, aki különcsen gedett egy osztrák turista. Súlyos félt. Az út végén azután meg- tüdőgyulladás. Megélénkül az könnyebbült, de mentegetődzött; iroda. Telefon a siófoki reptérre, nincs nála pénz, nem tud borra- s érkezik a válasz: „Igen, fogad- valót adni. Megnyugtatták, nem is juk”, s már elhangzik az utasítás: kell. Később azonban, amikor „Indulás tizenkettőkor”. gyerek gyógyulása után apja, Ba­ki János, kusza sorokban mondott köszönetét. Tréfás volt a pilóta válasza: „Majd meghívnak az öcsi esküvőjére”. Postafordultával újabb levél jött. „El is várjuk.” Jancsika most nyolcéves lehet... B. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents