Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

Világ proletárjait egyesüljetek! NÉPÚJSÁG OKTÓBER 29., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. A IX. pártkongresszus tiszteletére Túlteljesítette éves tervét a megyei baromfikeltető vállalat 100 ezer csirkével több. mint a múlt év hasonló időszakában Szálka és Az nem baj, hogy vitatko­zunk. Ellenkezőleg: csak hasz­nál a közéletnek, a demokratiz­musnak és a demokráciának, hogy annyi mindénről esik szó ná­lunk mostanában. A dolog termé­szetéből következik, hogy e dis­kurzusokban vajmi keveset em­legetik az eredményeket, azt, ami jó, de annál többet azt, ami hiba, ami változtatásra szorul. Itt is, ott is kollektívákban, a legkülönbözőbb fórumokon, de magánbeszélgetésekben is azt vitatják, mi az, amit máskép­pen kell csinálnunk, mit és ho­gyan kell cselekednünk. A baj ott kezdődik, hogy nagyon so­kan csak beszélnek, de nem cse­lekszenek. Némelyikembert meg­hallgatva úgy tűnik: nagyon jól tudja, mit kell tennie, csak ép­pen nem tesz semmit. És ha már annyi a vita, dis- kuráljunk most arról a már év­ezredes aranyigazságról: „Min­den szónál szebben beszél a tett”. S vizsgáljuk meg egy ki­csit annak az embertípusnak az „anatómiáját”, akiket valameny- nyien ismerünk, s akikre álta­lában ilyen kifejezéseket hasz­nálunk, mint „üres szócséplő”, „okoskodó”, „álbölcs”. Kezdjük talán anatómiai vizs- 1 gálatunkat fordítva, az illető lá­bánál, mivelhogy ő is gyakran fordítva közelíti meg a legkü­lönbözőbb kérdéseket. Ügy tű­nik, emberünk olyan alsó vég­tagokkal rendelkezik, amelyek speciális kiképzésük folytán nemigen alkalmasak a gyors mozgásra — olykor még a tem­pós járásra sem —, annál alkal­masabbak viszont azálldogálásra. Vajon miért álldogál annyit, amikor legfőbb érve, hogy nincs megállás, a haladással lépést kell tartani, s a fejlődés egyre gyorsuló üteme egyre gyorsabb előrehaladást kíván? ö azért álldogál, mert — legalábbis sze­rinte — nem lehet semmire jut­ni, nem lehet előrehaladni, amíg a talaj, amelyen ő járni kénysze­rül, nem mentes minden lehet­séges buktatótól. így hát in­kább nem mozdul, áll egy hely­ben, legfeljebb akkor szalad, ha valahol valamihez másokat megelőzve hozzájuthat. Mert ilyenkor emberünket a rendkí­vüli szorgosság jellemzi. Figyelve őt — az eddigi isme­reteinkkel ellentétben —, az le­het a benyomásunk, hogy az em­beri faj kialakulásánál döntő momentum, a kéz kifejlődése azért jött létre, hogy a homo sapiensnek, vagyis a gondolkodó embernek legyen mivel muto­gatnia. Az illető rámutat, felmu­tat, kimutat, bemutat, sőt meg­mutatja a megoldás útját is. Szerinte — ez megint csak olyan régi alapigazság, amire nem ne­héz rájönni, de annál nehezebb megcáfolni — a kivezető út az, hogy jobban dolgozzunk, vala­mint megszüntessük az elmélet és a gyakorlat között még fellel­hető ellentmondásokat. A típus­nál fellelhető alapvető ellent­mondás, hogy nem hajlandó dol­gozni, miközben folyton rámutat arra, hogy jobban kell dolgozni. Kezét ezenkívül még arra is használja, hogy időnként szét­tárja azokat. Ezzel jelzi saját te­hetetlenségét. Persze, nem ön­kritikaként, hanem a társadal­mi viszonylatok bírálataként. Ezzel egyszersmind azt is jelzi; ha az ő kezében lennének a dol­gok, minden milyen más lenne. Óvakodjunk attól, hogy kívánsá­ga valaha is teljesüljön... Hősünknek szíve is van. For­ró, nagy szíve, amely a közösség sorsáért dobog. Hősünknek ezért gyakran elfacsarodik a szíve, amikor hibákat lát. Az is fáj ne­ki, högy mások nem dolgoznak tökéletesen. Szívbéli jóságát az­zal igyekszik bizonyítani, hogy azt magyarázza: szíve szerint mindenkinek felemelné a fize­tését, s mindennek leszállítaná az árát. S mindehhez még hoz­záteszi, hogy ezt kimondja bát­ran, mert ő igazán nem szívba­jos, megmondhatja mindenki, hogy neki mindig helyén volt a szíve. Ugyanakkor másoknak szemére veti jószívűségüket, számon kéri tőlük a keményebb kezet, bizonyos megszorításokat, amelyek nagyon hiányoznak. Minden olyan intézkedésről, amely nem mindenkinek kelig; mes, ugyanakkor az a vélemé­nye, hogy azt kőszívű embe­rek hozták. Ezek után vegyük szemügyre hősünk száját, amely — már az eddigiekből is kitűnik — a leg­fontosabb testrésze, mivel azt használja a leggyakrabban. E testrész legfontosabb jellemvo­nása, hogy szinte teljesen füg­getlen más anatómiai részektől, legfőképpen az agytól. E száj — speciális kiképzése folytán — különösen alkalmas ál- és rész­igazságok kimondására. Olyan artikulációs berendezéssel ren­delkezik, amely lehetővé teszi, hogy a mások hangját olybá tüntesse fel, mintha sajátos egyéni vélemény lenne. Különö­sen szembetűnő a szájmozgás erőteljessége. Ez gyakran azt a látszatot kelti, hogy szájjal a világon mindent meg lehet ol­dani. Bármennyire is képtelennek tűnik ezek után, mégis van ösz- szefüggés a száj és az agy kö­zött. Csakhogy hősünk agybe­rendezése is különleges. Olyan agy ez, amely különböző benyo­másokra a legkülönbözőbben re­agál — saját öntörvényeinek engedelmeskedve nagyít vagy kicsinyít. Ennyi anatómiai vizsgálódás után megállapíthatjuk, hogy különös emberfajtával van dol­gunk. Sajnálatos, hogy az ilyes­fajta élőlény nem ritka mosta­nában. Hangsúlyozzuk, nem ar­ról van szó, hogy bárki is be­fogja a száját, ne vegyen részt a vitákban, ne mondja meg a vé­leményét. Hanem arról, hogy mindenki vegyen részt a — munkában is! Még szerencse, hogy a döntő többség így is cse­lekszik: hiszen, ha százezrek, milliók nem dolgoznának, nem fejeznék ki naponta tettekkel is véleményüket, s azt, hogy a jobbra, szebbre törekszenek, vajon hősünk mit bírálna foly­ton? Értékelésre szükség is van. Csak éppen azoknak van joguk hozzá, akik maguk is részesei a tetteknek, maguk is cselekvői annak a munkának, ami a mai és holnapi jobb életet szolgál­ja. Pintér István A Békés megyed Baromfikeltető Vállalat dolgozód még a kora ta­vaszi hónapokban vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére a ter­vezettnél több naposcsirkét, puly­kát, kislibát adnak a tenyésztőknek Hisz megyeszerte a közösben és a háztáji gazdaságokban egyaránt nagy a kereslet a naposbaromfi iránt. Különösen sokat kértek a nagy testű baromfiak szaporulatá­ból. A vállalat dolgozói 80 géppel keltetik a tojásokból az aprójószá- gotk millióit. Még a tyúktojások gondozása, az egyenletes meleg biztosítása is nagy figyelmet igé­nyel, a pulyka-, libatojás keltetése azonban ennél is többet. A ver­senyvállalásban a szocialista bri­gádok voltak a kezdeményezők s hónapokon át a munka frontján is becsülettel megtartották kezde­ményező készségüket. A szakmai vezetés helytállása, a tenyészto- jás folyamatos beszerzése, a fizi­kai dolgozók rendkívüli szorgalma együttesen hozita meg a vártnál is jobb eredményt: túlteljesítették éves tervüket október közepére. A Békés megyei Baromfikeltető Vállalat kollektívája a tervezett négymillió 412 ezer csibeegység helyett október közepére négymil­lió 570 ezer csibeegységet kelte­tett. Pontosan százezerrel többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Vállalták, hogy óv végéig újabb 150 ezer csirkét keltetnek, Ifjúsági békevonat indul megyénkből a Szovjetunióba A KISZ megyei bizottsá­gán tájékoztatást kaptunk ar­ról, hogy megyénk fiataljai is képviseltetik magukat Moszkvában a november 7-i ünnepségeken. November 4- én, pénteken hajnalban há­romszázas létszámú ifjúsági békevonat indul Békéscsabá­ról a szovjet fővárosba. A moszkvai fogadtatás után if­júsági nagygyűlésen vesznek részt a vonat utasai, s elláto­gatnak a Kremlbe és a Tre­tyakov képtárba, s megtekin­tenek más nevezetességeket is. Ezt követően Kijevben két napot töltenek majd. Ismer­kednek a várossal, s jelen lesznek az ez alkalommal megrendezendő nagygyűlésen és ifjúsági barátsági esten. A különvonat háromszáz résztvevőjét — akiknek több­sége mezőgazdaságban dolgo­zó fiatal — november 4-én ünnepélyesen búcsúztatják a békéscsabai vasútállomáson. amit korod értékesítésre nevelhet­nek fél a tenyésztők. libából 54 221, pulykából pedig 91 ezer darabbal többet adtaik a tenyésztőiknek, mint 1965-ben. Az eredmény értékét még nö­veld az a tény, hogy gépegységen­ként 0,7 munkáslétszámmal dol­goznak, az országosan megenge­dett 1,2 helyett. A békéscsabai Az eddigi hagyományoknak megfelelően a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége Békés megyei Szervezeté­nek elnöksége legutóbbi ülésén is az egyik tudományos szervezet munkájának megvitatását tűzte napirendjére. A Közlekedéstudo­mányi Egyesület békéscsabai szer­vezete tájékoztató jelentéseben egyrészt az őszi forgalomra való felkészülést, másrészt a szervezet eddigi tevékenységét tárta az el­nökség elé. Amint a jelentés is megállapít­ja: a tudományos szervezet tag­jai közül többen is tevékenyen részt vesznek a Megyéi Szállítási Bizottság munkájában és segíte­nek a szállítási munka koordiná­lásában, irányításában. Az idén többek között felmérték a várható mezőgazdasági termények meny- nyiségét, valamint a rendelkezés­re álló gépjárművek, rakodógépek mennyiségét és kapacitását. A tudományos szervezet közreműkö­désének is köszönhető, hogy a megyében növekedett a gépi ra­kodás. Ehhez azzal is hozzájárult, hogy az idén a Beruházási Bank megyei fiókjával közösen tapasz­talatcserét szervezett, amelyen a Tegnap, október 28-án Bé­késcsabán ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A határozat végrehajtásáról s/.óló jelentés meghallgatása után a ] pénzügyi osztály hatósági tevé- j kenységét tárgyalták a’ végre­hajtó bizottság tagjai. A jelen- i tés különpontokban értékelte az ! osztály káderhelyzetét, vala­1 brigád például az időarányos tervét 109,7 százalékra teljesítette. Egyébként a kélési százalékuk országosan a legjobbak közé tar­tozik. Ezt elsősorban szintén a gondos munkának köszönhetik, de hozzájárult az is, hogy a lassú kézi tojáslámpázásról áttértek a gépi lámpázásra, bevezették a te­nyésztő j ások kvarcolását. A. R. résztvevőket a rakodás gépesíté­sére igénybe vehető hitellehetősé­gekről, valamint a megfelelő esz­közök beszerzéséről, alkalmazásá­ról tájékoztatták. A tanácskozáson az elnökség tagjai több hasznos javaslatot tet­tek a KTE-szervezet elkövetkező munkájához. így többek között indítványozták, hogy dolgozzanak ki tanulmánytervet a rakodás­gépesítés gyorsítására, valamint az ésszerű, gazdaságos szállítás és fuvarozás eddig megoldatlan gondjainak megoldására. Többen kifogásolták viszont, hogy a na­gyobb vasútállomásokon, elsősor­ban Békéscsabán késik a rakterű- let korszerűsítése, s általában nem megfeledő a térvilágítás. Ez nemcsak a baleseti veszélyt nö­veli, hanem nehezíti az éjszakai szállítást, rakodást is. Olyan ja­vaslat is elhangzott, hogy hasz­nos lenne a megyében a ter­melőszövetkezeti szállítójárművek tervszerű megelőző karbantartá­sának, javításának elősegítéséire javító vállalatot létesíteni. Ezért arra kérték a KTE tagjait, hogy erre is dolgozzanak ki tanul­mánytervet. Imint az ügyiratforgalmat, az | ügyintézést, az adóügyi felada- itok végrehajtását, s a költség- vetést. A tegnapi illésen a városi ta­nács végrehajtó bizottsága in­formatív jelentést kapott a me­zőgazdasági osztálytól a terme­lőszövetkezetek várható jöve­delméről is. kedtetőállomáson dolgozó Május B MTESZ megyei szervezetének napirendjén: Az őszi forgalomra való felkészülés — A KTE békéscsabai szervezetének munkája Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents