Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
október 2S. 3 Péntek Teljes as igyekezet a vetés befejezéséért i szeghalmi járásban A. szegh almi írásban — ahol d&rwő többségében erősen kötött, szjfees taüagom gazdálkodnak a tettraelőszövetkezetek — az őszi vetésterv 36 600 hold. Harmincezer holdon mér földbe került a mag, a hátralevő terület befejezése azonban rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Az erősen kötött szikes talajokon hatalmas rögökéit szaggatnak fel az ekék és 5—6 gépi itwmkafaly amafctal síkéiül elfogadható vetöógyat készítésű. Ennek a tájnak egyetlen tmsznébliaitó erőgépe jelenleg a lánctalpas traktor. A hagyományos csúszócsoroszlyás vetőgépekkel még a leggondosa bban, előkészített talajon sem boldogéinak. Egyed® a szovjet tárcsás vetőgépeket használhatják. A rendkívüli körülmények a szakmai vezetéstől és a traktorosoktól egyaránt nagy figyelmet, gondosságot igényelnek. A traktorosok éjjel-nappali munkával, gya-koriekevaseseréléssel készítik a vetőagyat. A gépjavító brigádok rrrá'he lykoesvkikal járják a határt, s aishelyszínen — szinte megállás nélkül — javítják a gépeket. A szokatlanul nagy igénybevétel miatt a lánctalpak is gyakrabban szakadnak, mint máskor. A javítóbrigádok legszívesebben a helyszínen: lecserélnék a lánctalpakat is a traktorokról, a bürokrácia azonban ezt a munkafolyamatot megakadályozza. Oj lánc- 'talpat csak akkor kapnak, ha előbb a régit beszolgáltatják. Ezzel az eljárással néha napokig kiesik a munkából a szikes talaj egyetlen alkalmazható erőgépe. Sok gondot okoz még az „Orkánok” gyakori meghibásodása is. A kukorica-szár letakarításának ez a jól bevált munkaeszköze sorra leáll a szeghalmi járásban, mert javításához hiányzik a különböző alkatrész. A kukoricatörésben 60 százaléknál tart a járási. Ebben a munkában 350 diák segít a termelőszövetkezeteknek. A szeghalmi járás termelőszövetkezetei a nehézségek ellenére vállalják, hogy november 1-ig befejezik a búza vetését. A. A tanítójelölt Ab intézet kM>j&- ban találkoztunk. A k kézszoritása erőteljes, i§j aztán kiderül, hogy eddig az életiét is ha- |? sanlö, kemény tartással» tudatosam rendezte be. Mezőmegyo- ri'lény, Békésen érett- § gégsziett. Osztálytitkár volt a KISZ-bem, sportolt, nem is rose- sáuL A szülei azt szerették volna, ha orvosnak tanul vagy fogorvosnak. Hajlott i® erre eleinte, de aztán megriadt attól, hogy bonc tan is van a világoirv ezt nem vállalta. Akikor talaliá meg <t hivatását, araikor rleször nézett szembe önmagáival, hogy itt áll gimnáziumi érettségivel a kezében, és nem tudj«, hirtelen mihez is kezd- 3€!iíl*. A békési Járási művelődésügyi osztálynál kopogtatott Segítsék, kérte. A történet ezzel egyrészt befejeződött, másrészt itt kezdődik. Kamut—Gyúrpusztára helyérték 'képesítés nélküli nevelőnek, összevont alsó tagozatba. Amikor először lépett a tanterembe... de minek is részletezni a szorongató érzést, melyet mindenki átél, ha emberek elé kell állnia, és azt várják, figyelik: most mi teszt hogyan viselkedik, mit tesz a következő percben. A gyermelkszemek még für- ké-szőbbek, mint a felnőtt ember tekintete. A gyerek azonnal felmérd a helyzetet, és jaj annak a tanító néninek, akiről az első gyermeki 'benyomás nem az, hogy: kedves, jó, aranyos, jóságos ... Képesítés nélkül odaállni, nevetni ós oktatni hat-tízéves tanyai gyerekekét, férfias vállalkozás! — Nem is tudom, hogy merészeltem — mosolyog, és nagy, beszédes szemével ad még erőtelje-, sefob súlyt a szavaiknak. — Az igazgatóm, Földes Pál gyakran meglátogatott, tanácsolt, Oktatott. Az első hetek nehezén így jutottam tűi. Az intézet, ahol a 'klubban éppen magnetofonzene szol, és egy fiatalember kávét főz a kis presszógépen: a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző. Itt a tanítói szak «teő évfolyamán kezdte meg taMindent az emberért, az ember javára A gyulai járás kommunistáinak pártértekezlete Abban a teremben, ahol október 26-án a gyulai járási pártértekezletet tartották, ez a felírás olvasható: Mindent az emberért, az ember javára. Ebben a mondatban sűríthető össze tartalmilag a pártbizottság beszámolója. Mit foglalt magába a beszámoló? Az élet minden területére kiterjedően adott számot a legfontosabb kérdésekről: a járás gazdasági fejlődéséről, a politikai ideológiai, kulturális nevelőmunkáról, valamint a pártszervezetek helyzetéről. Hűerj, tükrözte az elmúlt négy év eredményeit, rámutatott a hibákra és megjelölte a a további célokat, feladatokat. I Hogy mennyire az emberekért, I az emberek javára történt minden eddig is, azt a járás gazdasági 1 helyzetében mutatkozó változások I bizonyítják. Jellemzésképpen lás- jsunk néhány adatot! Bár a járásban a mezőgazdasági | termelés van túlsúlyban, érdemes megemlíteni, hogy az ipar fejlesz- I tésére a beszámolási időszakban 45 millió forintot fordított álla- I műnk. Az ipari termelés évről évre növekedett, ami összességé- | ben 14—15 százalékot tesz ki. A ! Sarkadi Cukorgyár kétszer nyerte j el az Élüzem címet, a Sarkadi! í Építőipari Ktsz pedig Kiváló Kisipari Szövetkezet lett. A IX. pártkongresszus tiszteletére A tervek teljesítésében nagy szerepe volt és van továbbra Is a ! szocialista munkaversenynek, amelybe az ipari dolgozók 42 százaléka kapcsolódott be. Har- j mincöt brigád (425 fővel) verse- j nyez és eddig 27 brigád nyerte el a szocialista címet. A munkaverseny kiszélesítésével egyidejűleg fokozódott az újítómozgalom is. Külön meg kell említeni, hogy az ipari üzemek dolgozói a IX. pártkongresszus tiszteletére 2 millió 735 ezer forint felajánlást tettek és azt október 31-ig mintegy 80' százalékra teljesítik. A párt helyes politikáját iga- j zólja a járás mezőgazdaságának | fejlődése is. Ha csak a négy fő növény termésátlagának alakulását vizsgáljuk, jól láthatjuk az eredményt. 1961-ben holdanként búzából 10,8, őszi árpából 12,3, kukoricából 18,3, cukorrépából 142,3 mázsa termett a járásban, 1965-ben pedig búzából 13,3, őszi árpából 14,7, kukoricából 19,4, cukorrépából pedig 161,3 mázsa volt az átlagtermés. Jelentős az előrehaladás a korszerű termelési eljárások és módszerek alkalmazásában, bár egykét üzemben nem kielégítő a fejlődés. Az állattenyésztésben ugyancsak előrehaladás mutatkozik, ez azonban még növelhető. A tartalékok feltárására megfelelő intézkedéseket kell tenni. A közös gazdaságok gazdálkodási színvonala emelkedett, javult a vagyoni helyzetük. A tsz- ek többsége jól vagy közepesen gazdálkodó, de vannak gyengék is, mint a sarkadi Kossuth és a József Attila, valamint a méhkeréki Balcescu Tsz. Az utóbbiaknál a rossz eredmény okait — az objektív tényezők mellett — a vezetés gyengeségében kell keresni. Egységes szocialista alap jött létre nulmányait a mezőmegyeri kislány, Hídvégi Júlia. Meséli az életét, visszatérően egyévi tanítóskodását; a pusztán, és az élmény felidézésétől kicsit meghatódva ül a kényelmes fotelben, kavargatja a feketéjét. — Február 1-ig helyettesítettem Gyúrom — folytatja. — Sikerült, mondták, nem vallottam szégyent. A gyerekek... ugye elhiszi nékem, hogy nagyon szerettek? Egyszer rendeztünk egy teadél- Utámt. Műsor, ének, tánc, szavalatok... Telt házunk volt! A szülők azt mondták, ilyen még nem volt Gyúrom! Érzi, hogy ebben kételkedhetnék. — Megkérdezheti, igazat mondtam... Kamut—Gyúrpusztáról a két- sopronyi iskoláiba került, ott volt szükség helyettesítőre. — Olyan hirtelen elvitt Gyúrról az új igazgatóm, Márkus János, hogy a gyermekeimtől él se tudtam búcsúzni. Később kerékpárral mentem vissza, nem lehetett csak úgy egyszerűen/ elhagyni őket. Kétsopronyban a tanév cégéig Vitt egy második osztályt. Év vége felé véglegesen döntött: tanító lesz. Felvették és most itt ül az intézet klubjában', tánczenét hallgat, és a végién azt is elárulja, ha az édesanyja is itt lehetne, nem lenne nála boldogabb emlber. Igaz, az sem lenné jó, ha minden kívánságunk egyszer csak teljesülne... Sass Ervin Az . eltelt időszak alatt számos .összevonás történt és a 31 tsz-ből ma már 19 van. Tizenöt községben (tizenhatból) csak egy termelő- szövetkezet működik, egyedül Sarkadon van még több közös gazdaság. Az összevonások politikai, gazdasági és szervezeti előnyei eredményesen jelentkeznek. A Felsőnyomási Állami Gazdaság és a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága példamutató a nagyüzemi gazdálkodásban. Mindkét gazdaság az utóbbi években elnyerte az Élüzem címet. Hasonló elismeréssel lehet beszélni a Békés megyei Állami Erdőgazdaságról is. A járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megváltoztak a viszonyok. Egységes! szocialista alap jött létre, amely í kihat az egész politikai, társadat- j mi és gazdasági életre. Az iparban j foglalkoztatott munkások száma j meghaladja a kétezret, a tsz-ekben,! állami gazdaságokban és a gépja- j vító állomásokon pedig több mint | 14 ezren dolgoznak. Egyénileg a j járás összes földterületének 2,6 százalékán gazdálkodnak. Jellemző a fejlődésre, hogy a J járás parasztságának 23 százaléka | szerzett egyetemi, főiskolai, köti termelőszövetkezetek NOVEMBER IS-IG kedvezőbb feltételekkel köthetnek, mint a múlt esztendőben. FUGYBlZTOSfTÓSSAL • f,*1 •) BIZTONSÁGOSABB k TERMELÉS! 501 zépiskolai és szakmunkásképesítést. A korábbi években nagyfokú volt a faluról való elvándorlás, amely a tsz-ekben munkaerőhiányt okozott. Az utóbbi évek gazdasági eredményei fokozták a fiatalok érdeklődését a tsz-ek iránt és egyre több azoknak a száma, akik tsz-ben vállalnak munkát, mert a legjobban ott találják meg a számításukat. I Kedvezően alakult az életszínvonal A dolgozók élet- és munkakörülményei javultak. Ez nemcsak a közvetlen keleseiben mutatkozik meg, hanem a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat bővülésében, ezenkívül új iskolák, bölcsődék, művelődési otthonok épültek. A gyógyszerigénylés és a szakorvosi rendelések kiterjesztésével javult a dolgozók egészségügyi ellátása. 1965-ben 252 új lakást építettek a járás területén és csaknem 14 ezer rádió-, valamint 2500 tv-előfize- tőt tart nyilván a posta. A személyi tulajdonban levő gépkocsik száma 207, a motorkerékpároké 3000. Az életszínvonal kedvező alakulását mutatja az Is, hogy a takarékbetét könyvek száma eléri a 10 ezer 700-at, az elhelyezett összeg pedig a 66 millió forintot. Sok-sok eredményt lehetne még felsorolni, amelyek egyúttal pártunk politikájának helyességét igazolják. A lakosság nagy többsége éppen ezért egyetért ezzel a politikával, reálisnak, jónak tartja és mind fokozottabban érdeklődik iránta. Ebből ered, hogy javult a munkafegyelem, a termelés gazdaságossága és az is, hogy a dolgozók egyre szívesebben vesznek részt a járás politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatainak végrehajtásában. A küldöttek felelősséggel foglaltak állást A pártértekezlet egyetértett a pártbizottság beszámolójával és elfogadta azt. A vita során a hozzászólók főként azzal foglalkoztak, hogy egy-egy területen hogyan lehetne a hibák kiküszöbölésével, az új, a jobb megoldások keresésével többet adni a társadalomnak. Persze nem csupán gazdasági kérdésekről esett szó, hanem az emberek tudatformálásáról, marxista—leninista szellemben való neveléséről is, ami szorosan kapcsolódik egymáshoz. A küldöttek felelősségérzettel foglaltak állást minden' kérdésben, áthatva annak a tudatától, hogy a párt célkitűzéseinek központjában ez áll: mindent az emberért, az ember javára. A felelősségérzet vezérelte őket akkor is, amikor az új pártbizottság megválasztására került sor. Azok kaptak megbízatást, akik sok-sok éven keresztül tanúbizonyságot tettek, hogy érdemesek és képesek a megtisztelő feladat betöltésére, arra, hogy a következő időszakban vezessék, irányítsák a járás kommunistáinak munkáját és eredményesen szolgálják a népet. Az 51 tagú pártbizottság ezután megtartotta első ülését, melyen első titkárnak ismét Arany Tóth Lajos elvtársat, titkárhelyettesül pedig Bobvos János elvtársat választották meg. pásztor Béla
