Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

W#6. október 27.

6

Csütörtök

TUDOMÁNY - TECHNIKA

l — rfes

A kész vakcinák adagolása.

A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Állami Vakíciniatermielő Intézet dolgozóinak] a száj- és körömfájás járvány leküzdése terén az 1965. ••V Ibién eléírt eredményeiért a Vörös Váindoirzászlót adományozta. Hmmelk a — ráccsal elzárt — intézetnek a munkájába pillantunk be (Ír. Szent-Iványi Miklós igazgató állatorvos vezetéseveik

— Az Intézet 1950-iben létesült, bár már a harmincas években felvetődött az alapítás gondolata. Építésénél felhasználtuk az NDK- ban, a Keleti-tenger kis szigetén fekvő legrégibb ilyen és a bázeli, a legmodernebb intézet tapasztalatait. Budapestre telepítésének oka az, hogy a hazai és külföldi szakemberek véleménye szerint a nagy ragályozó képességű száj- és körömfájás vírusával foglalkozni csak olyan helyen szabad, ahol a dolgozók egytől egyig városban lakó, fogékony állatokkal nem érintkező emberek. Hazánkban ilyen feltételek csak Budapesten teljesíthetők.

— A betegség természete miatt hármas feladatot kell megoldanunk: a védőanyag (vakcina) előállítását, az egész ország területén diagnosztikai feladatokat (milyen vírustörzs okozza a betegséget), és a száj- és körömfájás vírusával kapcsolatos kutatómunkát.

— Évente a járványhelyzettől függően termeli az intézet a vakcinát. Járványos időszakban évi 12 000 vágómarhát fertőzünk meg vírussal, majd 24 óra múlva — levágva az állatokat — a nyelvről „learatjuk” az elszaporodott vírustömeget

— Elképzelhető, hogy ennyi fertőzött állat feldolgozása mellett milyen éber figyelmet kell szentelnünk a járványkihurcolás megakadályozására. Olyan műszaki berendezésekkel van felszerelve az intézet, mellyel — a szabályok betartása esetén — nem lehet vírust kihurcolni, tehát aa»te „rács mögött” dolgozunk.

Nyitható ablak nincs, a légcserét légkondicionáló berendezés biztosítja. A dolgozók a munkahelyre csak teljesen levetkőzve mehetnek be, még szemüveget, órát, gyűrűt sem vihetnek magukkal. A munka befejeztével ’ zuhanyzsili- pen keresztül, fertőtlenítő fürdés után lehet a munkahelyet elhagyni. Bármiféle anyag a zárt részből csak megfelelő fizikai vagy kémiai fertőtlenítés után kerülhet ki. A szennyvíz például automatikus felhevítés után folyik a városi csatornahálózatba, a trágya és egyéb hulladék a fertőzött és tiszta rész között épített kettős ajtajú autoklávokban (nagy nyomáson hevítő készülék) mentesül a vírusoktól.

— Jogos a kérdés, hogy járványmentes időszakban mivel foglalkozik az intézet? Ilyenkor is felmerülhet a betegség behurcoló sának a gyanúja, és akkor a betegséget gyorsan és pontosan fel kell ismerni. Ez végső, laboratóriumi fokon az intézet feladata, úgyszintén a száj- és körömfájással kapcsolatos kutatómunka is. Mivel azonban az intézet vállalati funkcióban működik, a gazdaságosság érdekében kisegítő profilokat is vállaltunk: az intézet gyártja a takarmán ykiegészí - tőként felhasználható antibiati'ku- mot és a gyógyszeripar részére az Atriphos nevű alapanyagot, amely lóizomból készül. Űjabbam úgynevezett preventív tápokat is gyártunk baromfiak, sertések, tenyésztett pontyok, sőt méhek részére is.

— Az antibiotikumokat egyre több területen használják fel az ember- és állatgyógyításban. Alig 15 esztendeje ismerték fel, hogy a rendszeresen adagolt antibiotikummal fokozni lehet a háziállatok súlygyarapodását, növelni a tojótyúkok tojáshozamát, stb. Gyártmányaink közül legismertebb az Erre néven forgalomba hozott terramycin tartalmú termék. A sertéstenyésztésben a súlygyarapodáson kívül csökkenti

200 liter teljes tej takarítható meg az Errával. Hízó marháknál, pecsenyebárányoiknál is fokozza a takarmányhasznosulást. Legnagyobb jelentőségű azonban a baromfitartásnál, mert a tojáshozam növelésén kívül fokozza a tojások biológiai értékéit és a keltet- hetőséget.

— A takarmányozási antibiotikum a Streptomyces rimosus su- gárgouhba tiszta tenyészetéből készüi. Hatalmas tartályokban, fermentorokban, megfelelő táptalajon nagymértékben elszaporítják a tenyészetet, majd vákuum- besűrítőn átbocsátva porlasztószárító berendezésbe kerül, ahol finom porrá alakul át. Ily módon nemcsak a fermentleben levő antibiotikum, hanem a benne található valamennyi biológiailag aktív anyag (vitaminok, fehérjék, aminösavak, növekedési faktorok) sértetlenül bekerülnek a készítménybe.

— Érdekes, új gyártmányok az úgynevezett preventív tápok. Ez új fogalom, már nemcsak tápszer, de még nem gyógyszer. A nagyüzemben tömegesen együtt tartott állatokat gyakran érhetik „stresszhatások”, amelyek nagyarányú betegségeket, sőt elhullásokat okozhatnak. E káros következmények „kivédésére”, alkalmasak a preventív tápok, vagy ahogy újabban nevezik: „stressz- takarmányok”.

— Intézetünk további terve, fejlődésének perspektívája, hogy a száj- és körömfájás vírusának jelenlegi költséges és több nehézséggel járó eljárása helyett új módszert dolgozzunk ki, Ez valószínűleg a vírusnak szövettenyészeten való szaporítása lesz. Kis mennyiségben megoldott probléma, üzemi méretekben azonban még nincs megfelelő eljárás. Tervünk az, hogy az állattenyésztés minden ágát, de különösen az állategészségügyet minél hatékonyabban segítsük munkánkkal — fejezte be nyilatkozatát dr. Szent-Iványi Miklós igazgató.

Horti József

Sakk-matt

Ez a román film a közkedvelt detektívtörténetek műfajához tartozik, és olyan, mint egy izgalmas sakkjátszma. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi október 27—28-án.)

. g '■» a. * h y c *<:*?*:

A Magyar Tv műsora

OKTOBER 27-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN

8.10 Iskola-tv. Földrajz (ált. isik. V. oszt.). A Tisza-. 9.00 Környezetismeret (ált. ifik. III. oszt.), Budapest. A nagyMozi

OKTOBER 27«

Békési Bástya: Aknaveszély nincs! Békéscsabai Brigád: A férfi egészen más. Békéscsabai Szabadság: ^akflenmatt. Békéscsabai Terv: Tolvajok szigete. Gyulai Petőfi: Házasság olasz módra. Mezőkovácsházi Vörös Október: A párizsi Notre Dame. Orosházi Partizán: A három testőr; Milady bosszúja. Sarkad! Petőfi: Sok hűség' semmiért. Szarvasi Táncsics: A domb. Szeghalmi Ady: Hajsza a gyémántokért.

Színház műsora

Október 2,7-éti, este fél 8-ksor, Csa- bacsűdön:

IMÁDOK férjhez menni

Október 27-én, este 6 áraikor Békéscsabán:

VÍZKERESZT

SzentpéterHbéfrlet.

üzemi baromfiitarlás. 9.55 Magyar Irodalom (állt. ifik. V. oszt.). Hetedhét országon is túl... (Mesemúzeum). 10.30 A szerelmes rák. Magyarul beszélő angol film (ism.). (14 éven felülieknek). 13.40 Iskofla-tv. Földrajz (ism.).

14.30 Környezetismeret (lism.). 15.25 Magyar irodalom (ism.). 17.25 Híreik.

17.30 Bagolyvár. 18.00 Séta a Műcsarnokban. Helyszíni közvetítés kilenc festő és grafikus kiállításáról. 18.20 Telesport. 18.45 Üj létesítményeink. Hajdúszoboszló, 1966. 19.05 Mád vendégünk: Kálazi József vezérőrnaggyal beszélget Megyeri Károly. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 A világ térképe eäsött. 20.00 Levelek az élőkhöz. Magyarul beszélő szovjet fíflm. (10 éven felülieknek). 21.20 Mi az RH- faktor? 21.90 Tv-háradö — 2. kiadás.

A román tv műsora

CSÜTÖRTÖK

£7.00 Legkisebbeknek: Egy hedy a moziban. — Ott örök stúdiója* 17.50 Hirdetés. 17.56 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.20 Fülatélía. 18.30 Köd- tői est. 19.00 Tv-amkét. 19.20 Mese egy székről. 19.30 Operettest.; 20t15 Film.- Az elvarázsolt sziget. 21.35 A tv éjszakai híradója. 21.45 Időjárásjelentés. 21.50 Műsorzárás.

a malacelhullások számát. A

| bor júnevelésben borjanként 150—| kező napok a rómaiak

A babilóniaiak a szombatot tartották baljóslatú, veszedelmekkel terhes napnak. A keresztény vallás uralomra jutásával a péntek vette át ugyanezt a szerepet, s az ehhez fűződő téveszmék mindmáig meglelhétők egyesek tudatában.

A napokhoz fűződő babonás feltevések előzménye az ókorban alakult ki abból az asztrológiai hiedelemből, hogy a hét minden napja egy-egy bolygó hatása alatt áll, a bolygókat viszont kedvező vagy kedvezőtlen emberi tulajdonságokkal ruházták fel. A későbbi hellenisztikus. asztrológia szerint a hét ötödik napja, vagyis a péntek a Mars bolygóé, amelynek „útját háborúk, viszályok, véres események kísérik”. Ezen túlmenően azonban a babonáktól terhes ókori gondolkodás időszakosan más és más napokat is „fekete jegyű napoknak” (latinul: dies atro, calculo notatusnak) jelölt meg. Ilyenek voltak például az „Idus”-okra (hónapot felező napok) követSzerenesétlen-e a pénteki nap?

nál, amelyek mellett szerencsétlennek tartották a halottak emlékének szentelt' három napot is, a május 7., a június 8., és a szeptember 9-et. A germánoknál a hétfő és a csütörtök volt a „jó”, a „szerencsés”, a kedd és a péntek pedig a „peches” nap. A kedd a középkorban a magyaroknál is babonás előjelű volt.

Mindeme tények ismeretében is további, ma-1 gyarázatra szorul, mi méntette át a „pogányságból” a kereszténységbe a péntekhez fűződő babonát és mi segítette elő a tévhit ma- radandóságát. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy annaík idején a keresztény hittételek és szokások meghonosítása, a különféle keleti és hellénisztikus kultuszok kiszorítása nem ment egy csapásra. Egy száműzött hitet, rítust, beidegzést egy másikkal, az új hit tartalmának megfelelővel kellett helyettesíteni. Miután Jézus megfeszítése napjának pénteket tartották, s erről való megemlékezésül — továbbá egészségügyi meggondolásokból is — bojtos napnak nyilvánították, így a pénteket eleve megkülönböztették a többi naptól. Tekintettel arra, hogy a kereszténység korai századaiban a hús volt az étkezés alapeleme, s a táplálkozás a jelenleginél még sokkal nagyobb szerepet játszott az emberek életében, a pénteki húsfogyasztástól tartózkodás aláhúzta a nap kedvezőtlen előjelét. Egyrészt tehát qz magyarázza a péntekhez fűződő babonát.

De nézzük a naphoz fűződő bebeszélések másik, s nem lényegtelen tényezőjét is. A babonák természetrajzához tartozik, hogy aki hisz benne, az mindenben megkeresi az összefüggést hite és a bekövetkező esemény között. Ha valaki például „ragaszkodik” ahhoz a feltevéséhez, hogy a péntek „peches”, akkor eleve ezzel az előjellel _ kezd hozzá aznapi teendőihez. Aki azt vallja a közmondással, hogy „pénteken kezdett munkán nincs szerencse”, az meg sem teremti a sikeres munka feltételeit. Ennek következményeként aztán — noha saját hibája miatt nem ér el eredményt — nem a mulasztását tekinti a sikertelenség okának, hanem igazolva látja babonás hitét a péntekkel kapcsolatban. A babonás ember nem éri be azzal, hogy feltevése őt igazolta, hanem széltében-hosszában terjeszti saját példáival igazolva, hogy mégiscsak van valami a péntek „pechességében”. Az ellenbizonyítás kézenfekvő volna, ha a nem babonások is feljegyez- getnék és ugyancsak terjesztenék, hogy egy-egy pénteken kit milyen szerencse ért. Ám, aki nem babonás, az nem törődik az efféle képzelgéssel. Záradékul még annyit, hogy amióta lottó van és azt pénteken húzzák, a péntek „becsülete” is kezd helyreállni.

Nyerges Ágnes