Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
l&ÖÄ. Oktober 23. "Vasárnap Új jellegű kiállítás nyílt Békéscsabán Tegnap, október 22-én. délelőtt 11 órakor a békése sátrai Képcsarnok Vállalat és a Fegyveres Erők Klubja parancsnofcsaga ki?-, zös rendezésében a klub mozitermében Művészet és otthon címmel új jellegű kiállítást nyitottak meg.. — A kezdeményező jellegű kiállítás azt kívánja bemutatni, hogy csak az lehet modem, ami célszerű. A dísztárgyaknak és a bútoroknak szolgálniuk kell a dolgozó emlber otthoni kényelmét. Olyan alkotások díszítsék a lakást, amelyekre mindig jólesik rápillantani; csak olyan bútorok kapjanak fielyet a modem ember otthonaiban, amelyek pihenést és kényelmet adnak a következő nap munkájához — mondotta a többi között Gácsér József elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A kiállításon mintegy kétszázan jelentek meg. Száztizünkét százalékos a tervteljesítés a TÜZÉP-nél Csütörtökön egész napos értekezletet tartottak a békéscsabai TÜZÉP-váilalatnál a megye telepvezetői részére. Hortobágyi János, az áruforgalmi osztály vezetője többek között ismertette a résztvevőkkel, hogy a vállalat harmadik negyedéves tervét 112 százalékra teljesítette. Ehhez a jó eredményhez nagymértékben hozzájárult a gyulai telep jó munkája és 121 százalékos terv- teljesítése, de elismeréssel emlékezett meg az orosháziak 118 százalékos eredményéről is. A továbbiakban ismertette a telepvezetőkkel, melyek azok a feladatok, amelyeket az év végéig még meg kell oldaniuk. Felhívta a figyelmet a tüzelőanyagok gondos tárolására, a gyors, udvarias kiszolgálásra, valamint arra, hogy a lehetőség szerint minden telepen biztosítsák az építőanyagellátásban vállalt kötelezettségek teljesítését. és a szemlélet — Nem feltűnő magának? Precíz és igazán okos módszereket dolgoztunk ki arra, hogy a vevő bolti lopását leleplezzük. Tükör-rendszert szereltünk a pultok fölé, figyelőszolgálatot szerveztünk. s ha szükség van rá, még motozzuk is a gyanús „vevőt". Ha a gyerek (vagy felnőtt) egy szelet csokoládét csak úgy elemei — általában lebukik... De kétséges nekem: vajon néhány boltos lopásainak leleplezéseire is dolgoztunk-e ki ilyen tökéletes módszereket? A szavakat Maosányi Istvántól, a mezőkovácsházi járási tanács szabálysértési előadójától idéztem, érezve szükségét annak, hogy erről is beszéljünk. Éppen a tegnapi lapunkban olvasom egyik kollégámtól: E. J.-né j dobozi lakos Békéscsabán, az önkiszolgáló boltban majdnem 200 forintos áruval „önkiszolgálta” magát. Hátha sikerül. Nem sikerült! Állítom, az az általános, hogy nem sikerül. Azt a „vevőt”, aki éppen akkor vesz, amikor — gondolja — nem veszik észre, nagyon gyorsan rajtakapják. De — van az embereknek szeme — a másik oldalról is beszeljünk: ha a boltos, üzletvezető, kocsmáros, csapos amikor nem látják. Ne legyünk rak, s amit látunk, hallunk, s mégis oly óvatosan és félve mondunk ki — hát most beszéljünk róla. Nincs kedvünk hozzá, de alapunk sincs rá, hogy kereskedőinket a társadalom erkölcsi moráljától idegeneknek nézzük. Millió példát itt is felsorolhatnánk, melyek példázzák, hogy nem ragad kezükhöz állami, szövetkezeti és személyi érték. Dolgozik többségük becsületesen, tisztességesein, s inkább azon jár az eszük, hogyan tudják áruval ellátni a lakosságot, mintsem azon, hogyan tudnának mások kárán — mondjuk — autót venni. Csakhogy úgy sem rendes a dolog, ha közben elhallgatni próbáljuk, hogy á becsületes kereskedők mellett ott lebzselnek azok is, akik fütyülnek k társadalomra — csakhogy ők gazdagodjanak. Róluk lenne szó, folytatva a szabálysértési előadó gondolatát. „Ne legyünk embertelenek, de nem is vagyunk azok!" Az apákkor vesz, Akkor? struccmadais hazudtam nékik tudtomon kívül. Andrékó nagyon megneheztelt Mihályra. — Gyáva! — vágta a szemébe, s egyedül vágott át átlós irányban a répaföldőn. Gémes miég mindig csendben volt Még azt is észrevette, hogy a szél alábbhagyott. Ha eláll, itt az eső. Sietni kel! Remegett az egész belseje, hiszen most már minden szaváért, tettéért felelnie kell. De nincs más hátra^ ha már belekezdett A tömeg élén haladva, fegyelmezetten bevonulnak a központba, s magyarázatot kémek Menyhérttől. Ha nincs pénz, márpedig nincs, azonnal elhatározhatják a köz- , gyűlés összehívását. A törvényes formára ügyelni kell! Az összese reglett tagság mind nyugtalanabb lett. Tanácstalanul néztek egymásra. Mi a nyavalyának hívták ide őket, ha most senki se szól semmit. Ezért kár volt' iderohanni. Gémesnek beszélni kellett most már, ha akar, ha nem. — Emberek! — borzongatta meg hátát a hideg remegés. — Hangosabban! — kiáltotta Matuláné, Hajdúné barátnője. — Hátul nem hallani semmit! — Legyetek csendben! — ordított Kondács Miska. Még néhány másodpercig morogtak, aztán elcsendesedtek. — Emberek! — mondta hangosabban Gémes. — Becsaptak bennünket! Üjból kitört a zúgás-morgás. Gémes félreértette a tömeg elégedetlenségét. Ügy vélte, azért berzenkednek, mert nem hiszik el. amit mondott. Szinte segítségkérőén nézett Kondacs Máskára. Miska attól tartott, hogy Gémes fontoskodása lelohasztja a tömeg forró hangulatát. — Be az irodába! — kiállította, s már el is kezdett szaladni. Először csak néhányan követték. amikor azonban Miskáék bent rohantak a tábla közepe felé, mintha eszét vesztette volna az egész csoport, megindultak. Mire Gémes felocsúdott, már az ő csapa,ta is ott loholt a zömben. Kicsúszott a kezéből minden. Már nem az ő akarata érvényesült. A megbolydült had pedig rohant, bukdácsolt a táblában. A velük szembe közeledő Andrékó mindkét kezét széttárta, s mutatta, hogy álljanak meg. A tömeg félelmetesen közelített. — Állj! — ugrott Miska elé a párttitkár. Az élen levők megtorpantak. A zöm azonban már ott volt a sarkukban. Az első sorban levőket lökdösték Andrékó felé. Körbefogták a kiabáló embert. A nagy toszigálásban, hangoskodásban alig hallották a párttit ■ kár szavait í (Folytatjuk) f róbb visszaélésnél humánusak a kereskedelmi vállalatok, humánus a kereskedelmi felügyelő, humánus a társadalmi ellenőr. Viszont ne legyen embertelen a kereskedő sem azzal, hogy a másik ember • létéből, létfenntartásából lop! Mert hiszen, ha az állami tulajdonból vesz el jogtalanul magának, akkor ellopja tőlünk a lakást, a kórházat, az óvodát; ha meg a vevőt károsítja meg, akkor ellopja a család porszívógé- pót, konyhaszekrényét, vagy televízióját —* legalábbis azt az ösz- szeget, melyből minden-e tellett volna, ha... Nem tudom, egyetértünk-e? Szerintem nem az az embertelen, aki felelősségre vonja a másokat megkárosító egyént, hanem az, áki másokat gonoszul megkárosít. Hogy minek kell erről ilyen „haragosan” beszélni ? Megmondom. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ebben az évben 75 kereskedelmi dolgozónak akasztott pénzbírságot a nyakába. Ezeknek 65—70 százaléka a fogyasztók zsebére akart gazdagodni. És még egy másik ok is, amiért erről beszélünk. A Mezőkovácsházi Fmsz- körzethez hat község tartozik. Az elnök, Barna Sándor mondta el: ebben az évben az. fmsz-vemdég- látósok közül tizenegy embert figyelmeztetni kellett,, hat ellen pedig fegyelmi eljárást indítottak. A kiskereskedelmi dolgozók közül: hat figyelmeztetés, négy fegyelmi eljárás, összesen nyolc embert váltottak le, négyet a vendéglátótól, négyet a kiskereskedelemtől. Részletezni nem akarom a felelősségre vonások okait. Olyan sokrétű, hogy regényt lehetne belőle írni: rumoskávét ad a presz- szós kommersz rummal, és Casino- val számol; leértékelt ruhaneműt ad az eladó eredeti áron; vegyespálinkát mér a gebines szilvapálinka áron; olcsó konyakot kever a csapos a drága konyakba; kisebb adagot ad a fa- gyis az előírtnál stb. — nagyon- nagyon sok! Es mindezt azért, mert csak így tudja biztosítani megélhetését? Ezt nálunk senki sem hiszi el. Nem azért nem hisszük el, mert mintha mi már tejben-vaj- ban fürdő ország lennénk, ehhez még rengeteget kell tennünk —, hanem azért nem, mert egy-egy felelősségre vonásnál mindig ez a tapasztalat: a visszaélő megélhetése, személyi gazdagsága magasabb szintén áll az átlagosnál. És1 tegyük ide, rrjert ide tartozik a lassan közhellyé váló kérdés : Miből? A választ a sok fegyelmi döntés és néhány bírósági ítélet megadja rá. Még egyszer kimondom: , nem általánosítok, s. nem tartom becstelennek kereskedőinket; nem mondom, hogy a gépkocsitulajdonos lopta a Skodáját; nem mondom, hogy az új családi ház a társadalmi tulajdonból „csur- rant”. De nem merem minden esetben az ellenkezőjét sem tagadni ! Vádaskodás nélkül, de mégis komolyabban kellene látnunk a pénz ördögének kísértését. Az egyik fmsz-körzet kereskedelmi osztályvezetője furcsa tapasztalatát mondta el: A kereskedelembe kerülők hihetetlenül gyorsan megtalálják azt a kis csatornát, amelyből plusz pénzt lehet k i - csurgatni. Mintha csak tanítanák, legalábbis felsőfokú iskolában. Egy saját példát is elmondok az osztályvezető igazát kiegészítve. Békéscsabán, a Szent István téri csemegeboltban 10 deka felvágottat kérterr^ A tanulólány leírja a blokkot, én indulok a pénztárhoz, ő pedig ezalatt kiméri a felvágottat. Sajnálom, de gvanút fogtam: miért nem én előttem? Amikor kezembe adta az árukiadó a becsomagolt felvágottat, mérlegre tettem. Alig volt nyolc deka. Tanulólány. De ilyen korán? Az már megnyugtató, hogy a üsadalmi tulajdon védelme íagyjából biztosított a boltokban ás üzletekben. Már csak azzal is, hogy a bolt vezetőjét a kapott áru értékével niegterhelik. Ezzel el kell számolnia! (Bár túlzottan e tekintetben se legyünk optimisták.) Viszont még mindig nincs megnyugtatóan „elintézve” a fogyasztók megkárosításának l e - hetetlen rvé tétele. A leltá rozás őrzi a társadalmi vagyont, de ki leltároz a becsapott vevő éléskamrájában? Az említett 65— 70 százalékos fogyasztói megkárosítás is jelzi ezt, de mennyi fel- fedetlen eset fordul még elő a sörhabon keresztül a nyolc deká nyi tíz deka felvágottig?! Szervezetileg nem mond hatjuk, hogy az állam nem védi a fogyasztót: létrehoztunk társadalmi ellenőri rendszert: Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel vizsgáltatjuk a kereskedelem rendjét; vállalati ellenőri csoportok, tanácsi főelőadók vigyázzák a vevő érdekét. De mégis! Inkább csak reménykedem mintsem biztos lennék benne, hogy egyetértenek velem azok, akiket érint: csupán az ellenőri rendszerrel sohasem tudjuk megszüntetni a kereskedelemben sűrűn előforduló visszaéléseket! Ha nem tudunk olyan szemléletet elhinteni a kereskedelmi egységekben, amely valóban gonoszsággal „rangozza” a személyi és társadalmi tulajdon megkárosítását — a legszigorúbb ellenőrzések sem •szüntetik meg a pénz ördögének kísértését. Gondolok arra, amit hallunk, látunk és tapasztalunk nagyon sokszor, éppen kereskedelmet irányító Emberektől : „Ugyan, hát üssük agyon? Hiszen ezt másutt is megcsinálják...” Vagy: „Okosan megszedheti magát anélkül, hogy lebukjon..." Tovább: „Nem kell egy hónap alatt meggazdagodni, ráér két év alatt is...” Ez szemlélet dolga! De milyen szemlélet?! Ahol így beszélnek, így enyhítik a felelősségre vonást, ott nem lehet nagy reményeket fűzni ahhoz, hogy csökken a visszaélések száma, de ahhoz igen, hogy általánossá válik a dolog nélküli gazdagodás vágya, s még azok is áldozatul esnek, akiknek különben ez eszükbe sem jutott volna. Olyan sokat beszélünk a kereskedelem új mechanizmusáról is. Mert javítani kell azt a jobb ellátás meg a felesleges pénzkidobás miatt. De ha a szemléletben nem keresünk új mechanizmust, akkor amit megkerestünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Arról meg nem is beszélve, hogy vannak, akik az új módon való kereskedésben máris kitűnő jövőjét látják — a mások becsapásának. Ha szóltunk erről, bántani semmiképpen sem akartuk a becsületes kereskedelmi dolgozókat, csupán azokat, akik ezt megérdemlik, de dicsérni akartuk azokat, akik nem a vevők károsítását. hanem a jó áruellátást akarják, s akik nem engedik becsületüket mások miatt a kanálisban látni. Varga Tibor Reális határidőket! Még annak idején, amikor nap mint nap igen sok szó esett-arról, hogy mielőbb fel kell számolni a tanyai iskolákat a gyermekek minél eredményesebb nevelése, oktatása érdekében, lapunk hasábjain nem egy Írás jelent meg, hogy csak ott és akkor kell a rendeletnek érvényt szerezni, ahol az objektív feltételek adva vannak. Csak ott és akkor! Fából vaskarikát még Tótkomlóson sem lehet készíténi... A tanyasi tanulók elhelyezésére vásárolt épület átalakítási munkálatait szeptember 1-re kellett volna elkészíteni, a legújabb határidő november 1. A gyermekek már bejöttek (a tanítás mindig >neg szokott kezdődni szeptember 1-én) s egyelőre két tanteremben vannak elhelyezve. A tisztálkodási lehetőségek minimálisak. A festési-mázolási munkákat már augusztus 21-én megrendelték a helyi ktsz-nél, ennek ellenére a szeptember 2-án megrendelt óvodai festéssel foglalkoznak.... Ötvenkét tanyasi gyermek sorsának sürgős megoldásáról van itt szó! Ügy véljük: a körzetesítés általánossá tételének szorgalmazásával nem ilyen célokat tűzött ki a művelődésügy.’ Jobb körülményeket, magasabb fokú nevelést, oktatást kell megvalósítani — még Tótkomlóson is. A beérkezett panasznak helyt adunk azzal, hogy mielőbb megoldják a gondokat, ahogy azt a gyermekek, szüleik és Sajti Károly diákotthoni felügyelő is reméli, aki a panasszal szerkesztőségünket megkereste. A határidők tologatásával kapcsolatosan sajnos, igen sokat cikkezünk mostanában. S most is újra meg kell írnunk, 1 hogy a békéscsabai Kulich-Ia- kótelep óvodája még mindig nem fogadhatja (egy kályhás el nem végzett munkája miatt) a gyermekeket. Már azzal sem érthetünk* egyet, aki egy új város-v; negyed tervezésekor kis férőhelyes óvodát ötölt ki egy háromezres lélekszámú településbe; az Is köztudomású, hogy egy új városrészben a telepesek nem gyermektelen mamókák, hanem fiatal házasok — gyermekáldással. Szegény városi művelődés- ügyi osztály dolgozói, mennyit kellett törniük a fejüket, hogy az óvodai fölvételi igények egy részét kielégíthessék! De hát nincs egy árva kályhás, aki összerakná a csempéket, s az a kilencvenhat gyermek egyelőre „valahol” van. A szüleik pedig szorgalmasan dolgoznának és főleg nyugodtan szeretnének dolgozni azzal a tudattal, hogy a kisgyermekük jó helyen van... A Ku- lich-lakótelepi óvoda első átadási határideje szeptember 1-e volt. A legutóbbi október 15-e. Az óvoda még most sincs kész állapotban. Vajon mikor lesz!? T. F. Kirahaípolidka ? Igen, a szépen rendezett, tiszta üvegü kirakat nagy segítségei jelent a bolt forgalmának növelésében. Sok helyen elfeledkeznek az üvegről, de nem így a békéscsabai faáru-aprócikk boltban. Mint felvételünk Is bizonyítja, tisztítószer segítségével teszik tökéletesen átlátszóvá a hatalmas üvegtáblát. \
