Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Világ proletárjait egyesüljetek l 1966. OKTOBER 23., VASÁRNAP XXI. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM A MEGYEI PÁRT BÍZÓTT SÁG É.S A MEGYEI TANÁCS- LAPJA KÜLDÖTTEK A pért várasd és járási érte­kezletére küldöttnek választott kommunistáikkal beszélgettem a társadalmi életiben bekövetke- zett változásról, fejlődésiül, gaz­dasági erősödésről. Bőven volt mondani valójuk. Vagyis az évek körülöttük sem nyomtalanul múltaik éL A kommunistáik po­litikai állásfoglalásával, a ter­melőmunkában való éJenjárás>- sál a párt, a társadalom és az egyes ember éüetterve közelebb került egymáshoz. Kerekes András említette, az egész társadalom látja hasznát annak, hogy a mezőkovácsházi járásbani négy esztendő alatt egyes fontosabb növények ter­mésátlagad megduplázódtak. Gyulán, a Vörös Csillag Tsz-ben Sárközi Andrástól hallottam, 54 holdról olyan kukoricatermést takarítottak le, amely országunk legjobb állami gazdaságéinak is dicséretére válna. A hoddankénti 70 mázsán felüli csőtermés azon­ban a korábbi 20—25 mázsához képesít a nagyüzemi gazdálko­dás nyújtotta lehetőségnek csak egy részlete. A mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Tsz-ben Fülöp Mihály mondotta: egy-egy tehén után tavaly már 1,15 borjút neveltek, fel gazdasági átlagban. A megyei átlag 0,65—0,75. A gazdaság élén álló bomnriiunlsták elsősorban a többtermeléssei kapcsolatos gond megoldására összpontosí­tották erejűiket. Az eredmény nem maradt e!L Dr. Dobd Sándor, a megyei kórház főorvosa figyelmet ér­demlően fogalmazta a követke­zőket: a termelőerők koncentrá­lása, egyesítése a termelés ha­gyományos módszereivel isi több­re volt képes az elmúlt négy év­ben, mint amit a gazdálkodás a régi formájában nyújtott. Ho­gyan lehet ez? Ügy, hogy a ter­melési célok valóra váltását egy üzent, egy intézmény legjobbjai szervezték és irányították. Igen, a legjobbak; akiknek követése az üzemi érdekkel együtt nem­zetgazdasági érdek lett, üzemen •belül pedig olykor becsületbeli úgy is volt Gyakran megesik, a jövőben még gyakoribb lesz, hogy egy üzemnek gyorsan keli átállnia egyik cikk gyártásáról a másik­ra. Vannak gyárak, ahol ez már nem probléma. Gyulán, a kötő­ipari vállalatnál — Farkas Er­zsébet mondotta — már az igé­nyekhez szervezik a termelést. Itt már az új gazdasági mecha­nizmus korában élnek. Termé­keik egytől-egyig eladásra ke­rülnek. Jó részük az igényes nyugat-európai piacon tanúsítja és bizonyítja az üzem kommu­nistáinak és pártonkívüli dolgo­zódnak kiemelkedő jó munkáját. Vajon az úgynevezett igényes nyugat-európai cégek eljönné­nek-e üzemeinkbe, rendelnének- e árut, ha termékeink minősége nem lenne kiváló? Nem valószí­nű. Hogy mégis eljönnek és megvásárolják gyártmányaiftjkat, lényegében elismerik gazdasági eredményeinket. Ezek viszont a legjobb dolgozókon^ a párt- alapszervezetet alkotó kommu­nisták kitartó gazdaságiszervező és irányító munkáján alapulnak. A gazdasági hozamok nö­velésének szervezésiében — ipar­ban, mezőgazdaságban — je­lentős helyet foglal él a po­litikai munka. Bár egyesek kevésbé látják ennek fontossá­gát. Azt mondják, hogy a poli­tikai munkától nem mennek job­ban a traktorok, nem forognak gyorsabban a 'kötőgépek. Kétség­telen, ez igaz. De az is igaz, hogy a politikád munkát sohasem a holt anyagért folytattuk és foly­tatjuk, hanem az emberért, az ember megnyeréséért a korábbi termelósi színvonal túlteljesíté­sére vagy valamilyen komplikált feladat megoldására. Az utóbbi években üzemeinkben csakis így szerveződhettek sajátos tech­nológiák. A találékonyság, a gyártás folyamatának tanulmá­nyozása és a jó tapasztalatok megvalósí tása révén ma minden­hol többet és jobb minőségben termelnek. Társadalmunk ter- mélvényeinek szépségével, minő­ségével az utóbbi években be­került a világkereskedelem vér­keringésébe. Piacot hódítottunk! meg. Ez a kommunista munka legfőbb jellemzője: a politikai munka lényege, eredménye. A pártértekezietek küldötted leg­többet erről beszélték. Jogosan, hiszen országunkban az élet ed­dig azokat igazolta, akik a tár­sadalmi célkitűzések megvalósí­tásáért küzdöttek. A pártalapszervezetefc legjobb­jai kerülitek most is a városi és a járási pártértekezietefcre. Olyan emberek tanácskoznak, határozzák meg a következő évek legfontosabb tennivalóit, akik a gazdasági erősödésért, a kulturális félemelkedésért ed­dig is sokat tettek. Ök vala­mennyien a pártértekezletek után ismét a termelőmunka első vonalában szerveznek, irányíta­nak és dolgoznak a harmadik ötéves terv irányelveinek telje­sítéséért. Dupsi Károly Szülői munkaközösségi aktívák tanácskozása Békéscsabán és Szeghalmon A szülőd munkaközösségi elnö­kök és aktívák, valamint a peda­gógiai bizottságok tagjai részére járási, illetve városi tanácskozást tart október 27-én a nőtanács. A járási értekezletre Szeghalmon ke­rül sor, ahol Turgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődésügyi osztályának veze­tője a szülői munkaközösségek ez évi feladatairól tart tájékoztatót. Békéscsabán szintén október 27- én délután tartanak ehhez hasonló tanácskozást, melyen Qrtutay Zsu­zsa, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának titkára tart előadást A szocialista munkavcrsniy időszerű tennivalóiról tárgyalt az SZMT tanácsülése A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Október 20-án ülést tartott, melyen Mitykó Mihály elnöki megnyitója után Lipták Pál, az SZMT titkára számolt be a szocialista munka-verseny és ezen belül a brigádmozgalom helyzetéről megyénkben. Mint mondotta, a IX. párt- kongresszus tiszteletére indított verseny további lendületet adott a szocialista munkaversenymoz- galomnak. Az előadó a munka- verseny fokozódó jelentőségét méltatva kiemelte, hogy társa­dalmunk joggal elvárja a minő­ségileg kifogástalan, korszerű, ki­sebb ráforaításokkal előállított és határidőre elkészült termékeket az üzemek, gazdaságok dolgozói­tól. Emellett kívánatos és szük­séges, hogy növekedjék dolgozó­ink sokoldalú műveltsége, és a A napokban fejeződött be a 300 hold kender elszállítása, be- kazalozása a Félsőnyomási Álla­mi Gazdaságban. A termés ki­emelkedően magas volt: 55 mázsa holdanként. Még a kendergyár vezetői sem akartak hinni a mér­legnek, s megkérdezték, hogy mi­lyen műtrágyaadaggal, agrotech­nikai eljárással termelték. A vá­lasz az volt, hogy jó táperőben levő talajba és korán vetették el. Holdanként két mázsa nitrogén-, két mázsa foszfor- és 80 kiló káli­szakismeretekben lépést tudjanak tartani a rohanó technikai fejlő­déssel. A szocialista brigádmoz­galomban részt vevők ezeknek a céloknak figyelemben tartásával tevékenykednek. A brigádmozgalom évről évre fejlődik megyénkben. 1964-ben 381 brigád viselte a szocialista címet és 11 ezren vettek részt a mozgalomban, jelenleg már 605- re szaporodott a megtisztelő cí­met elnyert brigádok száma és több mint 15 ezren tartoznak a mozgalom soraiba. Ez olyan ha­talmas erő, mely — megfelelő irányítás mellett — meghatározó jelentőségű lehet a termelés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista erkölcs és közszellem további fejlődésére. A mozgalom további kibontakoztatására utal, hogy 19 vállalatnál több iizem­tá termésért mázsánként 10 fo­rintot, a 200 mázsa fölötti termé­sért pedig mázsánként 20 forin­tot állapítottak meg. Tavaly en­nek hatására már 267 mázsára emelkedett a termésátlag, most pedig holdanként 300 mázsát szednek fel a dolgozók. rész nyerte el a szocialista cí­met, a Békéscsabai Hűtőház dol­gozói pedig a Szocialista munka vállalata cím elnyerésére tettek felajánlásokat. Ezután Lipták elvtárs elemezte, hogy milyen körülmények gátol­ják egyes helyeken a munkaver­seny további fejlesztését, mi az, ami akadályozza azoknak a tar­talékoknak és lehetőségeknek leg­teljesebb feltárását, melyek a mozgalomban rejlenek. Végül felhívta az üzemek, gaz­daságok dolgozóit, hogy minden, műhelyen és minden brigádon be­lül növeljék a termékek és a munka minőségével szembeni fe­lelősséget. Fokozzák saját maguk és a brigád tagjainak kölcsönös ellenőrzését. Váljék egész me­gyénkben a brigádmozgalom jel­szavává, hogy „Legyen a minő­ségi munka a brigád becsülete”. Hiszen a Békés megyei munká­sokat itthon, szűkebb pátriánk­ban és az ország más vidékein is úgy ismerik, mint szorgalmas, becsületes dolgozókat és gyártmá­nyaikat márkás termékeknek tartják. • A beszámolót követő vita után Nagy István, az SZMT vezető titkára összegezte az elhangzott javaslatokat, s határozatot ter­jesztett a tanácsülés elé, melyet egyhangúlag elfogadtak. Rekord kender- és cukorrépatermés a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Ezen túl a 180 és a 200 mázsa köz­v. J. (HHIIIHUilM 17f székhazai építenek a DÁV-nak A Déd-magyaxorszá gS Áram­szolgáltató Vállalat modem vo­műtrág^át szórtak rá, s mindig időben végezték el az ápolást. A korábbi években nem na­gyon dicsekedhetett jó adottságai ellenére sem a gazdaság a cukor­répaterméssel. Két évvel ezelőtti g ugyanis még a 170 mázsa fölé sem emelkedett holdanként. Tavaly ösztönző premizálást vezettek be. A tervezett 180 mázsa holdankén- ti cukorrépatermés munkabérét 1620 forintban állapították meg. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: malvezetésű, háromemeletes új székházat kap. Hogy mikor? Va­lószínűleg az idén. Legalábbis ezt ígérik az építőipari vállalat dolgozód, akik az ablakkeretek elhelyezésén dolgoznak éppen, az (emeleteken az úgynevezett festés előtti javítások vannak csak hátra, a földszinten pedig most fedik be a központi fűtés padlócsatornáját, készül a föld­feltöltés meg a belső vakolás. A határidő december 30-a, s ha váratlan akadályok közbe nem szólnak, a DÁV dolgozód a jövő év elején már új otthonukban, érdekes formájú, szép épületben tevékenykedhetnek. Az építők ütemterv szerint haladnak prog­ramjukkal, most már az a fon­tos, hogy a kooperáló vállalatok a szakipari munkákkal minél élőbb elkészüljenek. Az időjárás egyelőre segítséget ad ehhez. Távirat Köröslaiiányból és Dombegyházáról a vetés befejezéséről Két távirat is érkezett tegnap szerkesztőségünkhöz. A körösladá- nyi Dózsa Tsz gazdasági és párt­vezetősége hírül adta, hogy a ter­melőszövetkezet teljesítette a párt- kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlását. Október 30-a helyett ok­tóber 22-én, szombaton estig befe­jezték az 1000 katasztrális hold kenyérgabona vetését. Ezenkívül elvetettek 450 katasztrális hold őszi árpát és 30 katasztrális hold őszi takarmánykeveréket. A dombegyházi Petőfi Tsz a pártkongresszus tiszteletére vál­lalta, hogy október 25-re befejezi az őszi búza vetését. A vállalást három nappal előbb, október 22-re I teljesítették — írják táviratukban I a domibegyházóak. i

Next

/
Thumbnails
Contents