Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

19«. október 22. 5 Szombat Más helyekre is eljut Középiskolai évkönyv a békéscsabai pályaválasztási kiállítás rendhagyó szerkesztésben * ^ a P* ' T 7 ! J 'O a.. /”7 í í u X X- r. i 1 AI» 1» X r» wfitsA Ír p Szülői értekezleteken s a pálya­választást tanács, valamint az oktatási és a munkaügyi szervek ide vonatkozó nyomtatványai, ki­adványai útján a szülők és isko­lás korú gyermekeik rendszeresen tájékozódhatnak arról, hogy a nyolc általános elvégzése után hol és milyen lehetősége van a fiatalnak a hajlama és képessége szerinti továbbtanulásra. Ezt szol­gálja az a Politechnikai és Pá­lyaválasztási Kiállítás is, melyet a közönség Békéscsabán október 9-tői 17-ig tekinthetett meg és amely vándorútra indult a me­gye más városaiba, járási szék­helyeire. Aki látta a kiállítást uraló ha­talmas. több színű falitérképet, bizonyára jólesően vette tudomá­sul, hogy ma már megyénkben huszonöt — különféle típusú — középiskola, a Munkaügyi Mi­nisztérium nyolc helyiipari isko­lája, öt mezőgazdasági szakmun­kásképző intézet, egy felsőfokú óvónőképző, egy gyermekápolónő- képző, valamint gyors- és gépíró iskolák állnak az általános nyolc osztályát végzettek rendelkezésé­re. A számtalan iskolatípuson belül helyet foglaló két fő terület ipari és mezőgazdasági szakirányú kép­zésre ad lehetőséget. Akinek ked­ve van hozzá lehet forgácsoló, lakatos, elektroműszerész, mecha­nikai műszerész, villanyszerelő, motorszerelő, kovács, hegesztő, csőszerelő s egyéb fémipari, to­vábbá építőipari, gumiipari, fa­ipari, mintaasztalos, nyomdaipari, kőműves, szobafestő, mázoló, épí­tőipari gépkezelő vagy más szak­munkásbizonyítványos dolgozó. Ugyanúgy a mezőgazdaságban az állattenyésztői, növénytermesztői, gépkezelői, tejfeldolgozói, kerté­szeti, baromfifeldolgozói fő mun­kakörökön belül sokféle munka­ágazat várja elsajátítóit. A mun­kaerőgazdálkodási adatokat tar­talmazó kiállítási táblázatok szerint megyénkben rohamosan nő az ipari és a mezőgazdasági szaíkmunkáskereslet. Dr. Sebestény József, a megyei munkaügyi osztály vezetője, a pályaválasztási tanács titkára a kiállítás csabai megnyitásán mon­dott beszédében arról tájékoztat­ta a megjelenteket, hogy megyénk középiskoláinak első osztályaiban az 1966—67. tanítási évben 3000 fiatal tanul tovább. Egy részük azzal a céllal, hogy a középfokú képzéssel egyidőben szakmai is­meretekre, szakmunkásbizonyít- váinyra telhessen szert, a tovább­tanulni szándékozók pedig a fel- sőfukú technikumi vagy egyete­mi felvételhez szeretnének szilárd alaptudást szerezni. De már nyo­mukban az újabb sereg: megyénk általános iskoláinak 7400 nyolca­dikosa készül pályaválasztásra. Tehát előttük is teljes komoly­sággal vetődik fel a kérdés: — Mi szeretnél lenni, ha felnősz? Problémájuk közvetve a felnőt­teké is, a szülőké, a pedagóguso­ké, pályaválasztási tanácsadó szerveké, a munkaerőgazdálkodá­sé. Ezért olyan nagy jelentőségű tehát a továbbtanulási lehetősé­geknek. a szakmaszerzés módjai­nak széles körben történő rend­szeres, tudatos ismertetése. Megyénk oktatási, valamint munkaügyi szervei a kiállítást mintegy előkészületnek szánták a hazánkban jövő évben megren­dezésre kerülő IV. Politechnikai Szeminárium tiszteletére. Az érdeklődőknek sok konkré­A Szarvasi Vajda Péter Gímná- zelebbi állomásán, Békésen, a já- i zium és Mezőgazdasági Szakkö- rási művelődési házban, ahol no- i zépiskola Évkönyve és Közlemé- másodikán nyílik meg,; ^ 1965-66. tanév - a teljes vember bizonyára nem lesz Hatástalan a látogatókra. H. R. címe annak a 160 oldalas kiad­ványnak, mely a tartalomjegyzé­kében feltüntetett 25 különböző tárgyú és témájú írásával, vala­Páratlanul érdekes római kori temetkezést találtak Monoron Az orosházi Dózsa Tsz monori üzemegységének cukorrépaföld­je a gádorosi határ közelében, az úgynevezett Kun-dülőben húzódó lapos partján terül el. A laposban hajdan folyó folydogált, s a mel­lette emelkedő partvonulat igen alkalmas volt az ember megtele­pedésére. Valóban, a vonulaton gyakran akadnak avult csontok­ra, szokatlan alakú cserépedény­töredékekre. így történt ez az elmúlt csü­törtökön is. Hajas András tsz-tag késő estig szedte a répát, amikor a Kun-féle tanya közelében egy kis malomkőbe akadt a répahűzó hegye. A malomkő alatt hatal­mas edény tűnt elő, amelyből csontokat szedett ki a túlbuzgó „kincskereső”. Ezt látva a 16 éves Erzsi, lelkendezve szaladt az üzemegység vezetőjéhez, s már messziről kiáltotta: — Akkora edényt találtunk a répaföldön, hogy beleférne a 3 éves Zsuzsika is! Erdős Tóth Sándor üzemegység­vezető a leletet azonnal jelentet­te az orosházi múzeumnak, s -a „különös régiségeket” beszállítot­ta a tsz irodájába. Nagy Gyula fcumot nyújt a kiállítás és legkö- I múzeum igazgatóval nyomban kerülni a németek, hogy a magyar kormány újabb terület visszaadá­sának követelésével álljon elő, másrészt tartottak attól, hogy a haditerv a magyar körök útján gelyhatalmak és az Amerikai állították, erejüket megosztották, Egyesült Álalmok között fennálló népüket olcsó munkaerőként hadiállapotot Magyarország a ma­ga számára érvényesnek tartja. Ami a külföldi referátumok. kiszivárog. Magyarország bevoná- különösebben figyelmet érdemlő sa a Szovjetunió elleni hadjárat- részleteit illeti: ba feltehetőleg a támadás első jueos7iáv Marianovic ismer­napjaiban nyert elhatározást. H.t- feUeJ ® né ne,ietek (Volks- ler 1941 jumus 21-en kelt - Hor- deutóchok) jugoszláviai 5. hadosz- thyhoz küldött- levele meg nem lo szerepét ml el6tt sportegye­igyekeztek felhasználni, és a há­borús terheket rájuk hárította át a német imperializmus, A vita jellegű felszólalá­sok között is sok említésre méltó lenne Ezúttal mégiscsak a szov­jet Iszraeljan — különösen nagy figyelemre méltatott újrafelszó- lalását idézzük —, aki másokkal egyetemben bírálat tárgyává tette az egyik referátumot, amely a tett említést arról, hogy kívána- sületek leple aIatt, majd aktiv tos lenne Magyarorszag hadba le- szerepüket a bevonuló német csa­pése. Június 22-én a déli órákban patok oldalán. A lengyel Okecki Kis-Antant fasisztaellenes ten- Jodl tábornok a következőket te- méltatta a magyarok szívélyessé- denciájának adott nyomatékot. letfonélta a Wehrmacht magyaror- ge^ a Magyarországra menekült Rámutatott arra, hogy a Kis-An- szági összekötő tábornokának, ]engyel katonák tömegével szem- tant fő tendenciája az 1919-es Ma- Himernek: „Minden magyar se- ben s azt fejtegette, hogy Len- gyár Tanácsköztársaság leverése gitséget mindenkor elfogadunk, gyelország német megszállása után a kommunistaellenesség volt, Semmit sem akarunk követelni, de után gyökeresen megváltozott a s éppen azért vallott kudarcot, mindent, amit önként -felajánla- déjre fekvő népek helyzete is, ál- mert a szintén kommunistaellenes nők, elfogadunk. Szó sincs róla, diában fasizálódás történt a déli erőkkel szemben kellett volna hogy ne akarnánk Magyarország országokban. megküzdenie. í^a'zételalábbi^^^efonutasítósri Vaccarino, a turini egyetem ta- Ugyancsak Iszraeljan mutatott nára, számunkra eddig ismeretlen la arra, hogy az egyes delegátu- adatokat tárt fel annak az olasz sok túlságosan szétválasztották a hadseregnek sorsáról, amelyet nagyhatalmak és a kis népek má- 1943 júliusa — Mussolini leváltá- sodik világháború előtti szerepét, sa, Badoglio tábornagy miniszter- s túlságosan egy-egy nép néző­elnökké kinevezése, azaz Olaszor- pontjából absztraháltak, holott a „Most az a fontos, hogy a magyar katonai fórumok mozgásba hoz­zák a politikai vezetést, hogy azok maguktól ajánlkozzanak. Né­metország nem támaszt követelé­seket, mert ezért meg kell fizet- einoKKe Kinevezése. azaz oiawui- " . ni, azonban hálás minden támo- szagnak a partra szállt szövetsége- nagyhatalmak politikájára is ha­gatásért különösen gyors, moto- rek oldalára állása — a Balkán- totlak a kisebb allamok, s a nagy­rizált alakulatok által.” félszigeten ért. E hadsereg alakú- hatalmak kénytelenek kompro­latai Jugoszlávia, Albánia és Gö- misszumot kötni más nagyhatal­A román és a finn csapatok rögország területén mindenütt a mák akcióival is. Ezt számos pél­, t • L * 1 vvv — műn. anuiuj v ai lo. mellett a szlovák egysegek is har- feiszabadító népi erők oldalára dával illusztrálta a szovjet kül­c°iknrT'mins bekövetke' álltak a németekkel szemben. A ügyi intézet professzora, hangsú­ze™/ ÍS provokáció, ame* az lyfVf* h<*>' 3 £emZfköZÍ alkalmat szolgáltatott a magyar tisztjét s<*/lemtzese a komplex vizsgalati kormánynak a Szovjetunió elleni Slték és testüket a tengőbe modszert lgen>'eh­hadüzenetre. Az angolok elleni do^á^ Görögországban. História est magistra vitae (a megvizsgáltuk a lelőhelyet, és si­került a nem mindennapi edény előfordulási körülményeit re­konstruálni. Maga. a lelet 75 centiméter ma­gas, szürke színű, korongon ké­szült, feneke felé erősen szűkülő edény, úgynevezett pitkosz. Az edény kisebb-nagyobb em­bercsont darabokat tartalmazott. A csontok rendszertelenül, föld­del keverve voltak az edénybe téve, s legfelül egy lófog helyez­kedett el. A csontokon égésnyo­mokat nem észleltünk, tehát nem hamvasztásos temetkezéssel van dolgunk. Valószínű, hogy a ha­lottat a test felbomlása után he­lyezték az edénybe, d© előzőleg a nagyobb csontokat eltördelték. Ilyen temetkezéseket ismerünk a múlt századbeli Űj-Guineából, Óceániából, illetve egyes primitív népek temetkezési szokásaiból. Maga az edény kb. időszámítá­sunk III. századából való, s az itt élő nomád szarmaták hagya­tékának tekinthető. A leletet megnézte a Tudományos Akadé­mia régészeti kutatócsoportjának éppen az orosházi múzeumban dolgozó két kiváló tudósa, dr. Kutcián Zala és dr. Párducz Mi­hály professzor is. Véleményük szerint ilyen temetkezés Magyar- országon eddig még nem került elő. A nagy értékű anyag megmen­tését nagyban elősegítette Erdős Tóth Sándor üzemegységvezető tudományszeretete. A lelet tudo­mányos feldolgozása folyamatban van, s a közeljövőben az orosházi múzeumban kiállításia is kerül. Nagy időről beszél a lelet. A verőfényes őszi délutánon a régi élet nyomait kutatva, a képzelet világában meglevenednek a holt tárgyak, élet költözik a kiszáradt, porladó csontokba és a kutató szemben találja magát a szarma­ták különös életével. Ifj. Olasz Ernő mint a tanulók közreműködésével készült változatos fénykép- és graí i kaan yagával i túllépi — elő­nyére — az iskolai évkönyvek szokott tartalmi keretét és szer­kesztési gyakorlatát. A borítólap címoldalán már a gimnázium új épületének a fény­képe látható. Dr. Gábris József igazgató írásai közül különösen figyelemre méltó az iskola név­adója, Vajda Péter halálának 120. évfordulója alkalmából írt tanul­mánya s az intézet életének min­den részletére kiterjedő tanév­történeti beszámolója. Pedágógus- társainak tollából pedig: A kö­zépiskolai tanulás indítékainak vizsgálata, A felnőttoktatás isko­lánkban, A tanári és az ifjúsági könyvtár szerepe a gimnázium oktató-nevelő munkájában, A ne­velők tanórán kívüli tevékenysé­ge, A középiskolai testnevelés problémái, A munkaoktatás ter­méke, és egyéb nevelési vonatko­zású szakcikkek, továbbá vissza­emlékezések, diákok írásai — sa­ját illusztrációkkal — teszi az évkönyv jellegű részeken és feje­zeteken túlmenően is figyelmet érdemlővé a kiadványt. A válto­zatos képanyag — melynek élén az iskola és mondhatni a megye büszkeségének. Marossy Kálmán­nak, a televízió Ki miben tudós? kémiai versenye országos első dí­jasának a fotográfiája látható — hűen tükrözi az intézet tanulmá­nyi. szakgyakorlati és kulturális életének sok irányú fejlődését.-uj­Pálvázafoí hirdet a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a moziüzemi vállalat A megyei tanács művelődésügyi Osztálya és a Békés megyei Mo- ziüzeroi Vállalat Horthy tói Szá­la süg címmel pályázatot hirdet azok számára, akik megtekintet­ték a Hideg napok című új ma­gyar filmet. A kiírás szerint a pályázók a témát legfeljebb négy gépelt oldalon, két szempont alapján dolgozhatják fel. Az el­ső: A film fő alakjainak összeha­sonlítása a korabeli közéletből vagy más művészi alkotásokból ismert személyekkel. A második: Személyes élmény összevetése a .film cselekményével. A legjobb pályaművet mindkét kategóriában 500—500 forinttal díjazza a művelődésügyi osztály. A pályaműveket jeligésen kell beküldeni a Békés megyei Mozi- | üzemi Vállalat címére. Békéscsa- j ba, Tanácsköztársaság útja 24. Határidő: 1966. december 31. hadüzenetre hivatalosan 1941. de­cember 6-áh került sor, miután történelem az élet tanítómestere),! Sztálin többször sürgetésére felszólította Nyedorezov szovjet akadérnikus mondja a klasszikus szállóige. Azl Churchill elemezte a fasiszta német külpo német- litika Duna-medencében alkalma­csatlós magyar kormányt csapa- zott módszereit, amelynek lénye­Akadémia épületében folyt há- j romnapos tanácskozás bebizonyí­, ... , „ .... tóttá, hogy készülőben van a mé­táinak szovjet földről történő ge az egyenlőtlen szerződések ___, _________ v isszavonására. Majd Bárdossy — rendszerének gyakorlata volt. engedve a német nyomásnak — A nagyjából azonos társa- 1941. december 13-án nyilatkoza- dalmi, gazdasági helyzetű al­tot tett közzé arról, hogy' a ten- lamokat egymással szembe­sodik világháború korának olyan! értelmű történelme, amely tartal­mazza a maga józanító igazságait. Dr. Virágh Ferenc KÉSZ ÁGYNEMŰT VÁSÁROLJON

Next

/
Thumbnails
Contents