Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

UNK. október 21. 5 Péntek Jó ellátást ígér a konzervipar Újfajta lecsó — Lesz elegendő paradicsonikészítmény — Változatos hál­ás húskonzervek — Nagy választék befőttekből és gyümölcslevekből Rövidesen befejezi az idényt a j magyar konzervipar. Munkatár­sunk felkereste a Konzervipari Tröszt kereskedelmi igazgatóját | és kérte, hogy tájékoztassa olva- I sóinkat a várható őszi-téli elláL j tásról. — Abban a helyzetben va- j gyünk, hogy már most tájékozta- j fást tudunk nyújtani a konzerv- I kereskedelmi ellátásról — mon- I dotta Bayer János kereskedelmi j igazgató. — Az esztendő a zöld- j ség- és gyümölcsfélék tekinteté­ben kielégítőnek mondható. A különböző főzelckkonzcr- vtkből 27 ezer tonnát adunk át a belkereskedelmi hálózat­nak. ötezer tonna zöldborsót, hétezer j tonnányi zöldbabot és nyolcezer tonna lecsót. A fogyasztóközön- I ség kívánságára változtattunk a lecsó összetételén és mintegy két­ezer tonnás mennyiségnél keve- j sebb paradicsomot és több papri- j kát1 használtunk fel a Ráclecsó j néven forgalomba hozott új ké- ! szítménynél. Bőséges ellátást biz- ; tositunk a fogy asztók által meg- j kedvelt natúrtökből és finomfőze- '■ lékből. Elegendő mennyiségű töl- tenivaló paprikát, karfiolt és sár- í garépát is konzerváltunk, így ezekből sem lesz hiány. — Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján az idén nagyobb mennyiségű paradicsomkészít- ménnyel lépünk piócra. Nem lesz hiány sűrített paradicsomból sem, s akik házilag nem tartósí­tottak paradicsomot, bőségesen vásárolhatnak majd ebből is egészí évben. Mintegy nyolcezer tonna pa­radicsomkészítményt biztosí­tottunk a lakosság számára. — Bőségesen ellátjuk a keres­kedelmet ecetes és sós uborkával, egyéb vegyes savanyúsággal is.! Ezenkívül 1200 vagon csemege- uborkát biztosítunk közfogyasz- ! tásra. — Milyen lesz az ellátás hús- \ és halkonzervekből? — Nagy apparátussal készül­tünk fel a húskonzervek és köre- tes ételkonzervek gyártására. A változatos , konzervkülönlegessé-, gek kielégítik a belkereskedelem igényeit. — A halkonzervek gyártását csak e hónap végével kezdjük meg. Bőséges mennyiségben ho­zunk forgalomba pácolt halakat is, mert ebből emelkedik a ke­reslet. Az olajos halak gyártását csak a balatoni halászat megkez­dése után kezdjük el. — Lesz-e elegendő befőtt? Mennyi és milyen szörp kerül árusításra? — A különböző fajtájú be­főttekből 5—6 ezer tonna ke­rül a boltokba, a kedvelt dzse­mekből és ízekből 6—7 ezer tonna. Felkészültünk a különböző ször­pök és gyümölcslevek nagyobb arápyú fogyasztására is. Szeles választékút biztosítunk őszi- és sárgabarackból, birsből, vörös­szilvából és narancsitalból. Össze­gezve: a konzervipar jó és bősé­ges ellátást lpiztosít — mondotta végül Bayer János, a Konzerv­ipari Tröszt kereskedelmi igazga­tója. Zs. L. A pár tiriad vány ok terjesztői Dudás Györgyné, Nyemcsok Paine és Vági Jánosné. many-m űszakban dolgozók a ke­A Fóríi félfémeműgyár békéscsa­bai gyárában az ipari tanulók ok-: latoja Végi Jánosné. Gonddal, felelősséggel járó feladat, ' ami alig sűríthető a napi 8 óra mun­kaidőbe. Fő hivatása méHett azon­ban mégis szívesen vállalja a po- j litikad irodalom propagandistajá- I nak szerepét. Persze épben a , nagy létszámú, kétműszalkos ! üzemiben nem egymaga végzi a ■ Kossuth Könyvkiadó folyóiratai- j nak és könyveinek terjesztését, j Két közvetlen segítőtársa is van, i mégpedig Dudás Györgyné és I Nyemcsok Pálné. — Az érkező kiadványokat ne­kik adom át. Ök tartják tehát az állandó kapcsolatot a dolgozókkal vagy helyesebben a vevőkörrel — ad felvilágosítást Végi Jánosné, aki elsősorban a két asszonynak tulajdonítja a terjesztésiben élért igen jó eredményt. Két műszakiban folyik a terme­lés, azért kell két segítőtárs. Min­den varrodában, a szabászaton, a nyers- és készáruraktárban, a va­saló- és speeiálteremben külön megbízottak tevékenykednek, akik jól ismerik munkatársaik érdek­lődési körét, ízlését, tudják, kinek mát érdemes ajánlani. Persze nem­csak az érkező könyveket mutat­ják be, hanem a kiadó tájékozta­tóit is felhasználják az új köny­vek propagálására. Vágd Jánosné a munkahelyek propagandistáiról is elismeréssel beszél: — Nagyok lelkesek, valóban pártmunikának tekintik a rájuk bízott féladatot. Azok is. akik sza­lagban dolgoznak és darafotoére­sek. Hogy az időkiesés mégse men­jen a keresetük rovására, néha bizony alaposan „rá kell húzniuk”. De hát tudják, hogy a politikai irodalom terjesztésével közvetve ők is, elősegítik a környezetükben élő dolgozók tudatformálását. Dicséretet érdemelnék vala­mennyien: Korcsok Andrásné, Vi- dovenyecz Mária, Gera Lajosnéés a többiek... Mind a tizennégyen, akiket ®f tevékenységükben nem valamiféle anyagi hasizomra való törekvés vezet, hiszen tudják, hogy legfeljebb köszönő szót kap­nak érte. Ritkán fordul elő, hogy valame­lyik könyvet nem adják él. Ter­mészetesen előbb tájékozódnak a tartalmáról, néha el is olvassák, mielőtt ajánlják. ] resetükből minden alkalommal |két forintot közös alapba helyez­nek, amelyből havonta egy-egy értékes könyvet sorsolnak ki ma­guk között. Kedves és izgalmas élmény számukra. Évek során igen komoly olvasó­tábor alakult ki. Nagy előnyt je­lent, hogy 2—3 havi részletre is lehet könyvet vásárolni. És ma már senkit sem kell figyelmeztet­ni a tartozására. A dolgozók be­csületbeli kötelességüknek tart­ják, hogy pontosan fizessenek. Ha pedig valaki olyan könyvet akar, ami éppen nincs kéznél, Vági Já- jnosmé nem. sajnálja a fáradtságot. | Megszerzi a Kossuth Könyvkiadó Békési megyei kirendeltségétől és ! mind járt1 el is juttatja az iillető­A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatósága azonnali belépéssel villamosenergiaipari technikust, férfi segédmunkásokat, kocsimosót (lehetőleg gépjárművezetői igazolvánnyal) vesz fel. Jelentkezés: Békéscsaba, Micsurin u. 10—12. Munkaügyi osztály. 491 — Milyen könyvek a legkere­settebbek? Vági Jánosné nem lapoz bele a nyilvántartásba, hogy helyes vá­laszt adjon. — Amelyek a mai élet problé­máival foglalkoznak — kezdd. — A romantikát is sokan szeretik. A legtöbb a 4 és 8 forintos köny­vekből megy el. Persze mindenki­nek az érdeklődési köre határozza [meg, hogy mát vásárol. De hát bő a választék. Egy érdekességet is elmond: — A speciáltei-eimben, az Alkat­hoz. i A jól _ szervezett terjesztőd há­lózatnak, a propagandisták lelkes, 1 körültekintő és előzékeny mun­kájának köszönhető elsősorban, hogy sok-sok tartalmilag értékes könyv kerül rendszeresen a doll- j go^ók kezébe. Érthető, hogy a tag- I gyűléseiken nemegyszer dicséret- ! ben részesülnék a politikai iroda­lom terjesztői, néha kömyvjutal- Imat is kapnak. Az elismerést' a jövőben is ki akarják érdemelni. Pásztor Béla „Kényes kérdések99 Az utóbbi hetekben városon és falun egyaránt tapasztalható, hogy a korábbi időszakhoz ké­pest a társadalom minden ré­tegénél megnövekedett a poli­tikai aktivitás, az emberek élénk eszmecserét folytainak, vélemé­nyeket nyilvánítanak a legidő­szerűbb kül- és belpolitikai kér­désekről. A politikai élet1 aktivitásának növekedése egyrészt feltétlenül egészséges, jó jelenségnek mondható, másrészt érthető is. Á közeljövőben belpolitikai éle­tünknek egy igen fontos állo­másához, pártunk IX. kong­resszusához érkezünk. Az or­szág közvéleménye mind na­gyobb érdeklődéssel várja ezt az igen fontos belpolitikai ese­ményt. Az elmúlt hetekben a kongresszus irányelveit ország­szerte a. kommunisták tíz- és tízezrei beszélték meg. Elmond­ták véleményüket, javaslataikat és észrevételeiket. A taggyűlé­seik több mint százezer hozzá­szólójának véleménye, javasla­ta és észrevétele jelentős se­gítséget nyújtott ahhoz, hogy a felsőbb pártszervek a pártér- tekezleteken azokat hasznosítsák, sokoldalúan ismerjék meg a közvéleményt leginkább foglal­koztató kérdéseket. A politikai áktivitás és ér­deklődés növekedése egyben fo­kozott feladatot és felelősséget is ró' a különböző szinten dol­gozó pártszervekre és ezen be­lül minden kommunistára. A politikai érdeklődés megélénkü­lésével együtt ugyanis élénkülés tapasztalható az ellenséges né­zeteket vallók és hangoztatok táborában is. Ezek az elemek különböző alaptalan híresztelé­sekkel, a jól értesültséget meg­játszva igyekeznek megzavarni a közvéleményt. Az elmúlt he­tekben lezajlott párttaggyülése- kejp. a kommunisták parkszerű keretek között tisztázták a fel­merült vitás kérdéseket. A párt­tagság egyetértésének adott han­got ezeken a fórumokon, hogy helyesli az eddig követett s a gyakorlatban kipróbált irányvo­nal további folytatását. A ko­rábbi kételyekre és vitára adó okokat sikerült elhárítani és a tények alapján tisztázni a kü­lönböző nézeteket. Most az a feladat, hogy az egész közvéle­ményben is eloszlassuk a kü­lönböző kételyeket, választ ad­junk azokra a kérdésekre, me­lyek ma leginkább foglalkoz­tatják az embereket. Ezt a fel­adatot azonban csak a tények ismeretére épülő agitációs él­vekkel tudjuk sikeresen megol­dani. Ezt a célt szolgálják az e hóban és a jövő hónapban sor­ra kerülő pártnapok. Ezeken a pártnapokon az előadók az ed­dig elért eredmények sokolda­lú ismertetése mellett nem ke­rülik meg a sokak által han­goztatott úgynevezett „kényes kérdéseket” sem. Többen ilyen­nek minősítik az életszinvona i alakulását az elmúlt néhány évre vonatkozóan. A most so­ron következő pártnapokon töb­bek között erről a kérdésről is sok szó esik majd. A rendel­kezésre álló tények bizonyítják, hogy a többi között ez is olyan kérdés, mely mondvacsináltan került a közvéleménybe „kényes kérdéseként. Ezzel kapcsolat­ban csupán néhány tény szol­gáljon itt annak bizonyítására, hogy az életszínvonal alakulása nem olyan kérdés, amelyről ne lehetne nyíltan, minden szépí­tés nélkül beszélni. Tiz év alatt nevezetesen az iparban a munkások és alkal­mazottak havi átlagos kereseie az 1955. évi 1217 forintról 1766 forintra növekedett. Az építő­iparban 1195-ről 1827-re. a közlekedésben 1112-ről 1749-re. a kereskedelemben 1000-völ 1571-re, a mezőgazdaságban 922 forintról 1510 forintra növeke­dett. Ha számba vesszük az 1966 februári áremelkedéseket, ak­kor is nyilvánvaló, hogy a re­álbérek az elmúlt 10 évben je­lentősen növekedtek. A bérből és fizetésből élőik keresetének reálértéke 1965-ben 1955-höz vi­szonyítva a következőképpen alakult: az iparban 40, az épí­tőiparban 48, a közlekedésben 52, a kereskedelemben 52, a mezőgazdaság állami szektorá­ban 58 százalékkal volt na­gyobb. A munkások és alkal­mazottak egy főre jutó összes reáljövedelme 1955-től 196.3-ig 66,2 százalékkal növekedett. A' nyugdíjellátásban részesü­lők száma 1960-ban 630 000 fő volt, 1965-ben 1 100 000 fő. A nyugdíj, családi pótlék és egyéb pénzbeni társadalmi juttatás a második ötéves tervben 50.8 százalékkal nőtt. Az elkövetkezendő napokban sorra kerülő nyilvános párt na­pokon az előadóik tényismere­tén nyugvó érveléseiktől is függ, hogy a különböző körök­nél tapasztalható kételyeket ho­gyan sikerül eloszlatni, mennyi­ben kapnak kielégítő választ a dolgozók azokra a fontos kér­désekre, melyek ma az érdek­lődés középpontjában állnak. Dr. Náfrádi Sándor r KRESZ-TÖTÓ rejtvénypályázat Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első díj egy 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés november 6-án 10. kérdés: ■gr | Személygépkocsi elején jobb és bal oldalon milyen fényű lám pát lehet használni? Válasz : 1 2 , X Csak fehéret. Fehéret vagy sár­gát külön-külün. Fehéret és sárgát együttesen is. i KKESZ-T0TÓ 1966. október 21. 10. szelvény I

Next

/
Thumbnails
Contents