Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \i Világ proletárjai, 1966. OKTÓBER 21., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Tartalmi munkát a kultúrházakba! Járván a falvakat, sokféle kultúrházat lehet találni, s belépve az ajtajukon, sokféle munkát is. Sajnos, számtalanszor találkozunk olyan esetekkel, amikor esténként mindössze néhány fiatal lézeng bent vagy üldögél egy rossz magnó agyonkoptatott szalagja mellett. Ehhez a képhez elég tipikusan kapcsolódik a másik: néhány asztallal ar- rább hárman-négyen kártyáznak, köztük a kultúrház igazgatója is, s időnként nagyokat hörpintenek a sörösüvegből. Az is tipikus, hogy elmarad a szakköri foglalkozás, mert a tagok túlnyomó többsége nem jelenik meg. Sokszor majdnem kötéllel kell fogdosni a közönséget egy-egy ismeretterjesztő előadásra, mert azok, akik a programot összeállították, talán meg sem kérdezték a falu lakosságát, hogy egyáltalán érdekli-e őket az a téma; vagy egyáltalán az előadó nem tudja, hogy milyen felkészültségű embereknek tart előadást. Jön a tél, s már előre jó lesz gondolkodni azon a kultúrhá- zak igazgatóinak, hogy ne fog- vacogtatóan hideg termek fogadják a vendégeket és a vendégszereplő művészeket. Számtalan emlékezetes esetet tudnánk felsorolni, amikor egy-egy nagy propagandával beharangozott előadás azért maradt el, mert a művészek nem voltak hajlandók fellépni, pontosabban — megbetegedni a hidegben. Mielőtt mondanivalónkat kifejtenénk, szólnunk kell egy pár szót a hiteles statisztikáról is. Hajlamos néhány kultúrigazgató arra is, hogy a tényleges számhoz egy „megszépítő“’ nullát hozzáka- nyarítson a jelentési lapon. Pedig ez, enyhén szólva, nem sokat ér. Az 1966—67-es idényre valamennyi művelődési otthon elkészítette munkatervét. Jó néhányba sikerült bepillantani, s az embernek az az érzése: a látott tervek jók. Tekintettel vannak az életkorra, a nemekre s az emberek foglalkozási körére, érdeklődésükre. Legtöbb kultúrházban a kitűzött programok megvalósítása is megkezdődött. A látott tervek az emberek tudatformálását, szakmai továbbfejlesztését, művészeti ízlésük fejlesztését tartalmazzák. A konkrét előadások, rendezvények tervezése ezt tükrözi. Ezeknek megvalósításához azonban most kezdődik a tulajdonképpeni munka. S hogy ez eredményes legyen, ahhoz a kultúra munkásainak nem lehet kímélniük magukat, az energiájukat. Hogy egy kultúrházban eredményes, jó tartalmi munka kezdődjék vagy folytatódjék, legelőször is közönség kell. Közönség, sőt mondhatnék így: tömeg. A falu minden rétegének részt kell vennie a politikai, szakmai és művészeti képzésben, mert hiszen igénylik. Viszont a művelődési otthon vezetőinek, s a falu pedagógusainak fel kell kelteni az érdeklődést az előadások, a rendezvények iránt. Az új generáció s a kultúrházak új közönsége kialakítása érdekében már az általános és középiskolás tanulókkal is meg kell szerettetni a kultúrházat jó ifjúsági klubok • szervezésével, amelyeken szórakoztató formáiban kaphatnak pluszt az iskolában tanultakhoz. Ha a közönség adva van, és inkább növekszik részéről az érdeklődés, mintsem csökken, ez eleve már a jó tartalmi munka ismertetőjele. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kultúrház a helyiségeivel tiszta, lakájos, családiasán meleg legyen; az szükséges, hogy az előadók olyan fegyelmezetten, pontosan, és magukkal szemben szigorú követelményekkel tevékenykedjenek, mint az a pedagógus, aki a becsöngetés után késés nélkül lép a tanterembe azzal a céllal mindig, hogy eredményesen neveljen és oktasson. Nem szélednek el a szakköri tagok a kultúrház- ból, nem csökken a tanfolyamok résztvevőinek száma, ha a tagok úgy érzik, hogy itt komoly munka folyik, hogy itt komoly ismereteket lehet szerezni. Hiszen, amikor, jelentkeztek, s az első foglalkozáson olyan szép számmal megjelentek, ez volt a céljuk. Az a kultúrház, amely szép tiszta környezetével, komoly előadókkal, tervszerű és pontos programmal várja közönségét, „megszépítő nullák” léikül is jó eredményt várhat. Azok a kultúrházak azonban, amelyek összedobált, poros bútorokkal, hideg-rideg termekkel, s anarchikus állapotokkal szándékoznak a következő idényben is tevékenykedni, nem használnak a kultúrának, hanem súlyosan ártsalak. Ternyák Ferenc Egy hét alatt 8 ezer hold búzát kell elvetni a mezökovácsházi járásban — A kongresszusi versenyben élre kerültek az egykori sereghajtók — A mezökovácsházi járás trnne- lőszövebkiezetaiben a jövő hét közepére tervezik a búza vetés befejezését. Addig azonban sok munka vár még a betalkarítókra, hogy megfelelő időben felszabaduljanak a vetésre'szánt területek. A szántó traktoroknak, a vetőgépek- nek szintén bőven jut feladat. Egy hét alatt nem kevesebb, mint 8 ezer hold búza vár elvetésre. Az éjszakai ellenőrzés 185 két- műszakos traktort számlált a járásban. Az élenjáró termelőszövetkezetekben — a végegyházi Szabadság, a kunágotai Petőfi — az éjszakai műszak jó kihasználása hozott jó eredményeket. A kunágotai Petőfi Tsz-ben jóformán éjszaka készült minden vetőágy. A végegyházi Szabadság Tsz-ben napokon belül végeznek a búzavetéssel, 1100 hold közös kukoricából 1050 holdat már letakarítottak, s párhuzamosan halad a szárletakarítás. A bő termést hozott cukorrépáiból felét átadták a gyárnak. Egyébként a mezőkovácsházi járásban olyan szempontból is hasznos volt a kongresszusi versenymozgalom, hogy az egykori sereghajtók az élvonalba kerültek. A kunágotai Petőfi és a batto- nyai Dózsa gárdád — akik éveken át utolsónak végeztek minden munkával — most elsők között jelenthetik: „amit vállaltunk, teljesítettük!” Kunágotán az is sokat jelentett, hogy év eleje óta harmincnál több olyan új taggal gyarapodott a kézi munkás létszám, aki az iparból tért vissza a faluba. A megmövekedett taglétszám gyorsan halad az időszerű munkákkal s így kerültek a legjobban dolgozó kollektív gazdaságok közé.-A— Lapzártakor jelentik: A szarvasi Bem Tsz a tervezett 900 katasztrális hold kenyérgabona vetését október 20-án, csütörtökön befejezte, s néhány holddal túl is teljesítette. Ezenkívül elvetettek a tsz-ben 200 hold őszi árpát. 31 hold őszi keveréket. Befejezték a burgonya, a napraforgó szedését, s a napokban befejezik a cukorrépa szedését, és a kukoricatörést is. A mélyszántásnak eddig 53 százalékánál tartanak, november 20-ig azzal is végeznek. Csak a mind több társulás mozdfthatia ki jelenlegi holtpontjáról a legelőgazdálkodást Legelőhasznosítási ankétot tartott a megyei Népi Ellenőrző Bizottság Tegnap, október 20-án délelőtt, KNEB mezőgazdasági osztályának legelőhasznosítási ankétot tartott j vezetője is^ Az ankéton egy. a a megyei Népi Ellenőrző Bízott- . Népi Ellenőrző Bizottság által , , . , . , . .. I megbízott munkabizottság összesag, amelyen a hely. szakvezető- « jelentése alapján vitatta ikon, irányító szakembereken ki- & 1 I vült részt vett Horváth Károly, a! Aktívaülés a szolgáltató vállalatok szakszervezeti tisztségviselői számára A HVDSZ megyei bizottsága majdnem négyezer dolgozót képvisel. Megyénk tanácsi irányítás mellett tevékenykedő, helyi szolgáltatásokat ellátó vállalatai, a kertészet, az ingatlankezelő, a vízmű és a tanácsi vasipari vállalat stb. tartoznak ide. Szerdán ezeknek a vállalatoknak szakszervezeti aktívái és gazdasági vezetői részvételével tartottak együttes megbeszélés^ az SZMT békéscsabai székházában. Az értekezlet előadója Jurcsik János volt, a HVDSZ központi vezetőségének titkára. Az aktívaülésen a szak- szervezet soron levő mozgalmi feladatairól tárgyaltak, az előadó elemezte, mi a szerepe á szakszervezeteknek a gazdasági reform előkészítésének időszakában. Szó került az üzemi demokrácia és az önállóbbá váló gazdasági vezetés összhangjáról, a szakszervezet érdekvédelmének és nevelő tevékenységének további bővítéséről. meg a legelőgazdálkodás megjavítására tett eddigi erőfeszítések eredményeit és további teendőit. Kulkai Sándor elvtárs, a NEB megyei elnöke elmondotta, hogy egyidejűleg az ország kilenc megyéjében tartottak hasonló vizsgálatot, s a tapasztalatokat a Központi Népi Ellenőrző Bizottság is megtárgyalja. Szükséges is a beható országos vita. s minél több javaslat a hathatós intézkedésre, mert a tegnapi ankéton felszólalók is azt hangsúlyozták, hogy a legelőgazdálkodást csakis akkor lehet kimozdítani jelenlegi holtpontjáról, ha legelőgazdálkodás! felügyelőséget hoznak létre országos és megyei szinten, s ha a megye legelőterületének legalább 60—70 százalékán társulásokat szerveznek, s azok hathatósabb anyagi támogatásban részesülnek. . wwwvwywv PIAC Ellesett pillanat a békéscsabai Jókai utcai piacról, nem sokkal dél előtt, amikor — talán már az utolsó vevő is elment. Fotó: Detnény Gyula
