Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
1W8. október 20. 4 Csütörtök fiz európai líra reprezentánsai Budapesten A költészet napjai Budapesten — minden eddigi hasonló találkozónál vonzóbb és jelentősebb eseménysorozat. Jelzik ezt már az adatok: a rendezvények és a részvevők nagy száma, a konferencia iránt érdeklődést tanúsító külföldi folyóiratok, újságok és rádióállomások tekintélyes névsora. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezekben a napokban minden ezirópai, aki szereti a költészetet, hisz a szép versek erejében, a népek, nemzetek egymást gazdagító szellemi barátságában, a kontinensünket behálózó híradások nyomán Budapestre tekint. Az európai líra reprezentánsai, legismertebb kiválóságai érkeztek fővárosunkba a kor költészetének időszerű kérdéseit megvitatni. ismerkedni, barátkozni. gon egy évtizede nem megy ritkaság számba a 8—10 ezer példányban megjelenő verskötet. S hogy olykor ilyenekből is új. második kiadást lehet — és kell! — nyomni. A versnek nálunk törzsközönsége van. A ío- lálkozó ankétjain és estjein ez a közönség aratja a legnagyobb sikert. Azok a fiatal és idős verskedvelök, akik váratlanul nagy számban jelennek meg az üzemi és társadalmi klubokban, az irodalmi színpadok matinéin. Jelenlétük is örvendetes — mondják a vendégek, de még figyelemre méltóbb a: érdeklődés, a tájékozottság, ami a hallgatóság kérdéseiből és a versekre visszáhangzó reagálásból egyaránt kiderül. A magyar közönség fogékonysága és érdeklődése a kortársA legfontosabb és egyben legizgalmasabb — költőkről és műfordítókról lévén szó — mégis az: milyen képet kapnak vendégeink a versek fogadtatásáról. A számvetés ez idáig igen kedvező. Barátaink — s ezt nem udvarias frázisok, hanem az őszinte elismerés szavai adják tudtunkra — csodálkoznak. Meglepte őket a személyük és műveik, s általában a költészet iránti érdeklődés intenzitása és hatósugara. Sokan közülük hallottak már arról, hogy Magyar- országon a líra nemcsak a költők és „irodalmi céhbeliek'' elszigetelt ügye, hanem jóval szélesebb körben hódító szenvedély. Például a verseskönyvek példányszámáról és kelendőségéről, arról, hogy Magyarorszálira eredményei iránt, a legszorosabban összefügg a megbeszélések egyik legfontosabb témájával, azzal a kérdéssel, hogy vajon képes-e korunk költészete is hatni az egyéni sorsot is eldöntő történelmi, társadalmi folyamatokra, az emberek gondolkodására és cselekedeteire? Nem kis eredmény, hogy vendégeink — világnézeti és ízlésbeli ellentéteket áthidaló — egységes meggyőződéssel vallják: hisznek a művészet, a versek emberformáló lehetőségeiben, és hivatásában, abban, hogy a költők az emberi teljesség igényétiek kifejezésével, a vágyak, gondok és remények meg- szólaltatásáral hatékonyan, segíthetik egy humánus, szép jövő megszületését. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOt Intézeti napok Szarvason Szarvasom, október 18-án kezdődtek meg az óvónőképző rendezésében a IV. intézeti napok, melynek első eseménye az új 200 személyes, ötemeletes diákotthon i átadása és több kiállítás megnyi- 1 tősa volt. Az intézeti napok peda- j gógiai ülésszaka tegnap kezdődött [meg. Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztályának vezetője ünnepi beszédet mond a diákotthonavatáson. A képzőművészeti kiállításon. Balról Elek László intézeti tanár. Fotó: Malmos III. Következő állomásunkon. Sopronban, az Elzett gyárat néztük meg, minden zárak bölcsőjét, s (kellemeset összekötve a hasznossal) a sörgyári üzemlátogatás apropóján minőségi ellenőrzést hajtottunk vegre: jobb-e vagy gyengébb a soproni sör a kőbányainál. Hát a soproni nyerte el j a pálmát, ennek állítólag tech- j nológiai magyarázata van: más a i víz ásványtartalma, hosszabb az ! érési idő stb. De ez inkább nyári téma... Útközben kis kitérővel megáll- ' tunk Nagycenken. hogy lerójuk I tiszteletünket a Széchenyi-mau- I zóieumnál. (Magam ugyan Kossuth párti vagyok, de tény. ha a politikában kevésbé volt is élesen látó kettejük közül a ..legnagyobb magyar", közgazdasági lángelméje vitathatatlan.) Az út hátralevő részében jártunk a Szombathelyi j Mezőgazdasági Gépgyárban és a \ Balatonfüredi Hajógyárban. Láttunk öntödét, melyben 60 észtén- ! dő óta sistereg az acél és megeső- j dáltuk a legmodernebb típuséi . folyami tolóhajót, mely különleges tartályában a Níluson szállít- | ja maid az olajat. Sok-sok érdekességet láttunk, megszívlelendő módszereket, aminek itthon is hasznát vehetjük, vagy eppen1 gondolatot ébresztő ötletet, eseményt.. Csoportunkban volt géplakatos, hegesztő szakmunkás,: gépésztechnikus, forgácsoló [ szakember, technológus, művezető j és üzemmérnök, s ki-ki talált I szakmai érdeklődésének megfelelőt, figyelemre méltó témát. Természetesen akadt kedvezőtlen tapasztalat, kritikát érdemlő1 benyomás is. Ügy gondolom, nem visszaélés a vendégjoggal, ha —! sommásan — felemlítünk néhány ilyenfajta élményt is. A mi buzgó munkavédelmi felügyelőink ugyancsak találnának tennivalót jó néhány munkahelyen azok kő-! zül. ahol megfordultunk. Láttunk j festőket dolgozni olyan műhely- * ben, ahol elszívóberendezés vagy ' akár hatásosabb szellőzés híján úgy szállt a nitrofesték-permet, i mint ködgomoly a Mont-Blancon. : Másutt gyors járatú présgépek vé- \ delmi berendezései voltak a használatból kiiktatva, s bár a dolgozó: jobb kezében csipesszel ügykö- j dött, bal kezével igazgatta a prés-i szerszám közé. n.yulkálva a mun-1 Ka ci arabokat. Láttunk dermedt i mozdulatlanságban nagyszerű ma-! sinat, drágán importált másoló esztergapadot. Felvilágosítottak: ha használnák (és kihasználnák), három-négy padot feleslegessé tenne, s mit csinálnának az esz- i tergályosok (akikre egyébként máskor, más munkánál még szükség lehet). A megoldás: szervezés i kérdése. Az viszont már nem a szervezésen múlt, hogy legtöbb helyen milyen előzékeny udvariassággal fogadták a távolról érkezett látogatókat. Nem egy gyárban maga az igazgató köszöntötte vagy éppen kalauzolta szerény küldöttségünket, pedig gondolom, akadt volna fontosabb elfoglaltsága is. „A mi üzemünkben ilyesmi nem fordulna elő”— jegyezte meg egyik szaktársunk, s lehet, hogy véleményeben van valami tapasztalati; tenetét, s kiderült, minden lebon- igazság. Érdekes, hogy az ilyen tott üzletportál mögött egy barokk udvarias vezetőkről hamar kidé- j díszítésű palotácska rejlik majd rült, hogy beosztottjaikhoz, saját' a további bontás után: mindez üzemük munkásaihoz is közvetlen i csak az eredeti gótikus csúcsíve- emberi szálak kapcsolják őket. \ két (esetleg román bolthajtást) Talán a magyarázat a tősgyöke- j takarja, mellesleg pedig az egész rés iparvidék hagyományaiban, : épület alapja valami régi vár bástyája. Persze a történelmi hát- I térrel van némi kis zavar ezen a | nyugati országszélen, hiszen a vá- : rosttól elmondják, valaha hősiesen j védekezett a — kurucok ellen. Kőszeg középkori hangulatú, : pompás kis belvárosában az úgynevezett fűrészfog építésű házak harcos védekezésre kiképzett ab- | lakai nem az osztrák határ felé, j hanem Magyarország ellen irá- ; nyúlnak. A veszedelmet nem | nyugatról várták, s kiderült, itt 1 lett áruló Bezerédy. s a kurucok | alaposan ellátták a város baját. A műemlékek vedelme persze j rendkívül fejlett. Régebben üzlet- 1 portálokkal takartuk vagy olcsó | gipsz mögé rejtettük a román kapuboltokat. Egy későbbi igazság- j osztó kor nyers hevületében trak- j torokkal vonultunk át a főúri pa- , loták imárványpadlózatán. (A car- rarai márvány szerencsére átvészelte a korszellemet.) Ma viszont valami újdonsült sznobizmussal j hajlandók vagyunk minden málla- ; dozó, ódon udvarházra kitenni a : táblát: műemlék. Savaria — azaz Szombathely ; — is tartogat emlékeket. Rám i legnagyobb hatást a római hadi és kereskedelmi út feltárt maradványai tették. A Borostyánkő út masszív bazaltburkolata serami- ! vei sem keskenyebb mostani or- J szágútjainknál s ha arra gondolok, hogy kibírt kétezer évet meg Széchenyí-szobor Nagycenken. ! egy súlyos földrengést (455-benl, s ; összehasonlítom az utcával, ahol fejlettebb üzemi kultúrájában lakom, amit három éve építettek rejlik? j s azót,a le kellett zárni a forgalom A műemlékekben gazdag Sop- elől, mert teljesen tönkrement, ront — mielőtt saját szemünkkel | akkor minden tiszteletem a ró- végignéztük — megismertették maiaké. Van mit tanulni hazánk olyan vetitettképes előadásban, I más tájékának ipari üzemeitől s hogy szemünk, szánk elállt tőle. j úgy látszik — a műemlékektől is. Jellegzetes dunántúli városkép. Talán egy kissé sok is volt a jóból (650, egyébként ragyogó színes diakép). Láthattuk a nevezetes Storno-ház műkincseit, megismertük a hűség tornyának törEzzel a tapasztalattal fejeződött be a ragyogóan szervezett tanulmányút. (Vége) Kép, szöveg: Vajda János
