Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
»06. október 2. 6 Vasár ttat» A változatos és a lényeges feladatokat összegzi a KISZ megyei bizottság kulturális munkaterve Május 25—28-ig rendezik meg Gyulán a III. Erkel Diákünnepeket A forradalmi hagyományok ápolása, eredményesebb ismeret- terjesztő tevékenység, színesebb klubélet, változatosabb szellemi vetélkedők, a kapcsolat mélyítése a KISZ és a művelődési otthonok között, májusban az Erkel Diákünnepek megrendezése; ezek a leglényegesebb pontjai a KISZ Békés megyei bizottsága 1966— 67-es kulturális munkatervének. A terv bevezető részében összegezik az elmúlt évad eredményeit. Megállapítják, hogy a kulturális szemle befejezése után a KISZ kulturális tevékenysége tovább fejlődött, több irányúvá tette a KISZ-bizottságoík munkáját. Erre a nagyabb öntevékenység biztosítása adott lehetőséget, amelynek során a bizottságok és az alapszervezetek a helyi problémákat ismerve, a kulturális munka sokrétű területeiből a számunkra legfontosabbat, legjelentősebbet emelték ki, és a népművelő munka új, korszerűbb formáinak bevezetésével irányították a nevelő munka különböző területeit Erőteljes előrehaladás volt a politikai akciókhoz kapcsolódó kulturális és művészeti munka megfelelő formáinak kialakításában. A rendezvényekhez kapcsolódó bemutatók — és viszont — erősítették a politikai mondanivalót, az érzelmi hatást Hiba, hogy egy-két helyen még mindig háttérbe szorul az irodalom, a film, a tv, a színház, az ismeret terjesztés adta hatásos és nagy tömegeket átfogó lehetőség kihasználása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az 1966—67-es évadban is az ifjúság szabad idejének hasznos kitöltése a legfontosabb feladat. Következetesebb harcot hirdetnek a kispolgári szemléletekkel szemben, a kulturális nevelő munka valamennyi területén segítve a szocialista eszmeiség térhódítását, az ízlés fejlesztését, a művészet igaz értékednek igénylését, megértését. Részletesen foglalkozik a munkaterv az ismeretterjesztéssel, amelynek során a fiataloknak a napjainkban felmerülő társadalmi, gazdasági, erkölcsi, esztétikai problémákra adnak választ. Az ifjúságunk szocialista szellemben való nevelése megkívánja, hogy o, KISZ-szervezetek nagyobb figyelmet fordítsanak az eszmei, politikai munkára, az időszerű gazdasági feladatok megismerésére és megvalósítására. Hozzá kell segíteniük a fiatalokat ahhoz, hogy*megismerjék a tudományok legújabb eredményeit, növeljék műszaki, mezőgazdasági, technikai műveltségüket, mélyítsék eszmei, politikai ismereteiket, helyesen tájékozódjanak a gazdasági kérdésekben, bővítsék szakismereteiket, vegyenek részt szakoktatásban. ismerkedjenek meg a szocialista művészettel és fejlesszék esztétikai ízlésüket. Az ismeretterjesztő munkát különösen az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között erősítik. Erre igen változatos formákat ajánlanak, klubokat, szakköröket, akadémiákat, vitákat, ankétakat stb. „A marxista világnézet terjesztésére, a hazafias, internacionalista nevelésre, a történelmi hagyományok ápolására irányuló törekvésünk során kulturális rendezvényeinket összekötjük egy- egy politikailag fontos, történél- I mileg jelentős dátum megünneplésével is — rögzíti a munkaterv. j Megemlékezünk egv-egy farra- i dalmi mártír (Kulich Gyula, Se- ; bes György) vagy a megyénkben jelentős agrárszocialista mozgalmak szervezőjének (Achim L. András) tevékenységéről.” A legjelentősebb évfordulók megünneplésére külön terveket készíBékéscsabai asszonyok Szombathelyen Felejthetetlen élményt szerzett 64 termelőszövetkezeti asszonynak a békéscsabai városi nőtanács, amikor megszervezte a négynapos szombathelyi kirándulást. Szinte leírhatatlan volt az asszonyok öröme, amikor megérkeztek és megcsodálták a város nevezetességeit. A program igen változatos volt. Fürdés a termálfürdőben, látogatás a múzeumban, az Isis-szentély és az ásatások megtekintése. Legnagyobb élményt mégis a kőszegi hegyekbe való kirándulás jelentett számukra. A síksághoz szokott alföldi ember mindig megcsodálja a hegyvidéket, és a békéscsabai asszonyok is ezt tették. A kőszegi kirándulás után » szombathelyi turista- szállóban kaptak szállást, ahol igen kedves meglepetés érte őket. A szombathelyi Savaria Tsz nőbizottsága, élükön az elnökkel, Virággal fogadta az érkező vendégeket. A tsz elnöke pedig szíves vendéglátásra invitált mindenkit. A szövetkezetben tett rövid séta után a tsz kultúrtermében baráti beszélgetés, eszmecsere kezdődött a vendégek és a j házigazdák között. A békés- j csabai kirándulók között a mezőmegyeri Béke Tsz-bői I és még néhány szomszédos j községből is részt vettek asz- \ szonyok. E találkozón Gyen- I ge József né, a mezőmegyeri j Béke Tsz szocialista brigádja- j nak vezetője, valamint Tris- ! nyic Andrásné növénytermesztő ismertette szövetkeze- i tűk életét, a brigád munkáját. A találkozón több kérdés hangzott el, s a szombathelyi Savaria Tsz elnöke készségesen válaszolt ezekre. Többek között beszélt az elöregedés problémájáról, amely náluk is tapasztalható. A tsz-ben két fizikai dolgozóra egy nyugdíjas esik. A baráti beszélgetés uzsonnával ért véget, és a vendégek virágot kaptak ajándékul a szombathelyiektől. A termelőszövetkezet vendégkönyvébe pedig beírták nevüket. E látogatás viszonzásaként a békéscsabaiak meghívták vendéglátóikat. K. M, tettek. Ezek szerint 1967. március 14-én lesz a forradalmi ifjúsági napok megyei nyitóünnepsége Szarvason. Március 21-én ünnepélyes KISZ mb-ülés lesz az 1957. évi mb tagjainak részvételével. Március 20-án ifjúsági nap Endrődön a csendőrsortűz emlékére, falusi színjátszó napok egyik rendezvényével összekötve. Április 4-én lesz a KISZ- tagok avatása komszomolista vendégek részvételével. Április 24-én a gyarmati ifjúság napja Békésen, utána az Erkel Diákünnepekre továbbjutó di- ákcsoportdk és szólisták bemutatója. Május 9-én a katonazenekarok fesztiválját rendezik meg Mezőkovácsházán, majd júniusban a nagy Békés megyei aratósztrájk 70. évfordulóján Szeghalmon lesz ünnepi ülés. Az Erkel Diákünnepekre való felkészülés 1967 márciusában válik intenzívebbé, ekkor kezdődnek a színvonalversenyek. A gyulai Erkel Diákünnepek időpontja 1967. május 25, 26, 27, 28. A tánczenekarok megyei vetélkedőjét Békéscsabán 1967 májusában, a társastánc klubközi versenyeket Békésen,. Gyulán, Sarkadon, Orosházán 1967 januárjától márciusig rendezik meg. az országos területi klubközi táncversenyt pedig Békéscsabán 1967 áprilisában. t A munkaterv behatóan foglalkozik a klubélettel. Megállapítja, hogy o klub nagyon alkalmas a tömeges, a művelődési, a szórakozási lehetőségek bővítésére, ezért a KISZ-klubokban folyó tartalmi munkát tovább kell javítani Csatlakozásra hívják fel a KISZ- klubokat a „Kiváló Ifjúsági Klub” mozgalomhoz, amelynek központi gondolata szerint a klubok „nem egymás között versenyeznek, hanem saját feltételeik közepette bizonyítják, hogy adott lehetőségeiken belül terveiket milyen eredménnyel és módszerekkel, milyen színvonalon valósítják meg. Az ismeretszerzés Jó formája a szellemi vetélkedő. 1967-ben a falusi, üzemi alapszervezetek tagjai között rendezik meg a szellemi vetélkedők sorozatát; a járásivárosi döntőket 1967. május 1- én, a megyei területi döntőt 1967. augusztus 20-án, a megyei döntőt pedig 1967. november 6-án. A vetélkedők hazánk és a baráti országok 20 évének eredményeivel, a Szovjetunió 50 év alatt elért sikereivel foglalkoznak. A felsorolt feladatokon kívül olyan állandó jellegű tennivalók megoldására is felhívják a KISZ- szervezetek figyelmét, mint a fiatalok állami oktatásban való részvétele, a zenei és az irodalmi nevelés; ennek érdekében az irodalmi rendezvények, író—olvasó-találkozók, irodalmi viták, estek stb. rendezése. Javasoljuk, hogy a KISZ-alapszervezet és a könyvtár rendezzen együtt irodalmi esteket, vetélkedőket. ankétokat, találkozókat írókkal, költőkkel. „Az ifjúság nevelését társadalmi üggyé kívánjuk tenni — hangsúlyozzák —, s e sokrétű feladatok csak úgy oldhatók meg, ha valamennyi szerv, intézmény a maga sajátos eszközeivel, módszereivel segíti a KlSZ-fiatalok törekvéseit.’* S. E. Szentandrási úttörők A békésszentandrási általános iskola 2466 sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapata szeptember 29-én ünnepélyes csapatgyűlést tartott. A csapatgyűlésen 24 úttörőőrs és 12 kisdobosőrs jelentkezett a Vöi'ös Zászló Hőseinek Útján mozgalomba. Az ünnepélyes csapatgyűlést megelőzően nagyarányú számháborút rendeztek a Hármas-Körös hullámterében, a gyűlés után pedig az őrsök tagjai főzőtudományukat is összemérték. A hangulatos ebéden kiderült, hogy minden őrsben akad egy-egy kitűnő szakács... A békésszentandrási úttörőcsapat tartalmas, változatos úttörőéletet alakított ki, a csapat vezetői remélik, hogy az új mozgalom újabb nagy vonzóerőt jelent majd a tanulóifjúság számára. Kertész Károly csapatvezető átveszi az emléktárgyakat, melyekkel az őrsök a Vörös Zászló Hőseinek Útján mozgalomba való jelentkezésüket dokumentálják. Pillanatkép az Izgalmas számcsatából. Ebédosztás a lányok egyik őrsének konyháján. Fotó: Malmos 180 millió forint a tógazdaságok tejlesztésére Az állami tógazdaságok zömmel 40—50 éves tavait a harmadik ötéves terv időszakában kereken 180 millió forintos költséggel felújítják, korszerű építményekkel látják el, és új tavakat is létesítenek. A felújítást, korszerűsítést 8500, az új tavak építését 2000 holdra tervezik. A tógazdaságok egy-egy holdra jutó évi átlagos halhozama a 20—30 év előtti 250 kilogrammról 600 kilogrammra nőtt. (MTI) ,
