Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

\ HXN5. szeptember 10. Szombat Öregek — fiatalok baráti találkozója Ecsegfalván Megbecsült tagja társadalmunk­nak a termelés zö vetkezett tag, a föld munkása. Népi demokráciánk legifjabb vívmánya ma mán a nyugdíjas tsz-tag. Termelőszövet­kezetei nktoen nap mint nap szép példáját látjuk a róluk való gon­doskodásnak. Az ecsegfalvi Egyetértés Ter­melőszövetkezet pártvezetőségie, kiszesei és a tsz vezetőd leg­fontosabb feladatuknak tartják többek között az öregekről való gondoskodást. A tsz elnöke, End- redi Dezső, KISZ-ti Okára, Juhász Imre rendszeresen felkeresik az idős nyugdíjasokat, és segítenek gond ja ik el rendezésében. A meg­becsülés úgy is tapasztalható, hogy minden évben megrendezik az öregek napját, Az n az elmúlt napokban került sor erre, ahol a tsz fiataljai is részt vettek, s ezen 130 idős embert vendégeltek meg. A szövetkezet elnöke és a KISZ- titkár közvetlen, meleg szeretet­tél átfűtött hangú köszöntővel üd­vözölte a találkozó részvevőit. Az öregek nevében Sebestyén Im­re köszönte meg ezt a gondosko­dást, és a találkozó megrendezé­sét. Különösen azt hangsúlyozta: sokat jelent nekik, hogy a fiatalok még a háztartásban, a ház körüli munkában is sokszor a segítsé­gükre sietnek. Hasonló köszönetét mondott a tsz egyik legidősebb tagja, a 87 esztendős Bogya Fe­renc is. A találkozón a rendezők gon­doskodtak zenekarról is, melynek tagjai olyan jó hangulatot terem­tettek, hogy a résztvevők a késő éjszakai órákig vidám tánccal, nó- tá zással szórakoztak. » . Megjelent a megyei könyvtár tájékoztatója Miért gátolták Vass Ignácot tanulmányai be fej esésében? A napokban hagyta el a nyomdát a megyei könyvtár tájékoztatója, mely ízléses ki­vitelben, 14 nyomtatott lapon jelent meg. A tájékoztató füzet vázolja a megye földrajzi adar taít, múltbeli és jelenlegi gaz­dasági viszonyait, majd a me­gye könyvtárügyének történe­tével ismerteti meg az érdeklődőt. Részletes leírást tartalmaz ezután a megyei könyvtár felépítéséről, szolgál­tatásairól, könyv- és más doku- mentu mállomány áról. A kitűnően szerkesztett tájé­koztatót Lipták Pál, a megyei könyvtár vezetője, a könyvtár olvasószolgálati csoportjának közreműködésével állította ösz- sze, és azt számos fényképfel­vétellel is illusztrálták. A füzet utolsó oldalán a békéscsabai fiókkönyvtárak címét is felso­rolják. Alkotmányunk 48. parag­rafusa minden magyar állam­polgárnak biztosítja a művelő­déshez, továbbképzéshez való jogot. És ez nem csupán írott malaszt. Vagy Vass Ignác esete kivétel lenne? Mikor másfél esztendővel ez­előtt, 1965. január 2tí-én Vass Ignác Gádorosról gyanútlanul Pestre utazott, hogy részt ve­hessen a két évfolyamú népmű­velési szakiskola záróvizsga előt­ti, tehát utolsó konzultációján, a Népművelési Intézetben Both Ferenc, a tanfolyam vezetője, aki becsülte őt szorgalmáért, most zavarral vegyes sajnálko­zással hozta tudomására, mi­szerint a Békés megyei művelő­désügyi osztály — automatikus — közvetítésével levelet ka­pott Vass Ignác járásából, az orosháziból, melyben hivatalo­san közölték vele, hogy neve­zettnek „ . .. betegsége, illetve más munkaterületen történt el­helyezkedése miatt munkavi­szonya megszűnt ’, ezért kérik őt a vizsgázandók sorából törölni. Az egészségesen a fővárosba ér­kezett ember, aki egy frissen a nyakába akasztott fegyelmivel ugyan, de felsőbb fórumok dön­tése előtt, mint a gádorosi mű­velődési ház igazgatója érke­zett, legalábbis ő még annak érezte magát, megrökönyödéssel hallotta, miszerint beteg, de ál­lást is változtatott, ráadásul pont a záróvizsga előtt ütötték el kétévi kitartó tanulásának A battonyai József Atilla Művelődési Otthon táncegyüttesének vendégszereplése Jugoszláviában Már régi álma a battonyal táncegyüttesnek, hogy külföldön szerepelhessen. Tizenöt éves fennállása óta még egyszer sem szerepelhetett külföldön, bár műsorával mindig igen szép si­kereket ért el. Már több alka­lommal volt ilyen irányú indít­vány, de valami oknál fogva mindig elmaradt. És most végre ez az álom is megvalósult. A battonyai KISZ-bizottság és az adai ifjúsági szervezet megálla­podásának értelmében az együt­tes öt napot Jugoszláviában tölthetett. Már az előkészületek is nagy lázban folytak, ami nem is cso­da, ha figyelembe vesszük, hogy az együttes fele még nem is járt külföldön. S aztán eljöttek az indulás percei, az utolsó jó­kívánságok halmaza. Alig múl­tak el a határon szerzett élmé­nyek, már következtek az újab­bak. A szabadkai állomáson már vártak bennünket az adai- ak, s a pár órás ott-tartózkodás alatt igyekeztek bemutatni a vá­ros nevezetességeit. Az igazi él­mények azonban Adán követ­keztek. Már az állomáson el­kezdődtek az ismerkedések, a barátkozások, s ez folytatódott egészen az éjféli órákig. A kö­vetkező napokban pedig megis­merkedtünk az adai ifjúsággal, üzemekkel, dolgozókkal és Ada nevezetességeivel. E szíves ven­dégfogadás után megnőtt az ér­deklődés a műsorunk után is. Kérésünkre elmondták, hogy már két nappal az előadás előtt a jegyek túlnyomó része elkelt, Nem maradt adós az adai ifjú­ság a közönség szervezésével, mert az ötszáz főt befogadó kultúrterem zsúfolásig megtelt. Az együttes műsorát, amely magyar, román és délszláv éne­kekből és táncokból állott, a kö­zönség nagy szeretettel fogadta, nemcsak Ad#n, hanem más he­lyeken is, ahol fellépett. Különösen tetszett az Abaúii képek című magyar, a Békés megyei szvit című román és a Bunyevacsko momacskó kóló című délszláv táncok. Nagy si­kere volt még a népi zenekar­nak, a magyar népdalénekes­nek, Tiszai Lászlónak és a dél­szláv énekesiek, dr. Bognár Antalnénak is. A legnagyobb sikert talán a táncdalok érték el Veress Erzsébet előadásában. Ebből is láthatjuk, hogy a kö­zönség nagyobb része fiatalok­ból tevődött össze, s úgy gondol­juk, hogy elsőrendű feladatunk sikerült: a két testvérközség, Ada és Battonya fiatalságát összebarátkoztatni. A szórako­zásban és jókedvben eltelt né­hány nap után mindenki érezte, hogy rohamosan közelednek a búcsúzás percei. És az idő kö­nyörtelenül haladt, eljött a bú­csúzás, az, utolsó pillanatban is a fényképezés, a címcsere. A vonat elindult, az adaiak csak 32 integető kezet láttak. Most újból hétköznapok következnek, s az értékelés, egyet azonban már most leszögezhetünk, hogy a látogatás megvalósításában legnagyobb részé a községi ta­nácsnak és a KISZ-bizottságnak volt, de nem utolsósorban az együttes minden tagjának, akik mindent megtettek, hogy a siker teljes legyen. Pór hónap múlva újra talál­kozunk az adaiakkal, de akkor mi leszünk a vendéglátók, s ők a vendégek, s reméljük, hogy ők is legalább olyan jól érzik majd magukat nálunk, mint mi náluk, de mi mindent megte­szünk. hogy még jobban is érez­zék magukat. Rockov Milán Közületek munkaerőigénye A % BM 44. sz. AU. Építőipari Válla­lat azonnal telvesz — budapesti mun­kahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlat­tal!), kőműveseket, kubikosokat ás férfi segédmunkásokat. Családfenntar­tóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240,— Ft (napi 10,— Ft) különélési dijat fi­zetünk, amennyiben vidéki takésbeje- lentéssel rendelkeznek és állandó la­kóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étke- , számú telepe zést — térítés ellenében — biztosítunk, j Tanácsigazolás és munkaruha, szak­munkásoknak szerszám szükséges, Cím: Budapest V„ Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. <12 Vizsgázott kazánfűtőt felvesz állandó jelleggel a Férfifehérneműgyár Bé­késcsabai Gyára, Trcfort utca 3. 65209 Építőiparba segédmunkásokat felve­szünk. Békéscsaba, Orosházi út 35—35, Kenyérgyár. 85305 Sertésetetöket vesz fel az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai Il-es (Csorvási út mellett), 65336 gyümölcsétől. Áldatlan sorsába az azóta eltelt másfél esztendő ellenére sem tudott beletörődni. Orvoslást remélő útjai során szerkesztőségünkbe is bekopog­tatott, elpanaszolva baját, Tíztagú kubikos családból való, melyben vele együtt a felszabadulás idején hatan vol­tak párttagok. Vass Ignác elv­társ szülőhelyén, Dévaványán és környékén hajlamának és érdek­lődési körének megfelelően, az ifjúság kulturális életének a megszervezéséhez látott. Ehhez a feladathoz a további évek so­rán is hű maradt. Idővel a gyor mai járás népművelési felügye­lője lett, majd látva a gyomai művelődési ház akadozó gépeze­tét, vállalta, hogy jól működővé szervezi. Ilyen szándékkal vál­lalta később a kultúrotthonok sorában meglehetősen hátul kul­logó gádorosi művelődési ott­honban az igazgatói posztot. Vezetése alatt az intézmény a jók közé' emelkedett. Vass Ig­nác népművelési munkamódsze­reivel és eredményeivel a sajtó is foglalkozott. A megye többi hasonló intézményének is pél­dát mutató módon karolta fel a gádorosi cigánylakosség kultu- rálódásának ügyét. Tervszerűen igyekezett őket bevonni a ' mű­velődési otthon életébe, a szóra­koztatás, az olvasás, az ismeret- terjesztés, a klubélet egészséges áramkörébe. A dicséretes törek­vés nem tetszett mindenkinek. Ám mint mondotta, ami a szí­vén, a száján is, és így a „ci­gánynevelés” és más „újító ter­mészetű” igyekezete védelmében néha erősen összeakasztotta a bajuszt olyanokkal, akik támo­gatás helyett leintéssel „segí­tették”. Szerinte az ellene fo­ganatosított fegyelmi alapindí- téka is az ő ilyen irányú „ma­kacskodásaira” vezethető visz- sza. Vass Ignác mindig tisztában volt azzal, hogy munkaköre őt állandó önművelésre kötelezi. Parasztproletár gyermekként alig tanulhatott, de a felszaba­dulás után megszerezte a nyolc általánost, gimnáziumba iratko­zott, magas szintű politikai sze­mináriumokon vett részt, Békés­csabán pedig elvégezte a két évfolyamos „rendezői akadé­miát”. Közben állandóan arra törekedett, hogy a népművelés egész embert követelő fáradsá­gos munkájában maradéktala­nul helyt tudjon állni. Mind­ezek ellenére egy „szép napon” Gádoros Község Tanácsának Végrehajtó Bizottságától leve­let kapott, helyesebben „hatá­rozatot”, melyben a Munka Törvénykönyvére való hivatko­zással közük vele, hogy "fegyel- mileg elbocsájtják, munkabéré­nek 50 százalékát visszatartják és így tovább. Álláséból egyik napról a másikfa az utcára ke­rült, Beteg feleségével és két gyermekükkel néhány hónapig fillér nélkül tengődtek, mivel munkakönyvé késedelmes ki­adósa miatt egy darabig sehol sem vállalhatott munkát. Az üggyel kapcsolatos - és általunk is áttanulmányozott — jegyzőkönyvek, határozatok ta­núsága szerint olyan „kihágá­sokról” van sző, melyeknek el­követésében nem volt szándé­kosság. Az egész egyébként is amolyan, „ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes” színe­zetű. Vass elvtárs szerint alig akad olyan ember, akinek be­csületes munkája, igyekezete közben ne lenne elefánttá felfúj­ható szúnyognyi hibája, tévedé­se. Ilyen alapon és módon bár­kit fegyelmi elé lehetne állíta­ni. Esetének külön pikantériája, hogy az ő „szabálytalanságait” feltáró gazdasági ellenőrnek az­óta — más, nem éppen dicséren­dő ügyből eredően — útilaput kö­töttek a talpára. És még egy fi­gyelemre méltó momentum! Az emberi sorsnak az a bürokrati­kus, rideg, parancsoló módszerű kezelése: „felfüggesztem”, „fe­gyelmivel sújtom’, „fizetésének 50 százalékát levonom”, „elbo­csátom" és sehol egy biztató kifejezés, egy humánus szöveg- fordulat. Holott ez az ember nem ölt, szocialista rendszerünk ellen sem fordult, sőt töretlen híve, Keserűen közölte, hogy bárhol fellebbezett Is az előirt úton-módon, úgy érezte, „Hall­gass János” a neve, mintha ne­ki nem is lehetett volna szava, vétója. Vass Ignác jelenleg a vendég­látóiparban dolgozik. Munkahe­lyén szeretik, becsülik, s más­fél esztendő alatt csaposból helybeli vezetővé léptették elő. Miért ne, ha egyszer rászolgált? De miért nem hagyták abban a közegben, a művelődés folya­mában, melyben kedvére segít­hette a dolgok előbbrevitelót. És miért kellett elütni őt a tanu­lás jogától, népművelési szakis­kolája befejezésének a lehető­ségétől? Alapjában véve nepi- csak egyedül róla van szó. Esete azt példázza, hogy öncélú, szub­jektív indulatok sosem jó ta­nácsadók egyik fél részéről sem­A mi világunkban azonban efféle tévedéseket helyrehozni sosem késő. Véleményünk sze­rint a szocialista erkölcs nor­máinak az alapján, a való té­nyek tiszta világánál ez a — mondhatni — mesterségesen tá­masztott konfliktus mind a ben­ne szereplők, mind pedig Gádo­ros község és az orosházi járás művelődésügye javára végérvé­nyesen megszüntethető. Üj Rezső Kiállítás a rákbetegségekről az orosházi járásban, Békéscsabán és Gyulán A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Zala megyei szerve­zete állította össze azt a rákbeteg­ségeket színes képekkel és más ábrákkal bemutató kiállítást, me­lyet a napokban a TIT Békés me­gyei szervezete rendelkezésére bo­csátott, A nagy érdeklődésre szá­mot tartó kiállítást, melynek anyaga az orvostudomány jelen­legi állását és a rák elleni véde­kezés leghatásosabb módozatait is bemutatja, elsőnek szeptember 11-én délelőtt 10 órakor Tótkom­lóson nyitják meg. Ezután szep­tember 18-án Nagyszénáson, 25- én pedig Orosházán, a gámnázi- umban láthatja a nagyközönség, A megnyitót mindhárom helyen dr. Zékány Gyula, a TIT egész­ségügyi szakcsoport vezetője, az orosházi kórház igazgató főorvosa mondja. Októberben preparátumokkal is kiegészítve Békéscsabán és Gyu­lán, a TIT klubjában tekinthető majd meg a TIT Zala megyei szervezete által összeállított ki­tűnő kiállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents