Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

1986. szeptember 10. Szombat Megkérdeztük — a közgazdász válaszol: Személyi jövedelmek nyereség vállalati Vagonba rakják a cukorrépát A z új gazdaságirányítási “ rendszerben a termékárak jelentős része a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéleteit. A piacon kialakuló ár lesz a ter­melő- és a szolgáltatótevékeny­ségben rejlő munkamennyiség társadalmi szükségességének érzékeny mutatója. Az ár — at­tól függően, hogy a terméket a piac mire becsüli — nagyobb vagy kisebb nyereséget tartal­maz majd. A jobb árutermékek minél olcsóbb előállítása lesz a fő eszköz arra, hogy a vállalat nyereségét növelje. A vállalat tartósan csak akkor törekszik a termelés jövedelme­zőségének fokozására, ha ebből neki is jelentős haszna származ­hat. Ezért a vállalati önállóság növelésének együtt kell járnia azzal, hogy a gazdasági egységek az eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, ég en­nek ellenpárjaként — önhibájuk esetén — saját anyagi eszköze­ikből fedezzék rossz gazdálko­dásuk esetleges hátrányos kö­vetkezményeit. TWTind a vállalati vezetőknek, “’ * mind a beosztottaknak anyagi érdekük fűződik majd ahhoz, hogy a vállalat nagy nyereséget érjen el. A nyereség meghatározott részét a vállala­toknak továbbra is be kell fi­zetniük, de ez a befizetési rend­szer olyan lesz, hogy a vállalati munka eltérő hatékonysá­gát erőteljesen tükrözi a vállalatnál visszamaradó^ nye­reségben. A latnak sok pénze rossznak kevés, gyakrabban és jó válla­maradhat, a A jó vállalat lényegesebben emelheti a béreket, többét for­díthat beruházásra, a rosszabb pedig alig emelheti az átlagos bérszintet, s beruházásaira is lényegesen kevesebb jut. A dolgozók személyi jövedel­me tehát érzékeli majd a válla­lati kollektív munka hatékony­ságát is. A vállalatnál maradó nyereségnek meghatározott ré­sze az úgynevezett részesedési alapba kerül. Ebből a vállalat­vezetés kiegészítheti a személyi jövedelmeket, év köziben prémi­umot, jutalmat, év végén pedig nyereségrészesedést fizet. Ebből fedezi a vállalati jóléti és kul­turális kiadásokat is. A részesedési alap nemcsak erre való. Hji. a vállalat nagyobb nyereséget ér el — amelyet elő­reláthatóan a következő idő­szakokban is tartani tud —, ak­kor a részesedési alap egy' részét felhasználhatja a vállalati bér­színvonal emelesére. A jobb vállalat tehát ugyanazért a munkáért többet képes fizetni. A dolgozók összes keresete ,a je­lenleginél lényegesen nagyobb arányban függ tehát majd a vál­lalati nyereség alakulásától. szocj fii ista j övecidl.Qriel ­osztás fontos elve lesz, hogy a munka szerinti díjazás rendszere ne csak az egyéni A Szezon után a mezökovácsházi elő,t ciroktelepen Csendes a hatalmas telep, néha egy-egy hagymával megrakott ko­csi fordul a hídmérlegre. — Hagyma a ciroktelepen? — Igen — mondja Szlasi István, a telep vezetője —, most a sze­zon befejezése után hatvan-nyolc­van vagon hagymának adunk át­meneti szállást. Mire szükségünk ■tesz a színekre, addigra elszáüit­fjják! a hagymát. —i Készülődnek az új szezon- iijra? ■; «|.­— Teljes gőzisi. Folyik a szí­nnek, gépek karbantartása, mire ,1’frnegérkezik az első szállítmány^ t teljesen készen, várjuk. | éé Mikor? | t—• AZ idén mintegy három hét- «ítól élőbb kezdőnk. E hónap vé- j gen a béitéssámsoni Előre és más I közös gazdaságok már behozzák láz első szállítmányt a szegedi fltörpecirokból. Telepünk külön­ben tizenöt termelőszövetkezet 5700 hold eirokjámiaik a termését tőit. Mindkét helyen 200—200 hol­don termesztik ezt a fontos ipari növényt. Néhány szóit a feldolgozás­ról. — A beérkező cirkot válogat­juk, osztályozzuk s bálákba pré­séivé szállítjuk az ország minden részébe, sőt külföldre is. Tavaly hézdte meg a munkát — mond­hatnánk kísérletképpen — két olasz gyártmányú vágógép. Az ezzyá vágott mintegy ötszáz má­zz® cirok egyenesen Kanadába "került. Ügy tudjuk, a tengeren­túl* mégrendelő elégedett volt az áruval. — Ezek szerint az új szezonban még többet vágnak a géppel? — Szeretnénk. A múlt évben a gép munkájával, illetve termelé­sével kapcsolatban az árkalkulá­ció nem volt helyes. Fenn van az ÁRTEX-nél a kalkuláció helyes­bítése, ha ejfogadják, akkor az új szezonban legalább tizenöt vagon Ez várja. Bízunk abban, hogy lesz vagy száz vagonnal Hat és fél j áruit készítünk a gépekkel mázsát, az átlagosnál jobb ter- j nemcsak az fmsz-nek lenne jó, mést várunk holdanként. Külö- i hanem legalább huszonnyolccal nősen «okát várunk a kaszaperi Lenin és a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet­több nőnek nyújtaná mun kalehetőséget. öthónapi O. L. Segélykiáltás a dobozban >jjsztrállában rövid idő óta éles jegélykiáltásokat tartalmazó kis doű?zol5j kaphatók, amelyek ázt a célt szolgálják, hogy meg­védjék az tegyed ülálló nőket utcai támadások elleni ^ doboz gomb- * nyomásra olyan fülsiketítő ,.üvöl­tést’! produkál’ hogy útonálló vagy aszíaltbelyái legyen a tal­pán, aki ennek halfára hanyatt- homlok el nem menekül. A tar­talék 50 kiáltásra elegendő. A kis riasztókészüléket egy ausztráliai mérnök találta fel: hosszasan ta­nulmányozta a rendőri jegyző­könyveket, amelyek meggyőzően tanúsítják, hogy a legtöbb meg­támadott nő egyszerűen úgy meg­rémül, hogy képtelen kinyitni a száját. Ijedtében elveszti a hang­ját. N munka különbözőségét éreztes­se, hanem a vállalati, üzemi kol­lektívák együttes tevékenységé­nek különbözőségét is. Igazsá­gos-e ez? Miért kapjon ugyan­azért a munkáért valaki az egyik gyárban többet, mint a másik­ban? Hiszen lehet, hogy a jobb vállalati eredmény elérésében semmi része sincs! Nem sértjük meg ezzel a munka szerinti el­osztás elvét? r incs szó semmiféle igaz­ságtalanságról. Teljesen indokolt, hogy a jobb vállalatnál a dolgozóknak többet fizessenek. Különben is: joga van a dolgo­zónak a rosszabb gyárból a jobb- ba átmenni. S gondoljuk meg: mi mutatja meg, hogy melyik munka ér többet? Csakis a munka eredménye. Az ered­mény pedig vállalati szinten je­lentkezik árbevétel és nyereség formájában. Az a munka ér többet, amelyikre több vállalati nyereség vetíthető vissza. Ennek megfelelően eltérő lehet termé­szetesen a béreknek a vállalati nyereségtől való függősége is. A betanított gépmunkás kevés ki­vételtől eltekintve, kevesebbet tehet a vállalati nyereség növe­léséért, mint például a termelési vezető. Érthető lesz majd, ha az előbbi jövedelmét kisebb, utób­biét nagyobb mértékben érinti a vállalati nyereség alakulása, így például a gépmunkás alap­bérét minden esetben ki kell fizetni, függetlenül a nyereség­től. A vezetők jövedelme sokkal érzékenyebb lesz a jövedelmező­ségre. Veszteséges gazdálkodás esetén még az alapbérük teljes összegéhek kifizetésére sem szá­míthatnak. személyi jövedelmeknek a vállalati nyereséghez való kapcsolása a jobb vállalatot még erősebbé, a rosszabbat még gyengébbé teheti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy emelkedjék a jobban szervezett, korszerűbb technológiával dolgozó, kereset­tebb cikkeket előállító gyárak termelési részaránya a népgazda­ságon belül. Ezzel meggyorsul­hat a munka társadalmi terme­lékenységének emelkedése, s az a folyamat, hogy a dolgozókat általaiban ott foglalkoztassák, ahol tevékenységük a legnagyobb vállalati és nemzeti jövedelmet eredményezi. Dr. Pirityi Ottó A A bánkúti vasútállomáson ilyenkor ősz tájban nagy a forgalom. A környékbeli termelőszövetkezetek itt rakják vagonba az ipa­rt célra termelt növényeket. Ide szállítja a cukorrépái a nagy­kamarás! Ságvári Tsz is, melyet éppen vagonba raknak. Battonyáról jelentjük: Vietnami békemenetre készülődnek a fiatalok A községi KISZ-bizottság kezdeményezésére a párt, a KISZ, a tanács és a tömegszer­vezetek képviselőiből tizenkét tagú akcióbizottság alakult au­gusztus harmincadikán Batto- nyán. A bizottság feladata megszer­vezni azt a nagyszabású béke­demonstrációt, amelyen hitet tesznek a megye fiataljai a bé­ke és a vietnami nép szabad­ságharca mellett s felemelik szavukat az amerikai agresszió ellen. A napokban készült el a szeptember huszonötödikére tervezett részletes program. Meghatározták többek között az útvonalakat, amelyeken a vidékről érkező fiatalok bevo­nulnak a főtérre, a gyűlés színhelyére. “Délután négy óra­kor, a KISZ KB képviselője ün­nepi beszéde után megkoszo­rúzzák a községben levő szov­jet hősi sírokat, majd a műve­lődési házban barátsági estet tartanak. A gimnázium diákjai irodalmi műsort adnak, majd filmvetítés és szellemi vetélke­dő lesz Vietnamról. Tíz órától éjfélig tánccal szórakozna^ a rendezvény résztvevői. 2700Ö0Ö adat a termelőszövetkezeli majorokról Elkészült az első komplett leltár a termelőszövetkezeti ma­jor-okról. Első ízben vettek az egész országban pontosan szám­ba a termelőszövetkezetek állat­tartó telepeinek felszereltségét. A majorleltározás anyagának 'gépi feldolgozását most kezdték meg a Földművelésügyi Minisztérium­ban. A mintegy 2 700 000 adatot tízféle variáció szerint csoporto­sítják, hogy a felmérés tapaszta­latai több szempontból hasznosít­hatók legyenek. A jelenlegi el­látottság pontos ismerete alapján Egy nagyközségben az országút mentén meg­állóink egy takaros kis csarda mellett, amely­nek hófehérre meszelt falán nagy tábla függött ezzel a felirattal: „Nem­zetközi ételspecialitá­sok". Ez a két szó — ha kisebb-nagyöbb hibá­val is —• még három nyelven volt kiírva. Társaságunk kíváncsi volt a nemzetközi éte­lekre és egyikünk meg­kérdezte a csárda veze­tőjét : — Milyen nemzetközi ételeket főznek? Az egyik asztal felé mutatott és megjegyezte: — Ott olaszok ülnek. Olasz ételspecialitást kaptak. Elárulom, hogy gulyást tálaltam nekik, de sok paradicsomot és makarónit is tettem be­le. Mindegyikük kél Csárda jelenet adagot rendelt. Amott az ajtónál németek esznek. Nagyon ízlik nekik a né- metes étel. — Mit kaptak? — Ugyanazt, de ma­karóni és paradicsom helyett káposzta került a gulyásba. Nagyon ízlik Megdicsértük a „nem­zetközi’’ csárda vezető­jét, aki büszkén jelentet­te ki, hogy népi zené­szeik sem mindennapiak. — Ezt hogy értsük? — Ügy, hogy ők min­den női névre tudnak nótát. Rozáliára például nekik. Sohasem vallók a azt, hogy „Hallod-e nő­nemeteknél szégyent a zika te...’’, Katalinra: káposztával. Nem tud- „Kati, gyere ki...” Bözsi- nak betelni vele. re: „Bözsi, ne sírjon, — Mit csinálna, ha vé- Bözsike drága.,.” Ilonká- letlenül egyszer kínai ra- „Ica, Vica, kukorica vendég toppanna be? repce...” és így tovább. — Mandulát kevernék Társaságunkban volt a gulyásba. Ok úgy sze- egy fiatal nő, aki mo­retik, sok mandulával. solyogtia kérdezte: Csehszlovák vendégek érkeztek a csárdába. Csakhamar tálalta nekik a gulyást, ezúttal persze cseh módra, gombóccal. — Az én nevemre is tudnak nótát? — A prímás nevében kijelenthetem, hogy nincs olyan női név, állapítják majd meg. hogy még milyen mértékű útépítésre, villa­mosításra, közművesítésre, illetve mennyi technológiai berendezés gyártására és forgalmazására van szükség. Meghatározzák a pontos összefüggést az üzem felszerelt­sége és a gazdálkodás jövedel­mezősége között. Ennék ismerete hasznos támpontot nyújt majd mind az irányító szervek, mind a termelőszövetkezetek számára a beruházások optimális mértéké­nek megállapításához. (MTI) amelyre a banda ne tud­na nótát. — Engem ugyanis Erikának hívnak. A csárdás meghök­kent: — Tessék egy pillana­tig várni. Odament a prímáshoz, aki éppen a hegedűjét hangolta és tárgyalni kezdett vele. Pár perc múlva visszajött és dia­dalmas hangon mondta: — Kérem, én nem be­széltem a levegőbe! Azt állítottam, hogy minden női névre tud a zeneka­runk nótát muzsikálni. — Erikára is? — Természetesen. Tes­sék csak odafigyelni! A zenekar rázendített és a prímás már énekelr te is: — „Erika, Erika, bú­zakalász, nálamnál hűbb szeretőt nem találsz,,.” Palásti László

Next

/
Thumbnails
Contents