Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

1066. szeptember 3, 5 \ Csütörtök Házasság olasz módra A Házasság olasz módra nagyszerű komédia, könnyed derű, néha vaskos humor jellemzi, mely ragyogó színészi alakítá­sokkal párosul. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi szep­tember 8—14-ig.) rwumngww A Magyar Televízió műsora Bukfenc a Fekete-tengerbe j Meleg barátság szálai fonód­tak egy bulgáriai termelőszövet­kezet és a kamuti Béke Tsz ve­zetői és tagjai között. A barát­‘ ságot kölcsönös látogatással erő­sítik évente. A bolgár szövetke­zeti gazdák látogatását nemré­giben 36-an viszonozták Kamui­ról. A látogatók között volt a hatvankét éves Verzsenyi Lász­ló, és az ugyancsak ennyi idős V. Balogh Sándor is. Mind a ketten szerencsés, de bizonyos fokig szerencsétlen korosztály­beliek, vagyis 1905-ben szület­tek, ezért nemcsak az első világ­háborúban, de még katonai ki­képzésen sem vettek részt s így sem hazánkban, sem más országokban nem nézhettek széjjel. Érthető örömmel indul­tak hát a bulgáriai kirándulás­ra, melynék során alkalmuk volt tíz nap alatt több községben és városban széjjelnézni, s ar­ra is, hogy megfürödjenek a Fekete-tengerben. A mókás ked­vű V. Balogh Sándor, a többiek nagy derültségére, bukfencelve tett meg néhány métert élete el­ső tengeri fürdőjéig. SZEPTEMBER 8-AN, CSÜTÖRTÖKÖN SZEPTEMBER 8. 9.00 Iskola-tv, környezetismeret (ált. isk. I. oszt.). Az erdei iskola. 9.30 Hat ország hat filmje. Négy évszak. Ro­mán film (ism.). (14 évén felüliek­nek). 11.00 Utazás jegy nélkül. Ázsia szivében. 14.30 Iskola-tv. Környezet­ismeret (ism.). 17.45 Hírek. 17.50 A Magyar Hirdető műsora. 18.00 Hétmér- földes kamera. Üttörőhíradó (ism.). 18.15 Telesport. 18.40 Sokszemközt. Aktuális Ipari riportműsor. 19.10 A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünne­pén. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Esti mese. 20.00 Halló, fiúk! Halló, lányok! 2.1.00 Hat ország hat filmje. Baráti orszá­gok filmjeiből. Jó vadászatot! Magya­rul beszélő jugoszláv film. (14 éven felülieknek!) 22.30 Tv-híradó — 2. ki­adás. A román tv műsora Csütörtök 17.00 Ifjúsági és gyermekmű­sor: Vidám vadász a dzsungel­ben és A mi laboratóriumunk. 18.00 A tv esti híradója. 18.15 Do- kumentumfilm. 18.30 Gong: Az új évad küszöbén. 19.00 Angol filmprodukció. 20.35 Szórakoztató zene Bledből. 21.45 A tv éjszakai híradója. 21.55 Időjárásjelentés. 22.00 Műsorzárás. IDÉNYMUNKÁRA traktorosokat VESZ FEL a telekgerendási Vörös Csillag Tsz. Szállást biztosítani nem tud, bérezés megegyezés szerint, érdeklődni a tsz-irodában. 851Ö3 A Fővárosi Sütőipari Vállalat fel­vesz sütőipari fiú ipari tanulókat kollégiumi elhelyezéssel. A képzés időtartama 3 év. Minő­sége: emelt szintű, amely a to­vábbtanuláshoz * biztosít kedvező lehetőséget. Jelentkezni lehet a Bp.-i 2. srz. Élelmiszeripari-Tanuló Iskolában. Bp., VI., Népköztársaság útja 100 (vidékiek jelentkezhetnek). Köve­telmény: 14—16 év. 8 ált. iskola eredményes elvégzése (közepesnél jobb átlag). Határidő: szeptember 12. 2693 Békési Bástya: Utánam, gazfickók. Békéscsabai Brigád: Az első előadá­son: Lobo, a farkas. A második elő­adáson: Házasság ol^sz módra. Bé­késcsabai Szabadság: Fantomas. Bé­késcsabai Terv: Üzlet a korzón. Gyu­lai Petőfi: Blood kapitány fia. Mező- : kovácsházi Vörös Október: Gyilkosok szabadságon. Orosházi Partizán: Uta­zás a hitvesi ágy körül. Sarkadi Pe­tőfi: Az én kis feleségem. Szarvasi Táncsics,; Ameri ka-A m erika I—II. Szeghalmi Ady: A szisztéma. Szeptember 6-án, csütörtökön 10.30 órakor Pusztaföldváron: NÉZD MEG AZ APJÁT Térképészek a községben Gádoros község térképét 1926- toan készítették, s bizony, aki ennek alapján akar eligazodni, annak nehéz dolga van. A negy­ven év előtti térképen nem sze­repel számos azóta létesült ut­ca és közir tézmény. Csak az utóbbi években több mint száz ház épült olyan helyen, amely a térkép szerint szántóföld. Pár évvel ezelőtt építették a korsze­rű tanácsházát, de a térképet szemlélő ezt sem találja meg. Két, héttel ezelőtt térképészek jelentek meg a község utcáin s megkezdődött a nagy munka. A tervek szerint november végére elkészülnek a belterület felmé­résével és az új térkép hűen tükrözi maid Gádoros község mai helyzetét, utcáinak, köz- és lakóépületeinek az elhelyezke­dését. A végállomáshoz közeledett a vonat. Jött a kalauz és a je­gyeket kérte. A fülke egyik sarkában ülő két férfihez ment. Azok átadták jegyü­ket. A kalauz meg­nézte, kilyukasztotta, szalutált és vissza­adta nekik. Ekkor halkan meg­szólalt az egyik utas, de azért úgy, hogy a kalauz is meghallja: „Nem vette észre!” A kalauz nyomban visszafordult, gyana­kodva nézett az uta­sokra, hangja határo­zottan, de udvariasan csengett: — Szabadna még egy pillanatra a je­gyeket? Odaadták, a kala­uz hosszan nézte, még hosszabban, mint az előbb. És közben gon­dolkodott. Mit nem vett észre az előbb? De a jegyek érvénye­sek voltak. Még egy­szer jól megnézte. Nem volt azokkal semmi baj. Visszaad­ta, elment. Fél óra múlva jött az ellenőr, akit a ka­lauz figyelmeztetett a két utasra. Megnézte a két jó barát jegyét. Jónak találta. Már A vonaton kétlépésnyire el is távolodott, amikor újra megszólalt az egyik utas: „Ez se vette észre!” Persze meghallot­ták. Az ellenőr meg­állt, a kalauzra né­zett, azután vissza­ment a két utashoz: — Bocsánat, láthat­nám még egyszer a jegyüket? — Parancsoljon — nyújtották egyszerre készségesen a jegye­ket feléje. Az ellenőr nézte, nézte a két vasúti jegyet, de sza­bálytalanságnak sem­miféle jelét nem tud­ta felfedezni az IBUSZ-nál váltott jegyeken. Az ellenőr és a ka­lauz nem nyugodott bele a vereségbe. Amikor a két utas le­szállt, megkérték őket, hogy fáradja­nak be az állomásfő­nökhöz. Ott leültették őket, az ellenőr je­lentést telt és most már öten is ellenőriz­ték a jegyeket, de megint csak azt álla­pították meg, hogy a menetjegyek jók. Nem volt azokban semmi hiba. Bocsánatot kértek tőlük és a két utas mosolyogva indult ki az állomásfőnöki szo­bából. Alig értek az ajtóhoz, megint di­csekedni kezdett az egyik: — Még ezek se vet­ték észre! A kalauz egy pilla­natig töprengett, az­után utánuk ment és mérgesen, sápadtan, kíváncsiságtól furdal­va szólt oda hozzá­juk: — Fizetek maguk­nak a restiben egy li­ter jó bort, ha meg­mondják, hogy mi nincs rendben a je­gyükkel. — Nagyon szívesen. Ha tényleg jó a bor ebben a restiben... Itta!;, azután a ka­lauz türelmetlenül megszólalt: — Mondják már! Az egyik utas a ka­lauz orra alá tartotta a jegyeket: — A jegyre az van nyomtatva, hogy „át nem ruházható”. Én mégis elcseréltem az enyémet a barátom jegyével. Ezt nem vették észre! Palásti László Dzien dobry, Lengyelország! Irta és fényképezte: Sass Ervin % Krakkó, a Visztula éke Királynő, aki hazavágyott Ha a Kasprowy Wierch és a Morskie Oko a természet szépsé­gével tündökölt, Krakkó, a Visz­tula éké történelmével, a lengyel nép elementáris életenergiájával változott bennünk hétköznapi bajokat űző emlékké. Valahol ki­csi kis büszkeség is ötvözi ezt, mert Krakkó és Magyarország is elválaszthatatlan abban a törté­nelmi leporellóban, melyet láto­gatásunk óráiban annyi örömmel lapozgattunk. A Wawél legszebb tornya. Krakkó és ja Wawel: Lengyel- . ország. Jelkép és valóság az első évezred fordulópontjától, a Piast-, a Jagelló- és aWasa-ház uralko­dói mind itt laktak a Wawel- hegyen, ahol már 1025-ben. Vitéz Boleszláv koronázásakor áll a vár, 1038-ban kezdik építeni ka- tedrálisát és a királyi lakhelyet — melyben csendes suttogással járunk, és gyönyörködünk az arannyal átszőtt arrasi gobelinek­ben, melyek a mennyezettől a földig fedik a falakat. Felettünk aranyfüsttel borított, sok évszá­zados kazettás mennyezet díszei mintha azt mondanák: „I. Zsig- mond nyomában jártok, ki rene- száaszremeket varázsolt a régi várból, nevezetes firenzei Fran­cesco mester tervei szerint...” posztósarut húzva cipőjükre, vé­gigjárják a fekete-fehér már­ványpadozatú, fél évezredes palo­tát. A kaíedrális történelmi és mű­vészeti korszakokat őriz hallgata­gon. kőbe, ívekbe, robosztusság­ba és aranyba öntve. Román, gót. mosolygó reneszánsz, hivalkodó barokk, egyetlen, hihetetlen har­monikus építményben, ez a . Wa­wel katedrálisa, ahol Báthory István lengyel király és Nagy La­jos leánya, Hedvig lengyel király nő síremléke előtt sokáig nen hajtjuk tovább a történelmi le porelló lapját. Hedvigről igaz, szép története­ket őriz a lengyel néphagyomány. A-sélik, hogy Habsburg Vilmos' szerette, de a lengyel nemesség csak úgy fogadta királynőnek, ha a litván Jagelló Ulászlóhoz meg' nőül. Megmutatják a vár egyik sarokszobáját is, ahol Hedvig nap­hosszat ült az ablakban, a tá-' voli Visegrádot keresve a hegye­ken túl... Huszonnyolc éves volt. az anyák réme, a gyermekágyi láz vitte el 1399-ben. A Visztula partján sétálunk később, aztán újra az óváros fő­I. Zsigmond kápolnája, kupo­láján 26 kiló arany. terére vezet az út: a Mária-temp- lom és a híres Posztócsannok. Ezek is mind történelem. A nyolc nap gyorsan eltelt, és ha az ember igyekezett 80 na­pi élményt magába gyűjteni, nem járt hiába lengyel földön, ahol úgy érezte, mintha otthon jár Az árkádos díszudvaron egyre volna... innék, jönnek a turisták, hogy . (Vége) Az óváros főtere a Posztócsarnokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents