Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-07 / 211. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. SZEPTEMBER 7., SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM fl jó gazda felelősségével A szocialista ' brigádvezetők régmúlt és közelmúlt tanácskozásainak szinte egyértelműen az volt a legfőbb jellemzője, hogy a részvevők a jó gazda felelősségével beszéltek saját munkájukról, s mindazokról a gondokról, amelyekkel nap nap után szemben találják magukat. A mozgalom kétségtelenül sokat fejlődött, tartalmilag gazdagodott, útja mégsem tükörsima. Nem egy helyütt manapság is -küzdenek még a meg nem értéssel, a közönnyel, több üzemi vezetőnél jobban bántja őket az anyagra várás miatti kényszerpihenő vagy a munkaszervezésben észlelt hiba. Igen, mert nemegyszer hangzik el párt- és szakszervezeti taggyűlésen, termelési tanácskozáson a helyes követelmény, hogy a szocialista brigádok legyenek példamutatók a termelésben, az emberek tudatának formálásában, a szocialista együttélés erősítésében. Igen ám, de mit tegyenek akkor, amikor azt tapasztalják, hogy a köve t elmenjek növekedésétől itt-ott igencsak elmaradozik a szükséges termelési feltételek biztosítása, a verseny értékelése? S itt van az az ütközőpont, amelyet a leggyakrabban kifogásolnak. Nem egy tanácskozás tanulsága, hogy egyes gazdasági és műszaki vezetők, miközben előszeretettel hivatkoznak a szocialista brigádmozgalomra, eredményeire, ugyanakkor keveset tesznek azért, hogy a tervek gazdaságosabb és határidőre pontos teljesítésére tett vállalások elősegítésére ők is megtegyék a magukét. Vagyis jól megszervezzék, irányítsák a termelést, gondoskodjanak az anyagról, a munkafeltételekről, hogy a munkások ne töltsék kisebb és nagyobb mulasztások miatt tétlenül idejüknek egy részét Többször és több helyütt panaszkodtak a szocialista brigádvezetők amiatt, hogy csak hébe- hóba keresik fel őket a vállalat magasabb beosztású gazdasági és műszaki vezetői. Pedig mint mondták, jólesne az érdeklődés, a- helyszíni segítség, mert munka közben többször kisebb-na- gyobb gondba ütköznék. De ott is szívesen látnák őket, ahol jól mennek a dolgok, mert ahogy több brigádvezető találóan megfogalmazta, sohasem mennek olyan jól, hogy ne lehetne még javítani. Jogosak az ilyen igények is. Az idén május 25-én tartották meg Békéscsabán a női szocialista brigádvezetők tanácskozását. Ezen nem egy brigádvezető elmondta, hogy az igazgatón kívül csak elvétve találkoznak a többi vezetővel munkahelyükön. Egyikük-másikuk — mondták — mintha elefántcsonttoronyban élne. S hogy ez nemcsak afféle kitalálás, íme egyetlen példa. A főmérnököt 1965 szilvesztere előtt láttuk utoljára a mi üzemrészünkben! — panaszolta az egyik békéscsabai brigádvezető. Ebből is látható, hogy a munkások és munkás nők rossz néven veszik, ha megfeledkeznek róluk, ha elkerülik őket. s ha annyira sem méltatják őket egyes felelős vezetők, hogy* gyakrabban „leereszkedjenek” hozzájuk. Igazuk van, amikor azt mondják, hogy sok megoldásra ott a gépek mellett, az emberek körében kellene keresni és megtalálni a módszereket és nemcsak az íróasztalnál. Mennyire így van ez, azt a tőkések is jó! tudják, hiszen nem véletlenül kötelezik a mérnököket, technikusokat arra, hogy szinte naponta forgolódjanak a termelő emberek között. De még annak sem árt ez, akinek éppen a megtermelt áruk értékesítése a gondja és munkája, mert nem egy jó tanáccsal segíthetné a termelést, ugyanakkor ő maga is ötleteket kaphatna a munkásoktól. Közös érdek a jó együttműködés. Különösen fontos ez a gazdasági mechanizmus reformja idején, amikor valamennyi vezető és munkás nagyobb ösz- szefogására van szükség, hogy az üzem gazdaságosan, jövedelmezően dolgozzon. Természetesen nem egy gyárban és vállalatnál rangjának megfelelően kezelik a szocialista brigádmozgalmat. Hasznos tanácskozást rendezett a múlt hét végén a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága. Azért hívták össze a szocialista brigádvezetőket, hogy tájékoztassák őket az elmúlt időszak termelési tapasztalatairól, a kongresszusi munkaverseny eredményeiről és támogatásukat kérjék a további munkához. A vállalat gyáraiban 33 kollektíva versenyzik a szocialista címért, s kihez -fordultak volna elsősorban kérő szóval, ha nem hozzájuk, akik már eddig is bebizonyították, hogy mindenkor számíthatnak rájuk. A mostani tanácskozás is igazolta, hogy a szocialista brigádok vezetői a jó gazda felelősségével gondolkodnak. Nemhiába javasolták többen is, hogy a tégla- és cserépselejt csökkentéséhez múlhatatlanul szükséges a felelősség növelésén felül a sínhálózat és a kocsik rendszeres javítása, karbantartása. A helyzet jellemzésére az egyik felszólaló elmondta, hogy a rossz kocsik és sínhálózat következtében ezer meg ezer tégla és cserép sérül meg, megy tönkre. Saját felelősségüket sem kisebbítették, amikor követelték, hogy a rakodóra csak jó minőségű téglát és cserepet küldjenek, vagyis becsületesen válogassák ki az árut. S hogy az embereket nemcsak a termelés érdekli, az abból is kitűnik, hogy a szakszervezeti bizottságnak többen neki szegezték a kérdést: mi lesz az oktatással, a továbbképzéssel, mert eddig semmit sem tudunk? A kérdésre azon melegében választ, sőt írásban részletes tematikát kaptak, amiből meggyőződhettek, hogy a szakszervezeti bizottság nem feledkezett meg az oktatásról, csupán különféle akadályok miatt csak most készülhetett el az bktatás rendje. Az érdeklődés, a kérdőre vonás azt fejezte ki, hogy a brigádvezetők immár nemcsak kollektívájuk gazdasági, hanem politikai vezetőjének is tartják magukat. Ez igen jó jel. Ebből is látszik, hogy nemcsak szocialista módon akarnák dolgozni, hanem a mozgalom hármas jelszavához híven arra törekszenek, hogy szocialista módon tanuljanak és éljenek is, amihez viszont elengedhetetlennek tekintik az emberek tudatának, politikai műveltségének fejlesztését. Erre sarkallja őket a jó gazdához illő felelősség, ami már mind több szocialista címért küzdő közösségben tapasztalható. Ez pedig — a még meglevő gondok ellenére — a mozgalom életképességének, egyre nagyobb térhódításának s? eredménye. Podina Péter Három év alatt 50 százalékkal emelkedett a növénytermesztés hozama a békéscsabai Lenin Tsz-ben A gépek jó kihasználása kiváló eredményeket hoz 1964. január elsején három kisebb termelőszövetkezet egyesülésével hozták létre Békéscsabán a csaknem 6 és fél ezer holdas Lenin Termelőszövetkezetet. Bordás Mihályt választották meg főagro- nómusnak, aki korábban már állami gazdaságban szierzett gyakorlati tapasztalatokat, a megyei tanácsnál pedig alkalma volt szélesebb körben látni, hol hogyan érnek él kiváló eredményeket, milyen hibákat követnek el azok, ahol gyenge az eredmény. A Lenin Tsz fiatal agronómusá- val arról beszélgettünk, hogy az egyesített nagy területen hogyan sikerült fokozni az eredményeket. — Az adottságokat így nagyobb területen sokkal jobban ki tudjuk használni, mint azelőtt a három kis szövetkezet külön-külön. Nem titok, hogy azelőtt is voltak kiugró eredmények, hisz a Petőfi Tsz az ország legjobbjai közé is bekerült, mégis más most a gazdálkodás, egészen más eredményeket produkál. Alkalmunk volt a megfelelő géppark kialakítására. A területünk nagy. 26 kilométer egyik határszél a másiktól, de jól szervezett munkával mindent idejében el tudunk végezni. 44 erőgépet, két szovjet kombájnt és egyéb felszerelést mondhatunk magunkénak. Kiváló traktorosaink vannak, akik nemcsak sokat dolgoznak, de minőségileg is kifogástalanul munkálják meg a földet. — Az ossz területen 1963-hoz viszonyítva, ötven százalékkal emeltük a terméshozamokat. Szemes kukoricából például 1962-ban a három kis szövetkezet átlaga 18 mázsa volt. nálunk 1965-ben 26 mázsa, az idén sem lesz kevesebb. Búzából három év alatt 9.7 mázsáról 18 mázsa fölé emelkedett az átlag, cukorrépából pedig 150Második sorozat: „A világirodalom remekeidből ről 200 mázsa fölé. Azelőtt összesen 41 ezer normálholdnyi gépi munkát végeztek egy év alatt, írd már tavaly 59 ezret. A gépi munka többletkiadása többszörösen megtérült a szövetkezetnek. A tápanyagutánpótlásiban, a vegyszerezésben, a karbamidos levéltrágyázásban és egyéb területen komoly fejlődésiről adhatunk számot. Végül azt is elmondotta a Lenin Tsz főagronómusa, hogy Zsd- lák Márton tsz-elnök korábbi évekből szintén sok hasznos taA szarvasi kisipari szövetkezetek szeptember 3-tól 6-ig kiállításon mutatták be termékeiket. Az érdeklődőket bizonyára meglepte, hogy az öt szövetkezet milyen sokrétű tevékenységet folytat. A faipari ktsz új típusú konypasztalatot hozott magával Ma már több egyetemet végzett szakemberük van, a brigádvezetőket is nagy gonddal válogatták ki a tagok soraiból. A tagok is igen derekasan dolgoznak. Az asszony- brigádokra nyáron még vasárnap is számíthattak, ha a munka úgy kívánta. A növénytermesztéssel párhuzamosan fejlődött természetesen az állattenyésztés is s az egyesülés harmadik esztendejében jó keresetre számíthat a tagság. A. R. ha- és dolgozószoba-bútort; a ruházati ktsz kiváló minőségű exporttermékeit; a háziipari szövetkezet gobelintechnikával készült faliszőnyegét első ízben, mutatta be, amely Ruzicskái György festőművész képe alapján készült. Jól sikerüli ipari kiállítás Szarvason Háromkötetes „Világirodalmi dekameron” című válogatás jelent meg a napok ban , s ezzel lezárult az Európa Kiadónál „A világirodalom remekei” sorozat, amely Balzactól Zoláig — 30 írófejedelem nagy regényeit juttatta el az olvasókhoz. A hármas könyv az egyetemes irodaiam legszebb elbeszéléseit öleli fel az ókortól a XX. századig. Az Európa Kiadó „A világ- irodalom remekei” címmel még ebben a hónapban második sorozatot indít. Az újabb kollekció folyamatosan, havonta egy- egy mű kiadásával jelenik meg. Ötvenöt könyv kiadását tervezik, először Austen, Capek, Dreiser, Ehrenfourg, G. Eliot, Flaubert és Hemingway egy- egy művét adják közre, majd klasszikus orosz, francia, amerikai, angol és német kisregények, elbeszélés-válogatások, lírai antológiák következnek. A könyvek üzleti forgalomba nem kerülnek, kizárólag előfizetésre lehet vásárolni. (MTI) Hugyik András, a szarvasi járási pártbizottság első titkára és Goldberger János, a Békés megyei KISZÖV elnöke a Szarvasi Műanyag- és Játékkészítő Ktsz egyik termékét nézi. A vas- és fémipari ktsz vitrinjében a forrasztópáka-családot mutatta be a látogatóknak. Fotó: Malmos
