Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

1966. szeptember 6. 4 Kedd Megkérdeztük — o közgazdász válaszol: Munka szerinti elosztás — teljesítmény szerinti elosztás A HARMADIK ötéves terv idő­szakában országosan 300 ezer la­kás épül. Ennek kétharmada rna- gánenöböl, a többi pedig többsé­gében államid forrásból. A követ­kező öt esztendőben — az eddigi egyeztető tárgyalások alapján — Békéscsabán 600 lakás készül. A városban jelenleg 2600 család la­kásigénye ismeretes. Az utóbbi években a Békéscsa­bára település üteme mérséklő­dött. Ennek ellenére a tervidő­szak végére a jelenleg nyilvántar­tott jogos lalkásigénylők száma nem csökken, hanem további egy- kétezerrel növekszik. (Családot alapítanak, önálló lakást igényel­nek azok a fiatalok is. akik 1945— 52 között születtek.) Sokaikat fog­lalkoztat: miként lehetne csök­kenteni több ezer család gdndját, az albérlet nyomasztó körülmé­nyét? Ismeretes, hagy Békéscsabán je­lenleg háromféle módon épülnek lakások: állami beruházásból, szö­vetkezeti és társas alapon (az OTP finanszírozásában), továbbá ma­gánerőből. Ezek elhelyezése a város távlati fejlesztésének meg­felelő alapon a centrumban vagy ahhoz közel, közművesített vagy könnyen közművesíthető terüle­ten valósul meg. A családi házak a város zöld kerületeiben épül­nek. A vállalatok egyenként vagv társulás formájában építhetnének magános dolgozóik részére mun­kásszállást. Ezt tette az ÉM Békés megyei vállalata is. ’hogy a dől-, gozók albérleti gondját csökkent­se. A lakásépítési módok összessé­gükben alkalmasak lehetnek arra, hogy a lakáshiány felszámolása, az előbb említettnél kedvezőbben alakuljon. az Állami beruházás­ból készülő lakások száma meg­határozott. Az állam csak komp­lett lakást épít. A beruházás ezen területén épülő lakások számát a tervnek megfelelően évről évre meg kell valósítani. ‘ Más a helyzet a szövetkezeti és a társasházaik körül. Az ilyenfaj­ta építkezéshez beruházási keret­összeget kap a város. Ha egy többszintes épületben egy lakás önköltsége 160 ezer forint, akkor az OTP c(Z értékesítést ennek megfelelően szervezi meg. Ha csökkentett berendezéssel vagy olcsóbb kivitelben kerülnének ezek a lakások eladásra — kony­habútor, tűzhely, beépített szek­rény, víz-boyler, fürdőkád'nelkül, ezek beszerzését a tulajdonos fel­adatává tennék, a parkettát pedig műgyantával préselt farostle- mezzel -vagy pedig PVC-szönyeg- ^focrítiásísal helyettesítenék —. ak­iskor egy kétszobás lakás 40—45 jpezer■.forinttal iswlcsóbb lenne. Ez jelentené, hogy a • két lakás ^<építésére4:ervezett összegből csak-- ■* nem három készülhetne. A téglagyárban a középblokik- ygyártó részleg termelékenysége »tovább növelhető, így megvan a r. lehetőség a szövetkezeti többszin­tes lakótömbök-építésénél^ 33 szá- 'fEalékos növelésére isi Kérdés: a ■jfezcvetkezeti lakások"'tulajdonosai ■elfogadják-e a lakást csökkent berendezési értékkel? Mi lenne, ha a lakásépítkezés meggyorsítá­sára — a harmadik ötéves terv­ben Békéscsabán — csak csök­kentett berendezési értékkel épülnének szövetkezeti és tá ('sas­iak ások. Ebben az esetben is minden lakás gazdára találna, ta­lán jobban is, mint eddig, mert ÖNTŐ szakmunkásokat azonnal . ‘ ■ i;4 felveszünk, »Gyulai Vas-J Fém- éa Gépipari Ktsz Gyula-, Thesarovits u. 1. sz. (Lakást nem tudunk biztosítani.) 415 i az alaptőke-hozzájárulás a jelen­leginél kevesebb lenne. A LAKÁSÉPÍTKEZÉS harma­dik módja, a kertes családi ház még nem kapta meg a megfelelő rangot. Miért? Ennek több oka van. Egyrészt Békéscsabát a vá­ros vezetői Erzsébet hely nyugati szélének irányába, a város köz­pontjától a lehető legtávolabbi részen, költségesen közművesít­hető területre fejlesztik. A közle­kedés korszerűbbé tételére, az úthálózat megépítésére ezen a te­rületen egyhamar nem kerülhet sor. így jelenleg Erzsébethely új lakónegyedéből hosszabb ideig tart az út a város . központjába, mint Mezőmegverről. Érthető, hogy az V. kerületben Erzsébet­hely ellaposítása miatt az embe­rek nem szívesen vásárolnak tel­ket. Adott környezetben a telek is igen drága! A városok fejlesztésében ma mindjobban a centrikus elhelye­zés dominál. Ez alól Békéscsaba kivétel. Miért? Ezt is meg lehet magyarázni, sőt lehetséges, akad­nak is emberek, akiket az érvek meggyőznek. Valószínű azonban, ha a város központjának közelé­ben a gyulai út jobb oldalán, a dobozi út bal oldalán, sőt az úgy-, nevezett Békekert távlati beépí­tésén kívül eső területen olcsó telekakciót kezdeményeznének, gomba módjára nőnének a családi házak. Biz a terület a városhoz közel van, így az alapközművek — villany, víz, út — olcsóbban valósíthatók meg, mint az V. ke­rületi Zsigmond utcán túli részen. Lenne és van is várbsbővítési le­hetőség a Kanálisi szőlőkben, to­vábbá az épülő KISZ-lakótelep környékén is. Csakhát az itteni tömeges építkezés megszervezését eglyesek az új körgát megépítésé­hez kötik. Az is érv, hogy az aránylag mély fekvésű területen a belvíz is okozhat gondot. Az előbb említett részen jelenleg is több tucat épület áll, méghozzá vert falból, vályogból. Ha ezek évtize­dek óta ellenállnak a belvíznek, valószínű, a terület csatornahá­lózatának bővítésével megnyugta­tó módon rendeződne az itteni fyörnyék tél végi belvizének elve­zetése. ( A CSALÁDI HÁZ építése saját erőből azért sem bontakozhatott ki a várt szintre, mert az üze­mek, vállalatok vezetői nem tart­ják feladatuknak dolgozóik támo­gatását. Pedig erre a törvény is le­hetőséget nyújt. A fuvareszközök és más egyebek szabad kapacitá­sát önköltséggel az érdekeltek megkaphatják. A családi házak építését az üzemek dolgozói, bri­gádjai, munkacsapatai is — lé­vén szó valamely szocialista bri­gád vagy munkacsapat tagjáról — segíthetnék. A korábbi években több igen hasznos kezdeményezés bontako­zott ki a családiház-építésben Békéscsabán. A régi jól bevált módszereket ismét elő kellene szedni, hogy a harmadik ötéves terv során minden lehetőséget felhasználva, a tervezettnél lénye­gesen több lakás épüljön. mozaik Szép, tiszta község Almáska­marás, széles utcáival, zöldellő gömbakácaival a gondozottság látszatát kelti. A falu közepén a kerekes kút régi, de a cseme­gebolt iivegpu ltjai ragyogóan újaik. Kár, hogy egy kifliért is soka! kell várni, pedig a be­rendezésről ítélve önkiszolgáló boltnak is remekül megfelelne. Vajon miért nem az? « A földművesszövetkezet széip, mutatós cukrászdáját kilencven­ezer forintos költséggel újítot­ták fel, s az már igazán kis szépséghiba csupán, hogy a fa­burkolat lécei feketék és szo­morúak. Fontos, hogy a fiatal törzsvendégek — mint tapasz­taltaim — vidámak és mosolygó­sak.., * Tavaly a tanács 800 tő rózsát telepített. Huszonötezer forintos beruházással mutatós, szép par­kot létesített, Sajnos, a gyönyö­rű rózsaligetet rozsdás drótke­rítés szegélyezi. Kár... * E hónapban fejeződött be a mozi szélesvásznúvá alakítása. A régi, elavult gépeket, felsze­reléseket újakkal cserélték fel. Erre a MOKÉP 150 ezer, a községi tanács 54 ezer forintot fordított. A mozi ragyogó, de az udvar és a mellékhelyiségek már kevésbé. Ügy ’látszik, egy­szerre mindent, nem iehet/„ * A helyi vendéglő kevésbé kor­szerű, kicsik és egészségtelenek az ablakok, csúnya, olajos a padló. A berendezések is már régiek, ódivatúak. Az utcáról négy lépcsőfok vezet az ivóba. Felmenni még csak könnyű, de lefelé annál nehezebb... • Berlin Vasárnap délelőtt 9 órakor meg­nyitotta kapuit az idei őszi lip­csei vásár. A Német Demokrati­kus Köztársaság vezetői Walter Ulbrichttal, az Államtanács elnö­kével, és Willi Staph miniszter­elnökkel élükön tekintették meg a három pavilont és a 17 yá- sárházat, ahol összesen 30 szak­ági kiállításon 60 országból 6500 „Egyenlő munkáért egyenlő bért!” — de mi az, hogy „egyen­lő”? Az erőkifejtés, a figyelem, a szakképzettség, a gyakorlat teszi vajon ^gyenlővé vagy kü­lönbözővé a munkát? S egyálta­lán: meg lehet állapítani, hogy két munka egyenlő-e, ha nem, akkor hogyan dönthető el, hogy az egyik mennyivel ér többet a másiknál ? Az új gazdaságirányítási rend­szerben nagy szerepet kap a piac. A piac közgazdasági érte­lemben a kereslet és a kínálat — a szükséglet és a termelés — találkozóhelye, ahol a terméke­ket és szolgáltatásokat megíté­lik aszerint, hogy a bennük rej­lő munka társadalmilag meny­nyire szükséges. Amelyik mun­kát a társadalom magasra érté­kel, annak termékéért jó árat fizet. Tehát végeredményben a piaci mechanizmusban a munka értékelését az adja, hogy általa mekkora vállalati árbevétel, illetve nyereség jön létre. Ily módon a nyereség nemcsak a termék jó vagy rossz „bizonyít­ványa”, hanem a terméket elő­állító munkásé is. A nyeresége növelésére törekvő vállalat azt a munkaerőt fogja többre értékelni, amelyiknek a munkája több vállalati nyereséget produkál. Ez egyebek között azt is je­lenti, hogy csak azokat a mun­kákat lehet egyenlőnek tekinte­ni, amelyeknek egyenlő az ered­ménye. Ebben az esetben indo­kolt, hogy a kifizetett bérek (jö­vedelmek) is egyenlőek legye­nek. Ha azonban csak a munka mennyisége és színvonala azo­nos, de az eredmény eltérő, akkor a kifizetett bérnek is el­térőnek kell lennie. A társada­lomnak nem önmagában a mun­kára, hanem annak eredményé­cég több mint százezerfajta fo­gyasztási terméket mutat be a vásárt látogató közönségnek. Hazánkat 9 külkereskedelmi vállalat képviseld Lipcsében, s ezek összesen mintegy 2700 ter­méket hoztak el az ősi német vá­sárvárosba. Az aranyéremért folyó nemzet­közi versengésben Magyarország az idén csak textilféléket neve­zett be: térítőkét, szőnyegeket, műszálas divatanyagokat. „Az idei őszi lipcsei vásár magyar részlege is azt tanúsítja, hogy hazánk és a Német Demok­ratikus Köztársaság külkereske­delmében zöld utat biztosítunk a fogyasztási cikkek cseréjének is — mondotta a magyar sajtó kép­viselőinek adott nyilatkozatában Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. — A két baráti állam idegenforgalmá­ban 1962 óta óriási fejlődés ment végbe, s most szeretnénk ugyan­ilyen intenzitású javulást elérni a közfogyasztási cikkek forgalma­iban is. Magyarország és az NDK ■választékcseréje már az idén is több mint ötven százalékkal nö­vekszik.” re van szüksége, tehát csak azt méltányolhatja. Az egyenlőséget nem _ értel­mezhetjük úgy', hogy a különbö­ző hatékonyságú munka bérbeni ellenértéke azonos vagy egymás­hoz közelálló legyen. Az egyen­lőség nem egyenlősdit jelent, hanem a kereseti lehetőségek egyenlőségét, azt, hogy lényege­sén több eredményt hozó mun­kával lényegesen többet lehes­sen keresni. Aki többel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, annak magának is nagyobb le­gyen a jövedelme. Igen ám, de az egyes ember munkájának végső eredménye általában nem választható el a vállalat össz- eredményétöl. Ennek következ­tében várható, hogy a keresetek az eddiginél nagyobb mértékben igazodnak a vállalati kollektív munka hatékonyságához. Vagyis a bérarányok bizonyára nem­csak az egyes dolgozók munka­teljesítménye szerint változnak, hanem a vállalati nyereségtől függően is. Így érvényesül majd a piac visszahatása — végered­ményben a társadalom értékíté­lete — a vállalati gazdálkodásra és bérszínvonalra is. Jelenleg a lakosság fogyasztá­sára szolgáló nemzeti jövedelem egy részét a dolgozók nem kap­ják meg közvetlenül a fizetési borítékban. Igen sok terméknek és szolgáltatásnak az ára az át­lagosnál kevesebb nyereséget tartalmaz vagy még az előállí­tási költségeket sem fedezi. Itt az állam biztosítja a különböze- tet. Ezek a termékek és szolgál­tatások tehát nemcsak az azokat igénybe vevőknek kerülnek pénz­be, hanem mindazoknak, akik a nemzeti jövedelem termelésében részt vesznek. Pedig az emberek munkájuk ellenértékét szeretik borítékban megkapni. Nem is tartják mindig igazságosnak, a munka szerinti elosztás elvével összhangban állónak azt, hogy az állam ilyen kedvezményekkel él. Ezért az új gazdasági mecha­nizmusban a fogyasztással kap­csolatban nyújtott állami ked­vezményeket a jelenleginél szű- kebb térre indokolt szorítani. Itt természetesen nem az elsőrendű­en fontos társadalmi juttatások (egészségvédelem, szociáPs ellá­tás, családvédelem stb.) szűkíté­séről van szó. A nemzeti jövedelem fogyasz­tásra szánt részének eddiginél nagyobb hányadát célszerű bé­rek, fizetések, személyi jövedel­mek formájában a munka tény­leges eredménye alapján elosz­tani. S arra kell törekedni, hogy a teljesítmények különbségeit a jövedelmek is minél jobban tükrözzék. Dr. Pirityi Ottó A Fővárosi Sütőipari Vállalat fel­vesz sütőipari fiú ipari tanulókat kollégiumi elhelyezéssel. A képzés időtartama 3 év. Minő­sége: emelt szintű, amely a to­vábbtanuláshoz biztosít kedvező lehetőséget. Jelentkezni lehet a Bp.-i 2. sz. Elelmlszeripari-Tanuló Iskolában. Bp., VI.. Népköztársaság látja 100 (vidékiek jelentkezhetnek). Köve­telmény: H—16 év. 8 ált. iskola eredményes elvégzése (közepesnél jobb átlag). Határidő: szeptember 12. 2693 Dupsi Károly Sport és haj vágás Nekünk, férfiaknak gyakran nagy gondot okoz nemünk örök és dicső jelképe, az egy­re kiserkenő bajusz és szakáll. Hogy időnként megszabaduljunk a feleslegtől, gyakran hosszú perceket, sőt félórákat töltünk a f odrászszalonok ban; olvasgatva — ha van mit, beszélgetve — ha van miről és van ki­vel; de leggyakrab­ban unatkozva üldö­gélve ßzämolgatjuk az előttünk levőket. Jobb híján mit is te­hetnénk ? De nem így van ez Gádoroson, ahol egy ügyes újítással sakk­asztalok várják a nyiratkozókat, borot- válkozókat. S itt már könnyebb az ismeret­ség, az egymásra ta­lálás; a vendégek egyszeriben sportolók­ká, szurkolókká vál­nak. De olyan is megtörténik, mint például velem és egy odavalósi levélkézbe­sítővel, hogy jnár ré­gen sorba kerültünk volna, de se látva, se hallva, egyre csak tá­madtuk egymás futó­ját, bástyáját. Jóleső érzés, hogy sokan — pont az idejük szűkössége mi­att — itt a borbély­nál hódolnak talán már-már elfeledett ifjúkori szép szenve­délyüknek. A beruházás nem nagy. az ötlet viszont nagyszerű. Nem le­hetne az ügyes mód­szert máshol is beve­zetni? Gyulai S. István Sch. 1. Megnyílt a lipcsei vásár 60 országból 6500 cég vesz részt

Next

/
Thumbnails
Contents