Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-06 / 210. szám
196#. szeptember 6. 2 Kedd Hz amerikai repülök vasárnap ismét támadták Hanoi térségét Saigon Kéthetes szünet után, amelyet a rossz időjárás okozott, az amerikai repülőgépek vasárnap ismét támadták Hanoi térségét. A támadásban 52 amerikai bombázógép vett részt. A dél-vietnami kormánycsapatok a Saigontól 220 kilométernyire délnyugatra fekvő erdős vidéken körülbelül háromórás harcot vívtak a felszabadító hadsereg egységeivel. Szóvivőjük állítása szerint a harcban több mint kétszáz szabadságharcos esett el, saját veszteségekről a szóvivő nem beszélt. Dél-Vietnam központi partvidékén, Nha Tranknál egy több mint 5500 főnyi új dél-koreai csapatkontingens szállt partra, amivel az amerikai és szövetséges katonaság létszáma 341 000-re emelkedett. A dél-vietnami rendőrség megkísérelte, hogy a tavaszi zavargások ügyében kihallgassa a június 8-a óta éhségsztrájkot folytató Thich Tri Quang buddhista vezetőt, aki azonban legyengült szervezetére hivatkozva megtagadta a vallomást A VDK fegyveres erői vasárnap három amerikai repülőgépet lőttek le. Az egyik gépet Hanoitól északra semmisítették meg a déli órákban, két másikat pedig nem sokkal később lőttek le. Egy amerikai gép pilótája kiugrott gépéből és fogságba esett. A VDK légiterében eddig lelőtt amerikai gépek száma 1391-re emelkedett. (MTI) Ganao nyilatkozata Ganao, a brazzaville-i Kongó külügyminisztere vasárnap sajtóértekezletén kijelentette, hogy országa fenntartás nélkül támogat minden nemzetközi felszabadító mozgalmat. Rhodesiával kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette, hogy a rhodesiai függetlenség egyoldalú kihirdetését a Smith-rezsim részéiről „banditiz- musnák” tekinti. A kongói kormány véleménye és abszolút meggyőződése, hogy Smithéket, csak erőszakkal lehet észhez téríteni és a rhodesiai válság megoldására kényszeríteni. De Gaulle új-kaledóniai megbeszélései Párizs A Nikkel-probléma áll De Gaulle elnök új-kaledóniai megbeszélésének középpontjaiban. A csendes-óceáni sziget vezetőd függetlenségi törekvésektől és bizonyos amerikai befolyástól is hajtva megkísérlik megtörni a francia Le Nikkel társaság hatalmát Üj-Kaledóniia ásványkincse felett. Azt kívánják, hogy más vállalatók, mindenekelőtt az amerikai .International Nikkel kapjon jogot e fontos érc kitermelésére és feldolgozására. Tito nyilatkozata a jugoszláv belpolitika időszerű kérdéseiről Belgrad Joszip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök szeptember elsején Muraszombaton társadalmi aktívák és gazdasági szakemberek előtt nyilatkozott a jugoszláv belpolitika több időszerű kérdéséről. Egy feltett kérdésre válaszolva Tito elnök kijelentette, hogy „egyik legfontosabb problémánk, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét új szervezeti alapokra helyezzük, s ezáltal hatékonyabb szerepet biztosítsunk neki. Ügy véljük, hogy az ősszel, szeptember végén vagy október elején plenáris ülést hívunk össze és ezen előállunk javaslatainkkal". Rámutatott, hogy a pártban komoly fogyatékosságok voltak. „A párttagság nem töltötte be az őt megillető szerepet. A kommunisták szövetsége, mint ideológiai irányító és eszmei vezető nem találta fel magát a gyakorlatban és ezért környezetében elvesztette befolyását. Hibásak voltunk mi is. A Központi Bizottságban állandóan a szervezet klasszikus formájához tartottuk magunkat és olyan munkamódszerekhez, amely nem felelt meg a dinamikus fejlődés mai szakaszán". Kívánatos lenne — mondotta —, hogy a JKSZ Központi Bizottságában a végrehajtó bizottság mellett hozzanak létre egy szélesebb testületet — az elnökséget —, amely majd a politika kidolgozásával foglalkozik. Az elnökség a politikát megvitatja a végrehajtó bizottsággal, az pedig végrehajtja a határozatokat. Tito elnök hangsúlyozta, hogy alsóbb szinten is tanácskozni kell az emberekkel a JKSZ átszervezéséről. A továbbiakban arról beszélt, hogy vannak a pártban oda nem illő elemek is. Az egyetemeken, az iskolákban és egyéb területeken vannak emberek, akik a mi szempontunkból osztály idege oek és mégis a pártban vannak. Kommunista szövetségünket meg kell tisztítani ezektől az elemektől, de nem valamilyen kampányszerű tisztogatással és felülről jövő adminisztratív úton, hanem alulról kell végrehajtani a szilárd kommunisták kiválogatását". Végül Tito elnök bírálta a gazdasági életben elkövetett hibákat és az iparban jelentkezett nehéz- •égeket. Rámutatott: „makacs vagyok abban a követelésemben, hogy először meglevő iparunk újjászervezését és korszerűsítését kell sorra vennünk és egyelőre el kell halasztanunk a beruházásokat abban az iparban, amely csak öt-tíz év múlva termel”. E tekintetben ellenállás mutatkozott, mégpedig a párt legfelső szintjén. Egyes emberek a JKSZ vezetőségében tették lehetővé azt, hogy ne valósuljanak meg plénumáink és kongresszusaink határozatai. Ezért volt szükség sebészeti beavatkozásra” — mondotta. (Ä1TI) A sziget egyes politikád vezetőd hírek szerint azzal fenyegetőznek, hogy ha a francia kormány nem teljesíti kérésüket, a területi nemzetgyűlés esetleg kimondhatja a sziget önkormányzatát, sőt függetlenségét is. Nem ismeretes, hogy De. Gaulle miként reagált ezekre a követelésekre, mindezek ellenére, szemben azzal, ami francia Szomóliparton történt, itt lelkes és forró fogadtatás várta a tábornokot, aki vasárnapi beszédében Űj-Kaledóndának Francia- országhoz való tartozását hangsúlyozta. Az Humanité tudósítása szemére is veti az elnöknek, elég, hogy a lakosság forró fogadtatásban részesítse, De Gaulle tábornok máris hallgatással siklik el a többség némi autonómiára vonatkozó követelése felett. Ami az ügy továbbá részét illeti, a csendes- óceáni Mururoa-szigetén folynak az előkészületek, hogy szeptember 10-én De Gaulle tábornok jelenlétében kísérleti atomrobban- tást hajthassanak végre. A tábornok a robbantást 25 tengeri mérföld távolságról, a De Grasse cirkáló fedélzetéről szemléli majd meg. Ha az időjárás megakadályozza a robbantásnak a tervezett időpontban való végrehajtását, lehetségesnek tartják, hogy ák elnök 24 órával meghosszabbítja ott-tartózkodását. (MTI) U Thant nagy dilemmája U Thant, az ENSZ főtitkára latin-amerikai kőrútjának befejezte után közölte elhatározását, hogy nem vállalja tovább a világszervezet adminisztratív első emberének szerepkörét. Elsősorban azért akar visszalépni, mert úgy érzi, próbálkozásai a vietnami háború megszüntetése érdekében csődöt mondtak. U Thant döntését a világszervezet legtöbb tagja aggodalommal vegyes sajnálkozással fogadta. Az ENSZ 25 országból álló ázsiai csoportjának küldöttsége felkérte a főtitkárt, hogy hivatali idejének lejárta után se távozzék a világszervezet éléről. A latin-amerikai államok hasonló lépésre készülnek és a főtitkár moszkvai útját követően nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet vezetők is azt tartanák a leghelyesebb megoldásnak, ha U Thant maradna. Nagy kérdés azonban, hogy sikerülhet-e a közeljövőben a főtitkár véleményét és határozatát megváltoztatni. Az alapvető probléma, hogy eddig minden igyekezete süket fülekre talált, amikor az Egyesült Államok felelős politikusait ésszerűbb lépésekre akarta rávenni. U Thant háromszor szólította fel a washingtoni vezetőket, hogy hagyják abba a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Johnson elnök még csak válaszra sem méltatta a főtitkárt, sőt azt a javaslatot is elutasította, hogy jöjjön létre egy személyi találkozás közte és U Thant között. Ilyen körülmények között az ENSZ titkársága és a Fehér Ház között a viszony egyre inkább ellhidegült. U Thantot felháborította az is, amikor Johnson kongresszusi üzenetében így szólt: „Mi nem akarunk területeket hódítani Vietnamban. Nincs szándékunkban, hogy ott hadibázisokat építsünk ki, gazdasági téren sincsenek terveink. Űjabb katonai paktumokat sem óhajtunk létrehozni.” Közben az amerikai katonai haderő VietWWWWWNA (WWWWWVWWWVWWVWWVW» Magas, sovány, vállas ember hajlong a paradicsomindák fölött, Egyik kezével megemeli a terméstől pirosló ágat, a másikkal pedig tépdesi az érett gyümölcsöt. Közben az út irányába néz. Kocsi után les. Várja a BÉKÖ-ládát. A tábla közepére mutat: — Mind megtelt — nézi a ládákat —, reggel óta szedjük. Jöhetne már az autó is. Vihetnék Csabára. Hozhatnák a ládákat, hogy mi is haladhassunk. Mellette még nógyen- öten, férfiak, nők, idősebbek és fiatalok szedik a paradicsomot. Kosaraikat már púposra rakták, a ládát hozó kocsi pedig még mindig nem érkezik. — Pihenjünk! — szólal meg —, ne dolgozzunk fölöslegesen. — Még a tegnapi szedés is ott van a tanya előtt — int a fejével a kövesút felé. Az asszonyok felülnek a hajdani rizsföld cba- tornapartjára, a férfiak pedig kissé távolabb cigarettára gyújtanak. Az öreg kertész sodik évet kertészkedjük itt ezen a kötött földön, s csak kínlódunk — cipője sarkával ütögeti a földet —, nézze, milyen kemény! Miért kell nekünk itt nyűglődnünk? — Mennyi paradicsomra számítanak holdanként? — Legalább 100—120 mázsára. Ez a föld ilyen állapotban többre nem képes. Víznyomásos. — Csóválja a fejét, majd folytatja. — Képzelje csak — mutat a Be- rényből kígyózó kövesút Mindent megterem. Öntözhető is. Mellette a Körös holtága, a túlsó oldalán pedig egy új öntözőtelep. A hajdani Petőfi Tsz-nek is ott volt a kertészete. Príma, jó zöldséget termeltünk. Paradicsomból, paprikából, petrezselyemből, sárgarépából, káposztából, krumpliból kétszer, sőt háromszor is annyi termett, mint most itt. — Amikor egy-egy üzemág telepítését meghatározzák a szövetkezet vezetői, nem kérik ki a túlsó oldalára —, jövőre helyiek véleményét? meg oda települünk. A csoda látott ilyen vezetőséget, amelyik egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy kertészkedni csak ott érdemes, ahol a talaj erre a legjobban megfelel. Azon a földön az idén még májusban is víz állt. Mit terem majd? Az öreg, nyurga ember szavait helyesléssel fogadják a többiek. — Mondd csak, Laci — — Beszélgetünk. — Az , fordul' hozzá egy hatva- öreg a homlokára tolja nas, őszülő halántékú, cejg micisapkáját, s mint aki valami igen jelentős dolgot akar előadni, megvakarja a fejét: — Nem értek valamit. Most már éppen a mápirospozsgás arcú férfi —, hol kellene nekünk kertészkedjiiínk ? A Körös irányába mutat: — A paprévi földeken. Az a föld a falu lelke. — Nem szokták — válaszolja szűkszavúan. Laci bácsi Köröstar- csán köztiszteletben áll. Az öreg kertésszel az utóbbi években szinte rendszeresen szót váltottam a tárcsái emberek életéről, az évek óta egy helyben, a gyenge szövetkezetek között gazdálkodó közös sorsáról. A kérdés ma is gyakran ismétlődik: miért csak olyan nehezen akar ez a szövetkezet egyről a kettőre jutni? A megyei szervek a járásiakkal együtt a faluban keresnek erre maKorábban Köröstar- < csán két termelőszövet- j kezet volt, ezek egyesül- , tek. Az eredményj avu- < lás nem közelítette meg' a várt ütemet, sőt ' né- , melyik üzemágban a tér- ( melés egyenesen visszaesett. Cseréltek vezetésé- get is. Hátha majd az l új gárda másként csinál- ‘ ja. És most valamilyen, vizsgálat folyt a vezetők i körében. A paradicsomföld ] szélén a becsületes munkában megőszült férfiak, j asszonyok arcának tisz- , tasága, a sovány, a kemény földből holdanként ] kipréselt 100—120 mázsa < paradicsomtermés ' az< igazi tükör; nem ők mu-, lasztottak, nem bennük ( van a hiba. Tóth Laci t bácsinak, az öreg kér- J tésznek szavai valamit sejtetnek, amikor azt j említette, hogy még i egyszer sem kérdezték meg, mi a véleménye er- J ről vagy arról, ha a i szövetkezet dolga esett 1 szóba. Lehetséges, hogy ' a tárcsái egy helyben to- < pogásnak ez a legfőbb 1 oka! Egy lovaskocsi közeleg. A derékban néhány 1 BÉKÓ-láda. — Gyerünk, emberek, i rakjuk meg ezeket is! szólal meg hívó hangon \ és az öreg Tóth kis csanamban. rég túlhaladta a 300 000 főt, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét naponta átlag 800 amerikai bombatámadás éri, a külügyminisztérium pedig már arra is utalt, hogy elképzelhetőnek tartja a demi- litarizált zóna amerikai megszállását. Ez pedig már azt sem zárja ki, hogy az Egyesült Államok megpróbálja a kalózhábo- rút szárazföldi vonalon is kiterjeszteni. Sőt, amikor a délvietnami bábkormány miniszterelnöke indítványozta, hogy kezdjenek hadműveletet kínai területek ellen, Washingtonban még ezt sem utasították el határozott hangon. A következő láncszem: a cam- ranh-i öbölben az amerikai katonamérnökök hozzákezdtek az egyik legkorszerűbb tengeri, szárazföldi és légi támaszpont kiépítéséhez. A méretek azt igazolják, hogy az Egyesült Államok hosszú, ha nem vég nélküli háborúra akar berendezkedni. Ezek a tények tehát arról győzték meg a főtitkárt, hogy az Egyesült Államok vezetőitől igen távol áll minden reálpolitikai elképzelés. U Thant pedig latin-amerikai körútja során is kijelentette: „Ha a vietnami harcok intenzivitása nem csökken, ez a háború komolyabb konfliktussá válik, megbontja a békét és az egyensúlyt az egész földkerekségen”. Felmerül végül a kérdés: ha U Thant valóban távozik, ki lehet az utódja? Felmerült a tunéziai Monzsi Szlim, a ghanai Robert Gardiner, a szenegáli Gabriel d’ Arboussier neve az afrikai politikusok közül. Ázsiaiak ezúttal nem jöhetnek számításba, mert U Thantot követően most más földrészeken van a sor. Akadnak latin-amerikai jelöltek is. Felmerült az elképzelés, hogy talán Finnország adhatna egy semleges diplomatát. Mindez persze csak találgatás, a lényeg az, hogy az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetben újabb problémát jelentene, ha a világszervezet legfőbb tisztével kapcsolatiban személyi viták is nehezítenék az előrehaladást. De az sem lehetetlen, hogy U Thant mégis marad. Problémájának ilyen éles hangsúlyozása azonban ez esetben sem volt hiábavaló. Sümegi Endre gyarázatot. (Tehát nem- pata ismét munkába áll,J csak a tsz gazdái elé- tovább szedi a paradi- ’ gedetlenek az elért ered- csomot. ménnyel.) Dupsi Károly A polgárjogi törvény a szenátus előtt Washington Kedden kerül az amerikai sze nátus elé az 1966. évi polgárjogi törvény, amelyet a képviselőház a múlt hónapban fogadott el. A szenátus konzervatív erői elhatározták : a parlamenti obstrukció, az úgynevezett filibuszter eszközével akadályozzák meg a törvény elfogadását. Dirksen szenátor, a republikánus kisebbség vezetője kijelentette: mindaddig szó sem lehet a polgárjogi törvény érdemi vitájáról, amíg nem törlik belőle a szabad lakásválasztásra vonatkozó cikkely 65. törvénycikkét, amelyet már a képviselőházban is módosítottak, elvben lehetővé teszi, hogy a négerek szabadon bérelhessenek lakást, illetve vásárolhassanak házat eddig kizárólag fehérek által lakott településeken is. Ez a követelés a polgárjogi mozgalom egyik központi jelszava volt az idei nyári kampón- ban.
