Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

1366, szeptember 30. ( 2 Péntek fiz ÜSS léglereiétek még sokasén volt ilyen tieSiéz dolga Újabb 400 millió dollár repülőgépekre Washington McNamara amerikai hadügymi­niszter kérte a törvényhozást, so­ron kívül engedélyezzék, hogy a hadügyminisztérium költségvetési előirányzatának kevésbé sürgős tételeiből több mint 400 millió dollárt haladéktalanul repülőgép­vásárlásra fordíthassanak. Első­sorban a haditengerészeti légierő gépállományát akarják kiegészí­teni, amely súlyosan megfogyat­kozott a vietnami háborúban. Katonai szakírók rámutatnak, hogy a? Egyesült Államok légi- éreje kitűnően szervezett légelhá­rítással találja magát szemben a VDK légiterében. Egy Saigonból keltezett sajtójelentés például azt írja az amerikai pilóták közlései alapján, hogy az USA légierejé­nek még sohasem volt ilyen ne­héz dolga. (MTI) Sukarno-ellenes tüntetés Djakarta Az Antara hírügynökség jelen­ti, hogy az indonéz fővárosban csütörtökön délelőtt Sukamo el­len tüntettek a főiskolás KAMI, és a középiskolás KAPPI akció­front szélsőjobboldali diákjai. A suhancok tehergépkocsikon vitették \ magukat keresztül-kasul a városon. Az autókra Sukarno- ellenes és kommunistagyalázó jel­szavakat függesztettek. Követel­ték Sukarno azonnali lemondatá- sát és „a kommunizmus végleges felszámolását Indonéziában”. Elő­zőleg „díszőrséget” álltak a szep­tember 30-a akció során megölt hat tábornok emlékére. A fiata­lok közül sokan „harci öltözéket” viseltek — írja az Antara. A jobboldali tüntetők ezután a kínai negyedbe hajtattak, ahol az idén kétszer is feldúlták a kínai nagykövetséget. Az AP hírügynökség beszámo­lója szerint az elnöki palotát ka­tonai egységek és páncélosok vé­delmezték a több tízezer' tüntető esetleges rohamával szemben. Drótakadályokat is fektettek az útvonalakon, amelyek a palotá­hoz vezetnek. Sukamo valószínű­leg rezidenciáján tartózkodott. A Pravda az indonéz Moszkva A Pravda csütörtöki száma szerkesztőségi cikkben foglalko­zik az indonéz helyzettel. Han­goztatja, az utóbbi napokban Djakartá'ban egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy megismét­lődhetnek a kommunisták és má's baloldali hazafias elemek ellem megtorlások. Az új terrorhullám szeptember 30 évfordulóján kez­dődne. Mint ismeretes, tavaly az úgynevezett „Szeptember 30. mozgalom” elfojtása az Indonéz Kommunista Párt több százezer tagjának fizikai megsemmisíté­séhez vezetett. A kommunisták és más haladó demokratikus szervezetek kiirtá­sát célzó kampány ahhoz veze- lett Indonéziában, hogy még job­ban elmérgesedtek a belső prob­lémák. Megingott az indonéz im- perialistaetllenes erők egységei Az országot az a veszély fenye­geti, hogy elveszti hosszú har­cokban megszerzett nemzeti füg­getlenségét. (MTI) Mint az AP írja: az elnök azt tervezte, hogy csütörtökön két napra — nyilvánvalóan a várha­tó tüntetések elkerülésére — Kö- zép-Jávába utazik, tervét azon­ban Suharto tábornok keresztül­húzta. (MTI) Elutazott Hanoiból a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Hanoi Csütörtök reggel, hatnapos ba­ráti látogatás után elutazott a VDK fővárosából a Józef Le­nárt miniszterelnök vezette csehszlovák párt- és kormány- küldöttség. A vendégek, mielőtt a repülőtérre menték, búcsút vettek Ho Si Minh elnöktől. A küldöttség búcsúztatására a re­pülőtéren megjelent Pham Van Dong miniszterelnök, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja és Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának elnöke. Pham Van Dong rövid beszéd­ben köszönetét mondott a csehszlovák nép szolidaritásá­ért. Józef Lenárt válaszbeszédé­ben méltatta a látogatás során aláírt fontos egyezményeket. (MTI) A Trybuna Mu szerkesztőségi cikke Varsó A Trybuna Ludu csütörtöki száma szerkesztőségi cikkében foglalkozik az amerikai imperi­alistáknak a világbékét veszélyez­tető vietnami agressziójával és a Kínai Kommunista Pártnak a nemzetközi kommunista és mun­káspártok egységét bomlasztó po­litikájával. A cikk’ rámutat: ahhoz, hogy az agresszor a konfliktus politi­kai megoldására kényszerüljön, valamennyi szocialista ország — elsősorban a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság — együttmű­ködésére van szükség Vietnam megsegítésében. A Kínai Népköz- társaság azonban minden ilyen javaslatot a leghatározottabban elutasított és szovjetellenes rá­galmakkal válaszolt. A Kínai Kommunista Párt ve­zetői súlyos felelősséget vállalnak j nagykövetet fogadta Dobi István, a történelem és saját népük előtt | az Elnöki Tanács elnöke, és Kái- — írja a Trybuna Ludu. — E ! lai Gyula, a kormány elnöke. politika a vietnami nép szenve­déseinek meghosszabbításához ve­zet. Kína egységbontó politikája a világ összes kommunista párt­jainál egyre szélesebb kritikával, elutasítással, elítéléssel találkozik. (MTI) Kádár János, Oolii István és Kállai Gyula fogadta hazánk új belgrádi nagykövetét Kádár- János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára fogadta Marjai Józsefet, hazánk új belg­rádi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a közeljö­vőben utazik állomáshelyére. A Hírek az EHSZ-közgyíílésröl New York Az ENSZ-közgyűlés, szerda dél­utáni ülésén folytatódott az álta­lános politikai vita. Costa Rica és Uruguay külügy­minisztere országa belső nehéz­ségeivel foglalkozott, és elítélte a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját. Szabah Al-Ahmed Al-Dzsabir kuwaiti külügyminiszter részle­tesen szóit a palesztínai mene­kültek kérdéséről. A külügymi­niszter aggodalmát fejezte ki a vietnami eseményekkel kapcso­latban. Odaka, Uganda külügyminisz­tere beszédében felszólított vala­mennyi államot, hozzanak haté­kony intézkedéseket a fajgyűlölő Smith-rendszer felszámolására, és elítélte a NATO-hatalmakat, ami­ért Portugáliának segítséget nyúj­tanak gyarmatai fenntartásához. Négertüatetések San Francisco A kihirdetett kijárási tilalom el­lenére szerdán este folytatódtak a zavargások San Francisco né­ger negyedében. Ismét gyújtópalackok hullottak épületekre és járművekre. Az UPI hírügynökség jelentése szerint az éjszakai órákban fegyverropogás is hallatszott. A zavargások — mint ismeretes — akkor kezdődtek, amikor egy fehér rendőr agyonlőtt egy 16 éves néger fiút. A rendőr azt állította, 1 hogy a gyermeket autólopáson >i érte, Gromiko külügyminiszter szer- ] dán találkozott Caglayángill tö­rök, Arenales guatemalai és Ra- packi lengyel külügyminiszterrel. * * * Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője szer­dán kormánya nevében aláírta a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi konvenciót, amelyet a 20. közgyűlésen fogadtak el. A Szovjetunió után az Egyesült Ál­lamok a második nagyhatalom, amely csatlakozott a nemzetközi konvencióhoz. » * * Couve de Murville francia kül­ügyminiszter szerdán New York­ból hivatalos látogatásra Kana­dába érkezett. Az ottawai repü­lőtéren kollégája, Paul Martin fogadta, aki szerdán vacsorát adott a francia vendég tisztele­tére. Itt elhangzott beszédében a kanadai külügyminiszter méltat­ta a francia—kanadai barátságot, de ugyanakkor rámutatott, hogy több nemzetközi kérdésben a két állam véleménye eltér egymástól. Világosan utalt Franciaországnak a NATO-val kapcsolatban elfog­lalt álláspontjára. Vietnamról szólva Martin megjegyezte, mind­két kormány egyetért abban, hogy a konfliktus rendezése csu­pán politikai úton képzelhető el. (MTI) ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai—angol —francia—szovjet Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnberg- ben hívta tetemre a náci rend­szer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt ii- togtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az ítélet- hirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bű­nök minden különösebb bizo­nyítási eljárás nélkül is nyilván­valóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragasz­kodtak a bírósági eljárás szigo­rú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazsá­gosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember 30- án és október 1-én hangzott el, ám maga a por csaknem pon­tosan egy évvel korábban kez­dődött: 1945. október 18-án, a Nemzetközi Katonai Törvény­szék az előkészítő munkálatok során több mint százezer doku­mentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben magukra a náci há­borús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a pör mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésen meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződés­szegések bűncselekménynek te­kinthetők — mondotta a pör amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bű­nök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el azo­kat Nem akarunk olyan bünte­tőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmaz­ni”. A nürnbergi ítélet óta húsz, év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszomorúbb ta­lán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő amerikai film: az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaság­ban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perc­cel korábban pedig azt a jele­netet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörben az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági po­tenciálra. A NéiViet Demokratikus Köz­társaságban tavaly dokumen­tumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövetségi Köztársaság huszon­egy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világ­méretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meg­hosszabbította: még öt évig bí­róság elé kerülhetnek a bújkáló vagy éppen leplezetlen háborí­tatlanságban élő háborús bűnö­sök. Azután azonban bonni mér­cével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több: most szeptember 15-én az AP ameri­kai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi ható­ságok fontolóra vették: megke­gyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi kon­centrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaer­nyőket készíttetett, s akinek büntetését annak idején még amerikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdeté­sének évfordulóján tehát sajná­latosan bő anyág áll rendelkezé­sünkre az elmélkedéshez. Éppen' ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része nap­jainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esz­tendeje még .börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív mi­niszterként is megtehet: a szom­szédos országok határainak meg­változtatását követelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnberg­ben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter IIEGOLDÁS A vietnami háború kiterjesz­tésével, a hírhedt „eszkaláció­val” egyenes arányban mind el­keseredettebbé válik a négerek polgárjogi küzdelme az Egyesült Államokban. Hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Nagyon sok. Arról van szó, hogy az egyenlő jogok a gyermekkorban, a meg­felelő iskoláztatásnál kezdődnek. A néger tanintézetek mind az oktató személyzetet, mind a tan­termek számát és minőségét, mind szemléltetési és egyéb esz­közöket tekintve csillagászati tá­volságban vannak a jómódú fe­hér iskolák lehetőségeitől. Ez el­sősorban pénzkérdés, szövetségi támogatás dolga, amelyet John­son elnök választási kampányá­ban meg is ígért az ország mint­egy húszmillió színes bőrű lako­sának. Ha a néger polgárjogi ve­zetők most számon kérik — már­pedig természetesen gyakran számon kérik — ezeket az ége­tően szükséges összegeket, az el­nök és közvetlen környezete egy vállvonással válaszol: „Nincs pénz, a betervezett összegeket el­vitte a vietnami háború...” Egy ezzel kapcsolatos vádbe­szédében Stokey Carmichael, a népszerű néger ifjúsági vezető példaként megemlítette: a né­ger tömegek iskolázatlansága olyan fokú, hogy a színes bőrű újoncok még a hadsereg nem túlságosan magas műveltségű követelményeinek sem tudnak eleget tenni a sorozási vizsgá­kon. Mcnamara hadügyminiszter legutóbbi beszédében egy csapás­ra megoldotta ezt a problémát. Hozzájárul talán valamilyen mó­don a néger fiatalok jobb isko­láztatásához? Nem! Ugyanis to­vább csökkenti az újoncokkal szemben felállított műveltségi követelményeket... (ha—)

Next

/
Thumbnails
Contents