Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

I96S. szeptember 27. Kedd Akinél a kettősség csak látszat Tősgyökeres dobozi Váradi Mihály. Itt született, gyermek­éveit is itt töltötte. Ismeri a falut és ismerik az emberek. Az idősek is. de főleg a fiatalok. KISZ-tit- kár. — Bár öreg vagyok közöttük a 26 évemmel — a tagság zöme 17— 19 éves —, mégis szívesen vállal­tam ezt a megbízatást — mondja. — Hívtak máshová vezető beosz­tásba, de nem mentem. Szeretem a fiatalokat. Lehet velük dolgoz­ni, s a lelkesedésük éppen olyan, mint amikor én 17 éves voltam. Viszont más az érdeklődési kö­rük, tájékozottabbak, művelteb­bek és igényesebbek. Szeretném, ha elősegíthetném további fejlő­désüket. Pedig a KISZ-titkárság sok elfoglaltsággal jár. Miért kell a KISZ-titkárnak 5 órai teára menni? — Nemcsak a taggyűlésekre, ve­zetőségi megbeszélésekre kell el­járnom, hanem a különböző ren­dezvényekre, melyek általában es­te vannak. Így tehát a szabad időm is foglalt, a legtöbbször kö­zöttük töltöm. El kell mennem például az öt­órai teára, vagy a szellemi vetél­kedőre, a könyvbarátok körének összejövetelére, egy-egy szakköri foglalkozásra és politikai előadás- j ra, s így sorolhatnám tovább. El kell menni, mert elvárják, I hogy a KISZ-titkár mindenütt! ott legyen. A családdal — egyéves kislányommal és feleségemmel — j így hát keveset vagyok együtt.! Amíg kislányom nem volt, addig a feleségem is el-eljött, de most. j már nagyon leköti a munkája, a j tanulás és a gyerek. Tanít az álta­lános iskolában és a pedagógiai főiskolán tanul. Bizony jó lenne, j ha többet lehetnék velük és se- j gíthetnék neki. Hogy miért várják el, hogy a titkár köztük legyen? Egyszerűen azért, mert tisztelik és szeretik idősebb társukat, vezetőjüket, aki a korkülönbség ellenére is meg­érti a fiatalokat, osztozik örö­mükben, bánatukban, sikereik­ben és kudarcaikban — mert ilyen is akad — és akinek kikér­hetik a véleményét, tanácsát, igé­nyelhetik segítségéi Opel Record -= életszínvonal? — Véleménynyilvánításra, hatá­rozott állásfoglalásra sokszor szükség van — folytatja a KISZ- titkár. — Még azok is, akik rend­szeresen eljárnak a politikai okta­tásokra és így tájékozottabbak, sokszor téves nézetekkel találkoz­nak, illetve ezek hatása alá ke­rülnek. A TIT-előadások is igen sokat adnak a fiataloknak és ér­dekesek, szívesen látogatják. De még ez sem minden. Igen sok felvilágosító szó, beszélgetés kell ahhoz, hogy egyes kérdésekben világosan lássanak. Erre elmon­dok egy példát: többen voltak már külföldön. Látták az ottani életformát, illetve jórészt csak a fényt és a sok kocsit. Egy ilyen út után a legközelebbi összejöve­tel alkalmával a következő kérdés hangzott el: miért van külföldön annyi kocsi, hiszen akkor az élet- színvonal is magasabb, és mi mi­ért nem járhatunk Opel Recor- don ? Érvek sokaságát — az ingye­nes orvosi kezeléstől kezdve a kedvezménye® üdülésig, jutalom­kirándulásig — kellett felsorakoz­tatni, hogy mi a különbség az Opel Recordos nyugati világ és a mi életformánk között. Sokszor ezért is jó, ha az ember ott van egy-egy rendezvényen. Bizony tü­relem kell az ilyen dolgok meg­magyarázásához és ebbe soha­sem szabad belefáradni. Váradi Mihály sohasem fá­radt. Pedig nem ez az egyetlen funkciója. Tagja a községi párt­vezetőségnek, az MSZMP és a KISZ járási végrehajtó bizottsá­gának is. Ebben viszont kettős­séget látunk, de ez csak látszat. A párt- és a KISZ-funkció elle­nére jól össze tudja hangolni ket­tős feladatát. Van hozzá tapaszta­lata. Már kisiskolás korában részt vett az .úttörőmozgalomban, ott kezdte a tapasztalatok gyűjté­sét. Majd a KISZ-ben tevékeny­kedett és 1964 óta titkár. Az örökifjak felett is elszáll az idő A pártveze tőség ben a termelés­sel kapcsolatos feladatokat bíz­ták rá. így összehangolhatja a pártban végzett munkáját a fia­talok érdekeivel. A termelésben főleg az ifjúságot lehet megmoz­gatni nagyobb eredmények elé­résére, éppen fiatalos lelkesedé­süknél, az érdekesnek ígérkező események iránti érdeklődésük­nél fogva. Tőlük indult el a kez­deményezés, melyet ma már a megye valamennyi városában és a falvakban követnek a fiatalok, s élénk versenyszellem alakult ki közöttük. A dobozi Petőfi Tsz- ben a hat brigád közül három ifjúsági vesz részt a versenyben. — A baj csupán az — mondja —, hogy ebben és a legtöbb meg­mozdulásunkon ugyanazok vesz­nek részt. E lelkes kis csoporton kívül viszont vannak, akikre csak akkor lehet számítani, amikor öt­órai teát, szellemi vetélkedőt és ehhez hasonló érdekes rendez­vényt szervezünk. És akadnák még — bár igen kevesen — . tel­jesen közömbösek is. Sokat töp­rengek azon, hogyan, milyen mód­szerekkel lehetne felkelteni a még nagyobb érdeklődést. A töprengés jó. Azt bizonyítja, hogy a KISZ-titkár, a pártvezető­ségi tag sokat törődik a fiata­lokkal, a jövendő párttagokkal. Elképzelései is vannak, melyek megvalósíthatók. A sport és az MHS foglalkozásait segíti a KISZ. Ezek a rendezvények sok fiatalt érdekelnek. S azt szeretnék, ha éz a segítség kölcsönös lenne, hiszen közösen még nagyobb eredményeket tudnak elérni. Az érdeklődés felkeltésére különbö­ző témával ankétokat akarnak szervezni. A férjhez menés és a katonaévek sok fiatalt eltávolí­tanak a KISZ-től. Ezek részére szintén szerveznek találkozókat, hogy ismét bekapcsolódjanak a munkába. A KISZ-titkár töpreng és a pártvezetőségi tag is. — A párttagságnak csupán a húsz százaléka fiatal — mondja. — Zöme már a középkoron is túl van. Ezen is akarunk segíteni, hiszen a KISZ-ben sok olyan fia­tal működik közre, aki méltó a párttagságra. Beszélgetünk velük. Meg kell ifjítani a pártszerve­zetet, mert bár sok idős tagunk ifjúi hévvel vesz részt a mozga­lomban, azért észre kell vennünk, hogy az örökifjak felett is elszáll az idő. Kasnyik Judit Altalajlazító wmm ‘t: 13 1 -í A Debreceni Talajjavító Vál­lalat szarvasi kirendeltségének dolgozói a kötött talajok műve­lésére altalajlazítót készítet­tek. A berendezés egy vázból, a rászerelt három késből és egy olyan szerkezetből áll, amely az SZ—100-as lánctalpas trak­torral köti egybe és automati­kusan hidraulikára szerelve működteti. Ez a talajművelő eszköz j<. szolgálatot tesz majd különö­sen az északi járásokban, a di- gózással javított talajokon. Itt ugyanis a 25—30 centiméteres szántásmélység növelése nem járhat eredménnyel, viszont az altalajlazító használatárai a termőréteg vastagsága elérhet: a 60—70 centimétert. Fotó: Malmos Csaknem 100 vason zöldbab a dobozi Petőfi Tsi-ben Szakaszosan vetették a zöld­babot a dobozi Petőfi Termelő- szövetkezetben, hogy a szedés és a szállítás ne okozzon torló­dást és folyamatosan történjen. Az idén összesen 294 holdon termeltek zöldbabot, melynek a szedése még most is tart. A szezonidőben sokszor 400— 500-an is dolgoztak a zöldbab­táblákon. Jó jövedelmet jelen­tett ez a tagságnak a körös be­vételen kívül, ugyanis a tsz 1 kiló bab leszedéséért 1 forintot fizetett, s így volt olyan tag is, aki naponta 100—140 forintot keresett. A szövetkezet eddig 85 vagonnal szállított le, többségé! a konzervgyárnak, s még 12 15 vagon termésre számít. Munkából van a valuta, a tejeskávé Jövedelmező a fehér mályvagyökér gyűjtés és feldolgozás! ' Hámozatlan, föld- és gyökfej mentes nyerskilogrammonként 2,— Ft Hámozott rúd szárazkilogrammonként 11,— Ft Egyöntetű, 5 milliméter nagyságúra aprított kockaáru szárazkilogrammonként 22,— Ft BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST AD BÁRMELY FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET1 439 Ki az asztalra könyökölve, félre­billent fejjél, ki meg nekitámasz­kodva a széknek hallgatta a hal­kan pergő szavakat. A szarvasi Dózsa párttátkára arról beszélt, két évig hogyan dolgozott a szö­vetkezet negyven kommunistája. Azaz még egy esztendeje sem, mert csak tavaly óta vannak eny- nyien, amióta a Dózsa egyesült, a Vörös Csillaggal. Azelőtt huszon­kettőn voltaik. Mégis két év cse- lekvésíönalát fűzte a titkár, hi­szen a volt Vörös Csillag tagjai­nak a munkája is ott gyűrűzött a szavakban. Délután vodt, s a négyezer hold- nyí gazdaságban huszonnyolc em­ber letette a szerszámot. Ennyien jöttek ed; az idősebbek közül töb­ben gyengélkedtek, betegek vol­tak. A huszonnyolc között is volt három, aki otthonról jött, nyug­díjas. Szóval, nagy része a szer­számot tette le, hogy ott legyen és hallja: hogyan ítéli meg mun­káját a kommunistáik gyűlése. Á hét végi borosta fedte többnek az arcát. Már a férfiaknak, mert az asszonyok kiöltöztek egy kicsit. Ez örök törvény és így van jói. Peregtek a szavak. Amikor a titkár befejezte, a másaké. Lita- uszkd elvtárs is szót kért, pedig ő nem ennek a pártszervezetnek a tagja, de eljött, hogy a féleségé-1 nek beszámoljon a taggyűlésről, mert az tagja a szövetkezetnek. De hót a feleségének segíteni szo­kott, így félig-meddig odatarto- zónak érzi magát. Ktsz tagja s ar­ról beszélt, hogy csak munkából van jövedelem. Körülhordozta te­kintetét s emlékeztetett minden­kit, amikor az 1956-os ellenfarrá- I dalom szétzilálta a szövetkezetei, j utána a hó alól szed ték ki a ré- í pát. Munka kellett ahhoz is, hogy I a népi rendszer ellen lázadók okozta károkat helyrehozzák. Munka. Ez a szó volt a párttag­gyűlés refrénje. Amikor a köny­velő azt ecsetelte, hogy a jobb gazdálkodás fundamentuma az egymás iránti bizalom, akkor azt is hozzátette, hogy a jobb élet forrása a munka. Másként dohog­nak azok, akik nem sajnálják a kapát és másként, akik jobban szeretik, ha a kapa az eperfán csüng. Egy idősebb kommunista mondta, hogy azok majd megeszik az embert, akik a kapát az eper­fán szeretik látni inkább, mint kezükben érezni a nyelét. Már­pedig, aki nem szereti kezébe venni a kapanyelet, az nem na­gyon dohoghat, hogy kevés kuko­rica jutott néki. Aki meg akikor fogja a kapanyélet, vagy a villa­nyelet, amikor szükség van arra, az csak dohogjon, hogy jó lenne, ha a 2-es üzemegység felé bőví­tenék az autóbuszjáratot, mert messzire van. Joggal emlegeti az ilyen, hogy a párttitkár ne hanya­goljon el olyan dolgot, ami ér­dekli őt. Meg hát más vezetők sem. Bizonyára a nyugdíjas Kli- maj élvtárs búzaügyóről sem esett volna szó, ha tudták volna az emberek, hogy ő is megkapta a kenyémekvaló gabonát. De nem tudtak róla. Itt kezdődik va­lahol az egymás iránti bizalom, s a munkára serkentésnek ez a forrása. Tudjon mindenki min­dent! Erre nagyon jók a pártcso­portok. Mert ugye ezekben el le­hetett volna mondani azt is, hogy késik néhány napot az előlegosz­tás. És hogy miért.' A butaságo­kat is, hogy rengeteg még a bü­rokrácia, amely nem ismer sem istent, sem embert! Hogy az ex­portra lekötött marháknak nem volt takarmányuk! Akta, akta. Na, nincs baj. Szereztek abrakta- karmányt — másik szövetkezet­ből. Azok tudják, hogy a hízó mar­hák nem laknak jól az aktákból. Azoktól csali leromlanak és anya­gi veszteséget szenved az állam, a szövetkezet. Tudják csak ezt a szövetkezet kommunistái és min­den tagja. Az ő munkájukból van a valu­ta meg a tejeskávé. És azt sokan szeretik. A tejről jut eszembe, ha nem tévedek, 2700 liternél többet fejtek tehenenként egy évben. Ez is valami mór. Igaz, hogy egy má zsa búza termelése belekerült ne Ilkák 220 forintba, amihez a vízkár I is hozzájárult. De az is igaz, hogy az 1400 hold búzavetésből 800 hol- j dat a legkorszerűbb agrotechniká­val vetnek el az idén. A talajfer- [ tőtlenítéstől kezdve végig. És mi- I re számítanak? Erről a 800 hold- ; ról 18—20 mázsát akarnak jövőre letakarítani holdanként, a több: hatszáz holdon persze kevesebb lesz és így is elérhetik jövőre a 13—14 mázsás holdanként! átlag­termést. Peregtek a szavak. Ezernyi öröm, ezernyi gond. ötszáznál több tagja van a négyezer hold- nyi szövetkezetnek. S a huszon­nyolc kommunista latolgatta, ho­gyan.lesz jobb, mit kell csinálni, hogy többet teremjen a föld. Ar­ról is beszéltek gyűlésükön, hogy a szövetkezeti közösség olyan, mint egy család, ha ruhát ígérnek a legénynek és valami közbejön, mint a szövetkezetben a belvíz, a jég, akkor majd később veszik meg a ruhát. Persze, ha a ruha­vásár azért tolódik későbbre, mert valaki a családban csak ímmel- ámmal dolgozott, akikor megró­ják. A Dózsában is erre törekednek. és Arra, hogy az I-es és a Il-es üzemegységben tudják a pártcso­portok tagjai és mindenki, kit kell dicsérni, kit kell megróni és kit kell jobban noszogatni arra, hogy sűrűbben vegye kezébe a kapanyelet.. . Cserei Pál

Next

/
Thumbnails
Contents