Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
IMí. szeptember 3. 3 Szómba Háromezer vagonnal nőtt a hazai cukorfogyasztás A cukorgyártási szezon idei indulásáról sajtótájékoztatót tartott Nagy László, a Magyar Cukoripar vezérigazgatója. Bevezetőben utalt arra, hogy a Selypi Cukorgyár 75 éves jubileumát az idén ünnepli, ezért került sőrébben az üzemben az országos sajtótájékoztatóra. A vezérigazgató elmondotta, hogy az idén. a szokottnál mintegy 8—10 nappal korábban kezdődött a cukorgyártási idény, mert a cukorrépa korábban beérett. Az öt évvel ezelőttihez viszonyítva mintegy 50—60 mázsával nőtt a holdanként! termésátlag, ami összefügg a mezőgazdaság szervezettségévei. a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jó munkájával. Az idén 190 000 holdról mintegy 340 000 vagon répát várnak a cukorgyárak. A felvásárlás meggyorsítását 1000 átvevőhely segíti az országiban. A' legutóbbi gazdasági évben 3000 vagonnal nőtt a hazai cukorfogyasztás az előző évivel szemben, vagyis az egy főre jutó évi fogyasztás 34,5 kiló, ötszöröse a 30-as évekének. Az ország 11 cukorgyára közül ötben — köztük a sarkadiban is — már megkezdődött a gyártás. A cukoripar fejlesztéséről szólva Nagy László elmondotta, hogy a harmadik ötéves tervben mintegy másfél milliárd forintot költenék a cukorgyárak bővítésére, korszerűsítésére. Naponta 8 vagon cukorrépát adnak át — Vetik a takarmánykeveréket — Silóznak, szállítják a kendert — Pétisóból hiány van! A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetiben kedvező ütemben haladnak az őszi betakarítással, szántással, vetéssel. Vidove- nyecz György, a tsz üzemgazdásza arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a növénytermesztési brigádok teljes létszámmal a határban dolgoznak, ugyanakkor a paradicsom szedésére a tsz alkalmi munkaerőt is alkalmaz. Néhány nappal ezelőtt 300-an szedték a paradicsomot. Az idegen munkaerőnek a paradicsomszedésért kilónként 20 fillért fizetnek. Ezekben a napokban a közös gazdaság vezetői 80—100 szövetkezeti gazdát osztanak be a kender betakarítására. A munka üteme megfelelő. A jövő hét közepére a még hátralevő 60 holdon befejezik a kender kötését, lombozását, kúpozását. A kendertermés nagyobb részét — tengelyen — a Sarkadá Kendergyárba szállították. A szövetkezet határában 320 holdon termesztenek cukorrépát. Szeptember 2-ig 20 holdon fejezték be a szedést. Eddig összesen 30 vagon répát adtak át a gyárnak. A cukorgyárral naponta 8 vagon répa szállítására kötöttek megállapodást. Ezt az ütemet a termelőszövetkezet tartja, ha a kender kötését, kúpozásót a jövő hét közepére befejezik, akkor jelentős erőket csoportosítanak majd át a cukorrépaibetakarítás gyorsítására. A Szabadság Tsz partosabb területein törésre érett a kukorica. A tsz állatállományának taikar- mányéldátásához — mivel az ó- kukorica elfogyott — tíznaponként három vagon szemes kukoricára van szükség. Az új termésű kukoricát szárítják, morzsolják és darálják. Az őszi vetések talajélőkészítése jó ütemben halad. A 48 traktor nagyobb részét — mivel a szántási feladat fogytán van — szállításra osztották be. Mélyszántásból 570, ' vetőszántásból pedig 1000 hold teljesítményt értek él eddig. Az őszi vetések talaj előkészítés e során a kálisót és a szuperfoszfátot alászántották. Pétisóból a szövetkezetben nincs készlet, így az őszi búzára előirányzott nitrogén tartalmú műtrágyát közvetlen vetés előtt vagy pedig vetés után fej- trágyaként adagolják, ha az AGROKER a megrendelésnék eleget tesz. tatta a kizsákmányolást, azonban nem talált rá az ellene vívandó küzdelem helyes útjára. A proudhonisták így nem ismerték fel azt sem, hogy kapitalista viszonyok között a sztrájkok a munkásság helyzetének megjavításáért folyó harc hatékony eszközei. A kongresszus azzal, hogy — a proudhonisták véleményét elutasítva — állást foglalt a sztrájkmozgalmak mellett, nagy szolgálatokat tett a további fejlődés ügyének. A küldöttek zöme a munkásság gazdasági küzdelmével fbglalkozva — ugyancsak a proudhonistákkal szemben — kiemelte a szakszervezetek jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a szakmai egyleteknek küzdeniük kell a munkásság helyzetének megjavításáén, a kizsákmányolás mérsékléséért és egyben részt kell vállalniuk a proletariátus teljes felszabadítását célzó küzdelemben. Hasonló jelentőségű volt az a határozat is, amely — egyes küldöttek aggályoskodása ellenére — hitet tett a törvényesen biztosított 8 órás napi munkaidő követelése mellett. A munkások mindennapi életviszonyaival foglalkozva, a tanácskozás részvfevői a termelésbe mindinkább bevont nők és gyermekek munkafeltételeinek megjavítását szorgalmazták. A kongresszus kiemelte a munkásszövetkezetek jelentőségét is. N em hiányoztak a kifejezetten politikai jellegű határozatok sem. A küldöttek magukévá tették a Marx által irt Alapító Üzenet legfontosabb megállapítását: a munkásosztálynak ahhoz, hogy felszabaduljon mindenfajta kizsákmányolás alól, meg kell a politikai hatalmat hódítania. A kongresszus a továbbiakban azt kívánta, hogy az uralkodó osztályok népelnyomó hadseregeit a nép felfegyverzésével helyettesítsék. A megjelentek állást foglaltak a materialista világnézet mellett, ugyanakkor azonban hangoztatták a még idealista, vallásos eszmék hatása alatt levő munkások szervezésének fontosságát is. A z 1866-os kongresszus elvi vitában létrejött alapvető határozatai joggal nevezhetők történelmi jelentőségűeknek. A nemzetközi munkásmozgalom Genfben összegyűlt első harcosai olyan követeléseket írtak zászlajukra, amelyekért a munkásosztály világszerte hosszú évtizedeken át küzdött és sok helyütt még küzd ma is. Ugyanakkor ezek a követelések a szocializmus országaiban, s Így hazánkban is rendre megvalósultak. Erényi Tibor Korszerű gép a répaföldön A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben örökítettük meg Varhö Mihályt, aki a Zetor traktorára szerelt rakodógéppel nagy segítséget jelent a munkában. Iianzely György traktoros pótkocsiját alig néhány perc alatt rakta meg répával. Hojfj ne kelljen ismét pironkodnunk Az őszi vetés idejének közeledtével, újra és újra elhangzik az az arcunkba pírt kergető megállapítás hazánk vezető szerveiben, hogy Békés megye tavaly 5 ezer hold búzával vetett kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Ezt a mulasztást súlyosít bítja az, hogy mintegy 25 ezer holdon annyira ki pusztította a bel- és árvíz a növényt, hogy vagy ki kellett szántani, vagy pedig csak fél termést adott. Az átlagtermés a tavalyinál csaknem két mázsával mutatkozik kevesebbnek, vagyis előreláthatólag alig haladja meg a holdanként! 12 mázsá t . Tegyük hozzá, hogy nemcsak a belvíz, hanem egész sor emberi mulasztás is csökkentette a termést. ,A legsúlyosabb ezek közül az volt, hogy néhány szövetkezetben egyszerűen nem vetették be búzával szántóföldjük egyharmadát. Mit sem törődve a pártnak és a kormánynak azzal az erőfeszítésével, hogy hazai termésből biztosítsuk az ország lakosságának 'bőséges kenyérellátását, éleve arra spekuláltak, hogy más, jövedelmezőbbnek tartott növényeknek tartalékolják a 'kötelező búzaföld egy részét. Máshol olyan spekuláció volt, hogy tessék-tós- sék a leggyengébb minőségű földbe vetették a kenyérgabonát. Mi tagadás,*a talajmunkát, a magágyat sem a búzatermesztés jelentőségének és fontosságénak megfelelő minőségben készítették el mindenütt. A párt és a kormány vezetői ismételten hangsúlyozzák, hogy a búza vetésterületét illetően nincs alkudozás, a szántóföld egyharmadát be kell vetni az 3 idén is. Most már az sem kifo- S m gás, hogy alacsony a felvásárlási ■ ár, hiszen 52 forinttal többet S kapnak mázsájáért. Jó pénzt ho- { zó növény lévén most már a ! búza, megyénk állami gazdasá- * gainaik csaknem mindegyike és • több termelőszövetkezet is el- • határozta, hogy 50—300 holddal ■ növeli az idén a vetésterületét. ; A párt és a kormány nem kéri • a terület növelését, hanem azt, J hogy az arra legjobban alkal- ; más, jól eümumlkált földibe és ide- ■ jében vessenek el gazdaságaink. • Ezen túl pedig a vetés pillanaté- ■ tói az aratás befejezéséig kísér- ; jék figyelemmel, védjék a bel- j víztől, a gyomtól, szükség sze- | rint segítsék fejlődését műtrá- ! gyávái, és levéltrágyával, tö- ! rekedjenek a szem veszteség nél- jj kuli betakarításra. Idáig érve az olvasással, meg- * jegyezhetik többen is, hogy még nem esett szó a magágykószí- tés minőségiét hátrányosan befolyásoló és a vetés ütemét csökkentő tavaly őszi sok esőről. Az is 'közrejátszott. Ennek ellenére azokban a gazdaságokban, ahol akarták, elvetették a búzát. Semmi biztosíték sincs arra, hogy nem lesz a tavalyihoz hasonló esős október egy része, főleg a második fele. Erre gondolva, szakítani kell végre megyénkben azzal a hagyománnyal, amely szerint a búza vetését nem, érdemes október 1-e előtt megkezdeni. Azért húzódik el a vetés ideje évről évre megyénkben, mert későre tolják a kezdés határidejét s ebben a ráérős hangulatban halogatják a magágy előkészítését is. Országos számítás szerint tavaly szeptember első két dekád jóban csa k fél teljesítményt értek él naponta a traktorosok, azaz 2,5 normális oldat. Ennél többet aligha teljesítették megyénkben is a traktorosok. Rossz szokás az nálunk is, hogy a nyári munkából nem vágnak bele rögtön az ősziekbe. Az elmúlt esztendőkben a szeptember jó része afféle ráérős, ünnepi hangulatban telt él. A tavalyi tanulság az idén és ezután sem tűrheti ezt. Amint az idő engedi, gyorsítani 'kell a kender, a silókukorica és az egyéb behord ásra érett növények letiá- karítását s a traktorok két műszakiban és úgy szántsanak minden szabad területen, mintha már alaposan megkéstek volna. Az ésszerűség a korai aratással nyert időelőny tartása is azt követeli, hogy szeptember közepéig, az őszi vetés megkezdéséig ne maradjon szárítatlanul egyetlen hold letakarítött földterület sem. A vetést feltétlenül indokolt megkezdeni szeptember második ( felében megyénkben is. Egyrészt azért, hogy ne kelljen kapkodná, hanem legyen idő a jó minőségű magágykészítésre. másrészt azért, mert a terméseredmény szempontjából nem közömbös, hogy milyen fejlettségben kerül a gabona a tél viszontagságai közé. Irányítsa az idei őszi vetést a tudatos célratörés, és a dolgozó népünk kenyérellátásának biztosításáért érzett nagyfokú felelősség. Irányítsa az a törekvés is, hogy jövőre legalább any- nyival több búza teremjen me-* gyénkben, mint amennyivel az idén kevesebbet adtunk az ország éléskamrájába az el nem vetett ötezer hold, az agrotechnikai hibák és az elemi cs apások miatt. Kukk Imre Elkészült a harmadik vetőgép Az orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az ősszel 1300 holdon kerül földbe vetőmag. Három nagy teljesítményű szovj'et tárcsás vetőgéppel végzik el ezt a felelősségteljes nagy munkát. A rozs és az őszi takarmánykeverék vetését a napokban kezdték meg, míg a búza vetésére a hónap végén kerül sor. A vetőgépek közül a harmadikon végzett utolsó simítások közben örökítettük meg Neller Sándor szerelőt.
