Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

196«, szeptember 24. 2 Szombat Külön napiparancs Kína nemzeti ünnepén A Pravda pekingi tudósítójának cikkét közli a kínai események­ről. A cikk többek között elmond­ja, hogy a fővárosban külön napi­parancsot terjesztenek, amely em­lékeztet arra, hogy közeledik az október 1-j nemzeti ünnep. Mint a parancs mondja, ebből az alka­lomból „külföldi barátaink” ér­keznek majd Pekingbe és most, amikor „a városban a társadalmi helyzet aránylag bonyolult”, a bí­rálatokat tartalmazó faliújságok „kedvezőtlen nemzetközi benyo­mást kelthetnék”. Ezért a napipa­rancs elrendeli, hogy a faliújsá­gokat ezentúl „belső témájú” és „külső témájú” faliújságokra kell osztani és az előbbieket szigorúan tilos az utcákon kifüggeszteni. A Pekingiben kifüggesztett kü­lönböző köziemé nyékből kitűnik Smnaa A szanaai rádió csütörtökön is — folytatja a Pravda tudósítója mertette a Szalal vezette új kor­mány programját. kát, pártfunkcionáriusokat, meg­támadtak külföldieket, most „rossz elemek provokációdnak” eredmé­nyeként próbálják feltüntetni. (Mint ismeretes, a sajtóban több­ször is „teljesen törvényesnek” és „forradalminak” nevezték a „vö­rösgárdisták” tevékenységét.) Ezentúl egy központból irányít­ják a „vörösgárdisiták” Pefcingből vidékre küldését. A „vörösgárdis­ták” vezetői szerint ez lehetővé teszi, hogy „összpontosítsák az üté­seket”. (MTI) Surveyor—2 Pasadena A Surveyor elnevezésű ameri­kai holdrakéta pénteken hajnal­ban, magyar idő szerint 4.18 óra­kor, óránkénti 9600 kilométeres sebességgel a Hold felszínére zu­hant és teljesen összeroncsolódott. Az eredeti tervek szerint a Hold-szonda simán szállt volna le a „központi öbölnek” nevezett térségben és újabb fényképeket készített volna a Hold felszíné­ről. Nem egészen 24 órával a ra­kéta felbocsátása után azonban — mint ismeretes — a Surve­yor—2 pörögni kezdett, majd ké­sőbb a rádiókapcsolat is megsza kadt vele. A „koreai kérdés” az ENSZ előtt? n jemeni kormányprogram —, hogy azok, akik a „vörösgár- disták” tevékenységét irányítják, megpróbálják elhatárolni magu­kat a „vörösgárdisták” szélsősé­ges cselekedetedtől'. Azt a tényt, hogy a „vörösgárdisták” megver­tek, sőt meggyilkoltak munkáso­Jemen az Egyesült Arab Köztársaság poli­tikáját és forradalmát tekinti pél­daképnek, és együtt fog működni Egyiptommal, valamint a többi szabad arab országgal. A jemeni kormány szilárdan támogatja a Vielnami jelentések Saigon Pfhuc Vinh-nél, Saigontól 60 kilométerre északra egy amerikai utász aknarakás közben felrob­bantott egy aknát. Miközben tár­sai segítségére siettek, újabb há­rom akna robbant. Hét katona meghalt, tizennégy megsebesült. Csütörtök délután a saigoni ki­kötő közelében találat érte az egyik amerikai aknaszedő hajót. A lövedék a kormányosfülkében robbant. Az amerikai haditengerészét re­pülőgépei csütörtökön is bom­bázták a VDK területét Dang Hoi térségében, Haiphongtól 55 kilo­méterre északkeletre. A demili- tarizált övezetben is erőteljes volt a légi tevékenység. Itt az Különös hadgyakorlat Nyugat-Berlinben Albertz nyugat-berlini polgár­mesterhelyettes és belügyi szená­tor jelenlétében különös hadgya­korlat zajlott le a héten. Nyugat- Berlinben. Az úgynevezett önkén­tes rendőrtartalék mutatta be, hogyan tud közelharcot vívni „kommunista tüntetők” ellen. A főleg szenátusi tisztviselőkből to­borzott rendőrtartalék feltüzelé­sére a gyakorlat színhelyén hang­lemezről eljátszották az Interna- cionálét, ^ tüntetőknek felöltö­zött rendőrtisztviselők egy cso­portja „kommunista jelszavakat” és „uszító hangú plakátokat” vitt magával. A DPA jelentése sze­rint a rendőrtartalék keménv tá­madással szétverte a tüntetőket. Az úgynevezett önkéntes rend­őrtartalék nemcsak pisztollyal, puskával, hanem géppisztollyal is fel van szerelve. (MTI) amerikai haderő mérgező vegyi anyagokat szórt le. Nguyen Cao Ky tábornok csü­törtök este közölte, hogy 1967 feb­ruárjában bevetik az első dél- vietnami léglökéses repülőrajt. A dél-vietnami pilótákat az Egye­sült Államokban képezik ki. „megszállt Dél-Jemen” (Aden és a többi angol protektorátus) fel- szabadítási frontját és a szerve­zetnek pénzügyi és erkölcsi se­gítséget nyújt a brit imperializ­mus elleni harchoz. A Jemeni Arab Köztársaság továbbra is a semlegesség, az el nem kötelezett­ség útját járja. Ugyancsak a szanaai rádió kö­zölte, hogy leváltották Jemen ENSZ-küldöttségének vezetőjét, a jemeni nemzeti bank vezérigaz­gatóját és rbb tartomány kor­mányzóját. A jemeni külügyminisztérium csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely szerint az új kormány szükségesnek tartja az ország ha­ladó erőinek összefogását és súlyt helyez az arab országok egységé­re. (MTI) Bemutatták a „Hideg napok’*-at Békéscsabán Szeptember 23-án Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban be­mutatták a Cseres Tibor regényé­ből készült azonos című filmet. A bemutatón részt vettek a Haza­fias Népfront propagandistái, a járások művelődésügyi osztá­lyainak képviselői és számos mű­velődési otthon igazgató. Recenzió helyett mondjuk el: a film mondanivalója súlyos; te­hát szükségszerű, hogy az egy-egy községben levő népművelő is­mertesse a „Hideg napok” eszmei mondanivalóját a maga súlyossá­gában. Különben — ha ez elma­rad — nem számíthat közönségsi­kerre ez a film. A „Hideg napok” nagy filmal­kotás. Hiszen Karlovy Vary-ban fődíjat nyert. De megértéséhez, s egyáltalán a művészetéből adan­dó élvezetéhez történelmünk alapismerete szükséges. A többi között: a délvidéki oktalan vé­rengzés ismerete is. Kovács András, a film rendező­je még a bűnöst is embernek lát­ja ebben a művében: nagy E-vel írt embernek. A bevezető szavait idézzük: „Nem tömegsikerre szá­mítunk — inkább irtózatra. Meg arra, hogy egy háború borzalmait idézni sohasem késő”. A „Hideg napok”-at megyénkben 40—50- szer mutatják be — ankéttal kap­csoltan. S ha több eredményt nem ér el, mint azt, hogy iszo­nyodni kell a háborútól, már na­gyon nagy lesz a siker; és hogy ha minél többen látják, annál többen lesznek ellene az oktalan emberirtásnak. Legelőször október 6-án Oros­házán láthatják a nézők ezt a filmet, s vitathatják: ki a bű­nös...? T. F. A tegnap reggeli lapok a köz­vélemény elé tárták, hogy az amerikaiak nyomására az álta­lános ügyrendi bizottság tizen­egy szavazattal három ellenében az úgynevezett koreai kérdést is az ENSZ-közgyűlés napirendjé­re tűzte. Nem ismeretlenek előttünk ezek a mesterkedések. Tudjuk, ha egy nép boldogul az Egyesült Államok segítsége nélkül, akkor ők keresnek módot, hogy állan­dó nyugtalanságot idézzenek elő. Miért a koreai ügy? Az előz­ményhez tartozik röviden, hogy az amerikai imperialisták által 1950-ben kirobbantott három­éves szörnyű koreai háború ide­jén — amelyben. 15 csatlós or­szág támogatta áz amerikaiakat — a koreai népnek óriási szen­vedésekben volt része és a nem­zetgazdaság csaknem teljesen megsemmisült. Ez idő alatt az országban 8 ezer 700 gyár és üzem pusztult el az amerikai imperialistáik bombatámadásai következtében. A koreai népet azonban nem sikerült térdre kényszeríteni. A háború után a koreai dol­gozók szinte semmiből építették újra országukat. És most a ko­reai nép saját országában viruló életet él. Ezek az eredmények nemcsak az északon élő koreai nép számára fontosak, hanem déli honfitársaiknak is jelentő­sek. Nem úgy azonban az ország déli részén, ahol a dél-koreaiak a japán militaristákat helyette­sítő amerikai imperialisták igá­jában sínylődnek. Azelőtt Dél- Korea az egész ország élelmi­szerraktáraként szerepelt. De ma évente egymillió tonna élel­miszert importál és mégis a csa­ládok milliói állandó éhínséggel küzdenek. A dél-koreaiak ször­nyű sorsáért az amerikai impe­rialisták felelősek, ők a koreai kérdés megoldásának egyetlen főbűnösei. Ök Dél-Koreában atom- és rakétafegyvereket hal­moznak fel. A katonák tízezreit és a dél-koreai 600 ezer főnyi bábkatonaságot tartják fegyver­ben, had ikészül tségbe n és Dél- Koreát haditámaszponttá vál­toztatták. Ezt látva, a koreai nép nem­zeti feladatának tartja az ország egyesítésének ügyét, ami még mindig nem valósulhatott meg. Az nem tetszik az Egyesült Álla­moknak, hogy a koreai kormány mindennemű idegen beavatko­zás nélkül, szabadon, demokrati­kus eszközökkel, a koreai nép saját erejéből, általános válasz­tásokkal kívánja az ország egye­sítését megoldani. Korea a ko­reai népé! Az ország egyesítésé­nek a kérdése a koreai nép bel- ügye. Ezt csak saját maguk old­hatják meg. Korea egyesítése ma halaszt­hatatlan életkérdés. Az ország kettészakított állapota az egész koreai nép végtelen szomorúság­forrását jelenti. Az amerikai imperialisták Korea egyesítését minden módon igyekeznek meg­akadályozni és örökké tartóvá akarják változtatni az ország kettéosztottságát. Éppen ezért mesterkedtek, hogy az úgyneve­zett „koreai kérdést” az ENSZ- közgyűlés napirendjére tűzessék. Ez a törekvésük, ha sikerrel is járt, azonban a haladó közvéle­mény mélységesen elítéli azokat az államokat, amelyek támoga­tást nyújtottak a koreai kérdés napirendre tűzésében. Egyéb­ként az ENSZ-nek semmiféle joga nincs arra, hogy beavatkoz­zék a „koreai kérdésbe”. Ez az ENSZ alapokmányának egyenes megsértése a koreai kérdés na­pirendi tűzése. Hiszen ez az alapokmány kimondja, hogy az országok belügyeibe nem avat­kozhatnak bele. Másrészt: a koreai háború so­rán az ENSZ ellenségként állt szemben a koreai néppel. így erkölcsileg is helytelen minden beavatkozása a koreai kérdés­be. Az ENSZ kötelessége in­kább az lenne, hogy a koreai kérdésre vonatkozó minden ha­tározatát semmisnek nyilvánít­sa és eltörölje! Az ENSZ zász­laja alatt ott-tartózkodó ameri­kai katonaságot pedig ki kelle­ne vonnia és megszüntetni az ENSZ koreai egyesítésével fog­lalkozó bizottságának munkáját. Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista tábor népei, valamint a világ haladó népei valamennyi­en támogatják a koreai nép harcát az amerikai imperialisták tevékenysége ellen, amely az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzette a „koreai kérdést”. Rocskár János TÓTH LAJOS — Kisregény — 12. Mikor Menyhértet kivitték a frontra, alig három hónapja voltak együtt. Magda akkor súgta meg Menyhértnek, hogy lágra hozza. Nekik épkézláb, teljes értékű munkaerőre volt szükségük. Jankóné addig-addig beszélgetett Magda lelkére, ré- misztegtte, míg belement. bájában keresztlányát. Józsi bá­csi kubikmunkán volt, s mind­ezt csak azon a reggelen tudta meg, amikor a lakásszentelő után Julcsa néni elmondta, mi­ért nincs Menyhérteknél gye­rek. Julcsa néni sokáig neheztelt Magdára, hogy az ő tudta nél­kül ment bele ebbe a kala­majkába, ami majdnem az éle­tébe került. Ö biztosan lebeszél­te volna. Különösen akkor ve­tette Magda szemére, amikor az panaszkodott, hogy nem tud te­herbe esni, pedig nemcsak 6, Menyhért is nagyon vágyik a gyerekre. Akkor kapta a bajt Magda, így mondta a pesti nőgyógyász professzor is, mert Józsi bácsi fif. BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VALLALAT KTSZ-SZABADK APACITÁST KERES TETÖCSATORNÁZASI BÁDOGOSMUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE. Ajánlatokat a vállalat tervosztályára. Békéscsaba, Sallgi utca 40 sz. alá kérünk. Ugyancsak keresünk BÁDOGOS KISIPAROSOKAT tetőcsatornázási bádogosmunkák elvégzésére. Jelentkezés a vállalat központjában a fenti címen. gyerekük lesz, miikor másnap reggel már ott volt a kézbesítő a behívóval. Ekkor a Jankó-ta- nyán voltak negyedesek, mert Menyhért esküvőjük után kilé­pett a kubikosbandátoól. Ügy vélte, így jobban megtalálja a számítását, meg nem kell mesz- sze el csámborogni a fiatalasz- szony mellől. Menyhért még ab­ban a nehéz helyzetben is örült, boldog volt, hogy nem marad utód nélkül, ha elesne a harc­téren. A frontra kivitel előtt szabadságon levő bajtársa, Haj­dú Péter levelet hozott neki ha­zulról, melyben Magda megírta, hogy a gyereket elvetette. Jan- kóék nem engedtek, hogy a vi­— Mi lesz veled, ha Menyhért megtalál halni? Ki keres a gyermeknek kenyeret? Elég magadnak is élni ebben a ne­héz helyzetben! — hallotta Mag­da unos-untalan gazdaasszonyá­tól. Nagyon megviselte a tiltott műtét. Már négyhónapos álla­potos volt, amikor egy este meg­jelent Jankónéval Mari néninél. Majdnem elvérzett, s csak erős szervezetének köszönhette, hogy nem kellett orvoshoz vinni, s így nem tudódott ki a dolog. Jankóné is nagyon megijedt. Azt hitte, meghal Magda. El is sietett Julcsa néniért, aki két hétig ápolta Jangcék tiszta-szo­tapintatlan szavai nem hagyták Menyhértet nyugodni. Már ko­rábban is voltak erre-arra or­vosoknál, akik biztatgatták őket. hogy legyenek türelmesek. A lakásszentelő után azonban Menyhért felvitte Magdát Pest­re. Ott mondta ki a kegyetlen igazságot a professzor. Magdá­nak soha többet nem lehet gye­reke. Mari . néni bicikliküllős műtété tönkretette a méhét. Az öreg ekkor már az Asz- szonybosszantó nevű kocsma előtt járt. Az ő legénykorában igazi bicskanyitogató hely volt. Most a , járási földművesszövet­kezet 19. számú italboltja. A kopott, füst ette berendezést új-

Next

/
Thumbnails
Contents