Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1366. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Ara: 66 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM A közösség ereje „A föld felett kibomló vi­rág, s a talaj szint alatt levő gyökér biológiai egységet al­kot: a társadalmi valóság ta­laján is sokasodnak a mind mélyebbre nyúló gyökerek, s a róluk szárba szökkenő, új színekben pompázó virágok.” Egyik mezőgazdasági kísérle­ti intézetünkben hangzott el a hasonlat, s a beszélgetés tu­lajdonképpeni kiindulópontja a társadalomban végbemenő változások néhány jellegzetes vonása volt: közéletünkben éppúgy, mint az egyén sorsá­ban, fokozódó szerephez jut a kollektíva ereje, összefogott tettrekészsége, önzetleii aka­rása. Valóban új, s rendkívül lé- » nyeges vonások ezek: a fe­gyelmezetlen munkást a szoci­alista brigád humánus szigo­rúsága bírja jobb belátásra; egy soha nem látott idegen életének megmentéséért a baleseti kórházban százával jelentkeznek a vérüket és bő­rük egy részét felajánlók; a társadalmi bíróság ülésén ad­dig közömbösnek ismert em­berek ítélik el szenvedélyes szavakkal azokat, akik ferde utakon próbálták meg boldo­gulásukat; árvízkárosult mun­katársuk házának felépítésé­nél ott szorgoskodik vasárna­ponként a fél üzem; példák gazdag tárházát kínálják min­dennapjaink. Igen, alapvető­en más, egyetlen korábbihoz sem hasonlítható a szocialista társadalom: az összetartozás, az egymásért viselt felelős­ség, az örömök és gondok kö­zösségének nemes érzését plántálja mind több emberbe. Vannak még közömbösek, akadnak még, akik csak ma­gukkal törődnek, de sok he­lyen már természetessé lett, hogy tízen vagy százan fog­nak össze egyetlen, a maga hibájából vagy önhibáján kí­vül bajba jutottért. A közösség ereje — a leg­nemesebb erkölcsi kényszer — sokféle tényezőből tevődik össze: példamutatásból és se­gítőkészségből, az emberekkel szembeni igény mércéjének állandó emeléséből, megértő támogatásból az arra rászo­rulónál, s határozott vissza­utasításból az azt megérdem­lőnél. Olyan tényezők, melyek éppen a közösség fellépésekor nyerik el valódi értelmüket, fejtik ki igazi hatásukat. Szocialista társadalmunk­ban jelen van minden szük­séges tényező ahhoz, hogy az eddigieknél is gyorsabban fejlődjenek a „gyökerek és virágok”, a közösség erejének megnyilatkozásai. A közösség mind nagyobb gondot fordít az egyes állampolgárra, s az állampolgár egyre inkább rá­jön, hogy csakis a kollektíva körén belül, másokkal együtt boldogulhat. A gazdaságirá­nyítás új rendszerének egyik nagyszerű vonása éppen az, hogy döntő szerep>et szán a közösségnek, a szocialista de­mokrácia erőteljes fejleszté­sének, a közösség megsokszo­rozódó erejének. Életünk va­lamennyi területén érzékel­hetjük e folyamat gyorsulá­sát, elmélyülését. A közösség ereje sok rossz útra tévedt embert térített — ösztökélt a helyes irányba, sorsokat mentett meg, csalá­dok békéjét tartotta fenn, fa­ragott jobbat abból, akinél er­re volt szükség s formálta még értékesebbé azt, aki ad­dig is benne élt a közösség véráramában. A közösség ere­je kimeríthetetlen a holnap emberének növekedéséhez, a szocialista típusú embert jel­lemző tulajdonságok már ma meglevő, sokágú hajtásának virágba borulásához. M. L. Terven felüli olajtermelés rejtett tartalékból- Teljesííette kongresszusi versenyvállalását Roszkos Márton brigádja — A Nagyalföldi Kőolaj termelő Vállalat orosházi telepének dol­gozói a bányásznap és a párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben igen komoly eredményeket értek el. A pusz­taföldvári határban, a 5. tank­állomáson dolgozó Roszkos Márton brigád például már tel­jesítette vállalását. A 26 tagú brigád azt vállalta, hogy rejtett, tartalékokból termel terven fe­lül olajat. Többek között olyan kimerülőben levő kutakból, amelyeknek a berendezése már nem működik, 100 tonna olajat adnak az államnak. A kútkeze­lők a munkaidő befejezése után dolgoztak az említett kutaknál s a vállalást teljesítették. Vál-. lalta a brigád azt is, hogy a kút­fúrásnál keletkezett gödrökből termel olajat. Amikor a fúrók elvonulnak, a menet közben ter­melt olaj gyakran a gödrökben tönkremegy. Roszkosék rend­kívül nehéz körülmények kö­zött teljesítették ezt a vállalást. A gödrökben ugyanis derme­dő olajat találni. Plusz harminc foknál már dermed a gödrök olaja s nehéz a kitermelése. For­ró vízzel, hosszú fogú gereblyék segítségével a legnagyobb hő­ségben dolgoztak, hogy a fel­ajánlást teljesíthessék. Az el­hagyott gödrökből 500 köbmé­ternél több olajat termelt ki a szocialista brigád. Hetvenezer forint céljutalom a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő három gyár dolgozóinak Építőanyagipari szocialista brigádvezetők tanácskozása Békéscsabán repipari Vállalat tegnap, pénte­ken délelőtt Békéscsabán, a vál­lalat központjában tanácskozást rendezett, amelyen a gyáregysé­geknél dolgozó szocialista brigá­dok vezetői vettek részt. Szigeti Lajos, a vállalat terv- esoportjánák vezetője tájékoztat­ta a megjelenteket az idei első hét hónap termelési tapasztalatai­ról, valamint arról, hogy a kong­resszusi munkaversenyben milyen eredményeket érteik el. Elmon­dotta többek között, hogy míg ta­valy 18 kollektíva versenyzett a vállalatnál a Szocialista brigád címért, az idén számuk már — a kongresszusi munkaverseny eredményeként — 33-ra növeke-j dett. Ennek is tulajdonítható,; hogy a kongresszusi munkaver- senyben már eddig is számottevői sikereket értek el, az építőanyag­ipari munkások a tervek túltelje­sítésével igyekeztek többlet-épí­tőanyagot gyártani az árvízká­rok helyreállításához is. Égetett tégláiból vállalták, hogy az idén terven felül 1 millió 160 ezret gyártanák. Ígéretükre azonban alaposan ráduplázták, hiszen hét hónap alatt terven felül négymil­lió 312 ezer téglát adtak. Nyers téglából négymillió volt a válla­lásuk terven felül, ezzel szemben július végéig 8 millió 284 ezer túlteljesítést értek el. Nem ala­kult azonban ilyen kedvezően a nyers és égetett cserépre tett vállalás teljesítése, amiben nem­hogy túlteljesítést értek volna el, hanem még a tervezettől is lema­radták. Év végéig azonban lehet még javítani. Amint a tájékoztatóból kitűnt, a minőség javításában és a se­lejt csökkentésében is akad még bőven tennivaló ahhoz, hogy a termelés gazdaságosságában ked­vezőbben alakuljanak az eredmé­nyek. Indokolttá teszi ezt az is például, hogy a bázisidőszakihoz képest a cserépnél 4,5 százalék­kal növekedett a selejt. A válla­lat vezetősége cél jutalmak kitű­zésével is érdekeltté tette a gyár­egység dolgozóit a kongresszusi munkaversenyben. A nagy gyá­rak közül az idén legjobb ered­ményt elérőt 45 ezer forinttal ju­talmazzák. A középgyárak verse­nyében az első helyezett 15 ezer, míg a kis gyárak versenyében első helyezett 10 ezer forint cél- jutalomban részesül majd. Pilla­natnyilag a nagy gyárak verse­nyében az idei hét hónap ered­ményei alapján az első a békés­csabai Il-es számú gyár, a kö­zépgyárak versenyében a mező- berényi Il-es, míg a kis gyárak .versenyében a battonyai tégla­Teginap, szeptember 2-án dél­előtt a megyeszékhely első félévi parkosításáról, valamint a családi ünnepek társadalmi megrendezé­séről tárgyaltak Békéscsabán, a városi tanács vb-ülésén. A végre­hajtó bizottság elé terjesztett je­lentés megállapította, hogy ez év­re 4 millió 600 ezer forintot bizto­sítottak parkok építésére és gon­gyár. Év végéig azonban a sor­rend változhat, hiszen mindenütt szeretnék ezt a jutalmat kiérde­melni. A tanácskozáson felszólalók több hasznos javaslatot tettek, ugyanakkor kérték, hogy a szoci­alista brigádokat patronáló mű­szaki és gazdasági vezetők többéi segítsenek a kollektívák gondjá­ban, bajában. Berki László, a vállalat igazgatója felszólalásában arról beszélt, hogy sok tartalékot lehetne még hasznosítani a ter­melés fejlesztésében, a gazdasá­gosság javításában. Indítványoz­ta továbbá, hogy a szocialista bri­gádok tegyenek újabb vállaláso­kat a kongresszusi munkaver­senyben, hiszen a cserépgyártás kivételével eredeti vállalásukat már jelentősen túlteljesítették. 3 millió 177 ezer forintot használ­tak fel. Jelentős összegeket köl­töttek játszóterek készítésére, a Széchenyi-liget, az Orosházi út és a városerdő rendezésére, valamint a város más helyeinek parkosítá­sára is. A tervben szereplő mim­ikákra a szerződéseket . időben megkötötték, s biztosítják a még hátralevő feladjatok időbeni elvég­zését. A családi ünnepek társadalmi megrendezése érdekében eredmé­nyesen tevékenykedik a nyolctagú családi és társadalmi állandó bi­zottság, valamint ennek aktívahá­lózata. Békéscsabán évről évre nö­vekszik a névadó ünnepségek szá­ma. 1964-ben 49, míg tavaly 83 névadó ünnepséget tartottak, s e rendezvények száma ez év első fe­lében már meghaladta a 70-et. Az ünnepélyes névadások szervezésé­ben a többi között élen jár a férfifehérneműgyár, valamint a III. kerületi pártszervezet. Név­adó ünnepségeket szervezett még a pamutszövő, az AKÖV, a hűtő­ház, a szőnyegszövő, a MÁV- fűtőház és a felvonógyár. is. Az üzemeknél, vállalatoknál, a kerü­leti pártszervezeteknél feldíszített kultúrtermek várják az ünnepsé­gek résztvevőit. Esetenként úttö­rők lépnek fel szavalatokkal, s kisdobosnyakfcendőt adnak át a hevet kapó gyermekeknek. Az elmúlt évben a városban •540 házasságkötésből 311-et tartot­tak meg társadalmilag. Ez év első hat hónapjában 205 házasságkö­tésből 154-et rendeztek ünnepé­lyesen. A számok évről évre azt bizonyítják, hogy a névadó ünnep­ségekhez hasonlóan egyre több a társadalmi házasságkötések szá­ma is. dozására. Ebből az első fél évben Az első órák után A vélemény egyöntetű: „A tanító néni egy kicsit szigorúnak látszik, de nagyon helyes”. Fotó: Jakfáivá A Békés megyei Tégla- és Cse­Napirenden: A megyeszékhely első félévi parkosítása A családi ünnepek társadalmi megrendezése Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents