Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l XXI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG- és A MEGYEI TANÁCS1APJA Kevesebb rezsiköltséget Terv a mezőgazdasági úthálózat fejlesztésére Minden vállalat tervében a legfontosabbak között szerepel a termékek önköltségének csök­kentése. Közvetlen érdeke ez a dolgozónak is, hiszen jórészt a költségek alakulásától függ a vállalati nyereség és ezzel ösz- szefüggésben az évi eredmény utáni nyereségrészesedés. Az Idei első fél év termelési eredményei szerint vállalataink többsége szép sikereket ért el a főbb költségftemek csökkenté­sében, úgy tűnik azonban, mint­ha a rezsiről — amely pedig szintén számottevő költségté­nyező — megfeledkeztek volna. Ezért szükséges az év hátralevő hónapjaiban figyelemmel kísér­ni a rezsiköltséget, hiszen jelen­tős részét képezik a termékek összköltségének. Azoknál a vál- latoknál, ahol ez kiesik a figye­lem középpontjából, veszélybe kerülhet a nyereségrészesedés. Ä rezsiköltségnek számottevő része a felhasznált energia — a villany, gáz, gőz, víz stb. Az üresen futó gépek, a fénylő nap­palokon feleslegesen égő vil­lanylámpák, a nyitva felejtett vízcsapok, az ésszerűtlenül elpa­zarolt gőz, mind-mind költség- növelő tényező és a termékek előállítását drágítják. S ki ta­gadja, hogy ezekben minden üzem, minden vállalat sokat megtakaríthatna A karbantartás költsége szin­tén a rezsihez tartozik és nem kevés az erre fordított kiadás. A rossz minőségben vagy a terv- szerűtlenül végzett javítások is sok százezer forintnyi felesleges pénzkidobást okozhatnak, sőt okoznak. Az üzemekben járva állandóan hallunk panaszokat a kapkodva és a felületesen vég­zett karbantartásról, és arról, hogy a javítások után két-há- rom héttel újból kezdhetik a munkát. Helyenként szállóigévé vált, hogy „a tervszerű megelő­ző karbantartás nevében semmi sem stimmel, mert nem terv­szerű, nem megelőző és nem karbantartás, hanem csupán tűzoltómunka.” Persze túlzás ez a vélekedés, tény azonban, hogy sok még a tennivaló, hogy a TMK teljesítse igazi hivatását Arról is panaszkodtak a dol­gozók, hogy a gyártáshoz köz­vetlenül nem kapcsolódó beren­dezések felújításában és karban­Sarkadon több mint négy­száz gázfogyasztó van és szá­muk nap mint nap emelkedik. A palackcsere eddig igen sok nehézséget okozott, mert ha ki­fogyott a gáz, Gyulára kellett vinni. Így sokszor nemcsak órák vesztek kárba az utazással és várakozással, hanem előfordult, hogy egy egész nap is. A sarkadi községi tanács lát­va a fogyasztók ilyen gondját, a földművesszövetkezettel kar­öltve, valamint a fogyasztók tartásában szintén gyakori a fe­lesleges munka. Termelési érte­kezletek jegyzőkönyvében ol­vastuk, hogy az irodaépületek körül, az udvarokon meggondo­latlan igények alapján* dolgoz­nak gyakran a javítómunkások, nemegyszer olyan feladatok ro­vására, melyek a termelést köz­vetlenül segítenék. Röviden: a termelőeszközök rendben tartá­sától vonják el feleslegesen az anyagi eszközöket és a munka­erőt Legtöbb hiba talSn mégis a kézi szerszámok gondatlan ke­zelésében volt, amely — bár egyedi értékben kicsinek látszik —, összeségében jócskán növe­li a rezsiköltségeket. Hányszor halljuk, ha eltörik egy-egy for­gácsolókés: „ugyan, filléres do­log, veszem a másikat és megy tovább a munka.” Arra talán nem is gondolnak, hogy a kis értékűnek tűnő eszközök egy ré­szét kefnény valutáért vásárol­juk, és sok közülük kereskedel­mi hiánycikk. S mi történik, ha az üzem képtelen az utánpótlás­ról gondoskodni? Az „apróság” miatt arra kényszerülhet, hogy leálljon a milliós értéket terme­lő gép. Az első fél év tapasztalataiból minden vállalatnak hasznos le­vonni azt a tanulságot, hogy mi­vel a rezsiköltségek jó vagy rossz alakulása a nyereségben jelentkezik, többet kell törődni vele, szigorúbb takarékossági intézkedéseket kell hozni, gon­dosabb felhasználást kell bizto­sítani. Az üzemekben elsősor­ban azt a szemléletet igyekezze­nek megváltoztatni, amely még mindig „apró semmiségnek” ma­gyarázza az energiát, a karban­tartási költségeket, a kisegítő eszközöket, a segédanyagokat és az egyéb általános üzemi költsé­geket. Indokolt beszélni a rezsiről, mint önköltségnövelő vagy csök­kentő tényezőkről, mert a jövő­ben — főleg az új gazdasági mechanizmusban — minden olyan lehetőséget fel kell mér­ni, amelyekkel növelhető lesz a vállalatok legfőbb mutatója, a nyereség A körültekintőbb munkához már most kezdjünk hozzá, hogy a jövőre nézve sok hasznos tapasztalatot szerez­zünk. anyagi hozzájárulásából új gáz­cseretelep építését határozta el. Az építéshez hozzájárultak a környező községek — Sar- kadkeresztúr, Méhkerék és Kö- tegyán — tanácsai is, hiszen szép számmal vannak itt olya­nok, akiknek gázra van szüksé­gük. A sarkadi telep létesítésé­vel viszont nem kell Gyulára járniuk. Az új telep átadására előre­láthatólag még az idén sor ke­ltül. A Földművelésügyi Minisztéri­um Műszaki Fejlesztési Főosztálya felmérte a mezőgazdasági útháló­zat helyzetét és kidolgozta to­vábbfejlesztésének tervezetét. Bár az utóbbi esztendők nagy­arányú mezőgazdasági beruházá­sai során számos új út is létesült, a mezőgazdasági üzemek jelenlegi úthálózata nagyjából még a száz év előtti állapotot tükrözi, nagy többségében alkalmatlan a gépek és a nagy tömegű terményt szál­lító gépi járművek közlekedésére. A mezőgazdasági útépítés eddig jóformán kizárólag a bekötőút­építésre korlátozódott; összesen 1800 bekötő út készült, mintegy 2000 kilométer hosszúságban. En­Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértésben rendezte a termelőszövetkeze­ti tagok keresőképességének elbírálását és fogászati ellátá­sát A betegeket a területileg illetékes körzeti orvos, illető­leg szakrendelés, valamint bőr- és nemibeteggondozó, tbc gondozó intézet, valamint az Országos Munkaegészségügyi Intézet szakrendelésének szakorvosa helyezheti és tart­hatja keresőképtelen állo­mányban. Ha a keresőképte­lenség megállapítását a tsz- ben dolgozó anya gyermek- ápolás miatt kéri, a kereső- képtelenséget a körzeti gyer­mekszakorvos vagy a gyer­mekszakrendelés orvosa, ahol pedig ilyen nincs, ott a körze­ti orvos igazolja. Ha az orvos a beteget keresőképesnek nyil­vánítja és az illető ezzel nem ért egyet, felülvizsgálatra kell utalni. Ilyenkor vagy a ren­delőintézeti felülvizsgáló fő­orvos, vagy — szakorvosi vé­lemény esetén — a szakfe­lülvizsgáló orvos, illetve az intézet igazgatója által kije­lölt szakfőorvos végzi el a fe­lülvizsgálatot. Ha a kereső- képtelenség huzamosabb ideig tart, a termelőszövetkezeti el­nök kérésére négyhetenként ugyancsak felülvizsgálatnak van helye. Hét nap elteltével táppénzutalvánnyal kell iga­zolni' a keresőképtelenséget. A tsz-tagok és családtagjaik műanyagra épített, kivehető műfogra, illetőleg műfogsorra is jogosultak az erre meg­állapított térítés ellenében. Ezek a rendelkezések vo­natkoznak a tsz-ben dolgozó nyugdíjas, öregségi, munka­nek csaknem a féle 1958 óta a termelőszövetkezetekben épült. Üj abban azonban mind sürgetőbb az igény a belső, majorokon, állat­tenyésztő-telepeken belüli útháló­zat és a külső, szántóföldi üzemi utak iránt is. A mezőgazdaság teljes útszük- séglete számítások szerint mint­egy 4000 kilométer bekötő, 3300 kilométer belső és 60 000 kilomé­ter külső üzemi utat jelent. A bel­ső úthálózat kiépítését csakis ott kezdik meg, ahol a telepek vég­leges formája kialakult, az első burkolt üzemi utakat pedig a nagy összefüggő szőlő- és gyü­mölcsültetvényeknél létesítik. A tervezet foglalkozik a mező­képtelenségi vagy baleseti já­radékban részesülő tagokra is. (MTI) A mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz egyik kukoricatáblá­jának a végében valóságos ke­rékpárerdő emelkedett. Azt gon­doltuk, hogy tulajdonosaik a ku­koricatöréshez láttak hozzá. Té­vedtünk. A 60 holdas táblába köz­tesként uborkát vetettek magnak és azt takarították be. Mégpedig két ügyesen konstruált géppel. A magbetakarítást irányító gyakor­nokkal együtt igyekeztünk meg­állapítani a gép eredetét, de sem­mi jelzést sem találtunk rajta, amely „születési” helyére utalt volna. A gyakornok már jó né­hány prospektust is végiglapozott, de egyikben sem talált hasonlót. Ö is, mi is belenyugodtunk abba, hogy a két nagyszerű gépet Makó­ról kapták a Magtermeltető és Ellátó Vállalat kirendeltségétől. Alig két évvel ezelőtt még kézi erővel fejtették ki a magot az uborkából és az bizony annyira lassú és munkaigényes volt, hogy aligha vállalkozott volna bárme­lyik szövetkezet is nagyobb terü­leten uborkamag-termesztésre. gazdasági útépítésnek gazdaságo­sabb műszaki megoldásával is. A bekötő utaknál be akarják vezet­ni az úgynevezett talajstabilizációs eljárásokat, amelyek révén nagy mennyiségű kő szállítása takarít­ható meg. A belső utak a nagyobb megterhelést jobban bíró beton- burkolattal készülnének. A szán­tóföldi üzemi utaknak nem egé­szen 20 százalékát makadám-, asz­falt- vagy egyéb burkolattal lát­nák él, mintegy 50 000 kilométer­nyi pedig olyan földút lenne, ami­nek nagy részét maguk a mező- gazdasági üzemek is el tudnák ké­szíteni. A mintegy 17 000 kilométer bur­kolt és 50 000 km földút kiépítése a mostani kalkuláció szerint mint­egy 15 milliárd Ft-ba kerül. A me­zőgazdaság teljes úthálózatának létrehozása természetesen igen hosszú időt igényel. Az eddiginél gyorsabb ütemű útépítés azonban végső soron gazdaságos beruhá­zás, mert a megfelelő utakon ki­sebb üzemanyagfogyasztással job­ban kihasználhatók és kevésbé rongálódnak a szállítóeszközök. (MTI) Tavaly már ilyen géppel takarí­totta be a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, s ezen felbuzdul­va vetett az idén 150 hold köztes uborkát magtermésré. Egy gépbe huszonketten kosa­razzák az uborkát, s amilyen gyorsan tudják szedni, hordani, úgy győzi a gép szecskázni s kézi tartályba eregetni a magot. A ké­zi tartályból zsákba öntik, aztán kádba ömlesztik, megszórják pétisóval és 12 óra múlva kisze­dik, s a napon megszárítják. Nem túl nagy munka, de jól jövedel­mez, előreláthatólag holdanként két mázsa uborkamagot s leg­alább 18—20 mázsa csöves kukori­cát takarítanak be, s égy mázsa magért hétezer forintot kapnak. Jól keresnek a brigád tagjai is. Börcsög János brigádja, amely az egyik géppel naponta 10 holdról takarítja be az uborkamagot, hu­szonketten naponta egyenként át­lag 120 forintot kerestek. K. I. Fotó: Malmos Kovács András Gázcseretelep épül Sarkadén Hogyan bírálják el a tss-tagok keresőképességét Gépesített uborkamag-hetakarítás Mezőkoyácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents