Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

1966, szeptember 11. Szombat Sok ilyen fiatalembert... — Tóth László vagyok — mu­tatkozott be a megyei könyvtár olvasótermében. Magas, markáns, férfias arcú, atletikus külsejű fia­talember. Hogy miért esett rá a választás? Olyan fiatal fizikai munkást kerestem, aki szabad idejében szeret művelődni, érté­kesen szórakozni, mert ez belső szükséglete. Tóth László ilyen em­ber, 21 éves, de többnek látszik valamivel. Békéscsabán, az autó­szervizben szakmunkás. — Néhány évvel ezelőtt a bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimná­ziumban érettségiztem, és akkor, közvetlenül az érettségi bizonyít­vány megszerzése után, minden vágyam az volt, hogy a jogi egye­temen tanulhassak tovább. Ké­sőbb aztán lemondtam erről, mert kenyérkereset után kellett látnom, így letten autószerelő. — Nyugod­tan, megfontoltan beszél, újra meg újra az,jut az ember eszébe, hogy nem is az arcredői, nem is a külseje, hanem a lényéből ára­— Hát — majdnem szomorúan nosolyodik el — olvasnék én sok jó szakkönyvet is, csak az a hiba, hogy autóvillamossággal foglal­kozó könyv kevés jelenik meg, és \ kevésben még kevesebb a jó könyv. Az Autó-Motor című fo­lyóirat jár nekem, rendszeresen lapozom is, de mégsem tudja ki­elégíteni maradéktalanul a szak­mai igényemet. Csendben bejön az édesanyja. Idősebb, szemüveges asszony. Si­mogató szeretettel néz végig nagy fián. — Laci jó gyerek. Elég sokat van itthon, és olyankor minden­ben segít a ház körül. — Tóth László nem szól semmit, cigaret­tájának szenteli az összes figyel­mét. Majd egészen másról kezd beszélni. — Annyira megszerettem az autószerelést, hogy előfordulhat: a kötelező katonai szolgálat után egyetemi fokon is elsajátítom ezt Több segítséget a fövő szakmunkásainak képzéséhez, neveléséhez CSAK HELYESELNI LEHET, | A TANULÓK N AGY RÉSZE hogy a Szakszervezetek Megyei I vidékről jár Békéscsabára, akik­a szakmát. Ez egyelőre azonban dó komolyság, mondhatnánk így sürget bennünket: október 8-ra még távlati tervem, rövidesen be­ás: megállapodott higgadtság mu- már fel kell küldeni Pestre a fii- vonulok katonának. Aztán, ha tatja többnek 21 évesnél. Nem za- met. Nagyon szeretek lapozgatni majd nagyon sok pénzem lesz, ve- varom tovább a könyvtárban, in- a nagy zeneszerzőkről íródott élet- szek egy kocsit, persze akkor kább abban állapodunk meg, rajzkönyvekben is. A közelmúlt- hogy a lakásán keresem fel. ban olvastam Rossini és Verdi éle­A Szív utcában lakik a szülei- tét. Szívesen kalandozok Molnár vél. Szobájában kényelmes fotel- Gáborral a dél-amerikai őserdők­ben ülünk, dohányzunk, beszélge- ben, s nagyon szeretem a Passuth- tünk. műveket. Ahhoz, hogy megnősüljek, Beszélgetésünk teljesen kötet majd, ha annyi autó lesz, hogy szezon végi kiárusítást tartanak belőlük — teszi hozzá humorosan. — Addig pedig hódolók legna­gyobb szenvedélyeimnek, a jó ze­nének és a jó könyveknek... Tóth László fizikai munkás, de még fiatal vagyok. Meg addig nincs jen: az élet sok területére elka- ha letelik a nyolc óra, kibújik az is szándékomban, amíg anyagi- landozunk, a többi között a mai lag meg nem teremtem hozzá az fiatalokról is szó esik. alapot A szabad időt viszont va- , , , . , ____ l ahogy el kell tölteni; én haszno- Figyelemmel serem SY san szeretem, vagyis hogy ponto- a mai fiatalokat, egy san úgy szeretem felhasználni az , , , , . _ . ,__ i dőmet, ahogyan felhasználom. — tevekenykedek, s mos va y Gondolkodva, lassan beszél, for- maiban a tagfelvételem a partba gatja kezében a „Fecskét”, olykor :!S- Ügy gondolom, jobb modsze- lepöcköli a hamut róla. — Az rekkel közelebb kerülne fiatalja- úgynevezett hangos helyeket nem ink érdeklődési köréhez az olva- kedvelem, de a zenét végtelenül sás és a komoly kulturális szóra- szeretem. Főleg a komoly zenét, kozások adta öröm, csak az ar- Van egy barátom, Kiss István, ra hivatottaknak' ügyesebben kel- szintén autóvillamossági szerelő, lene megmutatni azt a sok szép­igen szép kisfilmeket készít, gyak- séget. amit a jó könyvek, a jó ran nyert már különféle díjakat, muzsika, egy-egy jó színházi elő- Ö nem túlságosan jártas zenei adás adhat. A mi kis műhelyünk- berkekbem s megkért, hogy a ben, ahol elég nagy a zajj' ha most készült természetfilmjéhez mind az ötén dolgozunk, egy-egy segítsek keresni megfelelő kísérő- cigarettaszünetben nagyon sok zenét. Az a tervünk — most csu- szó esik a művészetről, sokszor pa lelkesedés —, hogy a megfe- szikrázó vita alakul ki egy-egy ne­lelő zenét magnóra vesszük és hezen érthető, túlságosan abszt- szinkronba hozzuk a filmmel. Ne- rakt műalkotásról, héz feladat ez, de sikerülni fog, — Könyveket csupán szórako- mert sikerülnie kell. Az idő is zásból olvas? mert a KISZ-szervezetben aktívan olajos overallból, szépen a helyére rakja a különféle kulcsokat, ün­neplőbe öltözik, s elsétál a megyei könyvtárba, hogy fülén a hallga­tóval elmélyüljön Mozart muzsi­kájában vagy béletemetkezzék egy jó könyvbe. Sok ilyen fiatalem­bert szeretnénk ismerni. Temyák Ferenc ban. Fáradt — nézett Józsi bá­csi ágya felé, majd zajtalanul kilépett a konyhába. Kint aztán még jobban be­bugyolálta magát. Viseltebb nagykendőjét a derekára csa­varta, mert mostanában, külö­nösen reggelenként, egyre gyak­rabban kínozza a forgója. Félt, hogy újra előveszi a reumáját ez az ősz is. Akkor kapta még ezt, amikor együtt szolgáltak az urával a Fakólovas Kocson- dinál. Az idén eddig még sze­rencsésen kikerülte. Tizenhárom őszén ragadt rá ez a nyavalya. Kora hajnalban kizavarta őket a gazda szárt kötni. Akkor még az ura béreslegény volt Kocsondinál, csak a háború után esküdtek meg, mikor Józsi bácsi a frontfelbomláskor haza­szökött. A szárkötéskor erős dér lepte meg a kévéket. Tiszta vér volt a keze is. Az érdes levelek nagyon összekarmolászták. Ott, a kukoricaföldön fázott meg annyira, hogy’még az orvoshoz is el kellett mennie. Két hétig nyomta az ágyat. Míg fiatalabb volt, nem érezte ezt a bajt, de az utóbbi tíz évben minden őszön kínozza. Tavalyelőtt még Szoboszlón is volt a fürdőben, de csak nem javul. Össze is kö­tötte keresztben a nagykendő mindkét csücskét, hogy minél jobban a derekára simuljon. Kezébe vette a zománcos kan­tákat, s mielőtt 'kiment volna az udvarra, színig töltötte belő­lük a nagy fazekat. Reggel elég sok vizet elhasznál, mert a hí­zóknak is meleggel keveri meg a moslékot. A kútnál letette a kantákat, s nem állta meg, hogy régi szo­kása szerint ki ne nézzen az utcára. Senki se mozgolódott még, pedig már világosodni kezdett. A csúszós, síkos járdá­ra ráverődött a villanylámpák fénye. A derengésben azonban ezek a fénykévék is egyre in­kább homályosodtak. — Nem is csoda, ha ebben a bolond szélben, senki se igyekszik kifelé — morogta Julcsa néni, ahogy betette a kisajtót. Visszafelé jövet teleöntötte a kantákat, s megkezdte a reg­geli foglalatoskodást. Legelőször a hízó eleségét ké­szítette el. Most még jóízűen eszik. Rá is fór, mert elég vé­kony lehet a szalonnája. Nem szeretné, ha ezt is idő előtt le kellene vágni, mint tavaly a Bözsit. Igaz, az sokkal gyomro- sabb volt, mint ez. Nem is az ura vette, hanem ő. Annak meg az volt a baja, hogy túlságo­san is étkes volt. Bezabált, no­ha még bírta volna a hizlalást, így is majdnem száznyolcvan kiló volt. Csak a szalonnájából vett meg húsz kilót Horváth Miska. Nem hiányzik, mert nem ehetnek zsírosabbat. Kü­lönösen ő. Kezdődő érelmesze­sedése van. Erről jutott eszé­be, hogy Szederkényivel újabb gyógyszeradagot kell íratni. Tü­zet gyújtott. (Folytatjuk) Kapcsolt géppel veinek a tarhosi Új Élet Tsz-ben A Vizesfási Állami Gazda­ság I. számú üzemegységében befejezték 81 holdon a takar­mánykeverék és 110 holdon az őszi árpa vetését. A vetés­hez D—4—K traktorra akasz­tott három szovjet gyártmá­nyú tárcsás vetőgéppel láttak hozzá s így naponta 60 hold földbe került a mag. A ko­rábbi években kialakult köl­csönös segítség keretében ez a hármas vetőgépkombiná­ció a héten megkezdi a tar- hősi Üj Élet Tsz 400 hold őszi árpájának a vetését. Amint azzal végez, hozzálát­nak vele a gazdaság I. számú üzemegysége 1020 hold búzá­jának a vetéséhez. Tanácsa elnöksége napirendre tűzte az ipari tanulók oktatásával és szakmai foglalkoztatásának helyzetével kapcsolatos kérdés vizsgálatát. Annál is inkább fon­tos ez, mert tudvalevő dolog, hogy megyénk ifjúságának jelentős ré­sze ipari tanuló, akik a jövő szak­embereinek gerincét képezik majd. Az SZMT szervezési és káder- munkabizottság jelentése tájékoz­tatást adott arról, hogy a me­gyében a Munkaügyi Minisztéri­umhoz tartozó intézetekben csak­nem 7800-a-n tanulnak, akik kü­lönböző vállalatoknál, üzemekben részesülnek gyakorlati oktatásban. Meg kell azonban említeni, hogy a szakszervezeti bizottságok ülé­sén még sehol sem tárgyaltak az ipari tanulók helyzetéről, s a me­gyei bizottságok és az SZMT ré­széről is elmaradt a szükséges irá­nyítás, segítségnyújtás. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a fiata­lok oktatásának, nevelésének egyes helyeken nem tulajdoníta­nak olyan jelentőséget, mint ami­lyet az élet követel. De társadal­milag is sok javítanivaló van. Elsősorban azon a szemléleten kell változtatni, amely az irodai és más hasonló munkát még mindig a közvetlen termelőmunka fölé he­lyezd. EZZEL KAPCSOLATBAN mondta él Tóth Pál, a békéscsa­bai iparitanuló-iskola igazgatója, hogy nem egy gimnáziumot vég­zett fiatal abbahagyta már a szak­ma tanulását, amikor megürese­dett egy íróasztal valahol. Leg­többször az olyan szülők ösztön­zésére, akik többre becsülik a „fe­hér köpenyt”, még ha 3 gyerme­kük keresete az 1200 forintot sem éri el. Helytelen, hogy egyik-másik vállalatnál csak azt nézik, milyen hasznot tudnak húzni az ipari ta­nulók munkájából. Sorozatosan olyan feladatokat adnak nekik, amelyeket segédmunkásoknak kel­lene elvégezniük. Talán pillanat­nyilag tényleg előny származik belőle, később azonban — mivel lez a szakmai képzés rovására megy — annál nagyobb a kár. Tóth Pál megemlítette azt is, (hogy több vállalat a szakmunkás- szükségletet nem kellő körülte­kintéssel tervezi meg, s emiatt ké­sőbb — a beiskolázás után — mó­dosítást kér. A pályaválasztási ta­nácsadás így nem tudja a szere­pét betölteni, s az eljárás csaló­dást kelt a fiatalokban. Élővíz-csatorna Vízgazdálkodási Társulat, Gyula, építésvezetői beosztásba technikumi végzettséggel vagy vízmesteri oklevéllel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal felvételt hirdet. Fizetés besorolás szerint. Jelentkezni lehet: Gyula, Munkácsy Mihály utca 19. szám alatt. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 85270 A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET a dobozi vegyesboltjába házaspár egységvezetőt vesz fel. Az fmsz házilagos brigádjába 1 szakképzett asztalos szakmunkást vesz fel. Jelentkezni lehet: Fmsz. Gyula, Megyeház u. 2., áruforgalmi osztály. 135658 nek a vonat- vagy autóbuszindu­lásig nincs hol ■ tartózkodniuk. Több mint egy éve kér helyiséget az iskola, de mindenütt elzárkóz­nak ettől. Hasonló a helyzet a sportlétesítmények használatával kapcsolatban is. • Békéscsabán és Orosházán is előfordult, hogy ipari tanulókat kértek valamüyen munka elvég­zéséhez. Az üzem, intézmény szó­ban megállapodott az iskolával, hogy ellenszolgáltatásként bizo­nyos (nem teljes) összeget ad a részvevőknek. Amikor azonban a munka befejeződött, a meghatá­rozott összegnek csak egy részét fizették ki. Vajon milyen következ­tetést vonnak le ebből a fiatalok? A Munkaügyi Minisztérium bé­késcsabai intézetéhez tartozik a gyomai iparitanuló-iskola. Nagy gondot okoz az oktatás, mert nincs megfelelő hely. Most lenne, mert a járási székhely megszűntével sok épület megüresedett, csak ki kellene valamelyiket utalni. A berendezést a minisztérium biz­tosítja. Négyszáz fiatalról van szó, akik jól képzett szakmunká­sokká szeretnének válni! ZSEDÉNYI LAJOS, az orosházi iparitanuló-iskola igazgatója az előzőkhöz hasonló bajokon kívül többek között elmondta, hogy Pusztaföldvárra és Csanádapácára kora délután és éjszaka indul au­tóbusz. Azok a 15—16 éves fiúk és lányok, akik onnan járnak Orosházára, csak éjjel tudnak visszautazni, mert délután mée tanulnak. Évek óta kéri az iskola egy este 7—8 óra között induló buszjárat beállítását, az AKÖV jazonban arra hivatkozik, hogy (kevesen utaznak, tehát nem haj­landó erre. Valóban, amíg az em­berek nem szoknak meg egy új járatot, nem igazítják hozzá a programjukat, addig kevesen utaznak. — A vállalat is megol­dást kereshetne, elvégre az a fel­adata, hogy az igényeket kielé­gítse. Ugyancsak Zsedényi Lajos mondta el, hogy az üveggyárban az egyik ipari tanuló munka köz ­ben életveszélyesen megsérült, mert a mestere nem ügyelt fel rá. Lényeges, hogy mindenütt nézzék meg, kihez osztják be a fiatalokat. Nemcsak a balesetve­szély miatt, hanem azért is, mert vannak, akik rossz példát mutat­nak, destruktív gondolkozásnak. Mit tanulhatnak tőlük? TÖBB MAS ÉSZREVÉTEL, javaslat is elhangzott, amely meg­oldásra vár. Bizonyos, hogy az SZMT most majd több segítséget ad ahhoz, hogy az üzemekben olyan légkör alakuljon ki, amely ben mindenki megérti, hogy a fiatalok gyakorlati oktatása nem másodrendű kérdés. És ahhoz is, hogy minél előbb megoldódjanak azok a gondok, melyek ifjúságunk e számban és politikai súlyában is számottevő csoportjának az is­kolai oktatását, nevelését hátrál­tatják. Pásztor Béla Kiállítás a Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjában A Képcsarnok Vállalat békés­csabai boltjában több év óta rendszeresen rendeznek minia­tűr tárlatokat. Szeptember 22- én Lipták Pál festőművész olaj- képeít és grafikáit mutatják be. A miniatűr tárlatot Dér Endre József Attila-díjas író nyitja meg. . •

Next

/
Thumbnails
Contents