Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

StWfl. szeptember 14. 5 Szerda q fejben lábfcuk Szárny as Az új népművelési évad sikerének alapja: a íantáziadűs, jó munkaterv Eleiig ahol már hagyományokra is nek részt, és az új népművelési Szeptember 11-én, vasárnap délelőtt Budapest környékére, a budaörsi sportrepülőtérre vitte el a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség jóvoltából nézőit a te­levízió. Jól pergő, eseménydús program keretében láthattuk, mondhatni átéltük mindazt, ami­nek alapján a kívülállók is kö­zel kerülhetnek a repüléshez, megismerkedhetnek sokoldalú­ságával, szépségével sport- és honvédelmi jelentőségével. Ügy érezzük, a program szerkesztőd és összeállítói, Radványi Zol­tán és Alaksza Tamás nemcsak szakértői, de szerelmesei is a repülésnek. Ez tükröződött mindabból, amit a repülőélet kamerák előtti bemutatásával elénk varázsoltak. A hatást a külső tényező, a meglehetősen párás délelőtti levegő némileg tompította ugyan, de nem tette élvezhetetlenné. Először egy fiatal vitorlázó repülőt mutatott be a tv-ripor- ter, amint a kétüléses' „Góbé” típusú oktatógépbe ülve felszál­láshoz készülődik. Eközben el­magyarázta a kormányszervek működését, a műszerek rendelte­tését. Később láttuk, amint a magasba emeli a gépét a csörlő, majd az iskolafeladat után si­mán földet ér. Ugyanezt részle­tesebben, sokoldalúbban egy közbeiktatott filmen is láthat­tuk. Sőt, ha képletesen is, de mi, tv-nézők ugyancsak gépbe ül­tünk és Budaörsről méltóságtel­jesen átvitorláztunk a farkas- hegyi vitorlázókhoz és miköz­ben alattunk sorra feltűnt a Tö­rökugrató, az Odvas-hegy, Ló­hegy, a Szekrényes és a Kecske­hegy, pilótánk laikusok számá­ra is világosan érthető módon magyarázta el, hogy mi a kü­lönbség a „lejtő” és a „termák” nő súgott neki vásárlás köz­ben. Menyhérték kutya-macska vi­szonya napról napra súlyosbo­dott. Magda még akkor délelőtt, mikor Józsi bácsi hazakísérte, az artézi kútinél összetalálkozott Horváth Mihály feleségével, Balló Sárival. — De rossz színben vagy, Magduskám! Csak nincs valami bajod? — kérdezte felitűnő ér­deklődéssel egykori lánypajtása. Magda, hogy könnyítsen a lelkén, Sáriinak is panaszkodni kezdett. — Nem is sejted; miért ilyen durva? — Ha tudnám! — sóhajtott Magda. Horváthnéból kikívánkozott, amit mostanában a szövetkezet­be kijáró asszonyoktól hallott. — Minden délután beszalad hozzá! Az a rin,gyó meg forró teával kínálja. Van olyan is, aki késő este látta tőle kijönni. Tartsd nyitva a szemed! Magda nem akarta elhinni, hogy idegen szoknya után fut­kos az ura. De otthon számít- ga'tni kezdett. Október elsején került Mucsiné a csirketelepre. Azóta gorombább hozzá Meny­hért. Biztosan úgy van, ahogy a Sári mondja! Tegnap reggel Menyhért szá­jából pattant ki az igazság. emberek Később megint a budaörsi rep­téren találtuk magunkat, ahol Opitz Nándor, első gyémántko­szorús vitorlázó repülőnk ismer­tette, majd utána a magasban gyakorlatban is bemutatta a mo­tor nélküli repülés magasiskolá­jának néhány „tantárgyát”. És hogy mesterien cselekedte, arra tanú e sorok írója is, hiszen az őszülő felhőhajóst nézve, eszébe jutott a harmincas évek vége, amikor még pelyhedző állú fia­talemberekként együtt gyalogol­tak ki hét végén a Hármasha- tárhegyre, hogy elsajátíthassak a vitorlázó repülés ábécéjét, ö, úgy látszik, kitartóbb volt s a közbejött világháború sem té­ritette el ettől a nagyon szép sportágtól. A simán és figyelemlekötően zajló tv-esemónyek során bemu­tatásra került a motoros repü­lés, az ejtőernyős ugrás, a műre- ptilés és újabb közbeiktatott film útján a honvédségi repülőélet is. Ennek keretében egy „ellensé­ges” gép üldözése és földre kény­szerítése formájában a magyar szuperszónikusok bonyolult mű­szaki és fizio-lélektani feladat­végzésének is fül- és szemtanúi lehettünk. A Szárnyas emberek című tv- adás mind összeállításában, mind tartalmában, mind pedig érdek­lődést keltő „tálalásával” külö­nösen az ifjúsági kategóriába tartozó nézők körében hatott bi­zonyára legjobban. Mivel — a riporter és a repülők szavaiból is kivehetően — ez volt a leg­fontosabb cél, úgy véljük, az adás ezt el is érte s az MHS repülőklubjaiban szerte az or­szágban új, lelkes jelentkezők bukkannak fel bizonyára! — Kimoshatnád már az inge­imet. mind szutykos! — mond­ta Menyhért öltözködés közben. — Mossa ki az, aki forró te­át ad — vetette oda Magda s nem is hitte volna, hogy most bizonyosodik meg mindarról, amit Sári a tótnál elújságolt. — Mit beszélsz? — játszotta meg Menyhért a tudatlant, de magában nagyon meglepődött asszonya gyanúja miatt. Kitől tudja ilyen pontosan? Plenter- né kotyoghatott, hiszen min­dig ott szaglászik a csirketele­pen olyankor is, ha nem szol­gálatos. Ha kiderül, hogy az a satrafa pletykált, kirúgja. Vágj’ az a piszok Kondacs Miska nem nyughatik? Magda észrevette Menyhért arcán a bizonytalankodást, s most már támadott. — Azt hiszed, nem tudom, hogy annál a ri bánónál marado- zol el esténként? — Hazugság! Azért, mert né­ha ad egy pohár teát, az még nem jelent semmit. — Mégiscsak igaz — villo­gott Magda szeme haragosan. Menyhért továbbra is tiltako­zott, bár Mucsiné szándékát is­meri, Az utóbbi hetekben állan­dóan unszolja Rózsi, hogy sza­kítson Magdával, de ő még sem­mit se ígért neki. Csak eljár hozzá. Bármelyik pillanatba^ otthagyhatja. (Folytatjuk) A művelődési otthonokban fo­lyó nevelő munka, művelődés, szó­rakozás tartalmi problémái lé­nyegében megegyeznek az ország­ban folyó népművelés tartalmi problémáival. Az utóbbi években művelődési otthonaink munkájá­ban fokozatosan és sokoldalúan előtérbe került a világnézeti, po­litikai nevelés és az általános, va­lamint a szatorpai műveltség nép­művelési eszközökkel történő ter­jesztése. Nem jellemző már. mint ahogy régebben jellemző volt, a formális kultúraterjesztés, a kény- szerűségből vagy könnyelműség­ből fogalmazót; szép jelentések mögötti üresség; vagy az, hogy minden különösebb elgondolás nélkül dolgozna egy-egv művelő­dési otthon. A reális és jó ter­vek, fantáziadús elgondolások nél­kül el sem képzelhető átgondolt, hovatovább tudományosan felépí­tett népművelési tevékenység; er­re szemléletes példáikat találni évről évire könnyebb. Érdekes adat. hogy az ország művelődési otthonait 1960-ban 47 millió, négy évvel később pedig már 51 millió ember látogatta. (Ezekben az adatokban nincsenek benne a művelődési otthonokban működő könyvtárak olvasói, az ott működő filmszínházak nézői, vagy olyan rendezvények látoga­tói, melj’eket nem a művelődési otthon szervezett.) Ezek az óriási számok a nagy felelősséget is ki­fejezik. Azt a felelősséget, mely­nek meg kell nyilvánulnia a ter­vek kidolgozásától azok végre­hajtásáig az évadikezdéstől egé­szen az évad végéig, de még a nyári hóna,pókban is, amikor kis­sé csendesebbek a művelődési ott­honok. Az egyik igen jól és példaként sokszor említhető művelődési ott­honunk Eleken működik. Nyisz- tor Győrffy, az otthon igazgatója az idén is gonddal és nagy ala­possággal készítette el terveit, melynek kidolgozásában vala­mennyi szakkörvezető, tanfolyam­vezető, körvezető és az otthon társadalmi vezetősége is részt vett. Első helyen a világnézeti nevelés A politikai és világnézeti neve­lő munka segítését a népművelés eszközeivel és módszereivel kí­vánják »bizosítani, a munkaterv­ben ezzel foglalkoznak első he­lyen. Elhatározták, hogy a közsé­gi pártbizottság által szervezett pártoktatás foglalkozásain — amennyiben lehetséges — film­vetítéseket tartanak kapcsolódó témakörökből. ugyanakkor állan­dó hallgatóságot szerveznek a te­levízió politikai műsoraira is. Hasznos és hagyományokra épül az az előadásisorozat, melyen a termelőszövetkezet vezetői vesz­minden évben több alkalommal is szervezett már különböző or­szágjáró túrákat, melyek során a nőtanács aktívái megismerhették országunk egyes természeti szép­ségeit. Legközelebb szeptember 24-én indul a nőtanács szervezé­sében egy 60 tagú csoport három­napos kirándulásra Szombathely­re. A kiránduláson nemcsak a város legjobb aktívái,’ hanem a megye több községéiből is részt vesznek asszonyok. Többek kö­zött már eddig Mezőmegyerről és Gyoméról jelentették be igényü­ket. A kirándulók Szombathelyen megtekintik a római kori ernléke­évadban gazdaságpolitikai kérdé­seket vitatnak meg. Az elmúlt év tapasztalatai igazolták, hogy a televízió Falusi Téli Esték soro­zata nagy érdeklődést kelt és a világnézeti nevelést jól szolgálja, ezért a művelődési otthon két termében, a községi pártbizottság klubhelyiségében, a községi ta­nács televíziós szobájában, a tsz „József Attila” tanyaközpontjá­ban és a helyi ktsz-ben megszer­vezik e műsorok rendszeres hall­gatását. Üj terv, hogy a műsorok után ankétot is tartanak, ezekre a vitavezetőket előre felkérik. Foglalkozik még a művelődési otthon munikaterve a KlSZ-szer- vezetekkel közösen végrehajtandó feladatokkal, a szocialista ifjúsá­gi munkabrigádokiban tervezett nevelő, népművelő munkával, és azzal is — ez szintén hagyomány —, hogy a község és a tsz nőbi­zottságával együtt az asszonyok­nak, lányoknak hetenként ismét­lődő ismeretterjesztő előadásokat, szórakoztató műsorokat rendez­nek. November 15-én a vegyes­ipari ktsz-ben kezdődik nyolc előadásból álló jogi, társadalom- biztosítási, szociálpolitikai és gaz­daságpolitikai sorozat. Többet ismerni, többet tudni Ez a célja az általános és szaík- ! műveltség növelését, gazdagítását elősegítő terveknek. Elgondolása­ik sokrétűek, érdekesek, és a leg­több vonatkozásban már szintén hagyományokra épülnek. A dol­gozók esti iskoláiba való beirat­kozást, a mezőgazdasági techni­kumi osztály létszámának bizto­sítását valamennyi társadalmi és lömegszervezettel együttműködve szeretnék elérni. A felnőttoktatás és szakoktatás segítese nagyon fontos tennivaló az eleki műve­lődési otthonban, nem véletlen tehát, hogy ehhez minden tárgyi feltételt biztosítanak,' sőt ebben az évben az esti középiskolai hall­gatók számára korrepetáló fog­lalkozásokat is szerveznek. Az öt­hónapos traktorosképző tanfolyam már régóta otthonra talált a mű­velődési otthoniban, sikere abból is következik, hogy a szakmai előadások után kulturális prog­ramokat biztosítanak. A továbbiakban tervük, hogy az idén is megszervezik har­minc tsz-tag részére a háromhó- napos állattenyésztési szakmun­kásképző tanfolyamot, ötvenhat részvevővel a tsz-könj’velői tan­folyamot, az általános mezőgaz­dasági szakikör téli tematikájá­ban pedig részletesen feldolgozzák az új gazdasági mechanizmus kérdéseit. A kdsállattenyésztő és értékesítő, a kertészeti és a bio­lógiai szakkör feladatait az el­múlt év eredményeire építik, a biológiai szakkör tagjai év végén két, ásatásokat és a város egyéb nevezetességeit. Ezenkívül elláto­gatnak egy termelőszövetkezetbe is. Az elmúlt évben a Békés me­gyei Jókai Színház előadásaira több száz bérletet szervezett a bé­késcsabai városi nőtanács, ösz- szesen mintegy 3800 forint értékű bérletet juttatott el aktíváinak, főleg a város termelőszövetkezeti nődolgozőinak. Az új évad előtt az idén is megkezdte a bérletek építhetnek önálló preparátumaikból kiállí­tást rendeznek. A képzőművészeti szakkör az idén járási és megyei kiállításo­kon is szeretne szerepelni, a ké­zimunka és kesztyűkötő szakkör tizennyolc tágja pedig állandó bedolgozó munkát vállalt a Gyu­lai Háziipari Ktsz-ben. A honis­mereti szakkör tevékenységét el­sősorban a fotószakkörre] hangol­ja össze, fő feladata, hogy hely- történeti anyagot gyűjtsön a fel- szabadulás 25. évfordulójának ünnepére. Ekkor mutatják be azt a kb 60 perces mozgófilmet is. melyet a szakkör a község életé­ről készített. A jó ízlés az ember tükre A fenti megállapítás nem Ele­ken született, de ott is jól tudják, mennyire igaz, A művelődési ott-. hon terveit minden évben egyre jobban átszövik az Ízlés formá­lására való törekvés szálai, új módszereket kutatnak és alkalmaz­nak, vállalva a kockázatot is. A munkaterv elkészítésénél ez voll a kiindulópont. Tovább fejlesz­tenek már bevált formákat, így újból megszervezik az ifjú zene­barátok hangversenysorozatot 3(H) diákbérlet kiadásával; a tavaly jól bevált képzőművészeti és re­produkciós kiállításokat az új év­adban is rendszeresen megrende­zik. Üj vonás, hogy ezeken a ki­állításokon tárlatvezetők fogadják a csoportos látogatókat. Az ízlés­formálás újabb eredményeit vár­ják a Jókai Színház tervezett hat előadásától, ugyanakkor a műve­lődési otthon színjátszói is ké­szülnek bemutatókra, a nemzeti­ségi együttes pedig három egész estét betöltő műsort tanul meg és mutat be nemcsak Eleken, ha­nem más községekben is. Már most elhatározták és a munka­tervbe foglalták, hogj' jövő nyá­ron csoportos látogatást szervez­nek a gyulai várjátékokra és ez.it a látogatást Gyula város történel­mi múltjával való behatóbb meg­ismerkedésre is felhasználják. A több mint nyolcoldalas, részletes és alaposan kidolgozott munkaterv valamennyi elgondo­lását nem részletezhetjük, de az eddig elmondottak bizonyítják, hogy az eleiki művelődési otthon vezetői terveik elkészítésénél a tartalmi munka színvonalának emelését tartották elsősorban fel­adatuknak és azt, hogy a népmű­velés sajátos eszközeivel, minél változatosabb formák alkalmazá­sával járuljanak hozzá a népmű­velés országos feladataihoz. denre építenek, amá jó, és amitől eredményt várhatnak. A külön böző klubok tervét például az évi munkaterv alapján külön is ki­dolgozták, mert mint a művelő­dési otthon igazgatója mondotta: a legtöbben először a kluboka • keresik fel és ha ott jól érzik magukat, már könnyebb meg­nyerni őket más foglalkozások, események látogatására. Az új évad munka tervét a szakkörök, tanfolyamok és művé­szeti csoportok vezetői e napok­ban bontják fel. és dolgozzák ki saját terveiket. Ezeket is közösen vitatják meg és utána már r megvalósításé lesz a szó. S. E. szervezését, melynek érdekess» ge, hogy akik tavaly váltott.-, bérletet, azok többsége az ider is megtartja. Különösen jelentős, hogy így a vasárnap délutáni elő­adásokra termelőszövetkezeti asz- szonyok és jórészt nyugdíjast) járhatnak el a színházija kedve/ ményes bérleti jegyekkel. repülés kózt. Üj ­Háromnapos szombathelyi utat szervez a békéscsabai városi nőtanáes A békéscsabai 'városi nőtanács Színház látogató nyugdíjasok

Next

/
Thumbnails
Contents