Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
1®«6. augusztus 14. 5 Vasárnap Egy levél nyomában! így nem szabad... A ni er§ fizikai erő szerkezet felújításával érdemes foglalkozni. Szükséges a felújítás elvégzése azért is, mivel a jelenleg előkészítés alatt álló kultúr- kornbinát üzembe helyezése 1970 előtt nem várható és addig meg kell oldani a filmszínház elhelyezését. Ezután ezen épületrész felhasználható lesz diákszálló céljára. A Bm Tanácsi Tervező Iroda által elkészített épületfelújítási terv költségvetése bruttó összegben: 441/m Ft. Az érintett épület kubaturája kib. 5 ezer ImS, amelynek újra előállítási értéke 2 és fél millió forintra becsülhető. Így a födémcsere és tetőszerkezet, tetőfedés átépítési költsége 441/m Ft, az újra előállítási érték 2500 'm Ft, 17,8 százalékát nem haladja meg, amely gazdaságosmaik mondható.” Családommal pihenni mentem Gyomára, a megye egyik legkellemesebb gyógyhatású fürdőjébe üdülni. Mindennap elmentem a látható rom mellett. Ha erre a képre ránézünk, nem mond sokat, talán tűzesetnek néznék, pedig nem az. Gyomám, a főtéren van a volt mozi, OTP- ós a bank épülete. Ezt az épületet alig néhány éve sok ezer forint költséggel felújították a társadalom pénzén. Két-ihárom hónapja valami szerkezeti hiba miatt le kellett ’bontani. A tervek készülnek — mint a luca széke —, mert korszerűsíteni fogják. Kérdésem: meddig lehet még a társadalmi tulajdont csákiszalmájaként kezelni? i Ha korszerűsítenek, ha gazdaságos, ám legyen, azonban a pusztulás jeleinek nem kell lenni. Ugyanis a bontás után az új par-, kettán rajta áll a törmelék, be- áztaík az ablakok, ajtók és a falak. Mindenütt a nemtörődömség jelei. Kár volt fizetni azoknak, akik itt a „bontási munkát” végezték. Ideje lenne már a társadalmi tulajdon herdálóit súlyosan felelősségre vonni. „Az épület födémé és tetőszerkezete teljesen elavult 'és -különösen a filmszínház helyisége fölött kétségkívül életveszélyes állapotú. Az épület falad semmiféle mozgást, káros alakváltozást nem mutatnak, ezért a födém és a tetőAugusztus 13-án történt beszélgetés alapján a tervezőiroda tervezés, művezetés keretében kiszáll a helyszínre és a bontás utáni állapotot megvizsgálja és annak megfelelően továbbiakra véleményt ad. Így a levélre adandó válaszunkat még nem zártuk le. ötszáz méteres útszakasz kijavítását kérik a gyomaiak A KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága rendbe hozza az endrőd—gyónna—mezőberényi 46-os műút gyomai átkelőszakaszát, ami már igen időszerű feladat. Marad azonban még egy 500 méteres útszakasz — a Bajcsy- Zsilin-szky utcától a Szabadság térig —, amely a dévaványai és körösladányi műútban folytatódik, s a legnagyobb forgalom bonyolódik le rajta. A Szabadság tértől naponta 19 autóbuszjárat is indul és ugyanennyi érkezik visz- sza. Az úttest már annyira tönkrement, hogy á 20—30 kilométeres sebesség is veszélyezteti a gépjárművek épségét. A gödröket, amelyek az idők folyamán keletkeztek, betömték ugyan kohósalakkal, de az nem sokat ér. Arról nincs szó, hogy az igazgatóság ezt az állami kezelésben levő útszakaszt rendbe hozatja, pedig -kérte a tanács s helyesen is indokolta azzál, hogy elsősorban a KPM-hez tartozó AKÖV aütóbuszainak a biztonságos közlekedése szempontjából sürgős szükség van rá. Molnár László Szarvas, Len-in út 101. A szerkesztőségihez küldött levél alapján munkatársunk megnézte a nevezett épületet, azt követően a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályától választ kért a levélben foglaltakra. Csontos elvtárs, az osztály helyettes vezetője a július 24-én megtartott helyszíni szemle alapján az alábbi választ adta: Több mint háromszáz elsős a gyulai járás középfokú iskoláiban Jól sikerült a beiskolázás a következő tanévre a gyulai járás középfokú iskoláiban. Bár még mindig a gimnáziumokba jelentkezett a legtöbb első osztályos, ösz- szesen 169, örvendetes, hogy a szakközep-is-kolák iránt is nőtt az érdeklődés: 81 tanuló kezdi meg ezekben az új tanévet. Technikumokban 62 tanuló folytatja tovább tanulmányait. Testvérszövetkezeti szerződést kötöttek a dunai és a körösi halászok A bajai Uj Élet Halászati Tsz tagjainak tapasztalatcsere-látogatása megyénkben A bajai Üj Élet Halászati Tsz és a gyomai Viharsarok Htsz vezetői és tagjai évek óta bensőséges barátságban élnek egymással. A közgyűlésekre és egyéb jelentősebb eseményekre ellátogatnak egymáshoz, átadják a jól bevált halászati módokat. A hét végén kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra érkeztek Gyomára a bajai halászok. A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok nevében Bujdosó Imre elnök meleg barátsággal köszöntötte a kedves vendégeket, akik halászati, csárdaüzemeltetési területen igyekeztek tanulmányozni a gyomaiak munkáját. A kedves vendégeket elAZ ORSZÁGOS SERTÉSHIZLALÓ VÄLLALAT békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe több éves gyakorlattal rendelkező anyagkönyvelőt, ács szakmunkást és segédmunkást vesz fel 67887 vitték a Szarvasi Kísérleti Halastavakhoz is, ahol elsősorban a pontyok mesterséges szaporítását és a haltakarmányozás új módjait tanulmányozták. A körösi halászok bemutatták a nagyhálós halászatot, az elektromos halászatot. A baráti találkozó kiemelkedő eseménye volt: a dunai és a körösi halászok testvér- szövetkezeti szerződést írtak alá. Bujdosó Imre és Felvidéki István elnökök aláírásukkal szentesítették a megállapodást, mely szerint ezentúl még jobban segítik egymás munkáját. A halászatban, a halértékesítésben és a csárdák üzemeltetésében egyaránt átadják egymásnak a tapasztalatokat, gyakorlatban is igyekeznek segíteni egymás munkáját. A bajai halászok ezenkívül filmvetítésekkel is kedveskedtek a vendéglátó házigazdáknak. Saját munkájukról készült kes- kenyfilmet vetítettek és azt a műsort, amelyet a gyomai Viharsarok Htsz zárszámadó közgyűlésén, illetve a 20 éves jubileumi ünnepén készítettek a vendégek. — Ary — A közelmúltban a televízió is bemutatta Mrózek lengyel szatíraíró szellemes és elgondolkoztató művét, amely arra a meghökkentő ötletre épült: mennyi huzajl és távíróoszlop takarítható meg, ha a helyette sorba állított embereik szájról szájra adva továbbítják a táviratokat. A szatíra műfajából adódó végletes túlzás mögött olyan gondolati mag rejlik, amelyből fontos és aktuális gazdasági következtetések adódnak. Nevezetesen: mi az előnyösebb az országnak, az-e, ha sok ember fizikai munkával emeli, továbbítja az üzemben a terheket vagy ugyanezt helyettük -korszerű gépek végzik, más szóval: „megtakarítás”-«, ha ezeket a gépeket nem, vagy csak kis számban állítjuk üzembe? A válasz nem kétséges, hiszen nyilvánvaló, hogy a korszerűség itt is, mint a népgazdaság bármely más területén, előnyösebb az avult, jobbára a nyers fizikai erőre alapozott módszernél. Érdemes azonban részleteire -bontani ezt az általános igazságot: a tények rendkívül érdekes képet tárnak elénk. Az első számú kérdés, amelyre éppen a tények, számok nyelvén várható megbízható válasz: milyen méretű problémáról van itt szó, tehát mennyiben érinti a népgazdaságot az üzemeken belüli szállítás, szakmai szóval: az anyagmozgatás korszerűtlensége? Kezdjük a sort egyetlen, de meghökkentő adattal: összesen több mint egymillió ember (tehát az ország keresőinek csaknem a negyede!) végez népgazdaságunkban anyagmozgatói, szállítói, raktározási munkát. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy felmérése szerint az iparban a termelésre fordított munkaidőnek mintegy negyedét az anyagmozgatás tölti ki! Átlagosan ez emészti fel a termelési költségek 25—30 százalékát. Élesedik a -kép, ha a Központi Statisztikai Hivatal egyik vizsgálatára hivatkozunk, amely a minisztériumi iparban dolgozó munkások tevékenységét elemezte. A vizsgálat alapján kitűnik, hogy a munkásoknak csupán 56 százaléka dolgozott a felmérés időpontjában úgynevezett alaptevékenységi — tehát az új értéket közvetlenül előállító — munkakörökben. A teljes munkás- állo-má-nyna-k csaknem a fele — 44 százaléka — különböző kisegítő munkát végzett, s ezen belül e létszámnak jóval több mint a harmadát anyagmozgatással, szállítással foglalkoztatták. Egészében a teljes minisztériumi ipar munkáslétszámának 17,5 százaléka — néhány ágazatban ennél is jóval több — ilyen munkát végzett. Különös fipvelmet érdeméi a KSH vizsgálatának az a részlete, amely közelebbről elemezte az anyagmozgatás gé-pesítettségi színvonalát. Kiderült, hogy az e munkakört betöltők mindössze 15 százaléka végezte munkáját gépek segítségével. Néhány iparágban — például a fémtömegcikk, a textil- és a textilruházati iparban — ez az arány még rosszabb, a három százalékot sem éri el. Kiegészíthetjük mindezt azzal, hogy -különösen a gépiparban okoz nagy gondot a gyártáshoz szükséges anyagok szállítása, mozgatása. Jellemző, hogy nemzetközi méretekben is, a gépipar úgynevezett anyagmozgatási többszöröse igen m-agas — átlagosan 50 —, ami azt jelenti, hogy ennyiszer kell az anyagot a gyártási eljárás során megmozgatni. Ugyanez *a , másik oldalról nézve: a kohó- és gépipari üzemeinkben átlag egy tonna készáruhoz 60—80 tonnányi, olykor ennél is több anyag szállítására van szükség. Világosan kiderül mindebből, milyen jelentősek a tartalékaink, az anyagok korszerű szállításával kiaknázható lehetőségeink. Tegyük hozzá: nemzetközi vizsgálatok, tapasztalatok szerint is a gyártás- technológiának ez az az ága, ahol viszonylag kis költséggel jelentős megtakarítások érhetők él. • Kérdés ezek után : mit tettünk a tartalékok feltárása, az anyag- mozgatás gépesítése érdekében? Különösen az utóbbi hónapokban nem is keveset! A múlt évben jelen-t meg a Tervhivatal elnökének, a pénzügyminiszternek és az OMFB elnökének közös utasítása, amely — a kormány gazdasági bizottságának határozata alapján — lehetővé tette, hogy a vállalatok külön, előnyös feltételekkel finanszírozott hitelt kapjanak az anyagmozgatás gépesítésére, illetve az ezzel összefüggő szervezési munkákra. Ez az utóbbi lehetőség különösen fontos és él-tér a beruházási hitelek általános szabályaitól, mert nemcsak gépbeszerzést engedélyez, hanem minden olyan intézkedést — tehát a korszerű szervezés költségeit is —, amely emeli az anyagmozgatás színvonalát. A hitéit öt év alatt kell visz- szafizetni, de ha a felvett kölcsön valóban eredményesnek bizonyul, s megtakarítást hoz, az illetékes bank a hitel 20 százalékát elengedheti. Jelentős előny az is, hogy öt évig a vásárolt berendezés eszközlekötési járuléka is beleszámít a törlesztésbe. Az új hitelkonstrukció természetesen rendkívül fontos lépés, de emellett még megoldásra vár a korszerű anyagmozgatás egész sói feladata. Kézenfekvő és első számú gond: hiába áll rendelkezésre hitel, ha kevés a beszerezhető anyagmozgató gép, berendezés. A hazai gyártás ma még korántsem elégíti ki az igényeket — jellemző, hogy sok üzemben költséges házi „barkácsolás-sal” kénytelenek ilyen gépeket előállítani. Nagy reményekre jogosít az INTRASZMAS bolgár—magyar közös vállalat, amely -korszerű szállítóberendezéseket ad el a mi üzemeink számára is, de természetesen az igények teljes skáláját ez a vállalat sem elégítheti ki. A gondok sorában említendő az is, hogy a jelenleg érvényes átlagbéréLlenőrzésd módszer aligha ösztönöz a rendszerint alacsonyabb bérű anyagmozgatók, segédmunkások munkahelyének felszabadítására, hiszen ez — természetesen — „nem javítja” az üzemek bérátlagát. Látható tehát, hogy van még feladat, nem is kevés, az üzemen belüli -szállítás színvonalának emelésében. Ezek megoldása azonban rendkívül fontos országos érdek, hiszen nyilvánvaló, hogy a gazdaság fejlődését és ezzel együtt az életszínvonal emelését végső soron az határozza meg, mennyi új értéket állít elő átlag egy-egy munkahely dolgozója. A korszerűtlen, nehéz fizikai munkát végtó dolgozók munkájának termelékenysége versenyképtelen a modern gépek, szállítószalagok, emelőtargoncák stb. produkciójával! T. A.
