Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
1966. augusztus 14. 3 Vasárnap Befejezéshez közeledik a békéscsabai Kulich LakóteleMezőhegyes példát mutat a gabonatermesztésben Hírt kaptunk arról, hogy a Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban rendkívül rövid ideig tartó beta kari tás után már tudják a búza idei termésátlagát. Sikerült elérniük a tavalyi 23.60 mázsával szemben a 24,01 mázsát holdanként. Vajon hogyan érték el ezt a szép eredményt? Oláh János, a gazdaság igazgatója és Ádász György agrármérnök adnak választ. — Minden hagyománnyal szakítunk, amelytől jobbat tudunk — mondja Ádász Öyörgy. Sokan azt vallják, hogy a búzát el kell vetni, azután betakarítani.. Ez eddig igaz, de közben számtalan tennivaló akad. A búza termelésénél elsősorban fontos az, hogy milyen elővetemény után kerül földbe a mag. Legjobb a feltört lucernaföldbe vetni, vagy kender, cukorrépa után. A föld kijelölése után kezdődik az előkészítés. Középmély, huszonöt-harminc centiméteres szántást kap a terület. Az eke után gyűrűshengert akasztunk, amely jól tömöríti a talajt. Annak a területnek a kivételével, ahol cukorrépa volt, a vetés előtt hat-nyolc hétig pihentetjük a talajt. Vetés előtt a gyo- mosodás mértékétől függően disz- tillerezést vagy fogasolást végzünk. Ezután jön a vetés, gondosan kijavított, kipróbált nagy teljesítményű, nem egy esetben kapcsolt gépekkel. Szeptember 5-től 25-ig, esetleg október elsejéig földbe kell kerülni a vetőmagnak. Több éves kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy nálunk a Bezosztája—1-es fajta a legmegfelelőbb. A háromezer holdon már továbbszaporításra is tudunk termelni, az idén saját szükségletünkön felül mintegy száznegyven vagon vetőmagot értékesítünk. Rendkívül fontos a vetőmag csávázása és tisztítása. Általában 170 kilogramm vetőmag kerül egy holdba. Megfelelő rendszer szerint végezzük az elő- veteménytől függően a talajerőutánpótlást. Műtrágya tápanyag- mérleg segítségével határozzuk meg azt, hogy mennyi és milyen műtrágya szükséges az egyes táblákba. Általában hatvan kilogramm ammóniumnitrátot szórunk ki, másfél mázsa szuperfoszfátot és 0,5 mázsa kálisót. Február végén, március elején repülővel végezzük a fejtrágyázást. Ha már rá lehet menni a földekre, könnyű fogasolást vagy sima hengerezést végzünk. Állandóan figyeljük a táblákat s azonnal fellépünk a kártevők ellen. Áprilisban repülőgépes vegyszeres gyomirtás történik — azután, ha eljön az ideje, megkezdődik az aratás, illetve a gabona betakarítása. — Huszonegy gondosan előkészített SZK—3-as és 4-es kombájn állt az idén rendelkezésünkre — veszi át a szót Oláh János igazgató. A betakarításban részt vevőkkel előre megbeszéltük az ütemtervet, megszerveztük a szervizszolgálatot. a kombájnszérű munkáját. Meghatároztuk, illetve ismertettük a premizálási rendszert. Napi négyszeri kiadós étkezést biztosítottunk, gondoskodtunk a megfelelő ivóvízellátásooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooac pen a kísérleti lakóház építése. A legkorszerűbb építéstechnológiával készült 6 háromszobás, központi fűtéses lakás rövide- desen átadásra kerül. A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ IGAZGATÓSÁGA értesíti a kedves pálinkafőzőket, hogy gyulai szeszfőzdénk 1966. augusztus 15-től özembe indul A kedves főzetőknek tüzelőanyagot nem kell hozni. Főzésre előjegyzés a szeszfőzdében. 135625 ról. A jó szervezés és a komoly anyagi érdekeltség meghozta a gyümölcsét. Alig tizennégy munkanap után július hetedikén befejeztük a búza kombájnolását. A zabbal egy kicsit megkéstünk az eső miatt, de augusztus másodikén azzal is végeztünk. A befejezés után az eredeti jutalmakon felül két kombájnos részére kéthetes ‘szovjetunióbeli üdülést juttattunk. Hargitai Pál és Kure György kapja majd ezt a jutalmat. Antal Mihály szép eredményéért egy őzbak kilövésére kapott engedélyt. Ök különben még most is dolgoznak. A mi munkánk befejezése után hét kombájnunk a termelőszövetkezeteket segíti. — Hát ez a mi aratásunk története — mondja búcsúzóul a gazdaság igazgatója. Nem tettünk semmi különöset, de szigorúan betartottunk minden követelményt. Lehet, hogy jövőre még jobb eredményt érünk el, de ezt remélhetőleg megtartjuk. Opauszky László Ismét egy becsületes megtaláló Mindig örömmel adunk teret annak, ha becsületes megtalálóról írhatunk. Most is. A békéscsabai vasútállomáson, augusztus 12-én, pénteken este a váróteremben Giricz Lívia 18 év körüli budapesti lakos, aki átutazóban volt, igazolványtartót talált. Ebben nem kevesebb, mint 1600 forint, vezetői jogosítvány, benzinjegyek várták hűtlen gazdájukat. A becsületes megtaláló az irattartót érintetlenül a vasúti talált tárgyak kezelőjének adta át. Ambrus Mihály szolgálattevő a hangosbemondón tett többszöri felhívást, ennek eredményeként egy órán belül jelentkezett a jogos tulajdonos: Laczó Pál, Békéscsaba, Tanya 2230 szám alatti lakos, aki hiánytalanul megkapta értékes papírjait, s az 1600 forintot. Giricz Líviának ezúton mondunk köszönetét, s állítjuk példaképül becsületességét az emberek elé. Tanyán nem Kötelező? Rendőrségi gépkocsi halad a Kondorosról Nagyszénás felé vezető országúton. Kora délután van, s a járőr már kezdi azt hinni, hogy esemény nélkül érnek útjuk végcéljához. Ebben a pillanatban az egyik dűlőútról piros kis Jáwa kanyarodik a kö- vesútra. Nyergében hetykén lovagol egy vékony fiatalember. A rendőrségi kocsi láttán megszeppen, de ijedtsége csak fokozódik, amikor lendül a kocsiból a tárcsa. — Állj! — Kérjük a jogosítványt! — Nincs jogosítványom. — Miért nem visel bukósisakot? Akadozik a válasz. Csak innen jött a tanyáról, s csak ide megy valahová. Jogosítvány és bukósisak nélkül. Valkovszki Mihály békéscsabai MÁV kocsirendező adatait feljegyzik s utasítják, gyalog folytassa az útját. Szabálysértésért feljelentik. Vajon mikor lesz már köztudomású, hogy a Jáwa robogó, amely képes a ha.tvan kilométeres sebességre — sem játékszer és a közlekedési szabályok még a tanyán is kötelezőek? Hódító lányok, asszonyok Félreértés ne essék, ez esetben nem a szépség hódít, hanem a munka. A mezőgazdaságban dolgozó lányok és asszonyok egyre inkább bebizonyítják, hogy nemcsak a kapa forgatásához értenek, hanem tért hódítanak olyan területen is, ahol elsősorban a tudás, a szakmai hozzáértés a fő és nem a fizikai munka. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben szép példáját láttuk ennek, s ami igen fontos: a tsz vezetői minden eszközzel támogatják is e törekvést. Látogassunk el néhány ilyen munkahelyre. Fekete mezőben piros pettyek Távolról úgy tűnik, mozgó, fekete foltok jelennek meg a láthatáron. Közelebb érve piros pettyeket is látunk bennük. A pulykák ide-oda mozgó feje hat így a fekete tolitömegben. Csak itt-ott áll egy-egy lány, aki ügyel a kényes jószágokra. — Ez csak egy része a pulykáinknak — mondja kísérőnk, Szikszai Ferenc főállattenyésztő —, mindössze háromezernyi van itt. A többi más telepeken. Az idén összesen 50 ezret adunk át, s ebből 30 ezer már elérte a 2,8—3 kilogrammos súlyt. Ez az itt dolgozó nők eredménye. Nagyon meg vagyok elégedve a munkájukkal. Agócs Anna és társai már hírnevet szereztek a tsz-nek és önmaguknak is. Anna okleveles szakmunkás, de a többiek sem maradnak le a tanulásban. Szabó Ilona, akivel együtt dolgozik, most harmadéves, ketten háromezer v pulykát nevelnek. A Béla- majorban Mucsi Erzsébet szintén okleveles és Magúra Mária harmadéves. A nyomási telepen Srankó Gizella és Gaál Zsuzsanna ötezer napospulyka gondozói, és sorolhatnám a többieket is. A libaelőnevelő telepen dolgozó Ale Piroskát, aki társával együtt há- roipezer kislibára vigyáz és emellett tanul, vagy Katulák Ilonát, Gombkötő Piroskát és még néhányat, akik az állattenyésztésben dolgoznak. Mondhatom, nem csalódtunk bermük. Annyira nem, hogy új feladatokat is bátran bízunk rájuk. Fehér felhők a földön Keskeny kis patak partján ha ladunk, a „Szárazér” Romániából fut le az Alföldre. Vizét kihasználva, a tsz — az idén először — megpróbálkozott a libatenyésztéssel is. A telephez érVe a látvány az előbbinek éppen az ellenkezője. Itt fehér felhők úsznak a vizen, gomolyognak a földön. Szinte vakítóan fehérek, s a piros foltok — a libák csőre — itt is megtörik az egyhangúságot. Téglás Mihályné, Tapasztó Istvánná és Rigó Józsefné dolgozik itt, felügyel az élesen gágogó libahadra. Üj még ez a munka, de szeretik és szívesen gondozzák a rájuk bízott jószágot. Az eredmény máris megmutatkozott. Az első turnusban 2800 darabot adtak át 4—4,2 kilogrammos átlagsúlyban. Év végére 10 ezer darabot nevelnek fel. Visszafelé a II. üzemegység központjába érünk. Olyan most mint egy épülő gyár sörnyéke. Meszesgödrök mellett haladunk el, gerendákon, téglarakásokon, feltört rögös terepen bukdácsolunk át a borjúnevelő telephez. Kész és félig kész épületek sorakoznak egymás mellett. Gyár készül itt, tejgyár. Emitt épül a régi mellé két újabb — egyenként 108 férőhelyes tehénistálló —, amott az új borjúnevelő, ahol 144 kis- jószág kap helyett, arrébb a 30 férőhelyes ellető. Mély fúrású kút és hidroglóbusz is kerül a telepre. Az istállók már úgy épülnek, hogy a vizet- is bevezetik. Piros a kedvenc — A hízó marháknak máshol van helyük, itt csak tehenek és borjak lesznek — mondja Szikszai elvtárs. — Jelenleg 466 tehén és 197 borjú van. Ha felépülnek az istállók, itt is dolgoznak majd asszonyok. A fejőgépeket ők kezelik és az állatokat gondozzák. A férfiak végzik majd a nehezebb munkát. Most még csak a borjúnevelő telepen dolgoznak nők és jól megállják a helyüket. Ezért merünk majd a tehenészetben is foglalkoztatni asszonyokot, lányokat. Tíz-tizenkét nő kap itt munkát. A régi borjúnevelőben Nagy Jánosnéval találkozunk. — Én sem vagyok még régi munkás itt, csupán két hónapja kerültem a borjakhoz. Addig a növénytermesztésben dolgoztam, de otthagytam a kapát. Igaz, ez több munkával jár, mert egész évben itt kell lenni és hajnali fél háromkor már ki kell bújni az ágyból, de szívesen csinálom. Nagyon kedvesek a kisbocik. Azok pedig, mintha értenék, helyeslőén felbőgnek. Már megismerik Erzsiké hangját. Kinyújtott kezéhez odadörgölik puha, nedves orrukat. Az asszonyka pedig mosolyogva megsimogatja, megveregeti mindegyiket. Nagynénak már kedvence is van: a Piros — ezt a nevet adta az egyik tarka bocinak. — Ragaszkodó, kedves kis állat — mondja, ezért szeretem. Amikor etetés van vagy mást csinálok a karámban, minden lépésemet követi. Hozzám dörgölő- dik, mint egy kismacska. Igazán szeretek itt dolgozni! Kasnyik Vidám csónakázással töltik a nyarat a békéscsabai napközis tábor fiatal lakói.
