Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

1P<£ augusztus 13. Szombat IZZIK A VAS Megszólal a gong. kezdődik a csapolás. Folyik a vörösen izzó vas, az öntőtégelyek sorban meg­telnek. Mindegyiket két ember emeli meg és hosszú vasrúdon viszi el. Aki amit formázott, ma­ga önti ka. Tóth János öntő a nagy dara­bok mestere. A hőerőművek ka­zángaratjának vagy a szivattyú- háznak a súlya a 3—5 mázsát ás eléri. Szakértelem és különösen gondos munka kell ezeknek a for­mázásához, mert ha egy is elrom­lik, „megnyomja” a selejtszáza­lékot. Az pedig sem a vállalat­nak, sein az öntőnek nem válik a hasznára. — Ilyen daraboknál a formát már csak daruval lehet kivenni, az pedig szakít. De ha jól lefe- kecseli és kiszegélá az ember, nincs baj — próbál beavatni a szakma egy-két titkába Tóth Já­nos. Arcán és meztelen felsőtestén csíkokat barázdál a verejték. Bgy-egy tégely súlya az egy má­zsát is meghaladja, s körülötte forró a levegő'. N^m könnyű, de mégis szép a mukája, mert alkot, mint a szobrász, még ha ő a tár­sadalmat szolgáló hasznos esz­közzé formálja is a vasat. S mi­csoda öröm, ha elkészül egy szép darab! Ki tudja ezt megérteni az öntőkön kívül? Béresgyerek'ként kezdte az életet Még a tíz évet sem érte meg, amikor elszegődött egy gaz­dához. Édesapja a második vi­lágháborúban meghalt, földjük nem volt, nem maradt más vá­lasztás. Arról álmodott hogy egyszer majd városba kerül, mes­terséget tanul. Több az, mint a libákat legeltetni, a lovakat etet­ni vagy kapálni másnak. A fel- szabadulás után már új szelek fújtak, s felkavarták a port a ta­nyákon is. Elmenni onnan vala­hová, ahol megvalósulhat a cél­ja. De hová? Akkor még szegény volt az ország, tanulni sem lehe­tett mindjárt. A tanyai gyerek keveset is tudott a világiról. 1951- ben azonban, amikor ipari ta­nulókat toboroztak, a barátai hívták őt is. Mint ipari tanuló kapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, s akkor értette meg. hogyan alakult át minden körülötte. Szóval, öntő lett Tóth János, vas­munkás, tele ambícióval. S ami­kor a katonaidejét töltötte, ak­kor kérte a pártba való felvéte­lét. Az értelmére és a szívére is hallgatott. — Így gondoltam: munkásem­ber vagyok, azok közé tartozom, akiknek a leginkább érdekük, hogy új életet alakítsanak tó. Be­csületesebbet, tisztességesebbet, mint a régi volt, ne élősködjön senki mások nyakán. A hétköznapjai ma nem kü­lönösebbek, mint a legtöbb dol­gozóé. Talán annyi mégis van, hogy néhány évvel ezelőtt egy újításért 13 ezer* forintot kapott. Ez teremtette meg az alapját an­nak, hogy egy szép családi házat építsen. A többi pénzt a saját és a felesége keresetéből szinté fo­rintonként rakosgatta össze. A ház elkészült, benne is laknak. Ezreket takarított meg azzal, hogy munkaidő után ő maga is dolgozott. Talán már le is tudná tenni a vizsgát a kömüvesszak- máiból. \ Az ember törekedjen gyarapí­tani a sajátját, ám ne mások ro­váséra. A társadalomnak az csak a javára válik. Tóth János ala­posan megdolgozott a családi há­zért, nem kapott egy téglát sem, de nein is vár semmit ingyen. Az A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzletigazgatósaga békéscsabai körzetbe azonnali belépésre pénzbeszedőt vesz fel. Jelentkezés: Békéscsaba, József A. u. 5 sz. Üzemvezetőségen. 378 Tóth János öntő. I öntödében is úgy van: kiszámít­ják, hogy mi jár és annyit fizet­nek. Egy fillérrel sem többet, Így gúzságos. Lehet-e másképp a mi a r sad al m.u nkban ? — Az igazságról, a tisztesség­ről sok szó esik. Az öntők a világ és az ország dolgain tartják a sze­müket s beszelnek Vietnamról, a belpolitikai kérdésekről, a párt- kongresszusról, az irodalomról, a filmekről és mindenről. Ha pedig gyilkosokról, sikkasztókról. csa­lókról hallanak, bizony ökölbe szorul a kezük. Gyűlölik az igaz­ságtalanságot, bármilyen tormá­ban is jelentkezik. Ez a politikai állásfoglalásuk. így többes számban beszél Tóth János az öntökről, akik a vasat, a vas pedig őket formálja. Nem mindenki párttag ugyan közülük, de senki sincs, aki ne értene egyet a párt politikájával. Ezért különösen nagy az érdeklődés a kongresszussal kapcsolatos ese­mények iránt. Állásfoglalásukat bizonyítja a kongresszus tiszte­letére indított munkaverseny is, amelyben mindnyájan részt vesz­nek. Tisztességgel, becsülettel. Az öntőtégelyek újra és újra megteltnek a vörösen izzó folyé­kony vassal. Szikrák csapódnak szét. A sorban most ismét Tóth János következik. Derűs, maga­biztos a tekintete, mint a többie­ké. Pásztor Béta Jelentős lakásépítési program Mezőberényben A késve érkezett sóder miatt nem készülnek el határidőre a belvizkárt szenvedett családok új lakóházai Mezőberényben, a Kossuth té­ren a községrendezést terv alap­ján megkezdték a régi épületek egy részének lebontását. Erre a helyre a földművesszövetkezet üzletháza kerül, két emeletén pe­dig OTP-öröklakásokat alakíta­nak ki. Az építkezés előrelátható­lag jövőre kezdődik meg. A község másik részén most épül két nyolclakásos OTP-lakó- ház, melyekből három már befe­jezés előtt áll. A szennyvízelve­zető csatorna és derítő építése azonban nemrég kezdődött, így a kész lakások csak 1967-ben lesz­nek átadhatók. Nagy gondot okoz a községi ta­nácsnak a belvízkárt szenvedett családok elhelyezése. Részükre a Mezőberényi Építőipari Ktsz-nek 25 családi házat kell felépítenie és ősszel átadnia, azonban sódert — vagonhiány miatt — csak a na­pokban kapott. Emiatt az építke­zés kezdete eltolódott s így a szövetkezet már munkaerő-átcso­portosítással sem tud az év vé­géig minden lakást beköltözhető- vé tenni. A párttagok példát mutatnak a kongresszusi versenyben A mezőkovácsházi Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetben ta­valy hat kollektíva vett részt a Szocialista brigád cím eléréséért folyó versenyben. Ebben a vetél­kedőben a növénytermesztés'oen Amikor a „vízből is" megárt a sok... Tervmódosítások a belvízkár pótlására 40,5 millió forint áruértékesítés a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ből Megyénk egyik legnagyobb ter­melőszövetkezetében, a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 40,5 millió forint áruértékesítést terveztek, az egy tagra jutó átlag- keresetet pedig húszezer forint­ban állapították meg, A belvíz azonban sok kárt tett a tízezer holdas határ mélyebb fekvésű részein. Ezért kíváncsiak voltunk, vajon sikerül-e a tekintélyes kár­tétel ellenére teljesíteni a magas tervet. — Amikor láttuk a bajokat, módosítottunk a terven — mond­ja meggyőződéssel Csirik Imre elnök. — Elsősorban a másodve­tésekkel sikerül sok mindent pó­tolni. Zöldbabot, uborkát terme­lünk tárlóföldön s a két nö­vényféleségből 1 millió 100 ezer forint bevételre számítunk. Tag­jaink nagyon szorgalmasak, a családtagok is szívesen besegíte­nek, mivel nálunk készpénzfize­tés van, a fiatalok is megtalálják számításukat. Ezért bátran vet­hetünk munkaigényes növénye­ket, nem kell félnünk attól, hogy gyomos lesz a föld vagy elkésünk a betakarítással. A Vörös Csillag Tsz-ben öröm­mel tapasztaltak azt is, hogy nemcsak a yezetőség, de maga a tagság is alaposan meghányta, vetette: hogyan lehetne pótolni a belvíz okozta kiesést. A maga te­rületén mindenki elsősorban a költségek csökkentésére törek­szik, valóságos hadjárat indult a pazarlás ellen. Az állatgondozók és a takarmánytermesztők pél­dául megbeszélték: csak jó mi­nőségű zöldtakarmányt etetnek s a napi tejhozam egy hónap alatt jelentősen emelkedett. Csupán tejből havonta 100—120 ezer fo­rint terven felüli bevételhez jut­nak. Az anyagbeszerzést közpon­tilag oldják meg, az ellenőrzés minden területen napra kész. Pon­tosan látják a különböző munka- területeken az igényt, a felhasz­nált anyagot s intézkedni tudnak a túllépések elkerülésére. — Nagyon jól sikerült a sör- árpánk is — folytatja Csirik elv­társ a tájékoztatást. — Terven felül vetettünk 200 holdat a ki- I szántott őszi búza helyére. A 'kukoricánk sajnos, eléggé ligetes, a mi szikes talajunkon a „vízből is” megárt a sok. Nem szereti a kukorica a fölösleges vizet, pláne, ha olyan kevés a napfény, mint ezen a nyáron. Egyébként a cu­korrépánk nagyon gyönyörű. A dús zöld levélzet térden felül ér. Be akarjuk takarítani mind egy szálig takarmánynak, ezzel is hozzájárulunk a nagy létszámú állatállomány etetéséhez. A hangyabolyhoz hasonlóan élénk a határ, a tagság sokrétű munkája, a szakemberek ötletes kezdeményezései azt mutatják, hogy a füzesgyarmatiak „nem hagyják magukat", a nehézségek ellenére meglesz, amit tervez­tek: a 40.5 millió forintos áru- értékesítés és a tagságnak a 20 ezer forintos évi átlagkereset. Je­lenleg kendert takarítanak he, kertészetben szorgoskodnak, ex­portálják a hagymát, szántanak, trágyáznak. A Sarkadi Cukor­gyártól béreltek egy nagy teljesít­ményű markológépet, ami a cu­korrépa betakarításáig parlagon heverne. Ez az egyetlen gép na­ponta 17 trágyahordó vontatót szolgál ki. Nagy segítség ez a szövetkezetnek, hisz ebben az esztendőben nem kevesebb, mint ezer hold földet akarnak szerves­trágyázni. Gazdag terveikből csak annyit a fürdő 62 fokos meleg vizét — amiből percenként 600 litert nyer­nek — hajtatóházi fűtésre sze­retnék felhasználni. Még az ősszel terveznek felépíteni legalább két hajtatóházat a kondorosi Dolgo­zók Tsz házilagosan készített, ol­csó, vasvázas hajtatóházai#ak mintájára. Ehhez a jövő évi amortizáció terhére szeretnének hitelt kérni, hogy már a télen palántát nevelhessenek maguk­nak. Később újabb hajtatóháza­kat építenek, s nagyüzemi ker­tészetet rendeznek be, hogy el­sősorban a környék lakóit ellát­hassák friss zöldséggel. — Ary — dolgozó nők bizonyultak a leg­jobbaknak. A hat brigádból csu­pán Búza Ilona kollektívája nyer­te el ezt a megtisztelő címet, s e brigád tagjainak 90 százaléka nő. Az idén is 'beneveztek a ver­senybe és a IX. kongresszus tisz­teletére vállalták, hogy még jobb eredményeket érnek el. Munkáju­kat számadatokkal még nem tud­ják bizonyítani, hiszen a verseny­ben részt vevő 10 brigád 103 tagja közül a növénytermesztők ered­ményeinek értékelése csak az év végén lehetséges/ Ám a tsz veze­tősége őket sem hagyta tó. Ami­kor a versenyeredményeket ellen­őrizte, meglátogatta a növényter­mesztőket is s az eddigi megálla­pítás az, hogy nincs mit szégyen­kezni. A nők most is példát mu­tatnak a munkában, s bízvást le­hetnek a Szocialista brigád cím másodszori várományosai. A kongresszusi versenyben nem marad le a többi kollektíva «em. Elsősorban a párttagok mutatnak ebben példát. A traktorosok kö­zül Pacsika József brigádja halad az élen 48,5 százalékos teljesít­ménnyel. Bár fej-fej mellett ha­ladnak a második brigáddal, Bo­tos Péter kollektívájával, mely­nek tagjai 48,4 százaléknál állnak. A tehenészetben Guti János bri­gádja érte el a legjobb ered­ményt. az évi tervét 60 százalék­ra teljesítette július 31-ig. Dropa László brigádja 56 és Balogh László brigádja 53 százalékot ért el. A tsz vezetősége a legjobbak­nak jutáimat tűzött tó. A kollek­tívákban a tószesek is jó ered­ményeket érnek el. Szorgalmas tagok, szép eredmények, jó jövedelem Végegyházán A végegyházi Szabadság Ter­melőszövetkezetet eddigi eredmé­nyei alapján nyugodtan lehet a jó gazdaságok közé sorolni. Szorgalmas tagjai mindent elkö­vetnek a közös érdekében, s ter­mészetesen ennek mindnyájan hasznát látják. A háromezer- hatszáz holdon gazdálkodó kol­lektíva tagjai a múh évben negyvenegy forintot kaptak mun­kaegységenként. — Bízunk abban, hogy az idén is lesz ennyi — mondja Fehér Illés elnökhelyettes. Baj, gond mindig akad, de azért nem ál­lunk rosszul. Az ezerszáz hold búza és kétszázkilencvennégy hold őszi árpa betakarításával már augusztus ötödikén elkészül­tünk, a húsz hold zab cséplése pedig kilencedikén délben ért véget. A termésátlagokról még nem sokat lehet beszélni, de annyit mar tudunk, hogy tisztí­tatlan állapotban holdanként ti­zennyolc és fél mázsa a búza­termés. — Most mi a fő feladat? — Popon István és Császár András vezetésével kétszázan dolgoznak a száznyolcvan hold kender aratásán. Részt vesz a munkában két saját kombáj­nunk is az emberi erőn kívül. Alig ötven hold kender van már csak lábon, remélem, elsők kö­zött végzünk a kendert termelő gazdaságok között. Tizenegye­dikén már a szállítást is meg* 'kezdjük. Ez a fontos ipari nö­vény elég jól fizet, holdanként elérjük a negyvenöt mázsás ter­mést. Nem panaszkodhatunk a mákra sem. A negyvenholdas terület betakarítását kilencedi­kén fejeztük be. Elhatároztuk, hogy a mákgubót is értékesítjük, az ímsz három forintot fizet egy kilogramm gubóért. — Közeledik a cukorrépa sze­dése. *•­— Igen, ez szintén nagy fel­adat lesz. Kétszáznegyven hol­don termelünk répát, s az eddi­gi becslések szerint elérjük a kétszázharminc mázsás holdan- kénti átlagot. Már megkezdtük a szervezést. Két gép végzi majd a kiemelést — ha szükség lesz rá, akkor több — és legalább kétszázan csinálják majd a fe­jelést és tisztítást. A szállítással sem lesz baj, legalábbis szeret­nénk, ha nem lenne. — Tagjaink nagyon szorgal­masak — mondja búcsúzóul az elnökhelyettes —, mindenki lel­kiismeretesen dolgozik, tudják, hogy az egyének munkájától függ a közösség teljesítménye és a közös jövedelem.

Next

/
Thumbnails
Contents