Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAP JA tme. augusztus ic„ szerda Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Keresik, gyártják, megveszik A címben foglalt háromfező a kereslet és kínálat, termelés és értékesítés bonyolult, sokrétű összefüggéseinek leegyszerűsített egyenletét állítja fel: a piaci igények ismeretét és érzékelé­sét, az ebihez igazodó termék- összetételt, s az értékesíthető­ség biztosítását. gazdaságirá­nyítás új rendsz&re lényeges elemként számol a rugalmasan váltakozó termékösszetétel — gyártmánystruktúra — pozití­vumaival a termelésben épp­úgy, mint az értékesítésben. A kereslet hatással van a terme­lésre: a piacra kerülő korszerű termék további igények szülője lehet. Hatás és visszahatás elő­relendítő voltát már ma is érezni, tapasztalni kezdik üze­meinkben, s van, ahol dicsére-, tes módon — s a lehetőségek­hez mérten — ehhez is igazít­ják termelési gyakorlatukat. A harmadik ötéves tervben az egy főre jutó évi 4 kg-os mű­anyagfelhasználás 10 kg-ra nö­vekszik; a faiparban, s különö­sen a bútorgyártásban döntő szerephez jut a műanyag lapok hasznosítása; a textiliparban ugrásszerűen megnőtt az igény a poliészterszálas anyagok iránt, s bár a második ötéves tervben megkétszereződött a szintetikus szálak felhasználása, még mindig csak az összes tex­tíliák 3,5 százalékát teszik ki az ilyen anyagok; a bel- és kül­földi piacokon mindjobban ke­resik a nem szövéssel készült anyagokat, s azért a harmadik ötéves tervben a jelenlegi két­szeresére kell növelni azok mennyiségét, s mintegy 36 szá­zalékkal a kötöttáruét; a példák egyetlen részterületről valók csupán, de éppen, ezért kellően érzékeltetik, iparvállalatainknak milyen feladatokkal kell meg­birkózniuk. És erre a „birkó­zásra” már most, napjainkban készülni, ,,edzeni” kell. Egy termék sorsát értékesít­hetősége dönti el: hasznossága, korszerűsége, a hozzá hasonló­kat felülmúló képessége. Gyár­tásának kifizetődő voltát a rá­fordítás és a váltható nyereség előzetes vizsgálatával kell biz­tosítani, kiegészítve a piacku­tatók megállapításaival. És ez utóbbinál érdemes megállni: Üzemeink egy részében már lét­rehozták a piackutató csoporto­kat, másutt külső szerveket bíz­nak meg e feladat elvégzésével. Akár a termelőeszközöket gyár­tó ipart, akár a fogyasztási cik­keket előállító ágazatokat vesz- szük figyelembe: valóban lé­nyeges mozzanat ez. Ám ön­magában édeskevés: sokkal lé­nyegesebb annak biztosítása, hogy a termelés követni tudja a piackutatók jelzéseit, a gyártmánystruktúra gyorsan, a valóságot jól közelítve tükröz­ze a kereslet ingadozásait, s egy- egy termék gyártásbavételekor már készítsék az újabb, még jobb terveit. Ezt a felmérő, lehetőségeket és adottságokat összegező mun­kát hiba lenne üzemeinknél utolsó pillanatra hagyni. Ha még csak példák is, semmint általános gyakorlatot jelző té­nyek, de hivatkozhatunk az egész orvosi műszergyártást át­fogó Medicor Művekre, vagy néhány textilüzemünkre, me­lyek közvetlen kapcsolatban áll­nak áruházaink, ruházati szak­boltjaink egy részével, ahol e felmérő, összegező munka te­remtette meg a biztos alapot a termékösszetétel egészséges vál­toztatásához, a vevő igényeinek maximális kielégítéséhez. Igaz, ma még ez nem minden eset­ben érzékelhető forintban is a termelővállalatoknál: viszont az is igaz, hogy a holnapi töb­bért, tehát nagyobb nyereségért — már ma lehet és érdemes munkálkodni. . Az új mechanizmus a népgaz­daság jelentékeny területén biztosítja a vállalatok közötti gazdasági versenyt. Ebben csak az a termelői kollektíva állhatja meg a helyét, ahol megterem­tették a minőségileg jobb, kor­szerűbb, a termelő és fogyasztó — felhasználó — oldaláról egy­aránt gazdaságosnak ítélt ter­mék előállításának feltételeit. És ahhoz, hogy Sa reform alap­vető elerrieinek bevezetésekor e feltételek meglegyenek, a kere­sést, a ikisebb módosításokat,, s a nagyobb változtatások tervei­nek készítését már most kell megkezdeni: a holnapi boldogu­lás útját — a termelői kollek­tíva egészét és az egyént te­kintve egyaránt — ez határoz­za meg. (é. t.) Országos rizstermesztési tanácskozás Szarvason Gyommentesek a vízi gabonák a kísérleti állami gazdaság 1800 holdján Kedden, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban országos jellegű rizstermesztési tanács­kozást rendezett a Földművelés- ügyi Minisztérium Állami Gaz­daságok Főigazgatósága. Ebből az alkalomból hazánk minden tájáról a rizstermesztő gazdasá­gok csaknem száz szakembere érkezett Szarvasra. A kedves vendégeket, kollégákat meleg barátsággal fogadta Nagy József országgyűlési képviselő, a kísér­leti állami gazdaság igazgatója. A nagy jelentőségű tanácskozás célját Zsibók András, a Békés— Csongrád megyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságának veze­tője ismertette. Délelőtt váratlanul zuhogó eső mosta Szarvas határát A kellemetlen időjárás azonban nem zavarta meg a tanácskozás résztvevőit. Az eredeti tervtől eltérően a felsőfokú mezőgazda- sági technikum nagytermében nagyon értékes szakmai tanács­kozást rendeztek. Dr. Szilvássy László tudományos kutató a rizs növényvédelméről, vegyszeres gyomirtásáról tartott , előadást. Igen sok szó hangzott el arról, hogy Szarvason — ahol 1800 holdon díszük ma is a vízi gabo­na — milyen agrotechnikai mód­szereket alkalmaznak, mikor és milyen adagokban kapja a talaj a tápanyagutánpótlást, mikor és milyen fajta vegyszeres gyom­irtószert permeteznek a növény­re. örömmel számoltak be a há­zigazdák arról is, hogy Szarvas határában az utóbbi években igen jó eredményeket hoz a vegyszeres gyomirtás. A csapa­dékos időjárás ellenére például most is gyommentesek, tiszták a rizstáblák. Nagyon szép, egyenletes ka lásztengert látni az Uzroz—17. és a Dubovski szovjet rizsfajtá­val vetett táblákon. Hasonlóan szépek és bő termést ígérnek azonban a helyi nemesítésű új rizsfajták is, különösen a Ká­ka—203 szarvasi rizsfajta. Délután az időjárás is kedve­zőre fordult, s nagy érdeklődés­sel tekintették meg a gazdaság kísérleti rizsparcelláit és a nagy­üzemi rizstelepeket. Az egész napos tanácskozás végül an- kéttal zárult. Az országos jellegű rizs­tanácskozáson részt vett Ko- pátsy József, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdasá­gok Főigazgatóságának főigaz­gatóhelyettese is. Élen a szarvasi járás - Befejeződik ezen a héten az aratás - Dicséret a gépjavító állomásoknak - Miről tárgyaltak a járási-városi iöagronómusok értekezletén ? Beszélgetés a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével Kedden reggel, Orosházára in­dulása előtt arra kértük Csomós István elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának veze­tőjét, adjon rövid tájékoztatást arról, hogy mi újság a földeken. A következő tények, adatok ke­rültek a jegyzetfüzetbe: — A hétfő esti adatok szerint alig tízezer hold kalászos vár betakarításra a megye terüle­tén. Bízunk abban, hogy a hét végére már múlt időben beszélhetünk az aratásról. Itt-ott még marad egy kevés csé- pelnivaló gabona, de ez már nem lesz számottevő mennyiség A korábbi évekhez viszonyítva, az időjárás minden viszontagsága el­lenére mintegy tizenkét-tlzennégy nappal korábban fejezzük be az idén a betakarítást. Elsősorban köszönhető az időnyerés a gépja­SWWWVWWVWMA/VMWWWVWV AVWWWW/WVWWWVWyWWWWWVWV> Átadás előtt a békéscsabai új gimnázium. Fotó: Demény vítók és termelőszövetkezetek gondos munkájának, annak, hogy ezt a fontos feladatot mindenütt szervezetten, alaposan kijavított gépekkel végezték. Különösen ki­emelkedik a megyében a szarvasi járás, ahol elsőnek végeztek a kalászosokkal. Békéscsaba és Gyula város közös gazdaságai is példamutató szervezettséggel dol­goztak. Sajnos a szeghalmi és a gyulai járás­ban igen nagy a lemaradás, annak ellenére, hogy ott is megtettek mindent a gyors és jó munka érdekében. A belvíz sújtotta területeken nem lehetett idejében elvégezni a vegyszeres gyomirtást, s a gazos gabona betakarítása sokkal nehe­zebb. Örülünk annak, hogy éssze­rű átcsoportosításokkal helyen­ként igen sokat „lefaragnak” az elmaradásból. Zsadányban példá­ul tíz kombájn dolgozik. Külön dicséretet érdemel gépeiért a szarvasi, orosházi és körösladányi gépjavító. — A járulékos munkák? — Bizonyos lemaradásról ezen a területen is beszélhetünk, de szerencsére ez nem akadályozza a többi tennivalókat. A szalmale- bifzás elég jól halad, de nem árt gyorsítani az ütemet, hogy minél több szabad terület álljon a szántótraktorok rendelkezésére. Sokat segít a megyében az az ötven bálázógép, amely a kombájnok nyomában bálák­ba préseli a szalmát s meg­könnyíti a szállítást. A trágyázás és a szántás ütemét is gyorsítani kell. Javasoljuk a gazdaságoknak, ahol csak lehet vezessék be a kétműszakos mun­kát. A vetőszántás mellett nem szabad sehol sem elfeledkezni a mélyszántás elvégzéséről. A békési járásban igen szépen halad a szántás, de a mezőkovácsházi és gyulai járásban nem ártana több gondot fordítani erre. — Miről volt szó a főagronó- musok értekezletén? — Részletesen megbeszéltük a jelenlegi helyzetet és azt, hogy mit kell tenni az őszi munkák sikere érdekében. A feladat nagy, hiszen a megyében többek között 152 666 hold kukorica, több mint 23 000 hold cukorrépa, 17 000 hold napraforgó és sok ezer hold más növény vár betakarításra. Külön nagy gond lesz a 11 781 hold ken­der betakarítása. Javasoltuk, hogy a iöagronómusok sürgősen beszéljék meg a termelőszövetke­zetek vezetőivel az őszi munkákat és készítsenek megfelelő ütemter­veket. , Készüljenek fel az őszi vetés­re, amelyet 181000 holdon kell majd elvégezni. Külön gondoskodjanak arról, hogy tisztítatlan, csávázatlan ve­tőmag ne kerüljön földbe. Sok helyen kalászost kalászos után vetnek. Idejében végezzék el a talajfelvételezést, küldjék be a mintát a növényvédő állomásra és ha szükséges, végezzék el a ta­laj fertőtlenítését. Ezen a héten, de legkésőbb tizenötödikéig a járási tanácsok, a termelőszövet­kezetek beszeljék meg a kender­és cukorgyárak képviselőivel az átvétel rendjét. Nagyon jó lenne, ha az idén nem lenne fennakadás sem a kendernél, sem a cukor­répánál. összefoglalva: fő szem­pont: minden időt ki kell hasz­nálni a földeken, s ahol szüksé­ges, még nagyobb ütemben kell végezni a szántást és minden mást — mondotta befejezésül a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Opauszky László

Next

/
Thumbnails
Contents