Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

IMS, augusztus á. 6 Csütörtök TUDOMÁNY TECHNIKA = Magasépítők a tajgán Tudománios híradó Albert Macsurin és Gennagyij Peremityin befejezi a Jenyiszej fölött ívelő elektromos híd szerelését. MEDDIG ÉLNEK A MŰHOLDAK? A szovjet világűrhajózási köz­pont jelenleg több mint 20 ak­tív, működő mesterséges holdat tart számon. Felmerül a kérdés: mennyi ideig működnek és ke­ringenek a műholdak? Mivel különböző rendeltetésűek. élet­tartamuk is más. A Kozmosz 80—84 jelű mesterséges holdak ;— amelyeknek pályája 1500 km- nyire van a Földtől — több mint ezer évig fognak keringeni. A Kozmosz—100 jelű műhold életét tíz évre tervezték, míg az Elektron—1 és 2 űrszondák élet­tartama legalább 200 esztendő lesz. GYÓGYSZER — POLIPBÓL Svájcban egy földközi-tengeri nolip nyálmirigyeiből egy eddig ismeretlen fehérjét választottak ki, amelyet eledoisinnek nevez­tek el. Az új fehérje vizsgálata során kiderült, hogy ez vala­mennyi értágítónái lényegesen hatékonyabb. HEGYLÁNCOK A VENUSON Puerto Ricoban egy csillagász radarsugarak segítségével meg­állapította, hogy a Venuson két hatalmas hegylánc húzódik. Az észak-déli irányú kb. 4000 km hosszú hegyláncot a felfedező Alfa hegységnek, a kelet-nyu­gati irányú, valószínűleg még az Alfa-hegységnél is hosszabbat pedig Béta-hegységnek nevezte el. MESTERSÉGES KŐOLAJ A francia geológiai társulat egyik legutóbbi ülésén holland geokémikusok bejelentették, hogy mesterséges úton kőolajat állítottak elő. Rothadó szerves anyagokból származó zsírsava­kat agyagos földdel itattak föl és ezt az anyagot egy hónapon át 200 Celsius fokon tartották. Az így nyert folyadék kémiai sajátosságai a kőolajéval azono­A FÖLD BELSEJÉNEK FÉNYKÉPEZÉSE A krakkói bányászati akadé­mián olyan fényképezőgépet szerkesztettek, amelyet mélyfú­rásoknál a fúrólyukba ie lehet bocsátani. így a különböző föld­rétegekről felvételeket készít­hetnek. FOGAMZÁSGÁTLÁS — ROVAROKNÁL Az amerikai Harvard egyetem két kutatójá véletlenül olyan szernek jött a nyomára, ame­lyet — bizonyos jelentésbeli mó­dosítással — rovar-fogamzásgát­ló szernek nevezhetnénk. A ku­tatók kísérleti célból európai rovart, a nálunk igen közönséges bodobácsot tenyésztették. A kí­sérleti állatok nagy része elhul­lott, mielőtt ivarérettségét elérte volna. A nagymérvű pusztulás okát keresve meglepetten álla­pították meg, hogy azok az álla­tok pusztultak el, amelyek — papírzsebkendővel kerültek érintkezésbe. A kutatók a papír­gyárakon keresztül» eljutottak egy bizonyos fenyőfához, az ún. balzsamfenyőhöz, ebben megta­lálták azt az anyagot, amely a rovarok fejlődését — a lárvaál­lapotból az ivarérett rovarrá történő átalakulást — megaka­dályozza. Jelenleg kísérleteket folytatnak, hogy ezt az anyagot rovarkártevők ellen alkalmaz­zák. SAJT ÉS ALKOHOL Közismert, hogy a szeszesita­lok fogyasztásakor sok alkohol kerül a véráramba. Német pro­fesszorok vizsgálatai szerint há­romnegyed liter bor elfogyasz­tása után a kísérleti személyek vérében 1.25—1.46 ezrelék alko­holt lehetett kimutatni, Ha vi­szont ementáli sajtot fogyasz­tottak — 500 grammot a há­romnegyed liter borhoz — a vér alkoholtartalma alacsonyabb volt, lecsökkent 0.95—1.04 ezre­lékre. MÚZEUM VAKOK SZÁMÁRA Észak-Karolina Művészeti Múzeuma vakok számára rende­tották, hogy azok a vakok, akik sohasem láttak, s akiknek csu­pán hallás útján szerzett isme­reteik vannak, nagyon gyorsan azonosítják elképzeléseikkel a kézbe vett tárgyakat, pl. a külön­böző állatokat, amelyeket soha­sem érintettek, amelyekről csak hallottak. Voltak olyanok is, akik különböző Rodin-szobrokat ismertek fel. A tervek szerint rendszeressé teszik ezeket a ki­állításokat, mert komoly tudo­mányos megfigyelésekre adnak alkalmat, s ugyanakkor a vakok esztétikai műveltségét is bőví­tik. VÍZINÖVÉNYEK — FENOL ELLEN A fenol, ez a kellemetlen sza­gú vegyület a szerves vegyipar nélkülözhetetlen alapanyaga. A vegyipar rohamos fejlődésével egyre nagyobb mennyiségű vegyszer, köztük a fenol (kar­bolsav) jut a szennyvizek útján a természetes vizekbe. A halak szervezetébe jutva nagy meny- nyiségben halmozódhat fel, úgy­hogy húsuk emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Nagyobb mennyiségben mérgező hatása is érvényesül, ami a szennyezett víz halállományának pusztulá­sához vezet. Németországi vizs­gálatok szerint egyes vízi és vízpartokon élő mocsári növé­nyek, mint amilyen a tavi káka, a fenolt kivonják a vízből és szervezetükben felhalmozzák. A karbolsavfelvétel mértéke év­szakosán ingadozik; legnagyobb a meleg nyári hónapokban, a hűvös tavaszi és őszi időben pe­dig lassabban megy végbe. A vízi növények e tulajdonságá­nak felhasználásával kívánják megoldani a természetes vizek elszennyeződésének világszerte mutatkozó problémáját. A szibériai Jenyiszej folyót..elekt­romos híd” íveli át: ez vezeti át a folyó fölött a bratszká vízi erőmű elektromos energiáját a kraszno- jairsztoi határterületre és a kuz- nyeci szénmecLencóbe. A folyó fö­lötti vezetek építése 11 napig tar­tott. A több mint 50 tonna súlyú ma­gasfeszültségű vezeték felépítése az egy kilométer szélességű folyó fölött nem volt könnyű munka. Szükség volt Albert Macsurin és Gennagyij Peremityin táj gad ma­gasépítő minden tudására. Az alul­ról pókhálónak tűnő hármas ve­zetéken a két szakember 50 méter magasan dolgozott a jégpáncélba szorított folyó fölött. Albert Macsufin Moszkvából jött Szibériába. Katonaéveit a csendes-óceáni flottánál töltötte. Ezután esztendőkig színházi gé­pészként dolgozott, többször fel is lépett. Szabad idejében a szikla­mászásnak hódolt. Ezután követ­kezett az építkezés. Az 500 ezer voltos elektromos távvezeték épí­tésénél Albert Macsurin Gerrna- gyij Peremityinjiei együtt több mint 600 kilométert tett meg a tajga fölött. Az új ötéves tervben további távolságokat kell nekik leküzdeniük Szibéria fölött. Idegrendszeri izgalmak és a fekélybetegségek sak. zett szoborkiállítást. Megállapí­KípMSztuléban a „szirének Bahrein szigete közelében a Perzsa-öbölben két gyöngyha­lásznak sikerült a British Mu­seum számára kifogni egy — dugongot. Azt mondják, a du- gong nevű vízi állat, vagy más néven „vízi tehén”, az alapja a szirének legendájának, amellyel oly gyakran találkozhatunk a mitológiában. A dugong fejet hosszú sörény övezi, teste hal­farokban végződik. A nőstény állatok mellükön magukkal hordják kicsinyüket, apró hal­szemuk állítólag sokszor köny- nyezik. A dugong kiveszőfélben van. Igen kevéssé szaporodik, a ha­lászok pedig jó ízű húsa, finom bőre és olajtartalmú mája mi­att erősen pusztítják. Egy szovjet expedíció, amely a bálnák vándorlásának tanul­mányozásával foglalkozott, a szibériai partoknál, a Behring- szoros környékén legutóbb a „vízi tehenek” egész csordáját fedezte föl, amire száz év óta nem volt példa. A Szahara víztartaléka A nagy afrikai sivatag' környékén, ahol a legeltetés, a iák kivágása megfosztja a földet a növénytaka­rótól, ott a Szahara lesz úrrá. Az egyedüli védekezés a víz lenne — de honnan lehet a homoksivatag­ban vizet szerezni? Legújabban a Nemzetközi Geodéziai és Geofizí- . Icai Unió az UNESCO anyagi tá­mogatásával feidéritette, hogy a Szahara alatt óriási — talán a vilá­gon a legnagyobb — fóW alatti „tenger" van, amely legalább 900 ezer- négyzetkilométer területű. Ez a nagy vízmennyiség azonban mé­lyen fekszik, így az arabok kez­detleges 10—20 méter mély kútjaik- természetesen nem tudtak a hatalmas ^víztartályhoz" hozzá­férni. Az olajkutatók a mélyfúrásnál 2300 méterig lejutottak és ekkor feltört a víz. Ez történt például Tarfaya-ban, ahová a Kanári-szi­getekről kellett vizet „Importálni”. 1«, most napi 180 köbméter vizet adó artézi kút öntözi a frissen ke­letkezett oázist, ugyanúgy. mint Tantanban, ahol legújabban mát kaucsukipálmák és tamaiiszkuszok tenyésznek. A sikeres fúrások után folytatódik a munka és a szakem­berek azt remélik, hogy a Szaha­ra víztartalékának segítségével si­kerül a sivatagtól nagy területeket elhódítani. A Budapesti Kórélettani Inté­zetben jelentős tudományos munkát végeznek a fekélybeteg­ség minél eredményesebb gyó­gyítása érdekében. A téma idő­szerűségét mutatja, hogy a fe­kélybetegség ma az egyik leg­gyakoribb betegség. A statiszti­kai adatok szerint a felnőtt la­kosságnak csaknem tíz százalé­ka szenved gyomor-, illetve nyombélíekéiyben. Hosszú lefo­lyásuk, a gyakori visszaesésen és az utókövetkezmények rend­kívül sok kellemetlenséget je­lentenek a betegeknek, és ijesz­tően sok a kiesett munkaórák száma is. Ez népgazdaságunk és népegészségügyünk szempontjá­ból nagyon káros. — Nem új betegség a fekély — mondta bevezetőül dr. Csa- lay László, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem docense, a kérdés egyik hazai szakértője —, hiszfen az első esetet i. e. 30 év­vel írták le, mégis az utóbbi évszázadban vált népbetegséggé. Hamburgi adatok szerint a fe­kélybetegek száma 30 év alatt 2,6 százalékról 17,8 százalékra emelkedett. A magyarországi statisztikák is növekedést jelez­nek. Érthető tehát, hogy a kér­dés kórokával, keletkezésének módjával, terápiájával sok köz­lemény foglalkozik. — Ml idézheti elő a fekélyt? — A betegség okainak meg­értéséhez abból indulhatunk ki, hogy az erősen savanyú gyo- mornédv fehérjebontó anyaga (pepszin) a szervezet minden más részén súlyos gyulladást és szövetelhalást okoz. Ez alól a gyomor sem kivétel, amely kü­lönleges védekező tulajdonsá­gokkal rendelkezik. Elméletileg tehát a fekély két okból kelet­kezhet : vagy a gyomornedv maróképessége fokozódik, vagy pedig a gyomornyálkahártya ve- dekezőképessége csökken le. Az állatkísérletek szerint csak rendkívül nagy mennyiségű gyomornedv alkalmazásával le­het fekélyt létrehozni. Ez arra mutat, hogy a gyomornedv önmagában nem lehet döntő té­nyező. E vélemény mellett szól az a megfigyelés is, hogy a gyomorfekélyben szenvedő be­tegek egy részénél a sósavter­melés normális. Kétségtelen, hogy a nyombélfekélyesek több savat „termelnek”, mint az egészségesek, mégis nem mutat­ható ki szoros összefüggés a savértékek és a betegség lefo­lyása között. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a fekélyképző­dés okát nem ebben, hanem in­kább a nyálkahártya ellenálló- képességének csökkenésében kell keresnünk. Az erre ható tényezők közül csak azokat em­lítem, amelyek a fekélyképző­dés gyakoriságának növekedé­sében szerepet játszhatnak. — Régi megfigyelés, hogy a fekélybeteg nagyobb izgalmak, felelősség, gondok idején tünet­mentes szakból aktív stádiumba juthat. A műtétre kerülő bete­gek több mint 80 százaléka ál­landó vagy időleges izgalmakkal bajlódó emberek közül kerül ki. Ezek az adatok az Idegrendszer szerepére hívják fel a figyelmet. Állatkísérletekben különböző idegrendszeri területek izgatásá­val, illetve sértésével fekélyt tudtak létrehozni. De az emberi agyműtétek után is észleltek — bizonyos agyterület megsértése miatt — vérző fekélyt. — Hogyan váltják ki az is­métlődő konfliktusok a fekély­betegséget? — A kérdés megértéséhez a központi idegrendszer működé­sének pontosabb ismerete volt szükséges. Tudjuk, hogy az agy­kéreg vegetatív központjai és a belső szervek működése szigorú­an összehangolt; ennek a rend­szernek az egyensúlya bomlik meg a fekélybetegségben. A leg­gyakoribb okok, amelyek ezt a rendszert túlterhelik, a családi konfliktusok, az ambíciók és képességek közötti eltérés, bizo­nyos anyagi gondok, a túlfeszí­tett szellemi munka és a fele­lősségteljes pozíció okozta állan­dó idegrendszeri izgalmak. — Emelkedik ezenkívül az úgynevezett gyógyszer-fekélye- sek száma is. Főleg a cortison és származékai, az atophan, a butazolidin fekélykeltő gyógy­szer. A helytelen és elégtelen táplálkozás, valamint a fekély közötti kapcsolatot eddig Indiá­ban sikerült bebizonyítani. Va­lószínű, hogy a háború utáni fekély.statisztikák romlásában a táplálkozási okoknak is szere­pük volt. — Magyarországon is széles körű kutatás folyik a fekély­kérdéssel kapcsolatban. Ezek­ről a munkákról évente a Gast- roenterológiai Társaság paráöi vándorgyűlésein számolnak be a hazai és külföldi kutatók. Ez év első felében (1966) a gyógy­szergyárak is ezzel a témával fogalkozó szimpóziumot tűztek napirendre. Halácsi Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents