Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
1M6. augusztus 20. 5 Péntek Az Elbától a Keleti-tengerig i. Amikor a vonat átgördül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határterületen, a nap leáldozóban van. A szerelvény 80—100 kilométere« irammal rohan a Diesel-mozdony után. Vágtázó sebességgel érkezünk a csodálatosan szép Elba völgyébe. A nap vörösen izzó színt vet p folyó jobb partján húzódó hegyoldalra. Szákiak erdeje. Tobzódó színek a magasban. Mintha emberi kéz csiszolta volna függőlegesre, simára, festette volna be szürkére, barnára, feolyan pompában követik a tenger partját, mint az Elbát a sziklaor- mok. A Kárpát-medencétől északra 1100 kilométerre lehetünk. A nyár itt nem olyan forró, mint a magyar Alföldön. A tenger közelsége a levegő páratartalmát szinte óráról órára az esőzésig fokozza. A levegő hőmérséklete a legnagyobb „kánikulában” is csak 20—22 fokra emelkedik, a tenger vizéé pedig a sekélyebb részeken sem éri el a 18 fokot. A Küthl- ungsbomban eltöltött 12 napból 3 didergésen hideg volt. Az üdülő gondnoka háromszor gyújta- tott be a központi fűtés kazánjáLengyelek napoznak a tengerparton. ketére a meredek kőrengeteget. A ba, hogy az étkezdében és a tár- sziklaormök festői képet nyújlta- salgóban barátságossá változzék nak. Rajtuk az élet a fenyőfa, a levegő. Ez ott van minden talpalatnyi. A tengerparti nyaralás — leg- helyen. alábbis a Keleti-tenger partján — Bad Schandau az NDK elsője- sok mindenben különbözik a Ba- lentősebb határmenti települése, laton ^környékitől. A tengervíz hőmérsékletén sajnos, nem segíthettünk. A nap kis szögben földet érő, elfáradt sugarait viHosszan nyújtózik az Elba jobb partján. Uzlétek, szállodák, nyaralók, campingek kísérik a vonatot hosszú kilométereken át. Ez a szont állítható támlájú kosarak város a Német Demokratikus Köztársaság legdélibb fekvésű kirándulóhelye lehet. A németek, mint a többi külföldi, kedvelik a vándornyaralást. Jól kivehető ez végig az Elba pattján, csaknem Drezdáig. Drezdába lámpagyújtás után érkezünk. A Berlinbe tartó sínpár melletti utcák fűztől üszkös, falakkal éktelenkednek. A sötétedő fényben mintha leplezné magát az ősi város. Takargatja a második világháborúból maradt örökséget. Az a szőnyegbombázás, melyet az amerikaiak és az angolok a háború befejezésekor erre a városra zúdítottak, pokollá varázsolta a környéket. Ma sem világos, hogy a második frontion küzdő szövetséges parancsnokság miért rombolta le a város legértékesebb lakónegyedét, amikor erre az akcióra gyakorlatilag már nem volt szükség. Vagy mégis? Az út Drezda és Berlin között kétszázegy néhány kilométer. A Hu nga r i a -ex press gyors egymásutánban hagyja maga mögött a kilométereket. A pislákoló fényeket néhány órás utazás után Berlin csillogása váltja fel. Szerelvényünk mellett suhan a berlini S. Bahn, a magasvasút. A Keleti pályaudvarra egy 600 kilométeres utazás után percnyi pontossággal érkezünk. A sínpárok fölött, az üvegtető alatt t nappali fény mindenhol. Neoncsövek szórják a fehérséget. A város központjában a Reichstagtól néhány száz méterre a Friedrich Strasse szomszédságában, a Hos- pitz-szállóban töltjük az éjszakát. Ez az épület valamikor diakonissza-ház lehetett. Zárdaszerű. Másnap reggel egy német autóbusz gördül a szálloda elé s 5—6 órán át utazunk a Balti-ttenger- re Rostockon át Kühlungs'bornha A Zentrág, a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb újságkiadó vállalatának tengerparti üdülőjében kapunk szállást. Az épület 12 napon át kellemes, kényelmes, tiszta otthon. A Keletitenger partjától alig 50 méterre több kilométeren át szállodasor. Valamennyin — az építkezés stílusáról ítélve — a század első harmadának nyomai láthatók Kühlungsborn az NDK egyik legnagyobb és legszebb ten,geri| üdülője. Az épületek iltt legalá ban igyekeztünk hasznosítani. Nem sok eredménnyel, merít a déii tengerek partjain, szabadságukat töltők napbarnította bőrszínét nem érhettük ufói. A házigazdák csodálkozó tekintetét napokkal később csak akkor értettük meg, amikor egy Thürimgiában elő Magyarországról kitelepüliitel — még jól beszélt magyarul — találkoztunk. (Folytatjuk) Dupsi Károly í j művelődési intézmények a gyulai járásban A gyulai járás községeiben meg ebben az évben jelentős művelődési intézmények átadására kerül sor. Újkígyóson napközi otthonos konyha épül, amelyet szeptember 1- én adnak át rendeltetésének. Kétegyházán már 3 és fél éve építik kisebb-nagyobb szünetekkel az új művelődési házat. A kivitelező vállalat ígéretet tett arra, hogy november 7-re az építkezést befejezik. Sarkadkeresztúron és Szabadkígyós községben a koz- ségfejlesztési alap bevételének túlnyomó részét új művelődési otthon építésére tartalékolják. Sarkadkeresztúron 385 ezer forintot tartalékolnak évenként; Szabadkígyós községben, szintén művelődési ház építésére félmillió forintot. Harmincéves találkozó Kunágotán Három évtized nem csekély idő. Ennyi esztendő után gyűlnek össze 30 éves találkozóra augusztus 27-én, a kunágotai általános iskolában azok az egykori községbeli iskolások, akik 1935-ben végezték a négy elemit, A meghívásra olyanok is eljönnek, akik a fővárosban vagy az ország más részében élnek. A mintegy 200 öregdiák neve mellett feltüntetett foglalkozást olvasva kiderül, hogy a valamikori kubikos- és zsellérgyerekek éltek a fel- szabadulás utáni bő tanulási lehetőségekkel, mert akad köztük minisztériumi osztályvezető, rendőawnsgv, külkereskedelmi dolgozó, vállalatvezető, Iskolaigazgató, termelőszövetkezeti elnök, országgyűlési képviselő és így tovább. A nem mindennapi találkozón képviselteti magát a járási és a községi pártszervezet, a tanács, s a nőtanács is. — ő — Megkérdeztük — a közgazdász válaszol Miben lesznek önállóak a vállalatok? n gazdasági mechanizmus reformja lényegesen megváltoztatja a vállalatok helyzetét, működésük feltételeit. Az új gazdasági viszonyok szükségessé és lehetővé teszik a vállalatok önállóságának, döntési hatáskörének és felelősségének növelését. Itt azonban nem a jelenlegi önállóság és hatáskör egyszerű mennyiségi fokozásáról vám szó, hanem arról, hogy a vállalatok önállósága és felelőssége új tartalommal telítődik. A vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, vezetőit — az igazgatókat — az állam nevezi ki. A vállalatok önállósága az új mechanizmusban sem abszolút korlátok nélküli önállóság, hanem olyan cselekvési szabadság, amelynek kereteit és alapvető irányzatait az állam szabja meg, összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A vállalati önállóság éppen olyan irányítási eszköz a gazdasági hatékonyság, a racionális gazdálkodás és ennek révén a társadalmi méretű gyarapodás szolgálatában, mint a gazdasági mechanizmus más eleme. Ezért az állam meghatározza — a közvetlen tulajdonosi jogokból fakadó ténykedésén túl (vállalatok alapítása, megszüntecese, összevonása stb.) — azokat a szabályokat is, amelyek alapján (és amelyeknek megfelelően) az állam és a (Vállalat „osztozkodik” a tiszta jövedelmen, továbbá azokat az elveket, amelyek alapján a vállalatok a maguk részét felhasználhatják. Ozólni kell arról is, hogy a vállalatok önállósága, döntési hatásköre nem egyszer s mindenkorra adott. A kör az általános gazdasági helyzet, a piaci viszonyok és feltehetően az ágazati sajátosságoktól függően is változik. A reformot követő időszakban az önálló döntések (és az ■ I « ezekhez szükséges eszközök) köre, a vállalatok választási szabadsága valószínűleg korlátozottabb lesz, mint később, amikor a piac — éppen a reform hatására — mentes lesz a nagyobb feszültségektől. Az önállóság határait, Illetve korlátáit tehát minden esetben a népgazdaság helyzetének komplex megítélése alapján vonhatjuk meg. Ebben a szabályozott közegben a vállalat önállóan dönt az álló- ós forgóeszközök, továbbá a szellemi kapacitások felhasználásáról- A vállalat — ennek megfelelően — a jövőben maga alakítja ki terveit, főleg a folyó termeléssel kapcsolatban, de fokozatosan mód nyílik arra is, hogy a központilag szabályozott határok között a fejlesztés és a bővítés terveit is maga alakítsa ki. M A röntgenorvos sorra nyilogatta a vetkőzőfülkék ajtaját, hogy melyikben talál még pácienst. Az „á”, „b”, „c” és „d” üres volt. Már örülni kezdett, hogy felkattinthatja a laborban a villanyt és bele- temetkezhe: a legfrissebb Ludasba, mikor az „é” betűsnek a kinyitásakor, abban egy őszülő, de virgonc mozgású férfiúra bukkant. Az illető éppen atlétatrikója levelesénél tartott. — Hány éves? — vette el tőle az adatlapot. — ötvenhárom. A gyomrom, doktor úr. Daganat van benne. — Jöjjön, barátom, essünk túl a vizsgálaton — intett neki, majd a ruganyos léptű betegjelöltet a röntgenemyö mögé állítva, bögrét nyomott a kezébe: — Itt van ez a „papi". Tej nincs benne, mert elaludt a tejes — sütötte el vérszegény tréfáját unott arccal az orvos működése során immár hetvenezredszer. Mikor az őszülő virgonc felkacagott, a nem várt hatásra egészen megdöbbent, de aztán a vezérlőasztalkához ült: — Na! Igyon kérem. Jaj! Ne olyan mohón, egyeÁ hipochonder i lőre csak kortyonként miatt jött? Hiszen rna- — csillapította az őszü- ganak kutyabaja. löt. Közben arra gon- — Hogy én, amiatt a dőlt. hogy milyen fura massza miatt? Tessék teremtményt szedett ki csak megtapogatni a ha- az „é” fülkéből. Míg som, mekkora dudor mások undorodnak a van rajta. Mikor felfe- próbamasszától. neme- deztem otthon, ijedtem- lyet hányás környékez, ben végiglapoztam egy addig ez a koma tejszí- sereg orvosi könyvet, nes kakaóként habzsolja, még a lexikont is! KíElmosolyodott: végre valaki. aki némi derűt lop ebbe a félhomályba. Azonban pillanatok alatt visszazökkent a iHzsgá- lati pózba és tekintetét az ernyőre szegezve diktálni kezdett az asszisztensnőnek. — Jól határait rekeszek. Hiluszok szabadok, tüdőmezők és csúcsok tiszták. — Most megihatja az egészet •— biztatta a vizsgáltat, majd folytatta: — Gyomor kontúrok épek és az antrum pilórusz bulbuszok nem kórosak... Arra figyelt fel. hogy a röntgenezett jóízűen csemcseg. majd az ernyő mögül előbukkanva, elégedetten töröl egyet a száján. — Mondja csak. barátom, nem a próbaétel fülről fújom az idevágó határeseteket: daganat, tumor. karcinóma, szarkóma, fibróma és zsírdaganatok. Az utóbbiak aránylag ártalmatlanok, azonban tessék csak idehajolni, megsúgom: — o karcinóma: rák. Ne mondja. Azt hittem, valami sportág ~ kapta fel fejét indigná- lódva az orvos. — Nos. hadd tapogatom meg azt a „rákot”, Áhá! Ez az? Semmiség. Erőltetés miatti húzódás csupán. — Ha-ha-ha! Tudtam, hogy nem végzetes — ugrott nagyot a daganatos. — Kézállást csináltam vasárnap a strandon egymás után többször is és éreztem, hogy valami a hasamba nyilall. Ez okozhatta! — Ejnye, ejnye, ötvenhárom éves fejjel produkálni magát... — Méghozzá nő előtt, doktor úr! A lányomat tanítottam. A virgonc ősz fa hozó- sa után a belgyógyász nyitott a röntgenbe: — Pityukám, nálad is járt ez az alak? Tegnap minket szerencséltetett, előzőleg meg Sva doktornő újságolta, hogy az ö osztályukat is megjárta. Csupa ijesztő panasszal tarhálta végig a rendelőket; hogy trombózis fenyegeti, szívzavarai vannak, epegörcsök bántják. Aztán sorra kiderült, hogy azért trombózisgyanús a Iába, mert szűk zoknitartót hord, szívtáji fájdalmát egyik drukkertársa okozta o pályán, mikar kedélyesen mellbe bokszolta, epegörcseinek színhelye pedig a bélrendszere. Felleghajtó orvossággal ezt is megszüntettük. — Közönséges hipochonder, aki csak az időnket rabolja — le- I gyintett a röntgenes. — De az étvágyát, azt irigylem! — lelkesedett, majd saját étvágyára gondolva nyomban savanyúra vált az ábrázata, Új Rezső indenekelőtt tehát a helyi termelési és üzletpolitika kialakítására vonatkozik a vállalati önállóság. Ennek kapcsán érdemibbé válik a tervezés, hiszen a vállalatoknak érdekük lesz reálisan számításba venni a meglevő és az időközben gyarapodó erőforrásokat. Lényeges, hogy a vállalatok olyan információs rendszert teremtsenek, amely a népgazdasági szintű jelzésekkel együtt elégséges tényanyagot biztosit az ésszerű döntés és az optimális terv kialakításához, Ennek kapcsán a vállalatok a jövőben önállóan alakítják ki szervezeteiket, ügyviteli rendszerüket stb. Végeredményben tehát a vállalatok maguk döntik el, hogy tevékenységi körükön belül milyen választékot biztosítanak és menynyit kínálnak eladásra, illetve a folyó termelés megvalósítása érdekében mikor és milyen vállalattal létesítenek kooperációs vagy üzleti kapcsolatot. Az eladók és a vevők szabadon állapodhatnak meg a szállítás feltételeiben. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat maga határozhat arról is, hogy közvetlen eladásra, tehát rendelésre termel-e, vagy egy későbhi, kedvező piaci lehetőséget remélve, rendelés nélkül, raktárra. A vállalat fejlesztési alapjából (és amortizációiból) kicserélheti elavult állóeszközeit és fejlesztheti, hevítheti álló- és forgóalapjait A vállalat maga dönti el. hogy avult berendezéseit felújítja-e, vagy inkább újakat vásárol: az állóeszközgazdálkodás körébe tartozó döntések tehát lényegé ben vállalati hatáskörbe -kerülnek. Ugyancsak a vállalat határoz arról, hogy a részesedési alapból kifizetésre kerülő bérkiegészítéseket milyen arányban osztja szét a dolgozók között a vállalat össztevékenységére gyakorolt befolyásuk mértékétől függően. Q fentiekben vázolt önállóság ■* csak akkor érvényesülhet a népgazdasági érdekekkel összhangban, ha a vállalat részben maga viseli a gazdálkodással járó kockázatok anyagi következményeit is. Ennek forrása a vállalatnál maradó nyereségből képzett, tartalékalap. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak az ésszerű kockázatok vállalására szolgál és nem lehet fedezete a rossz vezetésből származó veszteségnek Dr. Varga György
